Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-29 / 117. szám

1987. április 29., szerda Dunántúli napló •5 Szovjet vendégek a Szénbányáknál A Mecseki Szénbányák meg­hívására küldöttség érkezett tegnap Pécsre Cservonogród- ból, a Nyugat-ukrajnai Szén­bányászati Egyesüléstől. A két bányavállalat együttműködése hagyományosan jó, a szélese­dő kapcsolat újabb jelzése a mostani látogatás is. A szov­jet vendégek üzemlátogatáson, munkamegbeszéléseken vesznek részt. Emellett bekapcsolódnak a május elsejei programokba. Ott lesznek például a pécsi felvonuláson, és a mázaszász- vári munkásklub ünnepségén. Ellátogatnak a külfejtés él- üzemavató ünnepségére, és át­adják a kollektívának a Cser- vonográdi Vörös Vóndorzászlót, melyet múlt évi eredményei alapján egy évig ez az üzem őrizhet. Helyére került a kupola-csúcsdísz A három részből készült alkotás hajszálra megegyezik a régivel Látványos eseményt figyeltek tegnap a kora délelőtti órák­ban a pécsiek: helyére emel­ték a Széchenyi téren a volt megyeháza újból felépített sa­rokkupolájának a csúcsdíszét, amit a Tamási Városi Költség- vetési üzem rézműves műhelyé­ben remekeltek. A kupola a tetővel együtt az 50-es évek derekán égett le, a leegyszerűsítő (igényte­lennek is mondható) helyreál­lítás semmit sem hozott vissza a régi szépségekből, amik má­ra mélyen a feledés homályá­ba merültek. Ezért is figyelik a pécsiek érdeklődéssel a ház most folyó felújítását, amely­nek a legnagyobb attrakciója kétségkívül a tető újjászületé­se. A régire alig-alig emlékez­nek már, ezért talán az sem tűnik fel, hogy az új — gaz­dagabb. Hiszen ami a régin horganyzott bádogból volt, azt most vörösrézből csinálták meg, s ezek kb. egy évtized múltán a dzsámi kupolájához hason­lóan zöldszínűek lesznek. Még ősszel elkészült a tető kiemelt középső része, vala­mint a kupola szerkezete. A tetőre mázas Zsolnay-cserepet raktak mintázatosan; a minap helyezték el rajta a két abla­kot, s a díszesen munkált vö­rösréz orompórkányt. Tegnap — mint említettük — a kupo­la csúcsdíszét helyezték el. A három részből készült alkotás hajszálra megegyezik a régi­vel, hozzá hasonlót — újonnan! — aligha láttunk mostanában. A Kato-daru reggel 8-kor kez­dett ténykedni, 9 körül emel­kedett a magasba a csúcsdísz alsó része, s 10 óra sem volt, amikor a helyére illesztették a harmadikat is. A helyszínen találkoztunk a beruházó képviselőjével, Hor­váth Endre, megyei tervosztály­vezetővel, aki Kukái Tiborral, a Baranya Megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat fő­mérnökével arról tárgyalt, mikor, s mennyire lehet visszabonta­ni az állványzatot, hogy a pé­csiek és az idelátogatók egé­szében is láthassák az újdon­ságot? Nos, az állványzat két legfelső szintjének a bontása a közeljövőben várható, addig­ra elkészül a kupola még hát­ralévő vörösréz díszítése, és fel­helyezik a tető gerincére is a rácsos oromdíszt. A kupola azonban mindezek ellenére sem lesz kész: az alsó részét abroncskoronaként pirogránit díszítőelemek övezik, ezeknek a gyártását pedig csak a jövő év - 1988! - elejére vállalja a Zsolnay-gyár. Pedig de jó is lenne, ha egy adag lokálpat­riotizmus másként mozgatná az ügyet, s idén már gyönyörköd­hetnénk — ha többen nem is — az elkészült tetőben. H. I. Huszonnegyedik alkalommal A verseny résztvevőinek egy csoportja a megnyitó ünnepségen Szarvasmarha-tenyésztők országos versenye Ki lesz az idén a szarvasmar­ha-tenyésztő szakma kiváló ta­nulója? Ezt hivatott eldönteni az a háromnapos versengés, melynek megnyitóját kedden délelőtt tartották a pécsváradi művelődési otthonban. A győz­tes a 13 iskolából érkezett 26 diák közül kerül ki. A csütör­töki eredményhirdetésig írásbe­li, gyakorlati és szóbeli felada­tokat oldanak meg az iskolá­jukban legjobbaknak bizonyult harmadikos szakmunkás tanu­lók. Biológiai, állattenyésztési kér­désekkel kell megbirkózniuk az elméleti vizsqákon, míg a Szentlőrinci Állami Gazdaság tarcsapusztai kerületében a fe- jés műveletének bemutatása a feladat. A tegnapi megnyitón dr. Brezniczki József, a versenynek immár második alkalommal ott­hont adó Pécsváradi Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Szak­munkásképző Intézet igazgató­ja köszöntötte az egybegyűlte­ket. Dr. Cseh Sándor, a Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető­je megnyitóbeszédében hang­súlyozta, hogy helyre kell állí­tani az állattenyésztő — ezen belül a szarvasmarha-tenyész­tő — szakma rangját. E rang­növelést jól szolgálhatja a most huszonnegyedik alkalom­mal megrendezésre kerülő szakma kiváló tanulója orszá­gos verseny. Balog N. * Uj vonások a felvonulásban Május f-je főrendezője Több mint tíz évig volt a május elsejei fölvonulások fő­rendezője Labudek Klára, aki­től ebben az évben ezt a munkát Kertész László, a Szakszervezetek Baranya Me­gyei Tanácsának politikai főmunkatársa vállalta el. Elterjedt a hír: ebben az évben elmarad a május 1-jei felvonulás. Sokan azt hitték, hogy egyre gazdagabb prog­ramokat kínáló majálissal „ki­váltjuk" a fölvonulást. Erről szó sincs. Ez olyan hagyo­mány, amit mindenképpen meg kell őrizni. Közvélemény­kutatásunk szerint a dolgo­zóknak több mint ötven szá­zaléka szeretne fölvonulni, a többiek majd az utolsó pilla­natban döntik el: jönnek-e vagy sem. 1985-ben ötven­ezren, 1986-ban több mint hatvanezren jöttek el. Ezt a létszámot szeretnénk megtar­tani. Mint minden évben, most is az MSZMP Pécs Városi Bi­zottsága és az SZMT közösen rendezik a demonstrációt. De idén már kissé másképp fest a fölvonulás, új elemekkel gazdagodik és oldódik az ed­dig szigorúan kötött forma. — Formalitásnak tűnhet, de már a dísztribün elhelye­zésével kezdődik a dolog: idén az előző évekhez képest kissé arrébb kerül, az SZMT és az MHSZ előtti főbejárat elé. A tribünre százhatvan személy fér föl. Ennek a lét­számnak a felét idén a ki­tüntetett dolgozók teszik .ki. Míg eddig ötven kitüntetett kapott helyet az emelvényen, mos nyolcvanon állhatnak ott. S ami a legfontosabb: meg akarjuk szüntetni a díszszem­le jelleget. Ez nemcsak for­mailag, hanem tartalmilag is fontos. Az előző években pél­dául már csak azért is csú­szott mindig a fölvonulás kez­dete, mert arra vártunk, hogy az egyes vállalatok dolgozói sorba álljanak, egyszerre lép­jenek — s ez a katonás jel­leg egyáltalán nem illik ah­hoz, amit szeretnénk. Nem illik az ezt követő vidám ma­jálisokhoz. Nem is szólva ar­ról, hogy legtöbben elhozzák gyermekeiket is. S ugyan ki várhatja el egy léggömböt vi vő, annak örülő kisgyermek­től, hogy egyszerre lépjen a felnőttekkel? Egyébként is az a lényeg, hogy mindenki jó­kedvű legyen, élvezze az ün­nepet, s ne a formaságokkal törődjön. Egyedül a sportolókj záróbemutatójánál tesz „egy­szerre lépés". Dehát ez ter­mészetes. Sőt még egy do­log, ami lehet, hogy apró­ságnak tűnik, dehát a forma mégiscsak sok mindent kife­jez: az egyes vállalatok kö­zött is szeretnénk megszün­tetni a nagy sortávolságot. A köszöntő szövegek is túl­zottan hivatalosak voltak ko­rábban. Most a központilag megadott 18 jelszó mellett a vállalatok küldik be javasla­taikat, saját magukra adap­tálva. Újdonság, illetve vál­toztatás lesz az is, hogy ko­rábban mindig a diákok zár­ták a felvonulók sorát. Most ők előbb kerülnek sorra, s a záróképet a sportolókra bíz­ták. Különösebb helyi jelleg­zetessége nincs a pécsi fel­vonulásnak. Természetesen részt vesznek az eseményen az itt dolgozó külföldiek, s ta­lán ami helyileg meghatáro­zó, az a két bányavállalat. Nagyon sok munka és fá­radság jár a felvonulás meg­szervezésével. Ezer dologra kell figyelni: a virágokra, a stúdióra, a dekorációra, a tri­bünre, az útvonal biztosításá­ra — és még lehetne sorolni, mi mindenre. Emellett gond­juk volt arra is, hogy sokkal szélesebb körű programot ter­vezzenek délutánra a Pécs városi majális keretében. — Már tavalyelőtt és az előző évben is szerveztünk majálist — mondja Kertész László. — Idén kibővítettük a választékot, új helyszínek is beléptek. A szakszervezetnek az a véleménye, hogy bízzuk a dolgozókra, min szeretné­nek részt venni. De ehhez persze alternatívákat kell nyújtanunk. A majális ren­dezvényei délután lesznek, hogy mindenkinek legyen ide­je akár hazamenni ebédelni, akár kollégákkal összejönni a munkahelyen, s azután a kö­vetkező majálisi színhelyek közül választhatnak: a Me­linda utcai szabadidőpark, a Tettye színpad, az alsó Tety- tye, a Mecseki Kultúrpark sza­badtéri színpada, a Balokány- liget és üszögpuszta. A lé­nyeg, hogy mindenki jól érez­ze magát és emlékezetes ma­radjon számára a május .el­seje. D. Cs. Ki a legjobb természetbúvár? Szigetvár részletes rendezési tervprogramját tárgyalta a vb A héten bonyolították, il­letve bonyolítják le Baranya megyében az úttörők termé­szettudományi vetélkedőjének középdöntőit. Míg az első fordulóban különböző segéd, anyagok igénybevételével írásban adtak számot felké. szültségükről a gyerekek, ad­dig a másodikban már in­kább a pillanatnyi tudás, a rátermettség döntött. A hat 'középdöntő közül Siklóson, Szigetváron és Komlón már korábban eldőlt, hogy kik a továbbjutók. Pécsett tegnap­előtt az Apáczai Nevelési Központban, tegnap pedig a Szabó István Úttörőházban vetélkedtek a gyerekek a versenyben maradást jelentő első három helyért. A lezajlott középdöntőkről eddig a következő csapatok jutottak tovább: Komlóról a mecseknádasdi, a hidasi és a mógocsi általános iskola csapata, Szigetvárról a nagy- peterdi, a mozsgói és a szi­getvári Lenin téri általános iskola csapata. Siklósról a villányi, a sellyei és az egerági általános iskola csa­pata, a Nevelési Központból a Tiborc utcai iskola, az isten­kúti iskola és az ANK 3. sz. általános iskola csapata, az úttörőház vetélkedőjéről pe. dig a 39-es dandár úti isko. fa, az úttörőház és a Bártfa utcai iskola csapata került a döntőbe, amit május 20-án a Nevelési Központban rendez­nek. A hatodik középdöntőt ma tartják Mohácson. A szigetvári városközpont részletes rendezési tervprog­ramját vitatta meg tegnapi ülésén a Szigetvári Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A városközpont jelenlegi szerkezetét a történelmi vár, az óváros és az újváros, az Al­más-patak és a mocsaras te­rületek, valamint a vasútvonal építése határozza meg. Itt az épületek zöme földszintes, most alakulnak ki a területi alapel­látással együtt a kisebb-na- gyobb intézményi alközpontok. Bontanak és építenek a bel­városban. A tanács feloldotta az építési tilalmakat, a régi házak helyén újak • épülnek. Lebontották a régi posta épü­letét és a környező házakat. Harminckét lakás épül ott, amelyek földszintjén az ügyvé­di munkaközösség, a Meruker Ifjúsági Aruház, ABC Aruház és a Fényszöv műterem kap majd helyet. Az előkészítés, tervezés szakaszában van a Széchenyi utcai építkezés. Oda harminc lakást terveztek, a földszintre üzleteket. Ott lesz a bank, s ott kap majd helyet a Vöröskereszt. A régi mozi­tömb helyén most egy üres te­lek van. Huszonnégy lakás épül majd ott, a földszinteken lesz a Hungária Biztosító új köz­pontja, zöldségbolt és cukrász­da. A belvárosban nyolc—tíz szobával és kulturális teremmel bővítik az Oroszlán éttermet. A gyógyszertár bővítését tavaly ősszel kezdték, átadását 1988- ra tervezik. A belvárosban a nyáron kezdik a crossbar ká- belgerinc-vezetékének fekteté­sét. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság még az idén el­kezdi az Almás-patak medré­nek rendezését. Ezek a folyamatban levő munkák és a rövidebb időn belül megvalósuló tervek. S a távlatiak? Mintegy száz lakás építése a városközpontban, öregek napközi otthona, új bölcsőde és óvoda. Jó lenne ha a jelenlegi két épületben működő tanács szakigazgatási szervei egy helyre kerülnének. Tervezik a körzeti orvosi ren­delők, a gyermekorvosi, a fog­orvosi és a szakorvosi rendelő­intézetek építését. Nagyon hiányzik egy iparcikk — és egy bútoráruház. Kedvezőbb terü­letet kell keresni a piacnak. Ki kellene telepíteni a városköz­pontból a cukrászüzemet, az áfész gépkocsitelepét, az autó­javító üzemet, a Pannónia Sör­gyár kirendeltségét. Az új ut­cák megnyitásával szükség lesz a vízvezetékhálózat bővítésére. A szennyvíztisztító-telep egy újabb 2000-res egységgel bő­víthető, amely a későbbi be­kötésekhez szükséges. Indokolt új szennyvízcsatorna-gerincek kiépítése az Almás-patakkal párhuzamosan. M. Gy. Széchenyi téri látványosság

Next

/
Thumbnails
Contents