Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-22 / 110. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naoio XLIV. évfolyam, 110. szám 1987. április 22., szerda Ara: 1,80 FI Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Készül az iskolák működési szabályzata (3. oldal) Ételmérgezés (4. oldal) \\ Elkészül-e szeptemberre a szigetvári üzletház? (S. oldal) Kádár János Stockholmban Tárgyalások Ingvar Carlsson kormányfővel Magyar—svéd beruházás­védelmi megállapodás Díszvacsora a magyar vendégek tiszteletére Pohárköszöntők Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának tagja Ingvar Carlssonnak, Svédország mi­niszterelnökének, a Szociálde­mokrata Munkáspárt elnökének meghívására kedden hivatalos látogatásra Svédországba uta­zott. Kíséretében van Várkonyi Péter külügyminiszter, Gecse Attila, a Központi Bizottság külügyi, és Karvalics László, a KB agitációs és propaganda­osztályának helyettes vezetője, Melega Tibor külkereskedelmi, és Patkó András pénzügymi­niszter-helyettes. Szigeti Károly, a Magyar Népköztársaság svédországi nagykövete Stock­holmban csatlakozik a kíséret­hez. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, a Politikai Bizottság tagiai, Szű­rös Mátyás, a Központi Bizott­ság titkára, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Kamara János belügv- miniszter, a KB tagjai, Urbán Lajos közlekedési miniszter és Horn Gyula, külügyi államtitkár, a KB tagja búcsúztatta. Jelen volt Roger Gartolt, Svédország budapesti naavkövetségének ideiglenes ügyvivője. Kedden, helyi idő szerint 12.00 órakor szóilt le a svéd és maavar zászlókkal díszített stockholmi Adanda repülőtéren a Malév Kádár Jánost és a kí­séretében lévő személyiségeket szállító kiilönrepülőgépe. Az MSZMP főtitkárát a repülőgép lépcsőiénél Carlsson kormány­fő, Anita Grodin, külkereske­delmi és megbízott külügymi­niszter és Ragnar Drombera, Svédország budapesti nagykö­vete foaadta. Ott voltak az ér­kezésnél a stockholmi magyar kolónia képviselői is. A rövid üdvözlési ceremónia utón Ká­dár János és kísérete szállás­helyére, a Stockholm egvik fes­tői szépségű parkjában lévő, a XVII. században épült Haga- palotába hajtatott. * Kegyeletes megemlékezéssel kezdődött Kádár János prog­ramja a kora délutáni órák­ban. Az MSZMP főtitkára ko­szorút helyezett el az 1986. februáriában meaavilkolt. nagy nemzetközi tekintélyű politikus, Lízingdíjért öt évre Kádár János Svédországban. Az MSZMP főtitkárát a stockholmi repülőtéren Ingvar Carlsson miniszterelnök fogadta. (Telefoto — KS - DN) Olol Palme, egykori svéd mi­niszterelnök sírján, az Adolf Fredrik templomkertben. Ezután Kádár János a Ro- senbgdba, a svéd miniszterel­nök hivatalába hajtatott, ahol megkezdte tárgyalásait Ingvar Carlsson kormányfővel. A szívélyes, baráti légkörű találkozón a két politikus a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseivel és ezen belül az európai kontinens helyzetévei foglalkozott. Különös figyelmet fordítottak a béke megőrzésé­nek feladataira és a kölcsö­nös bizalom légkörének meg­teremtésére. Hangsúlyozták, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködése a népek közös érdekeit Szolgálja, hozzájárul a nemzetközi béke és bizton­ság megerősítéséhez. Megelé­gedéssel állapították meg, hogy az alapvető fontosságú kérdésekben a magyar és a svéd álláspont hasonló vagy egymáshoz nagyon közelálló. Rámutattak, hogy az enyhülési folyamat továbbvitelében min­den országnak megvan a ma­ga felelőssége. Az MSZMP főtitkára és svéd vendéglátója megelégedéssel szólt a két ország szinte min­den téren eredményesen fej­lődő kapcsolatairól. Megerősí­tették, hogy kölcsönös a szán­dék a mindkét nép javát szol­gáló jó viszony erősítésére és az együttműködés további lehe­tőségeinek feltárására. A több mint egy órán át tartó, négyszemközti találkozót követően Kádár János és Ing­var Carlsson vezetésével a két ország tárgyalóküldöttségei hi­vatalos, plenáris megbeszélést tartottak. A tárgyaláson ma­gyar részről jelen voltak Kádár János kíséretének tagjai: Vár- konyi Péter, Gecse Attila, Kar­valics László, Melega Tibor, Patkó András, valamint Szigeti Károly. A svéd tárgyalóküldött­ség tagja volt Anita Gradin, külkereskedelmi miniszter, ügy­vezető külügyminiszter, Carl Jo­han Aaberg, külkereskedelmi államtitkár, Jan Eliasson, a külügyminisztérium politikai ősz. tályónak igazgatója, Ragnar Dromberg, Svédország buda­pesti nagykövete, valamint a miniszterelnökségi hivatal, a külügy- és a külkereskedelmi minisztérium több vezető be­osztású munkatársa. A megbeszélés mindvégig szí­vélyes, nyílt, baráti légkörét a négyszemközti találkozó han­gulata határozta meg. Megelégedéssel állapították meg, hogy a nemzetközi hely­zetben értékelhetők bizonyos kedvező változások. Reménykel­tőnek nevezték, hogy az utób­bi időben a szovjet—amerikai tárgyalásokon haladást értek el fontos fegyverzetkorlátozási kér­désekben. Magyar és svéd ér­tékelés szerint jó lehetőségek kínálkoznak konkrét kompro­misszumos megállapodások el­érésére, és egyetértettek abban is, hogy a fegyverzetkorlátozás területén mielőbbi áttörésre van szükség. Ez kedvező hatás­sal lenne az egész nemzetkö­zi helyzet alakulására. Magyar részről rámutattak, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés új javaslatai lehetőséget adnak ilyen kedvező fordulat elérésére a nemzetközi élet­ben. Ezzel összefüggésben a tár­gyaló felek hangoztatták, hogy a nagyhatalmak mellett a kis (Folytatás a 2. oldalon) Magyar— szovjet gazdasági tárgyalások Kedden a Parlamentben plenáris üléssel megkezdő­dött a magyar-szovjet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kormányközi bizottság 36. ülésszaka. A küldöttsége­ket Marjai József és Alek- szej Antonov miniszterel­nök-helyettesek, a bizott­ság társelnökei vezetik. A bizottság munkájában részt vesz Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A tárgyaláson áttekintik többek között a két ország párt- és állami vezetőinek találkozóin született meg­állapodások megvalósítá­sát, a bizottság korábbi ülésszakain hozott határo­zatok teljesítését. Értékelik a magyar és a szovjet vál­lalatok, egyesülések közöt­ti közvetlen kapcsolatok fejlesztésének, közös válla­latok alapításának eddigi eredményeit. Megvizsgál­ják az olefinek és szárma­zékaik gyártására, kölcsö­nös szállítására, valamint a növényvédőszerek, mű­trágyák és más vegyi ter­mékek előállítására meg­kötött kormányközi egyez­mények eddigi teljesítését. Foglalkoznak a kölcsö­nösen szállított termékek műszaki színvonalának és minőségének javítását cél­zó intézkedésekkel, a KGST-tagorszógok Komp­lex Programjához kapcso­lódó egyezmények magán­jogi szerződéseinek meg­kötésével, valamint azokkal a teendőkkel, amelyek az újabb magánjogi szerző­dések létrehozásához szük­ségesek. * Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Alekszej Antonov szovjet miniszterelnök-helyettest. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Je­len volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Három köbméteres markoló­jában egyszerre tíz tonna kőze­tet emel a ^zállító járműre, de akár harminc tonnát is képes felemelni a Br^yt—X50 típusú új gép, mely majd egy éves vá­rakozás után végre megkezd­hette munkáját a lámpásvölgyi külfejtésben. A norvég gyártmányú gép be­mutatóra érkezett tavaly nyáron Pécsre, s csak a múlt héten si­került végre aláírni a szerző­dést, miszerint a Mecseki Szén­bányák 5 évre bérbe veszi a nagy teljesítményű markolót, hogy aztán akkorra a saját tu­lajdonába is kerüljön. Az öt­éves lizingdíjról csak annyit, hogy percre lebontva éppen egy üveg sornyi a forintértéke: alapvető érdek tehát, hogy mi­nél nagyobb -kihasználtsággal működjön — dolgozik is három műszakban a gép. Igaz, még nem névleges ka­pacitásával működtetik - kell idő, míg reflexszinten irányítják kezelői, de teljesítményük nap­ról napra javul, s már elérték a 2000 m3/nap mutatót. A külfejtési üzem vezetője. Vass István évi 50 000 m:í tel­jesítményt vár tőle azzal, hogy a kőzetlazító robbantások há­romnegyedére sem lesz szükség, lévén hogy a Br^yt-nak két ne­vezetessége van. Az egyik a rendkívül nagy vágóerő, minek következtében felesleges az előzetes kőzetla­zító robbantás; a másik neve­zetessége, hogy nincs hajtott járószerkezete — mely viszont olcsóbb üzemi költségeket ered­ményez. Az önjáró markolók egyik fő meghibásodási pont- jc ugyanis éppen a bonyolult és drága Hajtott járószerkezet. A Br^yt markolójával húzza magát munkahelye után — sa­játságoson araszolva tevékeny­kedik a külfejtés északi részén a fedőkőzet eltávolításán: nagy sárga tömege messziről felhív­ja magára a figyelmet. Az új gépet még ebben a félévben követi a másik, még­pedig azért, hogy az idei fél­millió tonnás széntermelési ter­vet jövőre 550 000, azután pe­dig 600 000 tonnásra bővíthes­sék a külfejtésben. Az 1980-as évek eleje óta 420 panellakás készült el Szentlőrinc keleti szélén, a gyorsan fejlődő lakótelepen. Az idén újabb hatvan lakás épül fel, melyeknek az alapozási munkálatai már elkészültek. A BÉV panelszerelői napokon belül megkezdik az előregyártott elemek helyszínre száilitását és összeszerelését. A nagyméretű rakodógép a kisebb űrtartalmú kanalával is há­lom köbméter kőzetet képes felemelni. , Üj gép a lämpäsuölgyi külfejtésben

Next

/
Thumbnails
Contents