Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)
1987-04-03 / 92. szám
1987. április 3., péntek Dunántúlt napló 3 Mekkora <s fagykár? Szőlőmetszés 1987tavaszán Lelki karbantartás Egy idő után törvényszerűen jelentkezik a belefáradás Az utóbbi időben egyre többet lehet olvasni, hallani a hatékonyság növelésének szükségességéről. A közvetlen árutermelésben minden megkérdezett tudna néhány megoldásmódot javasolni. De mi a helyzet azokkal a szakmákkal, ahol nem a technika a hatékonyság záloga, tehát a pedagógusi, orvosi, gondozói, ápolói, jogászi, sőt tanácsi előadói munkákkal? A szőlősgazdák legfőbb beszédtémája - egymás után, már a harmadik év tavaszán — mekkora kárt tett a szőlőrügyekben a téli zord időjárás. A Kárpát-medencét 1987. január közepén és végén, továbbá március első felében rendkívül hideg sarkvidéki levegő árasztotta el. Mind a három periódusban a hőmérő higanyszála hazánkban sokhelyütt több napon keresztül mínusz 20 fok alá süllyedt: a hideg január 13-án hajnalban érte el mélypontját: Pakson mínusz 30 fokot mértek. A márciusi tél a korábbi években még nem tapasztalt erős és tartós lehűlést hozott. Baranyában a hőmérsékleti minimumok ugyan nem voltak olyan alacsonyak, mint a szomszédos megyékben, de mínusz 20 fok körüli értékek itt is többször előfordultak. Van-e téli fagykár a baranyai szőlőkben? Hol, mekkora a rügyek pusztulása? Hogyan metsszük a fagykáros tőkéket? A leggyakrabban feltett kérdésekre megkísérlek röviden válaszolni. Tízezer rügy alapján A jól gondozott, beérett vesz- szejü tőkék szőlőtermesztésre optimális termőhelyen mínusz 17 fokot tűrnek el nagyobb károsodás nélkül. Mínusz 21 fok alatt viszont a legtöbb szőlőfajtánk rügyei részben vagy teljesen elpusztulnak. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a kemény tél Baranya szőlőskertjeiben is pusztított. A Kutató Állomás munkatársai a megye legkülönbözőbb területéről eddig több mint 10 000 szőlőrügyet gyűjtöttek be, amelyet megvizsgáltak és a téli fagykár mértékéről most ez alapján adok tájékoztatást. A termőhelytől és a fajtától függően kisebb-nagyobb rügypusztulást a megvizsgált ösz- szes ültetvényben találtunk. Előzetes becslésünk szerint Baranyában súlyosan károsodott (a főrügyek 50—100 százaléka elpusztult) a szőlőültetvények egyharmada; közepes a károsodás (20-50 százalékos) a terület másik harmadán é's aránylag csekély a fagykár (0- 20 százalékos) a többi szőlőskertben. A legnagyobb rügypusztulás - fajtától függetlenül — a hegy lábánál elterülő sík, kevéssé széljárt, lefolyástalan fekvésű területeken és a völgyekben tapasztalható. A jégverés, az aszály, a buja hajtásfejlődés mindenütt csökkentette a tőkék téltűrését. A fiatal ültetvények is aránylag jobban károsodtak. A legkisebb fagykárt a közvetlen környezetből kiemelkedő, a tengerszint felett 150 méter vogy ennél magasabban fekvő hegyoldalakon, enyhe lejtésű fennsíkokon tapasztaltunk Szerencsére ebbe a kategóriába tartoznak a Mecsek aljai és villány-siklósi történelmi borvidék legrangosabb dűlői. A termőhelyek közül a Mecsek térségében aránylag kisebb, míg a megye keleti részében (a Dunától Belvárdgyu- láig, illetve Villányig) viszont nagyobb a tél pusztítása. Villányban a márciusi tél az Ooortóban tett nagy kárt. A tápanyaggal harmonikusan ellátott, kiegyensúlyozottan fejlődő, optimális terhelésű ültetvényekben szembetűnően kisebb a veszteség. A közepesnek minősített természeti feltételek között a fagykár nagyságát, a lehűlés mértékén kívül a szőlőfajta ellen- állóképessége döntően befolyásolta. Az átlagosnál nagyobb fagytűrést pl. a Rajnai rizling, Olaszrizling, Chardon- nay, Muscat Ottonel, Cserszegi fűszeres, Chasselas, Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet, Bianca, Zalagyöngye fajtákon tapasztaltunk. Aránylag kisebb fagytűrést mutatnak a csemegefajták (Cardinál, Pannónia kincse, Szőlőskertek királynője, Afuz Ali), továbbá a Bánáti rizling, Királyleányka, Oportó, Merlot, Kadarka és a Kármin. A fagykár megállapítása Mivel termőhelyenként és fajtánként a tőkék károsodásában jelentős eltéréseket tapasztaltunk, a metszés megkezdése előtt célszerű minden szőlőskertben a fontosabb fajtákon a fagykár mértékét megállapítani. A vizsgálatokhoz fajtánként a véletlen alapján válasszunk ki 10-10 db tőkét, és azokról szedjünk 1-1 db középerős 12 rüayes vesszőt. A rügyeket éles késsel hosszában vágjuk át. Az egészséges rügyek élénk világoszöld színűek. Az elfagyot- tok barnák vagy feketék. Amennyiben a főrügy elpusztult, akkor a főrügy melletti mellékrügyeket is vágjuk át. Ezekből minden főrügy mellett több is van. A mellékrügyek fagytűrése általában nagyobb és részben képesek pótolni az elpusztult főrügyeket is. Az elpusztult rügyek aránya a vizsgálat után könnyen kiszámítható. Ennek megállapítása azért fontos, mert a metszést csak ennek ismeretében végezhetjük szakszerűen el. (A behozott szőlővesszők rügyeit a Kutató Állomás térítés ellenében megvizsgálja). Amennyiben a főrügyek több mint 80%-a elfagyott, akkor számítani lehet arra, hogy a vesszők, a tőketörzsek és a kordonkarok is károsodtak. A sérült tőkerészek foltokban vagy teljes keresztmetszetben barnák vagy feketék. A fagykáros tőkék metszése A súlyosan károsodott (a főrügyek 50—100 százaléka elpusztult) ültetvényekben a metszést rendhagyó módon célszerű elvégezni. Ennek lényege, hogy a tőkéken öt-tízszer annyi rügyet hagyjunk, mint normál esetben. A tőketörzs vagy kordonkar perspektivikusan fontosnak tartott részein a metszés után néhány kétrügyes ugarcsap maradjon, a többi vesszőt pedig 6-8 rügyesre metsszük. Hánaljvesszők meghagyására megkülönböztetett figyelmet fordítsunk, mert azok legtöbbször épek, egészségesek. Ernyőművelésű (végálló szálvesszős) tőkéken sem célszerű a metszés és a szálvesz- sző leívelésének klasszikus szabályait betartani, amennyiben a fagykár súlyos. Előnyösebb a múlt évben leiveit szálvesszőket a tőkéken hagyni és a rajta levő vesszőket hosszúcsapra metszeni. Nagyon fontos, hogy a tőketörzs közelében néhány rövidcsapot hagyjunk, amelyről 1988-ra életképes szálvesszőt nyerhetünk. Ezt a műveletet előmetszés- nek nevezzük. A végleges terhelést a csapok, szálvesszők számának esetleges csökkentésével rügylakadás után végezzük el. A metszés ilyen módon történő végrehajtásával a fagykáros tőkékről is számottevő termést nyerhetünk. Metszésmódtól függetlenül azokról a tőkékről, amelyeknek a törzse is súlyosan sérült, jelentéktelen mennyiségű szőlőt várhatunk. A tőketörzs és kordonkor leváltását, felújítását akkor célszerű kezdeményezni, ha az idős tőkerészek többsége elpusztult és a kordonkaron a rügyfakadáskor semmiféle vagy csak minimális életjelt tapasztalunk. Ilyen esetben az oltáshely felett 20-25 cm magasan a törzset a kordonkarral együtt vágjuk le. Az amputált tőkék többségéről több életerős hajtás fejlődhet, amely alkalmas az új törzs és kordonkar kialakítására. Tőkénként 3—4 hajtást neveljünk. Amennyiben a törzs számottevően sérült, de a kordonkaron biztató életjelt tapasztalunk, akkor az azonnali törzsleváltástól eltekinthetünk. Ebben az esetben azonban arra van szükség, hogy a tőke tövéből fakadó hajtások közül legalább kettőt felneveljünk. A törzsleváltást ilyen esetben egy évvel később végezzük el. A közepesen károsodott szőlőkben (a főrügyeknek 20—50 százaléka pusztult el) a terméskiesést ellensúlyozhatjuk, ha a tőkénkinti rügyterhelést az elfagyott rügyek arányában növeljük. Pl. ha a rügyek 35 százaléka elfagyott, akkor a tőkén a szokásosnál egyharmad- dal több rügyet hagyjunk meg. Csekély fagykár esetén (a főrügyek 0-20 százaléka fagyott el) a szokásos metszési módon és tőketerhelésen ne változtassunk. A rügyek termékenysége ugyanis 1987-ben fürtkezdeményekben gazdag, így várható, hogy az egészséges rügyei pótolják a kiesést. A termékeny fajtákon négyzet- méterenként 6—8, a kevéssé termékenyen pedig 10—12 rü- gyes terhelést javaslok. A fagykáros ültetvények metszésekor szem előtt kell tartani, hogy a kb. 8 milliméteres (ceruzavastag) vesszők sokkal jobban tűrték a telet, mint a vastagabbak. Dr. Diófási Lajos — Az említett hivatásokban az elsődleges munkaeszköz az illető személyisége: a szemléletmódja, a másokat megértő, a mások helyzetébe beleélő magatartása, a kapcsolatteremtő készsége, a szociális (társas) érzékenysége, egyszóval viselkedésének egésze — mondja dr. Komlósi Piroska pszichológus, a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola adjunktusa.- Az emberek testi, lelki, szociális gondjaival foglalkozó munkakörben dolgozók egyre gyakrabban jutnak el a felismeréshez, hogy bizonyos készségeik fejlesztésével, vagy nem kívánatos viselkedés-elemeinek leküzdésével, illetve korrigálásával sokkal hatékonyabbá válik a munkájuk. Amerikában már a 2. világháborút követő időszakban nagy lendületet vettek azok a csoportpszichológiai ismeretek alkalmazására épülő tréning-csoportok, amelyeknek célja a vezetői képességek fejlesztése, a hatékonyabb problémakezelési viselkedések alakítása, tehát személyiségfejlesztés volt.- Mit tanulnak ezekben a tréning-csoportokban a résztvevők?- önmagunkról, belső elfojtott, illetve nem tudatosult késztetéseinkről, cselekedeteink mozgatórúgóiról, valamint a másokhoz való viszonyulásunkról tudhatunk meg sok mindent. Megtanulhatjuk, hogy mások milyennek látnak engem; hogy viselkedésemmel hogyan tudom befolyásolni mások magatartását, illetve hogy engem hogyan befolyásolnak mások. Azt is megtanuljuk az ilyen „gyakorló-csoportokban ”, hogy megértsük saját magunk és mások érzéseit is. Ez az oka, hogy az ilyeneket érzékenységet fejlesztő csoportnak is szokták nevezni. Most már nálunk is elterjedtek a különböző csoportos fejlesztő programok. Általában művelődési házak működtetnek önismereti, pszicho- dráma, szociális érzékenységet fejlesztő, vagy a legkülönbözőbb elnevezés alatt működő csoportokat. — Milyenek ezek a csoportok? — A növekvő igények és a differenciálódó feladatok hatására az ún. kiscsoportos módszerek alakultak ki, amelyben 3-16 fő vesz részt. A csoport- foglalkozásokon létrejövő történések, élmények, társas kapcsolatok a személyiség valamennyi főbb rétegét — tehát az ‘érzelmi, értelmi, a cselekvésre, fejlődésre, társas viszonyulásra irányuló késztetéseit — megérintik. A csoportban kialakuló együttes élmények növelik a csoport összetartó erejét, amitől az egyén nagyobb biztonságban érezheti magát, mint az élet más, valós területein, A csoportban nemcsak biztonságot, hanem megértést és védelmet is kap. így őszintébben megnyilvánulhat, s ha valamely viselkedését a csoport elemzően visszatükrözi, abban a segítő szándékot láthatja, amely az ő fejlődését szolgálja. Ezáltal válik pontosabbá az önmagáról alkotott képe és indulhat el a nemkívánatos viselkedéselemek korrigálása felé.- Tehát a csoportban nem tanulja meg az új viselkedési módot, csak elindulásról van szó . . .- Azért beszélünk csupán elindulásról, mert ezek általában sok-sok éve, évtizede be- idegződött viselkedési, - viszo- nyulósi — reagálási módok, amelyeket nem lehet egyik napról a másikra „lebontani", majd „újraépíteni". Vannak azonban csoportmódszerek, mint például a pszichodráma, amely a problémák, konfliktusok lejátszásával azok mélyebb megértésén túl azt is lehetővé teszi, hogy újfajta viselkedési módokat alakítson ki az egyén.- Aki úgy érzi, hogy személyisége minden elemében alkalmas a hatékony munkára, annak jelenthet-e valamit az ilyen tréning-csoport?- A segítő szakmákban dolgozóknál egy idő utón törvényszerűen jelentkezik egy „belefáradás", „fásultság" érzése, az ún. „kiégési szindróma", ha valamilyen módon nincs megoldva a „lelki karbantartásuk". Az ilyen szakmák - tehát az egészségügyi, a pedagógusi, sok jogi, szinte minden szociálpolitikai munka — oly mértékben igénybe veszik az egyén teljes személyiségét, hogy már pszichoszomatikus betegségek megjelenésének is nagy lesz a valószínűséqe, vagy ami gyakoribb: pályaelhagyásra kényszerítik az ebben dolgozót. Mindez meqelőzhetővé válik, ha időben kezd el foqlalkozni az illető saját lelki egészségével. Világszerte elterjedt, hogy a szakmabeliek mentálhigiénés csoportba járnak, melynek célja az előbb említett lelki „karbantartás”, hogy feladataik színvonalas elvégzésére hosszú időn át alkalmasak maradhassanak. Irányi Ágota Őri István pécsi Szőlő utcai kertjében a szőlőjét metszi Kiscsoportosok játék közben a Krisztina téri bölcsődében Fotó: Proksza László Beszoktatás a bölcsődébe Megrázkódtatás nélkül, fokozatosan Amikor a kisgyermek bölcsödébe kerül, óz anyától való hirtelen elszakadása nagy megrázkódtatás. így került sor a be- szoktatásra. A módszer lényege, hogy a gyes adta időt felhasználva az anyuka két héten keresztül fokozatosan, a tartózkodási időt napi 1/2—1 órával megemelve hagyja a picit végül egész napra a bölcsödében. — Az ötvenes években egész csecsemőkorban kerültek hozzánk a gyerekek, amikor még nem volt annyira erős az anyához kötődés - emlékszik visz- sza Turbéki íózsefné, a pécsi Krisztina téri bölcsőde vezetőnője. — Ahogy kitolódott a szülési szabadság ideje, úgy lett nehezebb a gyerekek átállása. Az érdekükben volt fontos, hogy előtérbe kerüljön a bölcsőde anyai , családi szerepe. Tyeklárné Jelena Pálma és Horváth Gézáné kicsit összeszorult szívvel leskelődtek a függöny mögül a gyerekektől zsivajos szobába. Vajon meg- nyugodott-e vagy sír még? Nemcsak a gyerekeknek, az anyukáknak is nehéz az elválás, de mindketten szeretnének visszamenni dolgozni. A tipegők szobájában, a vendégasztalnál fiatal házaspár ül és egy aprócska lánykát figyel, aki a gondozónő ölében ülve játszik. A 19 hónapos Roxana nagyon szereti édesapját, ezért kisérte el őket.- Tegnap délelőtt volt nálunk családlátogatáson a gondozónő és délután mi jöttünk el egy negyedórás ismerkedésre — meséli Roxana édesanyja, Hangyási Tiborné. - Rosszabbra számítottam, mert nagyon fél az idegen gyerekektől, de tegnap már alig akart hazajönni, s most is csak ritkán fordul hátra, hogy ellenőrizze, itt vagyunk-e még. — Négy éve dolgozom a bölcsődében, így már ezt a módszert tanultam. Nagyon örültem, mert „anya” tudtam maradni - mondja Tonte Gyu- láné gondozónő. — Ha ismerem a gyerek otthoni környezetét, tudom hogyan viszonyuljak hozzá, mi az, amit nem kap meg odahaza és nekem kell megadnom, mit kérjek a szüleitől. A saját tapasztalatom is ez, mert a most 9 éves lányomnál nem volt beszoktatás és talán a hirtelen elválásunknak volt köszönhető, hogy amikor óvodába került egy évig visszahúzódó volt, nem barátkozott senkivel. A beszoktatás során jobb a szülőkkel való együttműködés, ami azért fontos, mert amíg ők gyakorlatias, mi szakmai szemmel látjuk őket. A nagycsoportban két kisgyermek utcai ruhája miatt válik ki a csoportból. A kislány Julika nem mozdul anyukája, Balog Jánosné mellől, a kisfiú, Péter már beszélget a gondozónővel.- Péterrel, úgy néz ki nem lesz baj, a kislánnyal azonban nem erőltetem az ismerkedést, megvárom, amíg ő közeledik hozzám — válaszol Kutasi Ilona gondozónő. — Ha nem lenne a beszoktatás, Julika valószínűleg pánikba esne, állandóan sírna. A módszer előnye vitathatatlan. Természetesen plusz feladatokat ró ránk, de az eleinte kialakult jó kapcsolat a gyerekkel megkönnyíti a további, egész évi munkánkat. Németh Anita
