Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-17 / 106. szám

1987. április 17., péntek Dunántúlt napló 3 Kirívó eset nem történt, pedig Sándor- és József-nap volt Új törekvések az ifjúsági mozgalomban Feljegyzések a pécsi ifjúságpolitikai konferencia margójára ,,Nem elég a jót akarni . . (Váci Mihály) Emlékezetesen parázsló per­cei is voltak az ünnepségek emelkedett pillanatai mellett megyénkben a KISZ megalaku­lásának harmincadik évfordu­lóját köszöntő eseményeknek. A KISZ Baranya Megyei Bi­zottságának kezdeményezésé­re értelmiségi és egyetemi fő­iskolai tanácsa szervezésében a közelmúltban megrendezett pécsi országos ifjúságpolitikai konferencia előadásai és az azokat követő szenvedélyes hangulatú viták idéztek fel a tudósítókban a mottóul válasz­tott, cselekvésre sarkalló költői sortöredéket, amely akár jel­mondata is lehetett volna az ,,Új törekvések az ifjúsági mozgalomban" című fórumnak. A KISZ-vezetők és ifjú társa­dalomkutatók részvételével megrendezett kétnapos tanács­kozáson a harmincéves fenn­állása alatt erőteljesen átfor­málódott környezetében a fia­talok tetterejének jobb haszno­sítását, az egész társadalmat átfogó reform megvalósításá­ba való bekapcsolásuk új lehe­tőségeit kereső ifjúsági szövet­ség feladatait vitatták meg. A konferencián részt vevőket kö­szöntő bevezetőjében dr. Fo­dor László, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első tit­kára hangsúlyozta, hogy a ta­nácskozás ugyan nem tűzte céljául politikai állásfoglalás kialakítását, de a történelmi évforduló, az immár a harma­dik ,,ikszet" betöltő KISZ „szü­letésnapja" nemcsak lehetőség volt a megtett út értékelésére és a tapasztalatok áttekintésé­re, hanem szinte kötelező is a jövőre irányuló teendők meg­fogalmazására. Mint mondot­ta, a KISZ szervezetén kívül kü­lönféle öntevékeny körök, ér­dekképviseleti jellegű közössé­gi formák különösen figyelem­re méltók e szempontból, mert létrejöttük körülményei és működésük tanulmányozása számos hasznosítható tanul­sággal szolgálhat a tevékeny­ségét korszerűsítő ifjúsági mozgalom számára is. A tanácskozást megnyitó elő­adásában Stumpf István, az MSZMP Társadalomtudományi Intézetének munkatársa a pé­csi fórum jelentőségét méltat­va rámutatott, hogy azt olyan időpontban rendezték meg, amikor a KISZ — túllépve ad­digi álláspontján — már nem minden ifjúságot érintő problé­mát akar egymaga megoldani, hanem a nevében foglalt szö­vetségi hivatását betöltve a fiatalok tömeqét is érintő, fő­leg gazdasági jellegű külső ki­hívásra, a társadalmi és az egyéni teljesítmények leértéke­lődésére, valamint saját kor­szerűsítésének belülről is sür- nető igényére adható válaszo­kat igyekszik keresni és képvi­selni. Az előadó arra is rámu­tatott, hogy az eltelt harminc év alatt átalakult környezetben jelentkező tennivalók közül ta­lán a legfontosabb a jövőt je­lentő ifjúságpolitikához való viszonyának megváltoztatása, s ennek ára szívós és kitartó munka. Mint azt a kutatások megállapították, a fiatalok kö­rében erős az intézményes ke­reteket elutasító bizalmatlan­ság, s ez is hozzájárulhatott a szervezeti központból indított operatív kezdeményezések he­lyenkénti hatástalanságához a KISZ-en belül. A tapasztalatok szerint az ifjúság jelentős há­nyadát nemcsak a KISZ, ha­nem a napjainkban sokszínű virágzásnak indult önszervező közösségek tevékenysége sem érdekli, így a társadalmi élet­re való felkészülés szervezeti kereteinek megújítását viszony­lag szűk kisebbségekre ala­pozva lehet csak megvalósíta­ni. A kutatás által egyelőre csak feltárt problémákat „skic- celte" fel előadásában Gyula­vári Ágnes, a Társadalomtudo­mányi Intézet munkatársa. A KISZ-vezetőkkel folytatott inter­júk egyik legtanulságosabb ta­pasztalata, hogy a fiatal poli­tikusok többsége a politikán kívülinek érezte magát és te­vékenységét, s többen közü­lük a múltból átvett szemlélet­tel afféle „úri huncutságnak” minősítették a politizálást. A politika szakmai rangfosztott- ságának érzését feltehetően in­formációs igényeik kielégítet- lensége, szűknek érzett moz­gásterük, a politika „tanulásá­ra” nem igazán alkalmas, si­kerélményeket ritkán nyújtó helyzetük táplálta bennük. Zsí­ros Mária, a KISZ KB ifjúság­kutató csoport vizsgálatát is­mertetve arról számolt be, hogy a KISZ-ről a huszonöt és har­minc év körüli diplomások vannak a legjobb vélemény­nyel, amit valószínűleg az ma­gyaráz, hogy képzettségük ma­gasabb szintje és élettapasz­talataik gazdagsága miatt ők képesek leginkább felismerni a KISZ „jogosítványai" által szá­mukra adott lehetőségeket ér­dekeik képviseletére és védel­mére. A politikus szemszögéből Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának titkára elemezte előadásában a KISZ manapság felvetődő és megoldásra váró dilemmáit. A tanácskozás zárónapján az új típusú mozgalmi jellegű tö­rekvésekről, ifjúsági egyesüle­tekről, kollégiumokról, körökről- szóló előadásokat hallgattak és vitattak mea a konferencia résztvevői. Antal Gábor, a KISZ KB munkatársa az or­szág hat megyéjében már mű­ködő szabadidős társaságok tapasztalatait ismertette. Bor­sod, Hajdu-Bihar, Komárom, Nógrád, Szolnok és Tolna me­gye több településén a KISZ KB egyszeri anyagi támogatá­sával alakították meg a haj­dani lakóhelyi közösségi ha­gyományokat feltámasztó egye­sületeket. Ezek azóta igazolták, hogy konkrét működési model­lel sikeresen segíthető a ki­sebb települések öntevékeny közművelődésének fejlesztése. Az egészséges lokálpatriotiz­must közösségteremtő és lakó­helygyarapító erővé szervező társaságok mindegyike rentábi­lisan, többségük nyereségesen működik. A korosztályok teljes skáláját felölelő közösségek egyike a Nógrád megyei Er­dőskürtön például a hét éve megszüntetett mozit keltette új, jövedelmező életre, Nógrád- sipek népe a közakaratot érvé­nyesítve „visszavette" a szék­helyközség által kisajátított ün­nepeit, mert úgy érezte, hogy azokat helyben illik megülnie. A közben városi rangra emel­kedett Püspökladányban a KISZ üzemelteti a művelődési házat, és egyesületen belüli egyesületet alkotva négy tagú társaságot hoztak létre egy csónakázó- és horgásztó meg­építésére, amelyet már az idén használni is akarnak. Kéri László, az MSZMP Tár­sadalomtudományi Intézetének munkatársa összegezte a kon­ferencián elhangzott előadáso­kat és vitákat. Mint megállapí­totta: a nem hagyományos ön­szervező társadalmi részvételi formák többségében a fiatal korosztályok tagjai is jelen vannak, A KISZ azzal növelhe­ti a maga iránti bizalmat és válhat a különböző szintű re­formkezdeményezések egymást erősítő kapcsolatainak kovácso- lójává, hogy a programkereső kollektív gondolkodás jegyé­ben mozgalmi monopólium he­lyett az új típusú közösségek támogatására, egymásrautalt­ságuk felismertetésére, egy sa­játos, KISZ vezette „koalíció" megalakítására törekszik, elő­segítve a különböző szerveze­tekhez tartozó rétegek létező, de nem mindig felismert érde­keltségét a társadalmi reform- folyamat sikeres megvalósításá­ban. A résztvevőket felvillanyo­zó, élénk vitákkal tarkított pé­csi ifjúságpolitikai fórumon el­hangzott előadásokat és hozzá­szólásokat nyomtatásban is közreadja a közeljövőben a KISZ Baranya Megyei Bizottsá­ga. Káplár László- Velem kezdjék, így becsü. letes — ragaszkodott Bilonkai István üzemvezető-helyettes a szabályhoz, amikor a Pécsi Va. sas Ipari Szövetkezet György- aknai gépgyártó üzemébe vá­ratlanul megérkeztünk alkohol- próbára. Péntek délelőtt volt, a műszak két órakor fejeződik be. A Megyei Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség két munkavédelmi felügyelőjével, Kurucsai Józseffel és Kocsis Lászlóval, valamint a szövetke­zet rendészével, Marton Jó­zseffel és dr. Pásztor Sándor műszaki vezetővel mentünk György-dknára. Várakozásom­mal ellentétben egyáltalán nem fogadták ellenségesen az alkoholvizsgálatot. Ez nem szúrópróbaszerű, hanem teljes körű volt, harminckét dolgozót kértek meg, hogy mondjon pár szót az Alcohol Tester mikro­fonjába. Érzékelője az alkoho. los befolyásoltság négy foko­zatát mutatja ki: 0,2, 0,4, 0,6 és 0,8 ezreléket. A legkisebb fokozatnál ‘kigyullad egy zöld lámpa, a többinél megszólal a vijjogó 'hang is. A forgácsolóműhelyben kez­dődött az ellenőrzés. Minden egyes gépnél köszönés, bemu­tatkozás és udvarias fölkérés. A vizsgálatot senki nem tagad­ta meg, a műszer egyszer sem szólalt meq, a lámpa egyszer sem gyulladt ki. Átvillant rajtam az a gondo­lat: hátha valahogy kitudódott a dolog? Pár percen belül meggyőződhettem róla, való­ban nem tudták: a lakatos­műhelyben a gépi fémfűrész­nél dolgozó segédmunkásnál kigyulladt a zöld lámpa. Meg­ismételték. Ismét kigyulladt. Egy nagyfröccs, hangzott a be­ismerés. Mi történik ilyenkor? Alap­elv: ha már ilyen ellenőrzése­ket kell csinálni, azt igyekez­nek úgy megoldani, ihogy az emberi méltóságot meg ne sértsék. S valóban, mintha mi sem történt volna, valameny- nyien mentünk tovább, csak az egyik munkavédelmi felügyelő maradt le. Ketten bementek az irodába elintézni a formaságo­kat. Mi közben végigjártuk az üzemet, a tmk-műheiyt, sőt méq a kazánházba is lemen­tünk, megnéztük a büfét — mindenhol minden rendben. Harminckettőből harmincegy volt negatív. * Mi ilyenkor a büntetés? Mindenekelőtt, ‘ha a munkavé­delmi 'felügyelőség tart ellen­őrzést, akkor helyszíni bírság­gal is jár; ez esetben egy két­száz forintról szóló csekket ál­lítottak ki. A többi a munka­hely dolga. Az országos szabályozáson kívül minden munkahelyen, a munkahely jellegére adaptál­va, külön is szabályozni kell az ellenőrzés módját, gyakori­ságát, azt, hogy ki jogosult er­Alko­hol­teszt ■Hegyen elfutottak re, s hogy mivel jár, ha vala­kinél kimutatják az alkoholfo­gyasztást. Mielőtt György-aknára ki­mentünk volna, a szövetkezet központjában Helmric-h Kornél elnököt kerestük föl, aki a bel. ső szabályozásról tájékozta­tott: — Alkoholfogyasztás nélkül is balesetveszélyes a legtöbb munkahelyünk. De azt is meg kell mondanom, hogy itt min­denki nagyon komolyan veszi a dolgát, üzemi balesetet ná­lunk még alkohol nem okozott. Egyébként ha balesetnél a vizs­gálat alkoholt mutat ki, akkor ez már nem is számítana üze­mi balesetnek társadalombiz­tosítási szempontból. Ha va­laki ittas, azt be sem enged­hetik a munkahelyre. Ha mégis bejut, vagy bent iszik, a fe­lettese köteles eltávolítani, a napja igazolatlan mulasztás­nak számít. Az a vezető pedig fegyelmit kap, aki az ittas sze­mélyt eltűri a munkahelyen.- Ha önök tartanak belső ellenőrzést, mi a 1következmé­nye az alkoholfogyasztásnak?- Azt már mondtam, hogy az illetőt hazaküldjük, ez iga­zolatlan napnak számít, s ez még egy nagyon komoly kö­vetkezménnyel jár: egy igazo­latlan napért az évi nyereség 25 százalékát levonjuk. Ha ugyanannál az embernél nem először fordul elő, fegyelmi is adható.- És ha valaki nem hajlan­dó alávetni magát a vizsgá­latnak?- Erre országos szabály van: azt automatikusan alkoholos- naik kell tekinteni, s ezek után ugyanaz vonatkozik rá is, mint arra, aki ivott. * A felügyelőség helyszíni bír­ságként száztól háromezer fo­rintig terjedő pénzbüntetést szabhat ki. De nem a büntetés az elsőrendű cél, hanem, hogy a visszatartó erőt fokozzák. Sőt legtöbbször nem is ők el­lenőrzik a dolgozókat, hanem azt eljenőrzik, hogy egy-egy munkahely hogyan tesz eleget a biztonságos munkavégzés előírásainak.- A (közelmúltban volt egy kétnapos, központilag elrendelt országos célvizsgálat éppen az alkoholfogyasztással kapcsolat­ban - mondja Kápolnai Ár­pád, a Megyei Munkavédelmi Felügyelőség vezetője. - Mi több mint hatvan baranyai gazdálkodó egységet néztünk meg, köztük több nem telepí­tett üzemet is mindhárom mű­szakban. Meg kell mondanom, igen kedvező kép alakult íki. Huszonkilenc magasabb veze­tő vett részt a tesztvizsgálat­ban, mind a huszonkilenc ne­gatív volt. Valamennyi vezetői kategóriában, a művezetőtől a ‘főosztályvezetőig a kétszáz- hetvenhárom főből mindössze báromnál mutatta ki a műszer az alkoholfogyasztást. S végül az 1528 beosztottból ötvenötén fogyasztottak alkoholt, s mind­ehhez még hozzá kell tennem, bogy a kétnapos vizsgálat Sándor-József napkor zajlott. Ha valtíki vitatja a műszer pontosságát, akkor jöhet a szonda, s ha ennek sem hisz valaki, akkor kerül sor a vér­vételre, ami végleg eldönti a vitát. De jóformán senki nem tagadja, hogy ivott, leginkább az elfogyasztott mennyiségen áll a vita. Általánosságban bátran ki lehet jelenteni, hogy az emberek döntő többsége tényleg komolyan veszi a mun­kahelyi alkoholtilalmat. A két­napos vizsgálat során humoros esetek is történtek. Egyik he­lyen, amikor kiderült, miről van szó, négy ember, amúgy mun­kásruhában, egészen egysze­rűen elfutott. DücsőCsilla f Tanácskozás a víz­gazdálkodási társulatokról Magánüdiilő Babarcszőlősön A Harkány felé vezető úton, Szaván áthaladva Babarcsző­lősre érkezünk. A falucska vé­gén, a Harsányi hegy lábánál, és az egykor még bő vizű pa­tak mentén fehér falú, piros cseréptetős ház áll. A patak felőli oldalon a régi, kopott fal és egy hatalmas malomkő sejteti, valamikor lisztet őröltek itt. A falubeliek elbeszéléseiből csak bizonytalan körvonalak­ban rajzolódik ki a malom tör­ténete. Amikor megjelentek a gépek, leállították, eladták . . . Mondják, az előző tulajdono­sai megpróbáltak halastavat ki­alakítani, de az egyre szennye­ződő víz miatt ez a terv füst­be ment. Talán majd a mosta­ni gazdája, a Ruppert család. — Négy éve vettük meg a ta­nyát és kezdtünk állatokat ne­velni, hogy tudjuk miből foly­tatni a malom felújítását, bel­ső kiépítését — meséli Ruppert Antalné. — Tavaly kapcsolód­tunk be a falusi turizmusba, 37 nyaralónk volt. Sokan jöttek volna magánúton is, de mi csak az IBUSZ-on keresztül fogadunk vendégeket. A „Ruppert tanya" jól vizsgá­zott. Most is szép a környék, hát még mikor zöldbe borul az erdő, virágba a rét. Csábító Harkány, Siklós, Pécs közelsé­ge. Amíg a felnőtteknek ideális kirándulóhely, a gyerekeknek igazi állatparadicsom. Az is­tállóban 50 sertés, a kismalac­tól a több mázsás kocáig, az udvaron rengeteg baromfi. A legnagyobb vonzerő a három ló: Viki, Zsuzsi és Vitéz. — Több vendég is megtanult lovagolni. Főleg az apukák je­leskedtek és büszkék, boldo­gok voltak - mosolyog Mária néni. - Persze, hol adódna Pesten ilyen alkalom, mert ki­vétel nélkül pesti családok vol­tak. Hetenként váltották egy­mást. Reggelit, vacsorát ma­gam főztem, napközben úgyis kirándultak. Frissen vágtuk az állatokat, a zöldség, gyümölcs is saját termés. Azóta is érkeznek az üdvöz­lőlapok, bejelentkező levelek, pedig a tavalyi szezon úgy­mond „próbaüzem" volt. Lesz tehát vendége idén is a tanyá­nak, nem maradnak üresen a félig-meddig városias falusi szobák, melyek éles kont­rasztja az épület túloldala, ahol még minden eredeti: a gerendaszerkezet, a három ha­talmas garat. Idővel a család beépíti ezt a részt és a tető­teret is. Úgy tervezik, sok kis szoba lesz és egy nagy társal­gó, hogy akár egy nyári gyer­mektábornak is elég legyen. Rendbehozzák az elkorhadt ge­rendákat, a megpenészesedett falakat is, de mindent az ere­deti helyén hagyva, ahol ta­lán már 130 éve áll. Németh Anita A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmányának el­nöksége csütörtöki ülésén átte­kintette a társulatok múlt évi tevékenységének tapasztalatait és az idei terveket. Megállapí­totta, hogy az országban mű­ködő 455 vízgazdálkodási tár­sulat és 11 egyesülés az előző évinél több, összesen ötmilliárd forint értékű beruházással, épí­tési munkával járult hozzá a vízellátáshoz, a csatornázáshoz, a mezőgazdasági területek víz­rendezéséhez, a vízkárelhárí­táshoz és az öntözéshez. Társulati úton 110 új vízmű és 1200 kilométernyi vízvezeték­hálózat épült, s a költségek 55-60 százalékát az érintett lakosság fedezte, családonként 30—35 ezer forint érdekeltségi hozzájárulással. A csatornamű társulatok beruházásában 8Í kilométer hosszú szennyvícsa- torna épült, és 2600 köbméter­rel növekedett a szennyvíztisz­tító művek népi teljesítménye. Ezek mintegy 25 százaléka a Balaton partvidékén valósult meg, ezzel segítette a ,tó foko­zottabb védelmét. Az érintett családok általában 40—45 ezer forintot fizettek be ezeknél a társulatoknál. Az idén a társulatok a ta­valyinál mintegy 500 millió fo­rinttal többet fordítanak a víz­ellátás és a csatornázás fej­lesztésére. Várhatóan 120 új vízmüvet adnak át, ezeknek egészséges ivóvizét elsősorban azok a térségek kapják, ame­lyekben a kutak vize a tűrhe- tőnél több nitráttal szennyezett. Az idén Siófokon is megalakít­ják a csatornamű társulat test­vérszervezetét, amely 100 millió forintos program alapján gon­doskodik majd a csapadékvíz biztonságos elvezetéséhez, a belterületi belvíz megelőzésé­hez szükséges árok- és csator­nahálózatról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents