Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-12 / 101. szám

Téglától a formatervezett fürdőkádig Milyen építőanyag-ellátás várható a Dél-Dunántúlon...? Az épíl-őanyag forgalmazói a kereslet- növekedésében reménykednek az idén A magánerős lakásépítések volumenét, illetően tavaly volt a mélypont. Legalábbis ezt mondják a szakemberek, hozzá­téve; növekvő építőanyag-ke­resletre számítanak az idén. Itt a jó idő — már ami a sza­badtéri munkálatokat illeti, — így jogos a kérdés: vajon Ba­ranya, Somogy és Tolna leg­nagyobb TUZÉP-telepei hogyan készültek föl erre a növekvő forgalomra, mit kínálnak az építkezni szándékozóknak? Pécs: előmegrendelések A Megyeri úti telep kategó­riájában az egyik legnagyobb itt a Dél-Dunántúlon, s mint azt Regős Ferenc telepvezető­től megtudtuk 1986-ban for­galmuk háromnegyed részét az építőanyag tette ki. összesen 270 millió forint értékben for­galmaztak téglától a tetőfedő anyagokig; az idén 300 milliós a tervük. Jószerivel minden megkapható náluk, ami ma egy családi házhoz kell, a válasz­ték valamivel szűkösebb, de így is kielégítőnek mondható a kínálat. Alapvető falazó­anyagból korlátlanul szállíthat­nak; van kisméretű téglájuk, B—30-as blokktéglájuk, ma­gasított téglájuk, — porotron és gázszilikát téglából keve­sebb. Ez utóbbi fajtákat a hó­szigetelési előírások miatt ke­resik az építők. Terranova és Kemikál hőszigetelő alapvako­latai segítenek ezen a gondon is. Kötőanyagok: cement, mész- hidrát van bőven, a cement­nél mázsánként 20 forintos ár- léedve^fnényt ad a TÜZÉP, il­letve - adott működési terüle­tén. Kezdik az építők meg­kedvelni a veszprémiek által osztrák licenc alapján gyártott Bramac-tetőfedő cserepet; 4- féle színben áll rendelkezésre. Az Alba Regia nyílászárókból most csak egyfajta kapható, de további szállítások várha­tók. Pécsett már közel 10 éves gyakorlat: a telepen előjegy­zéseket vesznek föl, s így is segítik az építtetők külön igé­nyeit kielégíteni. Szekszárd: minden van A tolnai megyeszékhely te­lepén pillanatnyilag szinte min­denféle építőanyag — segéd­anyag — kapható. Lenk Mária telepvezető helyettes szerint csak építési kedv legyen, hisz elég gyenge évek utón állnak. Különben is a környéken sok a konkurencia; van TüZÉP-te- lep Tolnán és Bonyhádon és a közelben vagy három ÁFÉSZ- lerakat, ahol szintén építő­anyaggal foglalkoznak. Az elmúlt hónapban nyílás­zárókból, padlóburkoló anya­gokból és csempéből kedvez­ményes akciót hirdettek meg, talán ennek köszönhető, hogy nyílászáró szerkezetekből gyönge a választék. Főleg a keresett soproni-fajta hiányzik Fia a somogyi megyeszék­hely Fészek Áruházának és építőanyagokat forgalmazó te­lepének ellátási körzetét pró­bálnánk meghúzni, mondhat­nánk: Pakstól Nagykanizsáig tart. Jó ellátásuk közismert; Kaposvár és környéke idejár. Tápi József igazgatóhelyettes szerint a fő ok: a Bauwelt oszt­rák cég mintája nyomán épült a komplex bázis, ,,a pincétől a padlásig" jelszó nyomán minden egyhelyütt megkapha­tó. Építőanyagok, építési esz­közök, szerszámok és lakbe­rendezési cikkek. Tavaly 131 milliós forgalmuk volt, az idén feltehetőleg meg­közelítik a 150 milliót. Elöljá­róban arról ami nincs: hiá­nyoznak a ,,Sofa" nyílászá­rók és valószínűleg akadozni FJasonlóképpen hiányzik az égetett tetőcserép. Tavaly a telepen közel 80 milliós építőanyag forgalom volt, az idén jó, ha néhány mil­lióval túlszárnyalják. Minden­esetre az építeni szándékozók számára jó hír az, hogy külön­böző akciókkal megpróbálnak elébük menni, kedvezmények­kel élénkíteni a keresletet. fog a hajópadló ellátás. Más minden van; tégla — vagy tízféle, Kőröshegyről, Tabról, Kaposmérőről, Balatonszent- györgyről, Nagykanizsáról és Teskándról közvetlen gyári szál­lítással is —, van bőven ce­ment és mészhidrát, béléstes­tek, gerendák, s korlátlanul viheti a vevő a VÁÉV—Bramac tetőcserepet. (Csak zárójelben: a napokban jelent meg a la­pokban: a fehérvári gyár sza­nálása az osztrák—magyar kö­zös vállalat termelését nem érinti!) Szívesen kínálják az NSZK, osztrák vagy holland szerszámokat, kisgépeket. Slá­gerük a formatervezett fürdő­kád — az építőknek ugye erre is gondolniuk kell — és a ju­goszláv konyhabútor. K. F. Megérkezett az ereszcsatorna-szállítmány a Tüzép pécsi, Megye­ri úti telepére. Fotó: Proksza László Kaposvár: pincétől padlásig Május 1-jén nyit a botykapeterdi Lesz nyárson sült- birka is Végre elintéződött a botyka­peterdi műemlékcsárda régóta vajúdó sorsa. A héten verseny- tárgyalás útján adta bérbe a tulajdonos, a Srigetvári Város­gazdálkodási Vállalat. Mint Mester Józsel igazgatótól meg. tudtuk, a licit 180 ezer forint­ról — ez éves bérleti díjat je­lent — indult és 520 ezer fo­rintnál állt meg. Az öt jelent­kező közül a nagy vendéglátó, ipari tapasztalattal rendelkező pécsi Nagy Tiborné került ki győztesen, aki a sógorával, Csermák Józsefiéi most arra készül, hogy a vállalat által kö­zölt feltétel szerint május 1Jjén nyisson. A 6-os út mentén lévő épü­let - talán emlékszik még az olvasó - hosszú időn át a vég. telenségig leromlott állapotban várta sorsának a jobbrafordu- lását, míg aztán Szigetvári Já­nos Ybl-dijas építész tervei szerint kezdett a felújításhoz az Országos Műemléki Felügyelő, ség pécsi kirendeltsége. Most már lassan két éve, hogy az épület hófehéren kelleti ma­gát, de ennyi idő alatt sem a'kadt vállalkozó az üzemelte­tésre. Ezért is került már koráb­ban a Városgazdálkodási Vál­lalat tulajdonába, amely aztán a versenytárgyaláson előnyös üzletet kínált. Mester József ugyanis azt is elmondta, hogy a vállalat tu­lajdonosként bevezette a vil. lányt, a vizet, gondoskodott a szennyvíz elvezetéséről, parko­lót épített, most pedig az épü­let mögött hangulatos, zsúpte­tős kerthelyiséget épít és tel­jesen berendezte a csárdát ­a népi ihletésű, a csárda jel­legéhez illő bútorokat Szatyor Győző fafaragó ifjú népművész készítette -, s a bérlőnek csu­pán az edényekről kell gon­doskodnia. Gyakorlatilag tehát üzemkész csárdát adtak át Nagy Tibornénak, aki úgy ter­vezi, hogy naponta reggel 6-tól reggeliztetéssel várják a ven­dégeket, s attól kezdve ipar­kodnak majd minden jóval el­látni az utasokat. Állandóan lesznek majd birkából készült ételek és fognak majd nyárson is sütni birkát, ahogyan azt Jugoszlávia-szerte láthatjuk, csak éppen itthon nem akadt még erre vállalkozó. H. I. A rák ellen - az emberért, a holnapért Ötmillió forint az alapítvány kasszájában Dél-dunánt-úliak a támogatók közöLL Riasztó adatok: hazánkban becslések szerint mintegy két­százezer daganatos beteg él. Minden ötödik ember éven­te harmincezer — ennek a kór­nak esik áldozatul. Mindezek hatására az Országos Onkoló­giai Intézet néhány munkatár­sa elhatározta, hogy kötelező munkájukon túl is áldozni kí­vánnak a daganatos megbe­tegedések visszaszorításáért. Jónéhány ország hasonló kez­deményezésének sikerén felbuz­dulva 1985. őszén létrehozták a „Rák ellen — az emberért, a holnapért" társadalmi ala­pítványt. S, hogy a nemes cél könnyen megnyitja pénztárcán­kat, azt mi sem bizonyítja job­ban, mint az alapítvány kasz- szájába azóta összegyűlt több, mint ötmillió forint. — Ez az összeg, ha mint a vállalatok, intézmények, szocia­lista brigádok és magán- személyek önzetlen segítségé­nek megnyilvánulását tekintem. — magarázza Decker András matematikus, az egyik alapító tag. — A rákkutatáshoz, gyó­gyászathoz szükségse milliókhoz képest azonban elenyészően kevés. Ezért nem is a pénz gyűjtését tartjuk elsődleges célunknak, hanem az alapít­ványi tervek érdekében minél szélesebb társadalmi összefo­gás kibontakoztatását. Azt sze­retnénk, ha támogatóinkkal be­fizetéseik után sem szakadna meg kapcsolatunk. Kezünkbe került az adako­zókat felsoroló többoldalas fel­jegyzés. Kik 100 forinttal, kik több százezerrel csatlakoztak az alapítványhoz. Legnagyobb mecénásnak a még különvá­lás előtti Állami Biztosító, a SZOT elnöksége és a KISZ KB bizonyultak. Állandó munka- kapcsolatban vannak a na­gyobb nyomdákkal is, akik ked­vezményesen, vagy ingyen ké­szítik el az alapítvány felvilá­gosító kiadványait. A sorok kö­zött böngészve számos dél-du­nántúli támogatót is felfede­zünk. így például a Pécsi Ker­tészeti és Parképítő Vállalat, a Paksi Állami Gazdaság szo­cialista brigádjait, a Boly és Vidéke Takarékszövetkezetet, a Kaposvári Fajtakísérleti Állo­mást. Decker András elmondása szerint az eddig befolyt össze­geket a rákos megbetegedé­sek megelőzésére fordítják. A felvilágosító munkán kívül a rákszűrés minél szélesebb kör- ' ben való elterjesztését tartják a legfontosabbnak. Ez nem vé­letlen, hiszen annak ellenére, hogy nőgyógyászati rákszűrő vizsgálatra már az egész or­szágban lehetőség van, csak az érdekeltek 30—40 százalé­ka vesz részt azokon. Pedig évenkénti-kétévenkénti szűrés­sel elérhető lenne, hogy egy nő se haljon meg ebben a daganatfajtában. Hisz időben felfedezve ez mindenkinél gyó­gyítható lenne. A valóság ma még évi hétszáz áldozat. A ki­sebb falvak, tanyák elérésében fontos szerepet kaphatnak a szűrőbuszok. Az alapítvány se­gítségével szereltek már fel ilyet Csongrád megyében és várják az ország többi részén élők — köztük a dél-dunántú­liak — hasonló igényét is. Kérdésünkre, hogy hogyan le­het az alapítványhoz csatlakoz­ni, részükre pénzt felajánlani, a következő címet kaptuk: Bu­dapest, Postafiók 2Ó2. 1364. Csekkszámlaszómuk: 217-98292 -3498. Örömmel fogadnak min­den segítséget! Balog N. Látja ezt az Arheim zárat? Legalább nyolcvan éves. Fi­nom kézzel megmunkált, meg­lepően bonyolult zárszerkezet, igazi mestermunka. Ugyan mechanikus, de mé'gis bizton­ságos, tulajdonosa a szám­kombinációs gombot több száz­ezer változatban beállíthatja. Kisebb módosításokkal én is felhasználom ezt a régi zár- szerkezetet, szeretnék falba építhető széfeket gyártani . . . Fejes Ferenc géplakatos pé­csi, Sallai utca 4. szám alatti műhelyében vagyunk. Ö Dél- Dunántúl egyetlen páncélszek­rény-javító mestere. Hívják is mindenfelé. Az értékeket és titkokat még ma is főként a második világháború előtti, osztrák, német és magyar gyárt­mányú páncélszekrényekben őrzik. Ezek megbízhatók, ám idővel elfáradnak a rugók, a zárlamellák, elkopnak a kü­lönböző szerkezetek, a zárat ja­vítani kell. Máskor azért hi­vatják, mert elveszítették a kulcsot, netán betörők pró­bálkoztak és tönkre tették a zárat, ezért nyithatatlan a szek­rény.- A mester ilyenkor hogyan boldogul? Hivatalból kasszafúró Elkopnak a páncélszekrényzárak Elharapództák a lakásbetörések, Fejes mestár fali széfeket- gyárt — Csodák nincsenek . .. Úgy állok neki, ezt emberek csinálták, akkor ennek ki kell nyílnia. Segít ebben a sablon, a fúró és a tapasztalat. Van­nak sablonjaim, amit kívülről ráteszek a zárra, s megfúrom ott, ahol a legérzékenyebb pontja rejlik. Hacsak nincs másvalami komplikáció, akkor nyílik - mosolyodik el Fejes Ferenc, megmutatja a saját páncélszekrényében őrzött ré­gi sablonokat, amiket a mű­hellyel egyetemben nagybáty­jától vett örökül. A híres mes­terről, Magyar Ferencről van szó, akinek művészi munkáira bizonyára sokan emlékeznek, így az Elefántos-ház bájos ál­latszobrocskájára, hogy csax a legismertebbet említsük.- Filmekben látja az ember, Nyugaton milyen szuperbiztos, elektronikus zárral működő páncélszekrényekben őrzik a vagyont. Idehaza ilyenekkel nem találkozni.- Egyik ipari szövetkezetünk gyárt páncélszekrényeket, a Toldit, a Botondot és a Kini­zsit. Ezek zárszerkezete leegy­szerűsített, de betonfal mögé helyezték el, ez teszi őket ma­ximálisan biztonságossá.- Kell tartani a kasszalúrák- tál?- A régi mackósok kivesztek, de azért ma is vannak sajnos betörők, akik megpróbálkoz­nak. Látszik „keze-munkáju • kon”, hogy laikusok, egyszer például talicskával vitték el o széfet és csákánnyal akarták szétverni — sikertelenül. A leg­nagyobb véletlennek kell tulaj­donítani, ha sixerül kinyitniuk. Ha a mackósok xi is vesz­tek, tény viszont, az utóbbi években elszaporodtak a la­kásbetörések, nem véletlen, a pécsi Kertvárosban bűnmeg­előzési tanácsadó szolgálatot is szerveztek. Előtérbe került a lakástulajdonosok értékeinek védelme, erre figyelemmel Fe­jes mester — aki mellesleg a rendőrségnek zárszakértőként is segít - most fali széfeket szeretne gyártani. Két válto­zatban: az egyik a téglaépü­letekben, betonkoszorútól övez­ve a falba süllyeszthető, a má­sik kitéphetetlenül a panel fa­lakra szerelhető, s bútorral takarható. Ez tökéletes bizton­ságot nyújt a családi értékek­nek, de azért nem árt korszerű biztonsági zárat szereltetni a bejárati ajtóra sem. Miklósvári Zoltán Fejes Ferenc egy páncélszekrényzár szerelése közben. Fotó: Proksza László vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents