Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-11 / 69. szám

1987. március 11., szerda Dunántúlt napló 5 Ma barátsági gyűlés Rózsafán Komlón, a Vízműnél Szvetlozár Vaszilev tartott előadást Fotó: Läufer László Idén lesz 100 éves az eszperantó • • Ünnepi évre készülnek a mozgalom baranyai tagjai 1887 — o nemzetközi nyelv történetének egyik legjelen­tősebb dátuma. Ebben az év­ben jelent meg Varsóban az eszperantó nemzetközi nyelv első tankönyve az orosz, len­gyel, német és francia nyel­vűek számára. A nyelv ha­marosan világszerte elterjedt, csoportok, országos és szak­mai szervezetek alakultak, és az eszperantó elsajátítói cél­jaik elérése érdekében ha­marosan nemzetközi szerve­zetet is létrehoztak. Az esz­perantó hazánkban is korán ismertté vált, az első könyv már 1897-ben megjelent. A mozgalom sokat fejlődött az évek során. A Magyar Eszpe­rantó Szövetség ma már tár­sadalmi szervezetként műkö­dik. Az UNESCO legutóbbi, 23. soros közgyűlésén az első eszperantó nyelvkönyv megje­lenésének 100. évfordulóját a nemzetközi megemlékezésre méltó kulturális évfordulók közé sorolták. A centenárium eseményeiről, a mozgalom eredményeiről és terveiről mo tartanak sajtótájékoztatót Bu­dapesten. Az ünnepi évre a moz­galom baranyai tagjai is ké­szülnek, valamennyi rendezvé­nyük kötődik a jubileumhoz. A Magyar Eszperantó Szövet­ség Baranya Megyei Bizott­sága április végén barátsági találkozót szervez, amelyen az eszperantisták Pécs va­lamennyi testvérvárosiból fo­gadnak vendégeket. Ugyan­csak a tavasszal lesz a 20. nemzetközi természetbarát ta­lálkozó Abaligeten, ennek egyik fő eseménye a vetél­kedő a százéves eszperantó­ról. Nyáron pedig a megyé­ből is indul csoport a varsói 72. eszperantó világkongresz- szusra, aminek ideje egybe­esik az évforduló pontos dá­tumával. Az említetteken kí­vül Baranyában még számos kisebb programot szerveznek a mozgalom és a nyelv nép­szerűsítésére. Magyar-bolgár barátsági napok Brigádtalálkozó, koszorúzás, nőnapi kitüntetések A Hazafias Népfront Bara­nya Megyei Bizottságának szer­vezésében tegnap kezdődtek a magyar—bolgár barátsági na­pok, melyeknek első rendezvé­nye brigádtalálkozó volt a Ba­ranya Megyei Vízmű Vállalat komlói üzemmérnökségén. Az Atanász Dimitrov nevét viselő szocialista brigád már kilenc éve tart fenn kapcsolatot a bu­dapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központtal, amely­nek igazgatóhelyettese, Szvef- lozar Vaszilev vett részt a teg­napi találkozón. Először Kárpáti Zoltán, a bri­gád tagja számolt be az el­múlt egy év alatt végzett bri­gádmunkáról, s bemutatta a ti­zenkét tagú közösséget Szvet- lozar Vaszilevnek, s a társa­ságában lévő Rádka Nedevá- nak, a Bolgár Hazafias Front központi lapja budapesti tu­dósítójának. Az Atanász Dimit­rov brigád 18 éve dolgozik együtt, azóta természetesen ki- sebb-nagyobb személyi változá­sokkal. Többszörösen kitünte­tettek, s mióta ezt a brigád­nevet viselik, fokozottabb ér­deklődéssel kísérik figyelemmel Bulgária életét. Jártak Bulgá­riában, s rendszeresek a teg­napihoz hasonló komlói talál­kozók. E rövid beszámoló után kötetlen baráti beszélgetés zaj­lott, melyen részt vett a Hoza- fias Népfront Baranya Megyei Bizottságának képviseletében Halas Ilona titkárhelyettes, va­lamint Elter Ottó, a HNF Kom­ló városi titkára és Tompos László, a Vízmű műszaki igaz­gatóhelyettese. A barátsági napok prog- rcynja délután öt órakox Har­kányban folytatódott, , ahol Nino. Nikolov, a Bolgár Kultu­rális és Tájékoztató Központ igazgatója a bolgár temető­ben megkoszorúzta a hősi em­lékművet. Ezen az eseményen részt vett Krasznai Antal, a HNF Baranya Megyei Bizottsá­gának titkára is. Ezután, ugyancsak Nino Nikolov és Krasznai Antal részvételével került sor Gyűdön egy barát­sági estre, amelyen a bolgár vendég az első bolgár hadse­reg Dráva menti harcairól tar. tott előadást a résztvevőknek. Ezzel párhuzamosan Pécsett, a Tüzér utcai Mozgalmi Ház­ban a Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottsága tartotta a bolgár—magyar barátság je­gyében a nőnapi ünnepséget, amelyen részt vett Rádka Ne- deva újságíró, Halas Ilona, a HNF megyei titkárhelyettese, valamint Gergely László, a HNF Pécs Városi Bizottságá­nak titkára. E barátsági est keretében Rádka Nedeva be­szélt a bolgár nők helyzetéről, a HNF Pécs Városi Bizottsá­gának tiszteletbeli elnöke, dr. Pilaszonovich Imre nőnapi ki­tüntetéseket nyújtott át. Hat­vanon vehették át az „Érde­mes társadalmi munkás”, ti­zennyolcán pedig a „Kiváló társadalmi munkás" kitünte­tést. Ezen az ünnepségen részt vett és föllépett a Bulgária nevű kvartett is. A magyar­bolgár barátsági napok mai rendezvényeire Szigetváron és Rózsafán kerül sor. Fotó: Kóródi Gábor \ Egyértelmű jelzések kellenek a parkolókban Pécsett, a Konzum Aruház előtt biztosítanak parkolóhelyet a mozgássérülteknek MÁV utazási igazolványok érvényesítése A MÁV Vezérigazgató­sága közli, hogy a közal­kalmazottakat megillető fekete színű, 33 százalékos mérséklésű menetjegy vál­tására jogosító arcképes igazolványokat erre az év­re március 23-tól május 15-ig lebet érvényesíttetni a területileg illetékes MÁV igazgatóságnál^ Az 1986. évi bélyeggel ellátott iga­zolványokkal május 15-én 24 órától lehet utazni, ezt követően csak az 1987 -re érvényesített igazolvá­nyok jogosítanak kedvez­ményes árú menetjegy vál­tásra. Mozgáskorlátozottak a közlekedésben Nem tartják be a jogszabályok előírásait­ODN­bemutatók A gyulai országos diáknapo­kat előkészítő megyei bemuta­tók február 23-a óta zajlanak a pécsi Ifjúsági Házban, öt előadásban mutatkoznak be a diákok a megye összes közép­fokú intézményéből. Vers, tánc, klasszikus és népzene, diák- színpad szerepel egyebek kö­zött a műsoron. A zsűri által legjobbnak talált produkciókból Bagossy László, a Nyári Színház igazgatója és Simon István, a PNSZ ügyvezető igazgatója ál­lítja össze a megyét reprezen­táló műsort. Ma lesz az utolsó bemutató, a zsűri két hét múl­va hirdet eredményt. Fodor Gabriella, a pécsi művészeti szakközépiskola ta­nulója zongorán adta elő Cho­pin F-dúr etűdjét, Bajai Ágnes, a siklósi Táncsics Gimnázium­ból jött és Kaffka Margit Pétiké jár című versét adta elő. Arra hivatkozni ma már ke­vés, hogy évtizedes lemaradá­saink vannak a mozgáskorlá­tozott emberek közlekedési gondjainak megoldásában. Egy­re többet beszélünk a lehető­ségekről is — hogyan segíthet­nénk nekik —, de tovább kel­lene lépni, megvalósítani az el­képzeléseket. Tény, hogy vannak magas szintű jogszabályaink — KRESZ, építési szabályzat —, amelyek végre megfogalmazzák a fela­datokat a napi munkában, de nem elég ezeket most már évek óta hangoztatni, hiszen a jó célok, vagy a határozott uta­sítások, és jogos igények elle­nében csak ígéretek vannak ... Mindezt azon a fórumon fo­galmazták meg az érdekeltek, amelyet a Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesülete szervezett hétfőn este a pécsi Tüzér úti klubban, meghíva a városi és megyei tanács, a Pécsi Köztisztasági és Útkar­bantartó Vállalat, a városi rendőrkapitányság . és a közle­kedési felügyelet szakembereit. Elvárjuk ugyanis a mozgás- korlátozott emberektől, hogy vállaljanak munkát-, képezzék magukat, de alapvető dolog­ban nem tudjuk őket ehhez hozzásegíteni, egyszerűen ah­hoz sem, hogy az utcára ki­mehessenek. Vannak ugyan “rámpával ellátott járdaszegé­lyek Pécsett, de rendkívül ke­vés, és a többsége nem felel meg, balesetveszélyes. Tervsze­rűbben kellene ezeket is meg­építeni, legalább az útfelújí­tások során. Nem fogadható el a városi tanács szakemberének magyarázata, miszerint a ha­tóság minden, a kivitelezés­ben érdekelt szervnek, cégnek írásban megküldte az utasítá­sait, de ezeket senki sem tart­ja be. Ha az építési hatóság nem tud érvényt szerezni a jó elvárásainak, nem tett meg mindent a megvalósítás érde­kében. Nem fogadható el: nem le­het elérni azt sem, hogy tisz­teletben tartsák a mozgáskor­látozottak számára kijelölt par­kolóhelyeket, mert laza az ál­lampolgári fegyelem. Az se le­hessen joga egyetlen parkoló­őrnek sem, hogy indokolatla­nul elküldje a Trabant Hyco- mattal parkolni szándékozót, mert más elfoglalta a megkü­lönböztetett jelzéssel ellátott helyet. Mindemellett újabb ígérete­ket kapott az egyesület. Pécs csatlakozik a legbiztonságo­sabb közlekedésű város akció­hoz, amelynek egyik feltétele éppen az, mit tud tenni a sors« társakért. Nos, a következők­ben az általuk leggyakrabban használt útvonalakon igyekez­nek megépíteni a rámpákat a járdaszegélyekhez. Kész a terv a Veress Endre utcai rendelő- intézet rámpáidnak megvalósí­tásához, egy-két hónapon be­lül meg is építik — hangzott az ígéret. Felülvizsgálják, hogy a Bercsényi utca forgalmi rend­jének megváltoztatásával hol jelölhetnek ki parkolókat a gyerekeket szállító szülőknek. Készek a táblák is a parkolók jól látható megkülönböztetésé­re, csak ki kell őket tenni. Ezeknek a feladatoknak egy része nem pénzkérdés, csupán a szabályokat szükséges figye­lembe venni, és azok betartá­sát következetesen ellenőrizni. Góldonyi M. A pécsi kisiparosok <üldörtgyijlésén A múlt eredményei, a jovo feladatai 1987. évi küldöttgyűlését tar tóttá meg a KIOSZ pécsi alap szervezete hétfőn a Tüzér ut­cai Mozgalmi Házban. Borsós István, a KIOSZ pécsi alapszervezetének titkára tar tóttá meg beszámolóját az el múlt évi munkáról, s az 1987-es év tennivalóiról. Az elmúlt évben 268 fővel nőtt a kisiparosok és a kisipar­ban foglalkoztatottak száma, ez több mint 10 százalékos vál­tozást jelentett. Egyik legtöbbet emlegetett téma az adózás, melynek mód-_ szerében lényeges változás kö­vetkezett be, s változtak a ked­vezmények is. Az odóközöségi rendszer helyébe a Megyei Ta­nács Adómegállapító Hivatala lépett, de ez nem jelenti azt, hogy az adómegállapitásban ne érvényesülne továbbra is a KIOSZ érdekképviseleti szerve. A vámszabályok is módosultak. Egyik részről szigorodtak, de lényeges eredmény, hogy nem kell vámot fizetni az olyan ajándékba küldött gépek, ké­szülékek, műszerek, szerszámok után, amelyek alapvetően szük­ségesek az ipar gyakorlásához, és belföldi forgalmi értékük nem haladja meg a 200 000 fo­rintot. Ez évtől az egyéni vállal­kozók részére nyújtható kölcsö­nök is bővültek s a kezdő kis­iparosok lényegesen könnyebb feltételek melfettt nyithatnak műhelyt. Kedvező változást ho­zott az alkalmazott-tartás feltételében az alkalmazotti jö­vedelemadó csökkenése. Elmondható, hogy a kisipari árutermelés az elmúlt időszak­ban dinamikusan fejlődött, de ezt nem követte a műszaki, technológiai színvonal javulása. A kisiparosok többsége kor­szerűtlen, balesetveszélyes mű­helyekben dolgozik, ezért ver­senyképességük sokszor« elma­rad az egyre jobban szaporodó és erősödő vállalati gmk-któl, amelyek gyáruk minden techni­káját felhasználhatják. A KIOSZ továbbra is lehető­séget biztosít az iparosok to­vábbképzésére, de a tanfolya­mok, vizsgák látogatottsága nem megfelelő. Borsós István tájékoztatója után a kisiparos küldötteké volt a szó. Kéréseik között elsősor­ban az innovációs lehetőségek bővítése és a munkájukhoz el­engedhetetlen telefon felszere­lése szerepelt. A küldöttgyűlés utolsó felvonásaként pótválasz­tást tartottak a vezetőségi és a fegyelmi bizottsági tagságra. A vezetőségbe Schrämpl József lakatosmestert, a fegyelmi bi­zottságba Boronkai Zoltán fény­képészmestert választották. (Ó. Zs.)

Next

/
Thumbnails
Contents