Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-07 / 65. szám

Élővé válnak a legendák Babilon újjászületése J00 méter magas szálloda I— Babilon: a bábeli zűrzavar, -az elnyomás, a paráznaság jelképe a Bibliában. E város bűnei miatt sújt le a végítélet -a Jelenések könyve szerint. Irak népe és vezetői azonban nem osztják a bibliai próféták vé­leményét - szerintük a babi­loni fogság kissé elfogulttá tet­te őket. Számukra az ősi város o nemzeti büszkeség, a dicső történelmi múlt egyik legfőbb forrása. Ezért döntöttek úgy 'Bagdadban, hogy egykori szépségében újjá építik a vá- • rost, anyagi eszközöket nem kímélve. (Nem hivatalos közlés szerint csak eddig 20 millió dollárt emésztett fel a terv.) Babilon alig egyórás kocsi- útra fekszik Bagdadtól, a Tig­ris és az Eufrátesz buja föld­jén. Olyan ma itt a hangulat, mintha megállt volna az idő,, az egykori legendák élőbbek, mint valaha. Az új építkezések nyomán megjeléntek azok a csodálatos építmények, ame­lyeket századunk emberei leg­feljebb amerikai szuperproduk­ciós filmekben láthattak. Fel­támadt „Babilon oroszlánja” a hatalmas kőszörny, újra kék színekben pompázik a szere­lem istennőjének, Istárnak szentelt kapu, melyet barna és sórgaszínű állatok díszítenek. Áll már újra Marduk napisten égbenyúló temploma is. A babiloni civilizáció az ie. 18. századra nyúlik vissza, ami­kor Hamurabbi király 3000 so­ros törvénykönyvet adott a vá­rosnak. A törvénykönyveket fe­kete sztélékre írták. (Ezek je­lenleg a párizsi Louvre ékei, miután 1901-ben francia régé­szek fedezték fel őket.) Hamu­rabbi törvényeit a mai iraki történetírás haladónak tekinti, mert számos pontjában a leg­modernebb elveket vallja: in­tézkedik a nők védelméről és elismeri a válást. Hamurabbi városából csupán néhány kő maradt. Az újabb virágzást Nabuko- donozor (ie. 605-562) uralko­dása jelentette, aki meghódí­totta Jeruzsálemet és a „ter­mékeny félholdnak" nevezett Mezopotámia nagy része felett uralkodott. Ö alkotta meg a hagyomány szerint azokat a lüggőkerteket, amelyek az ókor hét csodája egyikének számí­tottak. Ma már azonban sem e kertek, sem a híres Bábel- torony, ahol az emberek nyel­ve összezavarodott, nem léte­zik. (A soknyelvűséget ma a vi­lág minden tájáról érkezett helyreállító szakemberek kép­viselik.) A várost ie. 539-ben végleg feldúlták a perzsák, miután az Eufrátesz gáttal el­zárásával kiéheztették Babi­lont. A tervek szerint új turista­központtal is vonzani kívánják a külföldieket Babilonba, amelyben éttermektől színhá­zakig minden megtalálható lesz. A legnagyobb szálloda stílszerűen egy 100 méter ma­gas, teraszos építmény lesz. Főként a hölgyek figyelmébe ajánljuk e képeket, amelyek a nálunk is ismert Pierre Cardin divatdiktátor párizsi kalapsza­lonjában készültek. Úgy tűnik, nem járunk messze az igazság­tól, amikor megállapítjuk: ezeket-a meglehetősen merész és bo- hókás modelleket inkább csak megnézni érdemes, hordani már kevésbé. A honi lányok-asszonyok pedig tovább törhetik a fe­jüket: a tavasz végérvényes beköszöntével mivel váltják fel a meleg kucsmákat, usankákat... A szállító-repülőgépek fegyvereket, de néha mást szállítanak. Az üzlet is szempont... Kontraueierek edles élete Hová kerülnek a dollár- milliók? tim üämft. iww, ftett&m tm*. cantr* imtet*. ittm Wb, Caterer mé Cmt. aí i&e Wtim títume Contra policy? Where? U.S. agencies, rebel leaders bicker as key dates near Kontravezérek a Fehér Házban Reagan elnökkel Egyáltalán nem állítható, hogy a nicaraguai ellenforra­dalmi szervezetek pénzhiány­ban szenvednek. Az Egyesült Államok hivatalosan is 100 mil­lió dollárért folyósít a kontrák­nak. A Washingtonban gyűrű­ző politikai botrány nyomán pedig az is kiderült: nem hi­vatalosan, titkos és törvényte­len úton is juttattok dollármil­liókat a sandinista vezetés el­len harcolóknak. Ténylegesen azonban csak a pénz egy há­nyadát kapják a kontratábo­rok lakói — jelentős összegek a különböző csoportok veze­tőinek zsebébe vándorolnak. A kontra parancsnokok nem vé­letlenül édes életéről tudósít a Die Zeit című nyugatnémet hírmagazin is. A hivatalos támogatást en­gedélyező amerikai döntést követően a sandinista rend­szer ellen támadó lázadók tá­boraiban ünnepeltek. A súlyos vérveszteségeket szenvedett, nélkülöző, demoralizált kontra harcosok, járhatatlan hegyvi­dékekről származó igénytelen parasztok a túlélésük biztosíté­kát vélték az újabb dollármil­liókban. örömük korai volt azonban, hiszen elfeledkeztek vezetőik „érdekeiről”. Az Unió Nicaraguense Oppositora (UNO) vezetői, valamint a leg­nagyobb lázadó csoport, az FDN parancsnokai például fejenként évi 840 ezer dollár jöevdelmet húznak az amerikai titkosszolgálat, a CIA különle­ges „politikai alapjából”. Ök persze nem harcolnak a dzsun­gelben, hanem állandó pro- pagandakörúton vannak a vi­lág minden táján. Más vezetők Miamiban, „számkivetésben" tengetik életüket. Az itt élő urak különböző bankszámláira utalják át a Nicaraguan Hu­manitarian Assistence Office (az amerikai külügyminiszté­rium egyik szerve) is azokat az összegeket, amelyeket a kont­rák hadműveleti területein, Hondurasban, Costa Ricában és Nicaraguában kellene fel - használniok. A millióknak azon­ban legtöbbször nyoma vész. Egyes alvezérek fellázadtak és leleplezték az élősködőket. . „Ezek egyáltalán nem akarnak győzni, ahhoz túlságosan jó dolguk van" — mondja a kont­ravezetőkről Javier Gomez Or­tega, az egyik harcoló alaku­lat parancsnoka. „Csupa dí- nom-dánom az életük — Így beszél Gerardo Martinez, egy 800 fős egység vezetője. — Szerintem az egész vezető ré­teg velejéig korrupt. Fényesre suvickolt a csizmájuk és pisz­kos a kezük.” A kontrák valóban értenek a piszkos üzletek elkenéséhez. íme néhány példa: 1985. ok­tóbere és 1986. februárja kö­zött 62 120 derékszíj, hatezer darab nadrágtartó, ötvenezer főre szóló étkészlet és 53 576 pár csizmáról nyújtottak be számlát. A csapat létszáma, Új heroinút Afrikán át? Tavaly .12 tonna heroint j es 30 tonna kokaint foglal­tak le szerte a világon a vámhatóságok. Ez csaknem kétszeres növekedés a he­roinnál és 50 százalékos a kokainnál egy év alatt, s a mennyiség nemcsak a ható­ságok éberségének köszön- ' hető. „Ha lehet, 1986-ban még tovább rosszabbodott o hely­zet”— mondta egy szakértő az Interpol kábítószer-osztá­lyán. „Ezt a két, legveszélye­sebb kábítószert mind töb­ben fogyasztják a világon, s ennek arányában növekszik a csempészkereskedelem." A szakértők szerint ezt tükrözi az elkobzott kábítószerek na­gyobb mennyisége is. A legnagyobb fogásokról a termelő körzetek, az indokí­Kábult világ nai „arany háromszög" és a közép-keleti „arany félhold" közeléből számoltak be ta­valy. Az indiai hatóságok 2850 kilogramm heroint fog­laltak le 1986-ban, vagyis a világon elkobzott heroin kö­zel egynegyedét. A múlt év januárjában Bombay közelé­ben egy kis faluban 602 kiló heroinra tette rá a kezét az indiai rendőrség: ez minden idők legnagyobb egyszeri fo­gása. Közben az Interpolnál fi­gyelmeztetnek, hogy fokoza­tosan Afrika válik a Nyugat- Európóba irányuló heroin­kereskedelem fő tranzitútjá- vá, holott korábban ilyesmit nem tapasztaltak a fekete földrészen. Az Elefántcsont­parton hét kiló- heroint, Nigériában kétszázhúsz kiló heroint koboztak el a múlt évben. Az Egyesült Államok kábitószerellenes hatósága, a Drug Enforcement Admi­nistration, máris ügynökséget nyitott a nigériai fővárosban, Lagosban.' Nyugat-Európában még a nem steril injekciós tűk által is terjesztett AIDS-betegség­től való félelem sem csök­kentette a heroinfogyasztást. Az NSZK-ban, Spanyolország­ban, Belgiumban, Nagy-Bri- tanniában, Franciaország­ban és Hollandiában 1400 kiló heroint foglaltak le a ha­tóságok tavaly, vagyis ugyan­annyit, mint 1985-ben. A fel­mérések szerint a kokainfo­gyasztás pedig még nőtt is, ezt tükrözik a' rendőrségi adatok, amelyek 1300 kilo­gramm elkobzásáról szólnak. 1980-ban még csak 240 kiló, 1970-ben pedig 1 kiló volt ja razziák és a vámvizsgála- ' tok eredménye kokainból Nyugat-Európában. Az Egyesült Államokban öt év alatt évi 195-ről 600-ra növekedett a kokaintúlada­golás miatt meghaltak szá­ma és a becslések szerint legalább 6—8 millióan „él­nek" rendszeresen kokainnal. saját haladja Komoly végzett (50 ki­amelynek vásároltak, adataik szerint sem meg a húszezer főt! „üzlet” a minőséggel mesterkedés. Egy zsák logramm) harmadosztályú rizs ára például öt dollár, elszá-. molásra minden esetben tizen­négy dolláros első osztályú rizs kerül. Még nagyobb hasznot hoz a bab — itt a minőségi ár- különbözet tizenhárom dollár is lehet. A fenti nagy összegű vásárlások ellenére a dzsun­gelben nemegyszer éheznek a lázadók ... Hasonló „tranzakciók"-at folytatnak a fegyverekkel is. Egy, az amerikai ellenőröknek benyújtott számlán hatezer puska szerepelt hatszáz dollá­ros egységáron. Kiderült, hogy egy flinta mindössze százhat­von dollárba került. „Csupán ócskavasnak való mordály volt” — mondja Alberto Suhr, a kontrák egyik volt hírszerző tisztje. „Aljas rágalom" — állítják a kontrák, hallván a vádakat, amelyeket pedig nemcsak az átpártolt egykori lázadók, de amerikai kormányszervek és el­lenzéki politkusok is hangoz­tatnak. Jack' Terrel alabamai zsol­dos, harci nevén „Flaco ezre­des", a Sovány elmondta, hogy 1984—85-ben ők képezték ki azt a harminc amerikai zsol­dosból és kétszáztíz kontrából álló különleges egységet, ame­lyet a „Pegazus hadművelet­tel” akartak megbízni. Felada­tuk, a Managua elleni terror­támadás során Tornas Borge nicaraguai belügyminisztert kellett volna meggyilkolniuk. Az akciót azonban esélytelen­nek Ítélték és lefújták. Terrel így írja le a Las Vegas hondu- rasi határváros közelében el­terülő kontratáborokban ural­kodó viszonyokat: „A vezetők, a régi somozista Nemzeti Gár­da tagjai elit módra, saját, szöges dróttal elkerített körle­tekben éltek. Videomagnó, szí­nes tv, hűtőszekrény, minden jóval ellátott bárok, csupa ké­nyelem, komfort, semmiben sem szenvedtek hiányt. Az amerikai magánszemélyek pénzadományaiból pukkadásig tömték hasukat. A tábor másik részében a gyakran mezítlábas és csupán egy sovány adag rizsen, vagy babon élő parasz­tok, az egyszerű harcosok ten­gődtek." Gáti István Elárverezik a brit telefon- fülkéket A tűzpirosra festett brit telefonfülke — kikiáltási tárgy lett. A világ minden részéből érdeklődnek az öntöttvas fülkék iránt. A magánkézben lévő telefon­társaság, a British Telecom úgy dönött, hogy új és jobb telefonfülkéket állít fel; ez megpecsételte a jól ismert régi fülkék sorsát. A piros telefonfülkék, éppúgy, mint az azonos színű emeletes buszok Nagy-Britannia ismertető- jegyeivé váltak. A fülkék azonban, melyeket 1921- ben Sir Giles Gilbert Scott építész konstruált, már nem feleltek meg a köve­telményeknek. A Telecom ezért 160 millió fontos be­ruházást indított, és kor­szerű, sárgára festett tele­fonfülkékkel kezdte felvál­tani a régieket. Most ösz- szesen 76 000 piros fülke eladó - országszerte, fal­vakban és városokban, aukciókon árverezik el őket. Sittingbourne-ben, a dél­kelet-angliai Kent gróf­ságban például 50 fülkét adtak el. Az aukció körül­belül 15 000 fontot jöve­delmezett, az egyes fülké­kért állapotuktól függően 90-600 fontot fizettek. Az egyik vásárló egy német volt, aki a piros telefon- fülkét reklámnak akarja felhasználni solingeni kert­központjához. Egy brit autókereskedő nem keve­sebb, mint 21 példányt szerzett be magának. Állí­tólag Ausztráliába, Japán­ba és az Egyesült Álla­mokba adja el őket, ahol egyebek között házi bár vagy zuhanyfülke lesz be­lőlük. A Telecom természete­sen nem akar egész kész­letétől megválni. Körülbe­lül 100 fülkét megtart kul­turális műemléknek. Közü­lük 8 már felkerült a meg­őrzésre érdemes építmé­nyek listájára. A jövő tv-je Rosszhírül milliomosok Egy brit szállodatulaj­donosok körében végzett felmérésből "az derül ki, hogy minden szállóvendég közül a milliomosok a leg­rosszabb hírűek. Pökhendi­ek, gorombák a személy­zettel, türelmetlenek és kötekedőek, rendetlenek. Ezenkívül nem ritkák az olyan esetek, hogy a gaz­dag vendégek „szórako­zottságból" számlájuk ki- egyenlité.se nélkül próbál­nak távozni az étterem­ből, vagy „feledékenység- ből” magukkal visznek va­lamit a terítékből. 1987. március 7. szombat HÉTVÉGE 0 NEMZETKÖZI StflüfäüZfiIU

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents