Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-07 / 65. szám
A ház a Széchenyi téren — mostanában kezd új életre kelni a többéves felújítás-álomból. November 29-én volt az első közszereplése: a kapualjában avatták fel az emléktáblát, amely hirdeti, hogy Pécs 1986-ban elnyerte a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild Já- nos-díját. Az emeleten, az erkély mögött — ezen látható Trischler Ferenc Hild-portréja — akkor is, azóta is szorgos restaurátor munka folyik a négy helyiségben. Háztörténet Évekkel ezelőtt Somorjai Se- lisette falkutató régész két falfestményrétegre bukkant itt. Az alsóról megállapította, hogy a 18. században keletkezett, a felsőnek a születését a 19. század elejére datálta. Értékesebbnek az alsó bizonyult: az erősen sérült részletekből jellegzetes barokk ornamentikát lehetett kihámozni, a könnyebben hozzáférhető felső réteg különböző tájakat ábrázolt. Most ezen a felső rétegen dolgozik a négy restaurátor: Král Éva, Fekete Judit, Szoboszlai Éva és Czweiber Ferenc. De mielőtt az ő munkájukról szólnánk, érdemes a ház múltjáról is mondani valamit, minthogy ez ad magyarázatot a festményekre. A 18. század elején még a Szentháromság nevet viselte a tér, s a 2-es számot a ház, mely akkoriban két részből állt, s az egyiknek a tulajdonosa lombori Mátyás, a másiké Jan- kovics Bonaventura volt. A Zombori-házrészt 1753-ban vásárolta meg 1280 forintért Ho- ífsy Mihály alispán, aki 1783- ban 2000 forintért jutott a másik »házrésznek is a birtokába. A barokk falfestés Hoitsy rendelésére készülhetett. 1822 volt a ház életében a következő fontos dátum: ekkor- vette meg az a Schönherr János Mihály 8800 forintért, akinek az Eduard nevű fia 24 évvel később a tér felső részén, túloldalt felépíttette a Nádor fogadót. Schönherr kereskedő volt, feltehetően „nagy házat vitt", amelyhez méltatlannak vélte az egyszerűbb barokk díszítőfestést, s az egész emeletet át- festtette. Az akkori mester megpikkelte a falat — azaz a kalapács hegyes végével lyukakat vert a vakolaton, majd o nagyjából (szerencsére) megmaradt barokkot egy új vako- laíriéteggel fedte el, s arra került az új, naiv festménysor. Várkastély és vízesés Annak idején, amikor So- morjay Selisette megtalálta a két festményréteget, hamarosan eldőlt, hogy a mindenképpen értékesebb alsót, a barokkot fogják megtartani, amiért is a felsőről — a kellő dokumentálás után — lemondanak. Vagyis — leverik. Ezt megelőzően „szabadították rá" az egészre a restaurátorokat. A munka kezdetén, tavaly decemberben Fekete Juditot figyeltem, ahogy igen aprólékosan hántotta le az egyik falról a festékréteget, hogy szabaddá váljon a 19. századi festmény. Hány réteget is? Kral Éva mutatja most az egyik ablakmélyedésen azt a két centi széles csíkot, amelyen szépen kipreparálták a tíz egymást követő festékréteget; közülük az utolsót fedte a 19. századi erősen porózus, sérülékeny festményeket. Két hónappal később láttam az egészet, s ugyanúgy megleptek a látottak, mint a zsűrit, amely akkor szemlélte meg a restaurálás eredményét — újabb döntés végett. A kb. 5x8 méteres teremnyi szoba északi fala szolgáltatta a látványt. A kétszárnyú ajtó két oldalán nagyméretű falképek, az ajtó fölött pedig sötétvörös alapú, hosszúkás mezőben római négyesfogat. A bal oldali kép romantikus várkastélyt ábrázol, természetesen hegyormon, alatta tó csó- nakázókkall és egy horgászó férfival. A jobb oldali képen „égigérő fa", hegyek, vízesés, házacska, a tó partján kiránduló párocska. Ez a két kép — meglepetésre — elég jó állapotban került elő, ezért is módosították a korábbi elhatározást: e kettőt és az ajtó fölöttit le kell szedni a hordozó vakolatréteggel együtt, s majd elhelyezni másutt a Művészetek Házában. „Oszlopcsarnok” volt így leírva hallatlanul egyszerűnek tűnik ez. De vajon valóban ilyen egyszerű? Háti... Elmondják, hogy mindenekelőtt rögzíteni kell a festékréteget; az anyag, amit felhasználnak ehhez, beépül a falanyagba. Utána rugalmas, esetleg többrétegű tüllt ragasztanak erre polivinil alkohollal, majd a négy részre osztott felületet alulról felfelé haladva választják le az alsó rétegről. Úgy vélik, nem lesz nehéz, hiszen a vékony vakolatréteg így is elválófélben van. Ha leszedték, a hátoldalt is megtisztogatják, konzerválják, majd új, erősítő vakolatrétegre helyezik, ezt követően pedig - a tüllt leszedve — kerül sor a festmények végső restaurálására. Az viszont még nem dőlt el, hogy az ily módon megmentett, a 19. századeleji Pécsre jellemző faliképek kép gyanánt, vagy vakolattal rögzítve kerülnek végleges helyükre. A többi képek úgyszólván csak nyomokban vannak meg, de valamennyin felfedezhetők a hegyek, vizek, az emberek... De milyen is lehetett ez a terem, amikor körbefesttette Schönherr János Mihály? Král Fva a nyomokból kikövetkeztetett valamit, és azt kartonokon ábrázolta is. Nos, egy nagyzo- ló kereskedő olyas valamivel akart hivalkodni (bizonyára gyakori) vendégei előtt, amivel azok (talán) nem nagyon büszkélkedhettek. Aki a kétszárnyú ajtón belépett ide, egy oszlop- csarnokban képzelhette magát, hiszen körben a padlótól a mennyezetig érő oszlopokat látott, mögöttük kőfalat, melynek az oszlopok közti nyílásain át kitekinthetett a „szabadba" mindama csodákra, amiket az egykori festőiparos oda álmodott, rukciós rajzot' is bemutatni a Érdemes lenne ezt a rekonst- restaurált barokk falfestmények mellett. Hársfai István Utak épülnek, orvosi rendelő készül, korszerűsítik a boltokat Üdülőhelyi fejlesztések A gyógy- és üdülőhelyi díjak, a díjátalányok fizetését rendelet szabályozza. A fizetendő összeg mértékéről, a bevételek felhasználásáról azonban már az érintett tanácsok döntenek. Ahol jól sáfárkodnak az idegenforgalomból származó forintokkal, ott van lehetőség különféle fejlesztésekre, a környezet ápolására, szépítésére. Orfü vendégeként tavaly a hivatalos statisztika mintegy 20 000 látogatót rögzített. A Mecsektourist szálláshelyein közel 13 000-ren fordultak meg. a fizetővendéglátás másfélezres tábora mellett a vállalati üdülők forgalma is jelentős volt. üdülőhelyi díjakból a helyi tanács 956 000 forintot „kasszírozott", valamivel többet mint az előző évben. Az összeg egy részét az üdülőterületi utak javítására, felújítására költötték, de jutott belőle a zöldterületek, a parkok gondozására is. A tanács kőzúzalékot vásárolt, amit" az üdülőtulajdonosok terítettek szét. Tavaly a Kalap-hegyi utakat rendezték, tanácsi segítséggel, társadalmi összefogással, idén a Szőlő-hegyben folytatódik az útépítés. A környezet szépítését is megkezdték Orfűn. Kivágják az elöregedett kanadai nyárfákat, helyükbe tavasszal platánt, juhart, szelíd gesztenyét és nyírfát ültetnek. A fásításban az üdülőtulajdonosokra is számítanak, a pótlásra szánt 1500 csemete már megvan. A buszmegállók felújítására, festésére közel 200 000 forintot költöttek és félszáz új padot is kihelyeznek az idegenforgalmi szezon kezdetéig. Bár nem üdülőhelyi díjakból, de áprilisban építeni kezdik az új orvoslakást és a rendelőt. A község központjában 5 millió forintos költséggel - a helyi költségvetési üzem kivitelezésében — készülő létesítmény átadását a jövő évre tervezik. Abaliget nyári forgalma bizonyos szempontból szerényebb mint Orfűé. A legtöbb látogató csupán a barlang kedvéért érkezik, éjszakáikat nem töltik a községben. Az egynapos vendégek tavaly csaknem 90 000-ren voltak. A helyi tanács bevétele így igen kevés, még az útjavításokra, a belvízelvezetésre, az árkok rendbetételére sem nagyon futja belőle. Az üdülőhelyi díjakból származó százezres bevétel mégis segítség, mert lehetővé teszi, hogy másra is jusson pénz. Idén megkezdődik például a község boltjainak korszerűsítése. A falu központjában található üzletet önkiszolgálóvá alakítják, az üdülőhelyi boltot pedig pár négyzetméterrel megnagyobbítják. F. D. Pécsi siker a Harwardon r Uj módszer a fekélykutatásban Nem mindennap történik meg valakivel, hogy a világ egyik leghíresebb egyeteme, a Harward egyik professzorával adjon ki közösen könyvet. A közeljövőben jelenik meg angol nyelven A fekély- j betegségek új pharmacoló- giája című könyv, amelynek egyik szerzője dr. Mózsik Gyula, a PÉTÉ I. sz. Belgyógyászati Klinikájának docen- j se. Dr. Mózsik Gyulának évek j óta kutatási témája az emésztőszervi megbetegedések, különösen a gyomor- és : bélfekélyek kialakulása. E kutatásban évekkel ezelőtt j olyan új módszert alkalma- j zott, amivel meghökkentette a szakmai világot és új ered. ményeket hozott. Az első nemzetközi kongresszus után, ahol erről először referált, egyre másra kapta a meghívásokat. 1974 óta a J Nemzetközi Fekélykutató Társaság hat tagból álló vezetőségének tagja.’ E minőségében egyik szervezője volt a tavaly Olaszországban megrendezett magyar—olasz kongresszusnak. A Harward egyetem felkérésére ugyancsak az elmúlt évben Brazíliában a Gastroenterológiai Világkongresszuson tartott előadást a nyálkahártya-károsodások kialakulásának i mechanizmusáról.- Tulajdonképpen mi a fekély? Mi okozza? . - A fekély hámkárosodás. : A gyomor-bélrendszer nyálkahártyája vérellátásában bekövetkezett zavar következménye. Az ok többféle lehet. Fekély kialakulásához : vezethet például nagymértékű vérveszteség, tartós stresszállapot, máj. és tüdő- betegségek kísérője is lehet. A magas gyomorsav- tartalom is okozója és saj- ■ nos nagyon sok gyógyszernek ez a mellékhatása. Való- ; színű, hogy kialakulásához több tényező együttes jelenléte kell. Például nagy esélye van, hogy fekélyt kap az, akinek sok a gyomorsava és plusz olyan gyógyszert szed, amelynek ez a mellékhatása. Teljesen bizonyosat azonban ! nem tudunk állítani. Egyénenként nagy a különbözőség. Nem tudjuk pl., hogy ugyanazon okok jelenléte egyik embernél miért nem, a másiknál miért okoz fekélyt.- Milyen eredményeket értek el a gyógyításában?- Ma már egész sor hatásos gyógyszer áll rendelkezésre a gyomorfekély kezelésére, mégsem állíthatjuk, hogy ezt a betegséget teljes egészében gyógyítani tudjuk. Mert tulajdonképpen a fekély kialakulása jóval előbb elkezdődik, mint ahogyan az láthatóvá* válik. Sajnos, az orvos már csak ekkor tudja észlelni. Itt válik ketté a kli- nikum, vagyis a gyógyítás és a kutatás, amely ezt a megelőző folyamatot igyekszik feltárni.- ön éppen ebben a fekélykutatásban ért el jelentős sikereket, mert más módszerekkel» a hagyományostól eltérő vizsgálódási móddal próbálta megközelíteni. Anélkül, hogy túlságosan belemélyednénk e tudományba, elmondaná pár szóval, mi az új módszer lényege?- Körülbelül 20 évvel ezelőtt indítottam, és ennek érik be most lassan a gyümölcse. Tulajdonképpen annak a szerencséinek is köszönhetem, hogy valamikor élettani intézetben dolgoztom, ahol megtanultam a biokémia alapjait, itt a belgyógyászati klinikán pedig a vezetés olyan, hogy lehetővé teszi mindenki számáro nemcsak a kutatást, de az új módszerek alkalmazását is. Az új vizsgálódás lényege, hogy biokémiai módszerekkel azokat a történéseket próbáljuk feltárni, ami a fekély megjelenése előtt történik. Hogy miért ott alakul ki éppen, ahol, mikor diffúz és mikor izolált?. Mennyi idő telik el, a feltételezett károsító hatás és a fekély megjelenése között? stb. A kutatásban mi a szemmel nem látható mikrovilágot faggatjuk, például, hogy eay seitenzimben mi változik, miért változik? A mikro, világban keressük a makró- világ összefüggéseit. Úgyis fogalmazhatnám, hogy a makrovilág törvényeit a mikrovilágban kell megérteni és a mikrovilág történését kell a makrovilágban értelmezni. Ezt pedig a biokémia teszi lehetővé. Az orvostudomány sok területen alkalmazta már ezt a vizsgálati módot, de a fekélybetegségek feltárásában most először. — A szakmai világ úgy tartia önt számon, mint e módszer kezdeményezőjét, és e módszer megvitatása céljából már a fél világot bejárta . . — Meq kell mondanom, az első időben főként ellenzői voltak. A vizsgálódás új, az addigi elkéDzelésekkel merőben eltérő összefüggéseket, feltételezéseket vetett fel. Például régebben azt feltételezték — és sokan most is —, hogy a fekély, ez a hámkárosodás, valamilyen csökkent működés következménye. A mi vizsgálataink bizonyították, hogy éppen túlműködés következtében alakul ki. Hogy érthető legyen: valamilyen inger éri a nyálkahártyát, amihez a nyálkahártya - mint az élő- szervezet csodálatos mechanizmusa — alkalmazkodni kezd, próbálja elhárítani. Az inger tartóssága, vagy növekedése során ez az elháritó mechanizmus egyre intenzívebb lesz, míg egyszeresek kimerülnek a tartalékok, elér egy olyan pontra, amikor nem tud tovább alkalmazkodni. Ekkor alakul ki a fekély, ez az a pillanat, amikor láthatóvá válik. — Számomra nagy öröm, hogy a világ ellenállása megtört. 1976-ban Magyar- országon rendeztük a harmadik kísérletes fekélykonferenciát és ennek volt egy olyan szekciója, ahol a világon először foglalkoztunk ezzel az új biokémiai módszer, rel. Nagy vitát váltott ki. Az ötödik ilyen kongresszuson, amely a Harward egyetemen volt, pedig már felkértek ennek a témának a referálására. Sajnos, a fekély problémája nagyon so'k, és egyre több embert érint. Hiszem, ha a kutatásban előbbre jutunk, a gyógyításban is jobb eredményeket érhetünk el. Sarok Zsuzsa HÉTVÉGE 1987. március 7. szombat A Schönherrház „titka” Tájképek az »oszlopcsarnokban”
