Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-06 / 64. szám

e Dunántúli napló 1987. március 6., péntek Ke resztre jtveny Múzeumaink Rejtvényünkben öt hazai képtár nevét rejtettük el Kulturális ajanlo Film... Film... Film... Jelenet a „Sárga Haj és az Arany Erőd" című amerikai—spanyol kaland- filmből. . dolce (édeskés saláta). 32. Ké­nyelmesen járkál. 35. Osztrák, ma­gyar és spanyol gépkocsijelzés. 38. összevissza tor! 39. Nőtlenség. 41. Jól vág. 43. Kivágott fatörzs henge­res része. 44. Virágzó mesterség Svájcban. 45. Silány, útszéli növény. 47. Hármas. 49. Filmszínház. 52. Mó­ricz Zsigmond Betyár című regényé­nek nőalakja: 53. Kódexmásoló apá­ca volt (Ráskai). 56. Nemesgáz. 58. Amerikai orvos, a gyermekbénulás elleni védőszer feltalálója. 60. Vas megyei község. 62. Jelenleg. 64. Szoknya. 66. Skandináv légitársaság. 67. Haza. 68. A magyar ezüst nép­szerű neve. 70. Francia névelő. 72. üres lap! 73. Izomkötő. 75. Fordí­tott határrag. Beküldendő: a vízszintes 1., 42., 76. és a függőleges 14., 18. számú, sorok megfejtése, legkésőbb március 16-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON. 7601. Pf.: 134. Dunántúli Napló Szerkesz­tősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A február 20-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: Mit tehetnék a végzet ellen, mely mindig ellenem forog ? Könyvutalványt nyertek: Dohoczki Lajos, Szalánta, Hunyadi u. 132., Kanizsai László. Pécs, Építők útja 2/D., Kolda Gyula, Pécs, Hajdú Gy. u. 12., Szraka Jánosné, Pécs, Dar­vas J. u. 3.. Vörösvári Mihály, Pécs- várad, Templom út 1. sz. A- könyvutalványokat postán küld­jük el. HMdíA Férfiaknak is - nőnapi kívánság- műsor Hol lesznek új szobrok, dísz- kutak Pécsett — erre a kérdés.- re kapnak választ a hallgatók a szombati magazin egyik ri­portjában. Szó lesz az össze­állításban a tervezett pécsi re­gionális információs központ­ról, a motoros sárkányrepülő hasznosításáról a mezőgazda­ságban és a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központ újabb szolgáltatásáról: az ifjú­sági telefonszolgálat sikere után hasonlót vezetnek be nyugdíjasok számára. És ter­mészetesen f/iss információk­ról is beszámol a kétórás ma­gazinműsor szerkesztője, Felső Pál. Vasárnap nemzetközi nőnap lévén a 9-től 11 óráig tartó magazin- illetve kívánságmű­sor szerkesztője Nógrádi Er­zsébet és Lenk Irén közös ösz- szeállításban jelentkezik, azaz 9 órakor tájékoztatják a hall­gatókat a napi eseményekről és mindjárt utána kezdődik a kívánságműsor, benne azok a beszélgetések, amelyeket a nő­nap alkalmából készítettek a munkatársak - természetesen nőkkel, olyanokkal akikkel nap mint nap találkozhatnak ut­cán, hivatalban, orvosi rende­lőben . . .--------------- * --------------­H a hétvége, akkor múzeum A Hétvége a múzeumban sorozatban ezúttal tárlatveze­téssel kezdődik a proqram. Ezt március 7-én 10 órától az Ókeresztény Mauzóleumban tartja Katona György régész. Gyülekezni a sétatéren kell, a programban videovetítés is lesz. Másnap, 8-án, vasárnap 10.30-tól a Csontváry Múze­umban kezdődik a matiné: Failloni Donatella zongorán játszik, s fellép a Mecsek Fú­vósötös. A műsorban Reicha, Milhaud és Beethoven műveit szólaltatják meg. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ SARGÁ HAJ ÉS AZ ARANY ERŐD Színes, szinkronizált, amerikai— spanyol kalandfilm. Rendezte: Matt Cimber. Szereplők: Laurence London, Ken Roberson, John Ghaffari. Torres ezredes és Flores, a ban­diták vezére az ősi indián kincs megszerzésével próbálkozik. A szük­séges információt az indiánok ne­velte Pecostól szerzik be, de első kísérletük kudarcba fullad. Nem úgy, mint Pecos és Sárga Haj útja, akik sok nehézség és izgalom után nemcsak bejutnak, de sikeresen ki is törnek az Arany Erődből. SZIKÉT KÉREK Színes, szinkronizált, csehszlovák társadalmi dráma. Rendezte: Jiri Svoboda. Szereplők: Miroslav Machacek, Jana Brejchová, Radoslav Brzobo- haty. Súlyos próbatétel elé állítja a sors az idős professzort. Operálja-e, vagy sem a reménytelennek látszó Új érzékenység Nagyszabású bemutatóra készül a Pécsi Galéria és a Kisgaléria. Pécsett először, mindkét helyen egy időben tartják az Új szenzibilitás IV. című tárlatot, huszonnégy al­kotó műveiből. Az összefogla- ló-áttekintő kiállításon a ha­zai új festészet 1980-tól tartó időszakának újabb művészeti produktumaiból válogattak a rendezők. Láthatók majd — többek között - Bak Imre, Ke­lemen Károly, Birkás Ákos, Szörcsey Gábor alkotásai, s a. művek interpretálását egy rendhagyó katalógus is segíti. Szászhúsz oldalon kronologi­kus összeállítást ad az időszak terméséből, a kötetben érté­kelő tanulmányok is olvas­hatók. A kiállítást 13-án, pén­teken 16 órakor nyitja meg Hegyi Loránd művészettörté­nész. esetet. Eddig ilyen kockázatos mű­tétet mindig elvetett, de most a páciens egy bűbájos kisfiú, akit ma­ga is nagyon megszeretett. Helyet­tese vállalná a beavatkozást, ám őt megakadályozza ebben egy családi tragédia. A professzor kénytelen egyedül dönteni, és a műtétre vál­lalkozni. Bár az utolsó éjszaka fel­emészti minden erejét, a kisfiút si­keresen megoperálják. BÉKÉS ÉG Színes, szinkronizált, szovjet film. Rendezte: Vlagyimir Gorpenko, Iszaak Smaruk. Szereplők: Emmanuil Vitorgan, Ljudmila Jarosenko. A szovjet légelhárítás új rakétával kí­sérletezik, hogy kivédhesse az ame­rikai légierő esetleges támadását. Szamurin főkonstruktőr élete koc­káztatásával tárja fel a fegyver rej­tett hibáját, s így lehetővé válik, hogy gyorsan hadrendbe állítsák az új elhárító eszközt. « ------------------------------­R égi és mai népzene Két program is várja a nép­zene kedvelőit március máso­dik hetében. 13-án, pénteken 18 .és 20 órakor a Nevelési Központban a SIRTOS együt­tes ad koncertet. Az antik és bizánci hagyományokból táp­lálkozó görög zenét kezdetben archaikus hatások érték, ma pedig már felfedezhetők ben­ne a szomszédos mediterrán, török és egyéb elemek. E sok színből és hangzásból ad íze­lítőt az együttes, mely 1980- ban alakult Budapesten. Tag­jai többségükben Magyarorszá­gon élő görögök. Szerdán, március 11-én 20 órakor a Janus Pannonius Tu­dományegyetem Tanáiképző Karának mozitermében Vizin Antus zenekara mutatja be új, tavaszi repertoárját. WmSBm SZÜLETTEK: Ferenczy Dávid, Bó- lyi Szabolcs, Hubert Balázs, Hege­dűs Norbert, Sándor Balázs, Bus Kitti, Ihász Mira, Zarka Matild, Ta­bi Szabina, Dorozsmai Melinda, Nagy Renáta, Tándor Krisztina, Far­kas Eszter, Krait Anita, Valent Má- rió, Bessenyei Judit, Kisfalusi Leti­cia, Horváth Zoltán, Bodrog Zsolt, Kovács Krisztián, Balázs Mihály, Novák Attila, Komáromi Attila, Ma- kofka Zoltán, Sándor Barbara, Ba­yer Emese, Bányai Dorottya, Szalai Zsanett, Keller Alexandra, Pálfi Ba­lázs, Farkas Dániel, Katona Zol­tán, Szűcs Dániel, Dóra Zsolt, Ódor András, Nebl Bálint, Szabó Dávid, Kecskés Kinga, Tóth Viktória, Ge­rencsér Tamás, Páva Richárd, Krá- mer Éva, Slezák Beatrix, Kólát Ka­talin, Tarr Péter, Jóni József, Ber­csényi Melinda, Rudolf Éva, Szajkó Nikolett, Bogdán Melinda, Poór Miklós, Gyúrok Gordana, Bóner Anett, Varga Éva, Kiss Barbara, Csőkör Ivett, Stiefel András, Fled- rich Lóránt, Barta János, Rodler Máté, Kocsis Tibor, Németh Brigit­ta, Kraft Amália, Bagó Zita, Simó Melinda, Németh Dorottya, Serfőző Réka, Tóth Miklós, Rupl László, Kiss Péter, Konrád Gergely, Molnár Gábor, Keszthelyi Barbara, Harcsár Aliz, Pónya Zsófia, Appl Henrik, Biró Renáta, Bán Dorottya, Heine- mann Ibolya, Heinemann Viola, Lip­csei Péter, Báli Zsolt, Balázsi Ta­más, Rab Eszter, Bárdos Teréz, Bu­rai Mihály, Aracs János, Pethes Zoltán, Szabó Marina, Horváth Ta­más, Edelényi Eszter, Krutki Bor­bála, Petrovics Kitti, Németh László, Laczkó István, Laczkó Gábor, Szem- melrok Tibor, Siklósi Réka, Király Csaba, Takács Marcell, Hermész Dániel, Németh András, Gyurka Dá­vid, Hauser Norbert, Győrfi Erzsé­bet, Trapp Anita, Reith Adrienn, Schunk Ágnes, László Ágnes, Ham.- buch Andrea, Takács Viktória, Hu­nyadi Barbara, Bódi Bernadett, Ko­vács Tünde, Valentai Andrea, Ta­kács Zsolt, Belányi Péter, Vántus Péter, Fehér János, Keller Gergő, Györkös Lajos. Rózsa Gábor, Ba­logh Péter, Bank Sándor, Hellner József, Farkas Tímea. Katona Judit, Horqas Péter, Éva Zsófia, Pintér Zsófia, Pintér Zsuzsanna, Eglesz Ger- aő, Horváth Márió. Farkas Dávid. Csordás Attila, Gyüre Örs, Uszkai Judit, Kiss Edina, Ticz Júlianna, Tóth Adrienn, Dér Anita, Kovács Szilvia, Lovas Lilla, Sasvári Titanil- la, Kása Tímea, Szennyei Tímea, Szefcsik Dóra, Gunszt István, Tóth Gábor, Holub Kristóf, Kirnbauer Réka, Kirnbauer Edina, Szabó Haj­nalka, Kiss Ildikó, Gyöngyi Izabella, Albert József, Keszthelyi Gergő, Matkó Tamás, Szilágyi Gábor Csics- kár Dávid, Terleczkv Adóm. Krom- mer Ákos, Radivojevics Dávid. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Far­kas István és Bólint Rózsa, Maver Ferenc és Kiss Zsuzsanna Mária, Gallovics Tibor és Kiss Emőke, Zana- ti Szilveszter és Heller Ilona, Almá- si István Róbert és Szabó Edit, Sza­bó Attila és Czeglédi Erika, Schum László Ferenc és Balogh Gyöngyi, Moharos Sándor és Németh Eri­ka, Bokrovics Csaba János és Erős Éva, Bálint János és Binder Er­zsébet Katalin, Bodnár László Gyula és Tóth Edit Gizella, Burschl József és Bózsa Andrea, Pankász János és Orsós Rózsa, Balatonyi János és Ferenci Erzsébet Mária, Tárkányi Tibor Zoltán és Bátor Anna, Czakó Sándor és Trajcsik Anna Márta. MEGHALTAK: Herczog Henrikné Bruder Erzsébet, Pintér Károly, Or­sós Sándor, Bakó János, Lendvai Fe- rencné Arany Etelka, Koch Jánosné Auth Teréz, Dósa Emil, Simon Mi- hályné Kiss Erzsébet, Orsós József. Hercz Szidónia. Simon Józsefné Kiss Erzsébet, Weininger Lászlóné Schmidt Katalin, Schmidt Tamás, Kaszonics Gvulóné Fodor Katalin, Kovács Edéné Kovács Margit, Mol­nár Jószefné Keifer Katalin, Bauer Ferencné Fekete Anna. Velner Béla, Bernóth Nándor, Molnár Gábor Csa­ba, dr. Horváth Gyula, Boros József, Mizser István. Doktor Sándor, a nők jogainak védelmezője Ki volt Doktor Sándor? Or­vos, szociológus, vagy munkás­vezér, forradalmár politikus, avagy a nömozgalom élharco­sa? Ügy véljük, hogy mind­egyik meghatározó illik rá, mégpedig egy személyben ösz- szeötvözve. Most megemléke­zünk róla, mert úgy gondoljuk, illő a nőnap alkalmából meg­tenni ezt azért, hogy bete­kintést nyerjünk sokirányú te­vékenysége között nőmozgalmi munkásságáról is. Doktor Sándort — bár nem Pécsett született és nem itt halt meg -, a pécsiek magu­kénak vallják. Működésének jelentős része itt zajlott le. Mű­velődési házat neveztek el ró­la (kár, hogy az ő és Zsolnay neve első szótagjának össze­vonásából „Dozso" lett belő­le); a róla elnevezett utcán köztéri szobrot állítottak neki (bár szebbet, kifejezőbbet is kaphatott volna), továbbá Bor­sos Miklós az arcmását ábrá­zoló szép emlékérmet készített róla. Életéről röviden annyit, hogy Beregrákoson született 1864- ben tízgyermekes szegénypa­raszti családból. Jó tanulóként végezte el Szatmáron a gim­náziumot, majd Budapesten orvosi tanulmányokat folytatott, ahol 1881-ben orvosi diplomát nyert. Nőgyógyász lett belőle. Külföldi ösztöndíjas útjai al­kalmával, és nőgyógyászati működése folyamán ismerke­dett meg a nők hátrányos po­litikai-társadalmi helyzetével. 1901-ben a pécsi bábaképző intézet igazgatójává nevezték ki. Az orvosi tudományon kívül rendkívül érdekelték őt a tár­sadalmi kérdések, ezekről számtalan cikket, tanulmányt írt. 1907 nyarán volt a II. Inter- nacionólé VII. kongresszusa Stuttgartban, amelyen Lenin is részt vett. Ennek 5. napi­rendi pontjaként szerepelt a nők szavazati joga, a téma előadója Zetkin Klára volt. Ebben az időben Doktor Sán­dor a maga eszközeivel har­colt a nők egyenjogúságáért. Igen tanulságos a Pécsi Napló 1907. február 7-i száma, mely. ben ő írta a vezércikket „A nők politikai jogairól" címmel. Va­lószínűleg a stuttgarti kong­resszus hírére írhatta meg. A cikkben arról olvasunk, hogy mi magyarok fűhöz-fához kap­kodunk, ha valamilyen ,,nagy kérdés" elérkezik hozzánk. A nőkérdés is ilyen. Pedig van­nak haladottabb államok, ahol ezt a kérdést már' megoldot­ták. Nem így van ez azonban nálunk. „Az államnak éppúgy polgára a nő is, mint a férfi. A politikai jog, a közügyek in­tézésére való befolyás a nőt is éppúgy megilleti, mint a fér­fit." Ezután a vezércikk írója kitér arra, hogy Amerikában iskolákban tanítják az ifjakat az újságolvasásra, mert az új­ságolvasás „az ismeretszerzés megbecsülhetetlen forrása". A nők azonban nálunk legfel­jebb átlapozzák a politikai ol­dalakat, és a hírrovatnál, meg a báli tudósításoknál kezdik, és a hirdetéseknél fejezik be. „Amig az anyákat kizárólag a főzőkanálhoz utasítjuk, addig ne várjunk tőlük érdemes mun­kát a nevelés terén sem". Dok­tor Sándor beismeri, hogy a férfiak évezredes monopóliuma az állami, társadalmi élet me­zején nem hozta meg az em­beriségnek az elégedettség, a boldogság minimális fokát sem. Állandóan élesednek az ellentétek az emberek között, tapasztalható a tömegek testi­lelki nyomorúsága. Messze va­gyunk a boldogság állapotá­tól. „Vegyük hozzá, hogy a nők természettől fogva több jósá­got, gyöngédséget hordoznak. Nos e jóságból csak kis ada­got vinni a férfiak mai politi­kai küzdelmébe, nem kívána­tos-e nálunk? Minél hama­rább barátkozunk meg véle, annál hamarább jön el a meg­valósítás ideje is!" Ezzel fejezi be vezércikkét. Doktor Sándor, mint a nő­mozgalom egyik legnagyobb :korai harcosa pár év múlva elégedetten vehette tudomá­sul, hogy az 1910. évi koppen­hágai II. nemzetközi nőkon­ferencia Zetkin Klára javasla­tára a nőmozgalom ünnepévé, „Nemzetközi nőnappá" nyilvá­nította március 8-át, melyet azóta is ünnepelnek szerte a világon. Életében Doktor Sándornak1 meghökkentő cselekvései vol­tak. Leányait miniszteri enge­déllyel az apácák iskolája he­lyett a fiú-reáliskolában tanít­tatta (megvalósítva a koedu- kációs nevelést), továbbá szü­lészeti osztályára világi ápoló­nőket vett föl, és a betegszo­bákban az „úrinőket" egymás mellé fektette a proletárasszo­nyokkal, és harcolt az úri csa­lódok ún. „dajkatartása” el­len. Akkor ezek forradalmi tettek voltak. Évtizedekkel meg­haladta saját korát, látta a kapitalizmus erényeit, negatí­vumait egyaránt, de a tudo­mányos szocializmus elveit is előrevetítette látnoki szemmel. 70 évvel ezelőtt, 1917-ben a pécsi feministák elnökükké vá­lasztották őt. Egyre inkább bal­ra fordult a polgári radikaliz­mustól a marxizmus, a szocia­lizmus eszméi felé. Az ősziró­zsás forradalom után a Nem­zeti Tanács pécsi elnöke lett. Pécs szerb megszállása alatt harcolt a túlkapások ellen, a munkásság igazi vezetője volt. A Horthy-terror elől Jugoszlá­viába, Magyarkanizsára emig­rált, ahol mint nőgyógyász mű­ködött mintegy 20 évig. 1941- ben Bácskát Horthy csapatai elfoglalták, őt letartóztatták, és a bíróság „felforgató esz­mék terjesztése" miatt 10 évi fegyházra ítélte. A szovjet csa­patok szabadították ki váci börtönéből. Ekkor már egész­sége megromlott, alig látott. 1945-ben Keszthelyen egy sze­rencsétlen baleset áldozata lett: egy figyelmetlen teher­Doktor Sándor-emlékérem, Bor­sos Miktós alkotása. autó halálra gázolta a 81 éves öregembert. Doktor Sándor egész életét a közjólétért, a népegészség­ügyért, a munkásság föleme­léséért, a nők egyenjogúsá­gáért folytatott harcban áldoz­ta föl, lemondva személyes vágyairól, érdekeiről. Huma­nista gondolkodású szocialista ember volt. Emlékét őrzi az or­vostársadalom, mint orvosesz­ményképet. A munkásság mint vezérére emlékezik rá az el­nyomás elleni küzdelemben. A magyar nők egésze pedig tisz­teleg emléke előtt a nemzet­közi nőnap alkalmából. Dr. Szántó Károly \ VÍZSZINTES: 1. A Budavá­ri Palotában található ez a képtár, amely 1957-ben nyitotta meg a ka púit a nagyközönség előtt. 14. Da­rabokra vagdos. 15. Újra elmond. 16. Bazár része! 17. Levegő. 19. Olaj idegen szóval. 20. Kiejtett be­tű. 21. ... világát (jól megy ne­ki). 23. Víziállat. 25. Veszteség. 26. Dél-amerikai állam. 27. Olajemír­ség. 29. Becenév. 30. Kína első em­bere volt. 31. Kész mű. 33. Holland úszónő (Kok). 34. Régi nágyváradi sportklub névjele. 36. A jód és nik­kel vegyjele. 37. Pest megyei város. 40. Kiejtett betű. 42. Miskolci mú­zeum, amely a volt tanácsháza épü­letében kapott helyet. Értékes és gazdag képzőművészeti gyűjtemény- nyel rendelkezik. 48. A tetejére dől, régies szóval. 50. Szeszes ital (ide­genül). 51. Frizurát készít. 54. Kul­túrintézményünk névjele. 55. Táp­anyag. 57. Jótálló. 58. Határállo­más. 59. Francia szélsőjobboldali terrorszervezet volt. 61. A filmek fényérzékenységének mértékegysége. 62. Friss. 63. Kettőzve: edzőtábor­város. 65. A romániai Dei mellékvi­ze. 67. Tajték. 68. Autonóm terület. 69. Gyorsan párolgó. 71. Bariton­szerep a ,,Parasztbscsület”-ben. 74. Eszkimók félkör alakú sátra. 76. Nagy vidéki múzeum, amelyik or­szágos gyűjtőkörrel rendelkezik. FÜGGŐLEGES: 2. Díszcser­je. 3. Gallium. 4. Az Operaház épí­tésze (Miklós). 5. Szopránszerep a ,,Denevérében. 6. Nyelvtani fo­galom. 7. Holland gépkocsijelzés. 8. Személyes névmás. 9. Becézett női aév. 10. Arab méltóság. 11. Évszak. 12. Igeképző. 13. Macskafélékhez tartozó vodállat. 14. Legnagyobb külföldi gyűjteményt őrző múzeum a fővárosban. 18. Kecskeméti Múzeum. 22. Ceruza. 23. ..El . . .” (John Knit­tel). 24. Holt nyelv. 25. Költ. 27. Kossuth Lajos. 28. A tetejére. 31.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents