Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-06 / 64. szám

1987. március 6., péntek Dunántúlt napló 3 Á városképbe illően Utcai név­táblák Amúgy is nehéz eliga­zodni Pécs új Kertvárosá­nak sokszor szeszélyesen kanyargó utcái között, a tájékozódást ez év elején még az is bonyolultabbá tette, hogy a közelmúlt­ban beköltözött háztöm­bökről — így például a Porth János vagy a Stier József utcában — hiányoz­tak a névtáblák. Mint kiderült, a Pécs Városi Tanács igazgatási osztályának előkészítésé­ben és a Végrehajtó Bi­zottság döntése alapján a siklósi városrész újabb közterületei, utcái, parkjai, terei már az előzetes ren­dezési terv után nevet kap­tak. A megbízott Bonyhádi Zománcgyár sem késett a legyártással, csupán a ja­nuári zord idő akadályoz­ta meg a Köztisztasági Vál­lalatot, hogy a kész táblá­kat rendeltetési helyükre sJereljék. A használatbavételi en­gedély és az utcanévtáb­lák kihelyezése után az ingatlan kezelője — akár a PIK, a Lakásszövetkezet vagy az OTP — köteles gondoskodni a házszámok­ról. Sajnos, ezt a felelősök gyakran nem teljesítik, s a közös képviselő, vagy a lakók rendelnek, vesznek házszámot. Ebből is adó­dik, hogy az utcákban számos színű, formájú és anyagú házszám találha­tó. , A Pécs Városi Tanács V. B. építés és közlekedé­si osztálya éppen azért nemcsak a házszámozás vagy az utcanévtáblák hiá­nyosságát ellenőrzi rend­szeresen, hanem töreksze- ne arra is az ingatlanok kezelőivel közösen, hogy a városképbe illő és egysé­ges számozás legyen a háza­kon. Tervezik ezentúl a tör­ténelmi belvárosban az egyedi névtáblák kihelye­zését, az új városrészek­ben pedig az eddiginél jobban kiismerhető, ut­cákra irányító táblák ki­helyezését. A táblák kihelyezése fo­lyamatos, a megrongáló­dott táblákat pedig rend­szeresen cserélik, festik, karbantartják. N. A. Atképzos tanfolyam Elődeink mulasztása? Hozzászólás egy interjúhoz A Bajcsy-Zs. úti fodrászüzletben 1984 óta Hat ipari tanulót vállalt a Hammer férfi—női fodrász házaspár. Fotó: Kóródi Gábor Pécsszabolcs. A lakóház tu­lajdonosa fölmondta a bérleti szerződést, a bérlő, a Bara­nya Megyei Fodrászszövetke­zet most üzlethelyiséget keres legalább két női fodrásznak. Patacson egy női fodrász dol­gozik, Vasasra évek óta nem tudnak fodrászt küldeni. A Hő­sök terei női fodrászatban ed­dig egy mester dolgozott, most vettek fel még egyet. A hőerő­műnél kijárással oldják meg, heti két alkalommal. Hirden ott áll a berendezett üzlet, de tavaly kilépett a dolgozó, az­óta nem találtak másikat. Pos- tovölgyben az ott lakók kéré­sére most folyik a felmérés, le­gyen-e fodrászüzlet? Peremterületek. Ahol van üzlethelyiség, ott üresek a munkaszékek. Másutt egyelő­re megoldatlan problémát je­lent, hogy nincs víz, a fodrász­nő a hajmosáshoz pohárral meri vödörből a vizet, a szennyvízelvezetést bem tud­ják megoldani, pedig e terüle­tek lakosságának is van igé­nye fodrászra. — Gyakorlatban azonban ez másként van, — mondja Szo- kolai Imréné, a Baranya Me­gyei Fodrászszövetkezet elnöke. — Vasason többször is próbál­koztunk az újraindítással. A fodrásznak a havi bruttó jöve­delme háromezer forint volt. Ebből kellett fedezni a bérleti díjat, a bért, az anyagköltsé­get. Miből éljen meg? Senki sem maradt meg. A megyében Adókedvezmény — Hozzájárulás a bérleti díjhoz — Át képzős tanfolyam lévő százharminc üzletünkből már csak kilencven van. Kevés szűnt meg a mi kezdeménye­zésünkre. Bezáratta a KÖJÁL, elment a dolgozó, mert nem tudott megélni, illetve kivál­totta a kisipart. Az utánpótlást ma már úgy kell megtervez­nünk, hogy a szakmunkásvizs­ga után helyet is tudjunk biz­tosítani a végzett fodrászok­nak. 1984-ben hét, 1985-ben tizenkettő, 1986-ban három, idén tizenhárom fodrászunk fe­jezi be az iskolát.- Mi a helyzet a férfifod­rászokkal?- Nincs. Illetve a belváros­ban, ahol a vendégkör igénye még biztosítja megélhetésüket, oda még kapunk férfifodrászt. A peremkerületekre nem. Szá­molja ki, mit kereshet ott egy férfifodrász. Egy sima hajváL gás 16 forint, egy borotválás hét. Többnyire ezt kérik. Ahhoz, hogy havi kétezeröt­száz forintot megkeressen, nyolcezer forintot kell termel­nie. Nézzük a kisipart! A perem- kerületek ellátásába besegíte­nek a kisiparosok is. Támoga­tást is kapnak.- Az adóalap-csökkentő ked­vezményre - 20-120 ezer fo­rintig terjedhet — minden év­ben külön pályázatot kell be­nyújtaniuk az ellátatlan terü­leteken dolgozó kisiparosok­nak — mondta Somogyvári Attila, a városi tanács ipari osztályának vezetője. — Az egyre emelkedő bérleti díjakhoz is hozzájárul a városi tanács. A legsürgősebben ellátandó területeken pedig még egy kedvezmény lesz. Várhatóan kiegészítő kereskedelmi tevé­kenységet is folytathatnak az ott dolgozó kisiparosok. Egyéb­ként minden fodrász, ha tanu­lót tart, hatezer forint adó- kedvezményt kap. S ha az al­kalmazottnak a szakmunkás- vizsga letétele utón munkát is biztosít, három évig alkalma­zotti adómentességben része­sül. — A fodrászutánpótlás biz­tosítására mi is teszünk erőfe­szítéseket - mondta Kovács Józselné, a KIOSZ Baranya Megyei Titkárságán. — A leg­nagyobb gond, hogy a fodrá­szok többsége egyszakmás, női fodrász. A szakmunkás- tanulók gyakorlati oktatását csak úgy tudjuk megoldani, ha megállapodjak egy másik kisiparossal, ahol a tanulót férfifodrászatra is kiképezik. Problémák még ezután is van­nak, hiszen a többnyire egy­személyes kisiparos műhelyében a szakmunkásvizsga után nem tudnak munkát biztosítani még egy fodrásznak. , A KIOSZ Baranya Megyei Titkárságának szervezésében február végén indult egy át- képzős tanfolyam, ahol a két szakma közötti különbséget oktatják. Az új rendelkezések értelmében ugyanis tanulót ezután csak azok a kisiparo sok tarthatnak akik elvégzik az átképzős tanfolyamot és le teszik a mestervizsgát. Sajnos, egyenlőre nem nagy az érdek­lődés, a tanfolyamra Pécsről hárman, a megyéből pedig 13- an jelentkeztek. M. Gy. Érdeklődéssel olvastam óvá­rosi pártbizottságok első tit­kárainak a Dunántúli Napló­ban megjelent nyilatkozatait. A Dunántúli Napló ez év ja­nuár 24-i számában megjelent Illés Istvánnal egy beszélgetés, melyben többek között a kö­vetkezőket mondta: „Elődeink mulasztása: e térség ipara, mezőgazdasága a 60-as, 70-es években nem élt az akkor még kedvező fejlesztési lehetősé­gekkel, hitelkonstrukciókkal. A fejlesztések, kockázatvállalá­sok helyett a „majd meglát­juk" szemlélet uralkodott. Ez aztán a mára is keményen rá­nyomja bélyegét, gyökeres for­dulatról nem álmodozhatunk. De a múltról elég ennyi." Aki ismeri és tárgyilagosan értékeli, az jól tudja, hogy a volt siklósi járáshoz tartozó térségben az elmúlt két évti­zedben nagyon jelentős fej­lesztések történtek. Ezekben az években alakult és fejlő­dött ki a ma is működő Sik­lósi Kesztyűgyár. Kiemelt be­ruházásban, határidőben és a tervezettnél kevesebb költség­gel épült fel a Beremendi Ce­mentgyár. Ekkor jött létre a Sellyéi Agrokémia Szövetke­zet, a GANZ Vajszlói Gyára és épült fel a Tenkesaljai Bútor­gyár. Ekkor történt a Siklósi Kenyérgyár építése, a márvány­bányászat fejlesztése, a Város­gazdálkodási Vállalat és a költ­ségvetési üzemek létrehozása. A mezőgazdaságban a ma is nagy értékeket jelentő vil­lányi-siklósi nagy szőlőtelepí­tések és feldolgozóüzemek, tá­rolók is lényegében ebben az időben épültek. A közel 100 termelőszövetkezet többségé­nek egyesülése, az állami gaz­daságok átszervezése és kor­szerűsítése, a szarvasmarha- és a sertéstelepek, a sok gép­park kialakítása is döntően ebben az időszakban történt. Több termelőszövetkezetben a feldolgozó- és melléküzemágak szervezése és beindítása is fi­gyelmet érdemel. Ezek többsé­ge kedvező feltételeket terem­tett a későbbi ichőszakra is a mezőgazdasági üzemek fejlő­déséhez. Az országban első­nek Siklós térségében hoztuk létre a rakétás jégesőelhárító rendszert, ekkor indult meg a Dráva szabályozása és hajóz­hatóvá tétele. A gazdasági fejlődéshez kapcsolódva ekkor szerveződött meg és indult be a siklósi, a sellyei és a villányi szakmunkásképző iskola is. Az elmúlt két évtizedben fej­lődött ki megyei hatáskörrel a Harkányi Fürdő Vállalat és sokoldalúan épült Harkány, mint gyógy-idegenforgalmi nagyközség. Az idegenforga­lom fejlődésével is összefüg­gésben ekkor történt a siklósi vár restaurálása és korszerű­sítése. Ha nem is elég, de sok kereskedelmi és vendéglátó- egység jött e térségben létre. A gazdasági fejlődéssel együtt gyarapodott és új szín­foltokkal gazdagodott a térség kulturális életének intézményi, tárgyi és egyéb feltétele is. Az országban is elsők között jött létre a villányi és siklósi mű­vészeti alkotótábor, elindult a siklósi várfesztivál széles körre kiterjedő ünnepségsorozata, létrehozták a Siklósi Zeneisko­lát is. Mindezekkel együtt az el­múlt évtizedben valósult meg Siklós várossá fejlesztése és jöttek létre a közös községi tanácsok és a nagyközségek is. Az említett időszakban az ott dolgozó vezetőknek és be­osztottaknak a lakosság támo­gatásával, a felsőbb szervek irányításával és közreműködé­sével sokat kellett dolgozniuk, szívósan harcolniuk, vállalni a kezdeményezést, a kulturált vi­tát és együttműködést. Célszerű figyelembe venni, hogy egy-egy időszakban mi­lyen feladatokat milyen eszkö­zökkel, hogyan lehetett meg­valósítani, az függött az orszá­gos, a megyei programoktól, tervektől és eszközlehetőségek­től is. Ezért úgy vélem, hogy az akkori időben az elődök lelkiismeretesen, hozzáértően és eredményesen végezték (nagy többségében) munkáju­kat, kezdeményeztek és kultu­ráltan ütköztek a politikánk megvalósításáért, annak a vi­déknek a fejlődéséért. Dr. Szabó József nyugdíjas megyei NEB-elnök Több napig tart, amíg a csövekből „kihajtják” a levegőt Vízhiány A kertvárosi szivattyúhoz gépterme » Vízhiány után vízhiány? Az utóbbi hónapokban a szoká­sosnál gyakrabban fordult elő, hogy különböző okok miatt ideig-őráig a pécsi lakások csapjaiból nem folyt a víz. A vízmű szakemberei a lehetősé, gekhez képest gyorsan elhá­rították a hibákat, azonban sok Ivov-kervtórosi otthonban nem szűnt meg a vízhiány. Ez elsősorban a Németh László utca 6., 8., 10., 12., 14., 16. és a Hajdú Gyula utca 25., 27. szám alatti, tízemeletes épüle­tek ötödik szint fölötti laká­saiban volt jellemző. A Né­meth László utca 16-os lép­csőházának egyik tizedik eme­leti lakója szerint a máshol egy-két órás vízhiány náluk több mint egy hétig tart. Vajon mi az oka ennek? Hajnesz lenő, a Pécsi Víz­mű műszaki igazgatóhelyette­se :- A domborzati viszonyok­ból adódóan alapvetően úgy­nevezett három zónás vízel­osztó rendszerünk működik Lvov-Kertvárosban. Ez azt je­lenti, hogy különböző tenger­szint feletti magasságban van három víztározónk: az épüle­teket úgy tervezték és létesí­tették, hogy ahol a tórozószint elegendő víznyomást biztosít, ott a házakban nem szereltek fel nyomásfokozót. Az említett házak a kertvárosi kettes zó­nában vannak, ezek az épü­letek a legmagasabban lévő tározónkból kapják a vizet a közlekedőedények elvét kihasz­nálva. Egyébként a zónahatá­rokon lévő épületeket mindig a magasabb tározóból látjuk el vízzel. Ez a gravitációs víz­ellátás biztosan működik, azon­ban vízhiány után levegős lesz a rendszer. Ez abból keletke­zik, hogy a több kilométer hosszúságú csővezetékben lég­zsákok alakulnak ki, melyek elzárják a víz folyásának út­ját. Tóth József, a Pécsi Vízmű Ivov-kertvárosi körzetének mű­vezetője szerint a rendszer légtelenítéséhez azonnal hoz­záfognak, ennek ellenére va­lóban több napig is eltart, míg a vízvezetékekből sikerül „ki­hajtani” a levegőt. Ha vízhiány van, akkor a kertvárosi tízemeletesek mint­egy felénél - 25-30 épületben - a hiba elhárítása után sincs víz, hisz csak ekkor kezdődhet a légtelenítés ... A probléma megoldbsát jelentené, ha nyo­másfokozókat építenének ezek­be a házakba, ezt azonban nem tervezik. Ezek szerint tu­domásul kell venniük a lakók, nak, hogy ilyen körülmények között kell élniük? Hajnesz Jenő hangsúlyozza: erről szó sincs, a Pécsi Vízmű igyekszik megoldani e valós göndot. — Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy növeljük a vízel­látás biztonságát. Jövőre el­készül a Mohács-Pécs 11-es számú vízvezeték, így a jelen­leginél több víz érkezik a vá­rosba. Növeljük tározókapaci­tásunkat, Lvov-Ketrvárosban a napokban üzembe helyezünk két, egyenként 2500 köbméte­res víztározót. Ezenkívül az ed­diginél több és korszerűbb légtelenítő szelepet építünk a rendszerbe, hogy gyorsabban elvégezhessük a légtelenítést. A vízmű szakembereinek ké­rését is tolmácsoljuk: a.meny- nyiben nem folyik a víz, vagy pedig szörcsögve csordogál, a lakók hívják fel a vállalat ál­landó ügyeletéit a 12-529 és a 12-723-as telefonszámon, ők azonnal a helyszínre sietnek. Roszprim Nándor Több fodrász kellene!

Next

/
Thumbnails
Contents