Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-05 / 63. szám
1987. március 5-, csütörtök Dunántúli napló 3 Esedékes a teho Pécsett tavaly a lakosság 61,5 százalékban szavazta meg a tehát. A 15 tanácskozási körzetből a tizedikben 57,4 százalék, a nyolcadikban 74,9 százalék lett az arány. Köszönhető a siker elsősorban annak a kétezer társadalmi aktívának, akik estéről estére végigjárták a pécsi családokat. Köszönet illeti azt a több mint nyolcszáz lakost, akik — bár nem kötelezhetők a teho befizetésére —, mégis vállalták a hozzájárulást. Közel háromszáz- ezer forint az önkéntes segítség. Sokan nincsenek tisztában azzal, kinek mennyit is kell fizetnie. A négyezer forint alatt kereső egyedülállók, illetve azok, akik családjában az egy főre eső jövedelm háromezer forint alatt van, nem kötelezhetők a település- fejlesztési hozzájárulás fizetésére. Négyszázhúsz forintot fizet az, aki bérlakásban él, s háromszázat, aki valamilyen közműtár- sulósban vesz részt. 1986. december 31-ig hét és fél millióra tehető a befolyt összeg, önmagában sok, de ahhoz képest, hogy ötmillióval többnek kellene lenni - kevés. A pénzt a körzetek maguk használhatják fel arra, amire a leginkább szükségük van, s a Pécsi Városi Tanács megduplázza a körzetenkénti pénzösszeget. Ebből, ha utat akarnak, út lesz, ha köz- világítást, akkor közvilágítás, ha telefonfülkét, akkor telefonfülke. Lvov- Kertvárosban például orvosi ügyeleti rendszer kiépítésére fordítják a pénzt. Fontos tudni, hogy a teho adó módjára viselkedik. Tehát, ha nem fizetik be, behajtják, letiltják a fizetésből. Ezt pedig igazán nem szükséges kivárni. Az ez évi első félévi csekkeket már kiküldték. Óvári Zsuzsanna Lépésről lépésre A versendi elöljáró A teendők többsége: szociális és gyámügyek Becsülöm Dékán y Imréné zavarát. Azt firtatom, harmadszor is megismételve a kérdést, hogy ha nincs pénz, ha nincs hivatalos helyisége az elöljáróságnak, ha tennivalóik többsége középtávú tervben megvalósítandó feladatként szerepel és nem elvégzett munkaként, elkönyvelhető eredményként, akkor mi értelme ennek a munkának? Ö pedig, a versendi elöljáróság vezetője, piély meggyőződéssel magyarázza: gondoljak a kapocs-szerepre! Meny-,/ nyire fontos, hogy á társközségek lakosságához valakik - az elöljáróságok — első kézből vigyék el a tanács elképzeléseit, terveit, a megvalósítás ütemét, s mennyire szükséges az is, hogy a kisközségekben élők a reális szintre csúsztassák igényeiket.- Ez a kettő együtt csak akkor lehetséges — szögezi le Dékányné —, ha valakik felvállalják az ütköző szerepét, ha közvetíteni tudnak a társközségek lakossága és a közös tanács között. Az általános iskola egyik szobájában beszélgetünk - az elöljáróság vezetője igazgatója az intézménynek. Más helyszínre számítottam, Ver- sendre jövet, a falu főterén az egyik épület falán ott az ovális zománctábla: Versend község elöljárósága.- Sajnos, nem tudjuk az ott lévő helyiséget használni . . . Rendbe kéne tenni, bé kellene rendezni. Ez még várat magára egy ideig. Annak idején ez volt a tanácsi kirendeltség, az épületben ki kellett alakítani egy pedagóguslakást, most kapott itt helyet az öregek klubja, és ott az orvosi rendelő is. Akárhogy forgatom, a fontossági sorrend élére nem az elöljáróság szobája kívánkozik.- Van tekintélye az elöljáróságnak?- Akik kapnak szociális segélyt, azok elégedettek velünk. Akik nem, fordítva . . . Látható rajtam a csodálkozás, mert hozzáteszi: a falu lakosságában tekintélyes számú cigány él - például az általános iskola tanulóinak 80— 9C százaléka ilyen családokból származik —, s az elöljáróság hivatalos teendőinek döntő részét a szociális és gyámügyek elbírálása teszi ki. Amikor Versend Babarc társközsége lett, a falu lakóinak száma 1200 volt. A tanácsi vezetők közül azonban egy sem volt versendi, s bár a vb-nek két tagja is idevaló volt, az emberek mégis - ahogy Dé- kány Imréné mondja — magukra hagyatva érezték magukat. Ezt most már nemcsak az elöljáróság léte, működése tompítja. Az is, hogy minden szerdán egész nap a közös tanács valamelyik vezetője Versenden van, vele egy adóügyes szakember is, közvetlen kapcsolatban az itt élőkkel intézik ügyes-bajos dolgaikat.- Mennyi pénze van az elöljáróságnak? — A múlt évre 29 000 forintunk volt, nagyon kis összeg. Van azonban a tanácsnak egy községfejlesztési terve, eszerint a társközségek minden második évben számíthatnak nagyobb (léptékű fejlesztésre. Például 1985-ben megépült Versenden nyolc cigányház, kölcsönökkel, kulcsátadásra. Készült eléjük járda is 25 000 forintos anyagköltséggel. Az egyik utcánkban támfalra volt szükség, 50 000 forintba került — ebben van az elöljáróság pénze is —, ároktisztításra 60 000, az öregek klubjára 250 000 forint kellett. — Ezek tanácsi pénzek, s nem az elöljáróságé. — Csak a támfalba invesztált a mienk. Meg a társadalmi munka. — Február 23-án falugyűlés volt Versenden. Mit kértek az emberek az elöljáróságtól? — Minden pénzünk a vízvezeték megépítéséhez kell. A múlt évben a teho-t a lakosság 71 százaléka fogadta el, a vízre fordítjuk. Éppen ez a legnehezebb az elöljárósági munkában: mindekinek nagyok az elvárásai, néha azt hiszem, a csodát bekalkulálják. . . Csak abból lehet kiindulni, hogy közös . tanácsú község vagyunk, a rendelkezésre álló pénzt felaprózni teljesen értelmetlen volna. így azonban — a közös nevezőt keresve, a lehetőségekkel kiegyezve - lépésenként előbbre juthatunk. Mészáros A. 11 " "■■■"—■ ■ ■ ■ ■ ■■■ ■ — ■ ■ ■ ,,, ,,,, Lelki beszélgetések —------■■■■■■- i .i.; —---------------------—.................................._________________t___^___. . ............................ A z önmegvalósítás útján Az egyéniség kibontakoztatása A legtöbb ember menekül önmagától Peter Lauster kölni pszichológus új könyvében (Lebenskunst) abból indul ki, hogy gyermekkorunktól a felnőtté válásig (de talán életünk végéig is) tartó nevelésünk ideje állandó küzdejpm a kívülről előírt és betartandó szabályok, viselkedésformák, a másoktól meghatározott normák szorítása és a saját magunk szerint fontosnak tartott értékek realizálása, önmegvalósítási törekvéseink között. Sokan hiszik, hogy a későbbi felnőtt egyénisége a kiskortól kezdve tanult normák, a példák, az elsajátított viselkedésformák hatására alakul ki, pedig valójában éppen az ezek elleni harcban válik igazán személyiséggé. Az, aki korábban nem tudta egyéniségét kibontakoztatni, legalább felnőtt korában szeretne szabad lenni és ezt a szabadságot felmutatni környezetének is. Szüntelenül figyeli, mások hogyan értékelik, védelmezi, erősíti magát, elismerésre, érvényesülésre törekszik. Erősíti önmagát akkor is, amikor mások gyengesége jó érzéssel tölti el. Szívesen néz filmeket, amelyekben az erőszak döntő szerepet játszik. Elégedettséget érez, ha mások személyiségét gyengíteni tudja és ezt mindenekelőtt közvetlenül környezetén és munkahelyi beosztottjain gyakorolja. Minél inkább vált lehetővé valaki számára, hogy már fiatalon korának megfelelő ,,teljes én" lehessen, hogy megvalósíthassa önmagát, annál biztosabbá, sokoldalúbbá fejlődik személyisége. Bízik önmagában, ■ másokban és ezért türelmesebb. Nem kell elfojtott „én"-jét minduntalan védelmeznie. Öt nem lehet egyköny- nyen bírálattal vagy megkísérelt hatalmaskodással szorongásba vagy agresszióba kényszeríteni. így áll elő az a paradoxon, hogy az erős, magabiztos személységnek nincs szüksége arra, hogy énközpon- túan mindig magát figyelje, hogy önmaga kémje legyen, mert saját személyét nem tartja túlzott fontosságúnak. A másik embert, a tényeket, az eseményeket helyezi előtérbe. A másik ember személyiségének felismerése és elfogadása teszi lehetővé a teljes értékű szeretetet és szerelmet is. A személyiséghez vezető út nem más, mint út ahhoz a képességhez, hogy szeretni tudjak. Aki rájön a másik „egyetlen- ségére", megismételhetetlen- ségére, az ugyanezt önmagában is megtalálja majd. Lauster sokéves pszichológus-tanácsadó gyakorlatából úgy látja, hogy a legtöbb ember menekül én-jétől, önmagától. A menekülés sokféle módját a szerző 14 pontban foglalja össze. Néhány a leg- gyakrabbak közül: menekülés a munkába, az agresszióba, az önzésbe, a szexualitásba, a „szerepjátszásba", az alkoholba és a kábítószerbe, a másokhoz való alkalmazkodásba. Az embert e menekülésben elhárító mechanizmusok (elfojtás, kivetítés, racionalizálás) és az „élethazugságok" is támogatják. Néhány példa ez utóbbira: a biztonság a szabadságnál előbbre való, mert a szabadság zűrzavarhoz vezet - az intelligencia és a jellem fontosabbak mint az ember érzelmei — a test eszköz a cél eléréséhez. Lauster bővebben foglalkozik az agresszió és a szorongás összefüggéseivel, példákon mutatva be, hogyan válthat ki a szorongás mások vagy önmagunk elleni agressziót. Mások és önmagunk „felfedezésében", megismerésében gyakran akadályoz bennünket az, amit a szerző Így foglal össze: „Az ember válogat. Azt nézi, amit látni szeretne és nem azt, amit tárgyilagos értékeléskor látnia kellene. Kellemetlen tapasztalatainktól eltekintünk és azokat vesszük különösen figyelembe, amelyek elképzeléseinkbe beleillenek." A következő részben a szerző gyakorlatából vett néhány esetről esik majd szó. Dr. Zágony Rudolf A hiba nem a vevőben van... Tetszetősök, csak... V. Egy rakás rossz cipő □ Konzum Áruházban Fotó: Keresztes Zoltán Konzum Áruház cipőosztály. A reklamációs pult előtt bőr- dzsekis fiatalember. — Tegnapelőtt vásároltam — mutatja a sport bőrcsizmát, amelynek sarokvarrásánál másfél centis a lyuk. Az eladó szó nélkül átveszi, s már írja is a kártalanítási utalványt. — Ma már ez a harmadik, amit visszahoztak ebből a férficsizmából — mondja Sánta Cyuláné, a cipőosztály vásárlói panaszokkal foglalkozó dolgozója. — Sajnos, az egész szállítmány gyári hibás. Kár érte, mert nagyon tetszetős az a puha bőrből készült, gumitalpú csizma, s az ára is elfogadható, hétszázharminc fo- lintba kerül. A gyári hiba nem javítható, így az egész szállítmányt visszaküldjük. A Konzum Áruház 1981. október óta foglalkoztat külön, reklamációs ügyeket intéző dolgozót. Ha nem javítható a cipő, azonnal kártalanítják a vevőt, a kártalanítási utalványt bármikor levásárolhatja, illetve beválthatja.- Ha javítható?- A Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezettel kötöttünk szerződést - mondja Sánta Gyuláné — A javításokat a szövetkezet nyugdíjasa végzi, aki egy héten belül visszahozza a kijavított cipőket. Ha leválik a talp, ha letörik a cipősarokról a flekk, azt minden esetben javíttatjuk. — A KERMI vizsgálatra mikor küldik az árut? — Hetente mindössze négyöt párat küldünk. Ilyen esetekben hosszabb a várakozási idő, legalább két-három hét. A panaszok többségénél azonban itt helyben eldöntőm, hogy kártalanítást fizetünk, vagy javíttatunk. A Konzum Áruházban 1985- ben 2654 pár cipőért 2 188 004 forint értékben, 1986-ban 3173 pár cipőért 2 383 099 forint értékben fizettek kártalanítást. A Centrum Áruház cipőosztályán az olasz hótaposó csizma volt a „sláger". Az egész január havi kártalanításunk ebből a szállítmányból adódott, 520 gyermek-, 900 női •és 1250 férficsizmáért fizettek kártalanítást. Ehhez képest a ta.jwani import, gumi-orkán kombinált hótaposócsizma feleannyi bosszúságot okozott, hiszen a szállítmánynak csak ötven százalékát reklamálták. A lábbelik szavatossági ideje hat hónap. A szavatossági időn belüli javításokat a Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezet javító részlegeiben végzik. Javítható a hiba - mondja Szanyi Miklós cipőtervező —, ha leválik a talp, ha leesik a flekk.- Ha átázik a cipő? — Tulajdonképpen ezért nem is lehetne kártalanítani. Rövi- debb-hosszabb időn belül minden bőr átázik. A divatos- női csizmák puha naopabőrből készülnek, ezek vízállósága pedig 30-40 perc. Már évek óta folynak a hidrofobizálási kísérletek. Sajnos, ha a bőr hosszabb időn keresztül bírja is a vizet, a varrásnál akkor is átázik a lábbeli. A Dunántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalathoz még nem értekztek be a téli panaszok. Tóth Tamás igazgatóhelyettes elmondotta, február-március végére összesítik, és küldik tovább nagykanizsai 25 fős részlegüknek. Ott minősítik a vásárlói panaszokat, s továbbítják a gyártóknak. A vásárlói reklamációk száma 1986-ra tíz százalékkal emelkedett. Forgalmuk -• 2 milliárd forint — háromnegyed részét a Dunán: túlon bonyolítják le. Ebből a forgalomból hatvanmillió forintot tesz ki a reklamáció. S mit mond a Szigetvári Cipőgyár, ahol a termékek 97 százaléka első osztályú áru?- Sajnos, hiába az első osztályú termék, tudomásul kell venni, hogy a puha bőrből készült, elegáns divatcipők, csizmák kevésbé bírják az időjárás viszontagságait -. mondotta dr. Marján István kereskedelmi főosztályvezető-helyettes. — A _gyár szakemberei már hat hónapja kísérleteznek egy olyan puha bőrből, formatalppal készült termékcsaláddal, amely megfelel a kényelmi szempontoknak, de bírja a nedvességet is. M. Gy.
