Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-01 / 59. szám

I Hogyan lett Rubilc Ernő reklámember? hogy mindig a veszteségre fi­gyelünk. Hiszen előre maga az amerikai cég sem ismerte fel teljesen a kocka később bekö­vetkezett világsikerét. De a kocka így is többet hozott az országnak, mint bármely játék valaha is. Most mór azonban felkészültünk egy ilyen jelle­gű világsikerre. Az ország a mostani játék, vagyis a karika­varázsló, bűvös négyzet ügyé­ben már értékesíti a kocka­mindenféle üzleti tapasztala­tát, tehát anyagilag sokkal job­ban járhatunk majd. A kocka iskola volt számunkra. A belső pénzügyi adatokból csak annyit: ifjú Rubik Ernő sokmillió forint beruházás nél­küli hasznot hozott mór az or­szágnak. A siker lélektani tit­ka pedig elsősorban megint a klasszikus latin mondással magyarázható: Homo ludens. Vagyis: Az ember játékos! Földessy Dénes A kocka iskola volt az országnak a feltaláló személyesen vesz benne részt. Hiszen ha egy tárgy felkeltette az érdeklő­dést, akkor az emberek érdek­lődnek annak háttere, indoka, célja, létrejötte iránt is. A köz­vetítő csatornák - sajtó, könyv, tévé, rádió — hatalmas töme­gek kíváncsiságát elégítik ugyan ki, de a személyes ta­lálkozás hatását nem érik el. A cégek ezért szervezik az ilyen találkozókat, s ezek je­lentősen növelik az áruforgal­mat.- A Rubik kocka ürügyén világszerte mire kíváncsiak leg­jobban?- Az unalomig ismételt kér­dés, hogyan lehet ilyet felta­lálni. Végül is a felelet A ma­gyar kocka című könyvünkben olvasható. Hozzáteszem, hogy erre az alkotáslélektani folya­matra sosem lehet teljes vá­laszt adni, csak megközelíteni azt. A nyugat-európai kultúr­körbe tartozó hallgatóság ál­talában arra kíváncsi, hogy szocialista viszonyok között mi­lyen a feltalálók helyzete, a találmányok sorsa. A keleti gondolkodású ember, például a japán sokkal inkább magá­ban ,a tárgyban megfogalma­zott rejtvény iránt érdeklődik, a szellemi kihívás iránt, ami egy-egy ilyen tárgyban rejlik. — Sokan állítják: Magyaror­szág lassan fedezte lel a Rubik kockában rejlő üzletet, s emiatt bnyagilag meglehetősen lema­radtunk?! — Az állami bevétel egy ré­sze valóban elveszett, de az is egy rossz magyar tulajdonság, Két hír járja az országot ifjú Rubik Ernánál: betörtek a bu­dai Rubik stúdióba, ő maga pedig afféle reklámemberként utazgat szinte az egész föld­gömbön. Utóbbiról beszélget­tünk vele:- A már megszületett, al­kalmazott találmány után a fel­találó mit nyújthat még a min­dennapok emberének? — Az igazi alkotás önmagá­ért beszél, de néha nem min­denkiben talál értő fülre. A reklám pedig irányított infor­máció, tudósít valaminek az értékéről. Minél szélesebb kör­ben teszi ezt, annál hatéko­nyabb. Egyik válfaja a public relation, vagyis a műalkotás­nak, s a találmánynak az em­beri viszonylatokba történő be­építése, méghozzá úgy, hogy Panoráma 40 éue történt Elisabeth Braun, az NSZK — képünkön látható — egyik fiatal bemondónője játssza Ibsen: Hedda Gab­ler című drámája új film­változatának címszerepét. Az áru művészeti karaktere Andy Warhol, amerikai grafikus és filmrendező könyvet írt a mindennapi lárgyák művészetéről. A jö­vő legfontosabb művészet­nevelési feladatának az áru formatervezését tartja. James Brown elnöki ambíciói James Brown, a „soul-stí- Jus atyaúristene", aki a hé­ten csütörtökön Budapesten adott hangversenyt, kije­lentette: „Szeretnék az Egyesült Államok első feke- 'te elnöke lenni. Választá­si jelszavam ez lenne: Éne­kest az elnöki székbe. A legtöbben rám szavazná­nak!" Az évszázad zongoraművésze Ezzel a vitatható ranggal hirdetik Bécsben Maurizio Pollini hangversenyét. Clau­dio Abbado vezényletével és a Bécsi Filharmonikus Zenekarral ugyanis Beetho­ven: Esz-dúr zongoraverse­nyét játssza rövidesen. Éles anyanyelvűnk 1. A taps is kétkezi munka. 2. Az ördög nem alszik, leg­följebb szemet huny. 3. Féiő, hogy a gazdasági nö­vekedés visszaszorítja a szel­lemet a palackba. 4. Az egyéni kultúra ízlés kér­dése, a tömegkultúra az íz­lés válasza. 5. Ha szót emelne, a fejét■ vennék, így inkább fejet hajt, hogy szavát se vegyék. 6. Az i{ hibát követ el, ki csak mástól követel. 7. Van ugyan a hegynek lá­ba, mégse megy el Moha­medhez. Kerekes László Károlyi Mihály pécsi dísz­polgársága „Egy új világ van kifejlődőben" A XX. századi magyar törté­nelem nagy alakja 1947. feb­ruár 28-án, pénteken este ér­kezett meg motoros vonattal városunkba Tolna József pol­gármester kíséretében. Este 9-kor fogadták őt a vasútállo­máson, majd szállására, a me­cseki üdülőszállóba ment. Másnap délben a város díszközgyűlését dr. Boros Ist­ván főispán nyitotta meg, majd Tolnai József polgármester ter­jesztette elő a javaslatot Károlyi Mihály díszpolgárságára. A ja­vaslatot a közgyűlés tagjai vi­haros éljenzés közepette fogad­ták el. Az érte küldött küldött­ség élén megjelent maga Ká­rolyi Mihály is, akit a városháza közönsége fölállva, éljenezve ün­nepelt. Dr. Kazári Andor, a Kisgazda-, Polácsi János, a Szociáldemokrata-, Imrő György, a Polgári Demokrata-, dr. He- tey Ottó, a Nemzeti Paraszt­párt, Krisztián Imre, a szak- szervezetek, és dr. Hajdú Gyu­la államtitkár, a Kommunista Párt képviseletében köszöntöt­te az ünnepeltet. Az üdvözlő beszédek után Károlyi Mihály emelkedett szó­lásra. ,, ... Mély megilletődés- sel veszem át azt az okmányt, amely ennek a városnak dísz­polgárává tett. Úgy érzem, po­litikai pályám legszebb mo­mentuma ez. Mert ez a dísz­oklevél nemcsak az én szemé­lyemnek szól, hanem azoknak az eszméknek is, amelyet kép­viseltem ..." - jelentette ki többek között, majd így foly­tatta: „Progresszív demokrá­ciára van szükség, hogy lássa a külföld is, hogy Pécs és Ma­gyarország valóban kiradíroz­za a múltat és készen áll arra, hogy bekapcsolódjék a haladó demokratikus nemzetek cso­portjába. Egy új világ van ki­fejlődőben. Büszkeséggel őr­zöm meg ezt az okmányt, és ha valaki azt fogja mondani, hogy Magyarország nem tudott átalakulni, erre fogok hivat­kozni, mert nagy jelentőségű, hogy Magyarország egyik leg- kulturálisabb városa engem díszpolgárává választott." A város polgársága olyan nagy érdeklődést mutatott eme jelentős esemény iránt, hogy az ünnepséget a Széchenyi téren egybegyűlt tömec.nek hangszórón közvetítették. A há­zakat is föllobogóztók. A más­napi újságok vezető helyen méltatták . az eseményt, kö­szöntve a második köztársaság elnökét, a földosztó Károlyi Mihályt. Néhány nap múltán szüle­tésnapját ünnepelte Károlyi Mihály, és ebből az alkalom­ból a sajtó ezekkel a szavak­kal köszöntötte: „A magyar demokráciának ezt a korban idős, lélekben, tetterőben azonban fiatal és törhetetlen harcosát az egész dolgozó magyar nép nevében szeretettel és tisztelettel köszöntjük 72. szü­letésnapja alkalmából. Külön ajándéka a sorsnak, hogy Ká­rolyi Mihály egy negyedszáza­dos emigráció után is töretlen erőben tért vissza hozzánk, és hazatérése óta első vonalban harcol, hogy óvja és fejlessze fiatal demokráciánkat." Vargha Dezső MÓLLÁ NASZREDDIN Azerbajdzsáni török anekdota Egyszer niegkérdezték Naszreddintől:- Mollal Mi nagyobb - a paradicsom, vagy a po­kol?- A mennyország a na­gyobb — telelte a móllá.- Honnan tudod, hogy az éden a nagyobb?- Onnan, hogy a szegé­nyek többen vannak, mint a gazdagok I (Dr. Mándoki László for­dítása) Felavatták a posta székesfehérvári feldolgozó­üzemét Szombaton Székesfehérvárott felavatták a Magyar Posta kül­demény-feldolgozó hálózatának egyik legnagyobb, legkorsze­rűbb üzemét. Az ünnepségen — amelyen ott volt Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta el­nöke Kertész Pál elnökhe­lyettes méltatta az új, 450 mil­lió forintos költséggel felépí­tett és berendezett létesítmény jelentőségét. Elmondta, hogy a 16 ezer négyzetméter alapte­rületű üzem Fejér, Veszprém és Somogy megye 360 posta- hivatalának közvetítésével, 635 ezer embert szolgál ki: továb­bítja a leveleiket, a csomag­jaikat, az általuk küldött, ne­kik címzett újságokat, folyóira­tokat, pénzt, s az eqyéb pos­tai küldeményeket. Az anyag- mozgatás 80 százalékát, az egyéb munkáknak pedig a 60 százalékát gépesítették. A szov­jet gyártmányú feldolgozó, osz­tályozó, továbbító berendezések naponta 234 ezer levelet, 4 ezer csomagot, 100—120 ezer színes lapot. dolgoznak fel, osz­tályoznak, s továbbítanak 70 irányba, 36 úgvnevezett jegy- zékelő járattal 14 helyi járat­tal és 13 'mozgópostával. Emellett csaknem 300 millió fo­rintos .napi pénzforgalmat is le­bonyolítanak. A munkát a gé­peken kívül mikroszámítóaépre alapozott, videokamerákkal, hangosbeczélőkkel támogatott termelésirányítási rendszer is segíti. Az új üzem átadásával szá­mottevően javultak a postai dolgozók munkakörülményei: öltöző, fürdő, két műszakban nyitva tartó büfé, melegítőkony­ha, étterem áll a rendelkezé­sükre és ezernégyszáz ember egészségügyi ellátására alkal­mas rendelő is helyet kapott az épületben. Befejeződött a rendőrségi vizsgálat a pécsi emberölés ügyében Nyereségvágyból elkövetett .emberölés bűntettének alapos gyanúja - ez az oka a pécsi Molnár Tibor előzetes letartóz­tatásának. Az emlékezetes bűn- cselekményt Pécsett követték el január 6-án, a déli órák­ban. Az áldozat egy kertvárosi idős asszony volt. A tettes a gyilkosság elkövetése után elvitte H. J.-né ékszereit, be­tétkönyvét, készpénzét. Az üggyel foglalkoztunk már lapunkban, az elkövetés körülményeiről, a nyomozás feszített, nagytempójú ritmu­sáról, a mozgásba lendült és sok rendőri szakágat foglal­koztató munkáról, a lakosság sokat érő segítő közreműkö­déséről néhány hete írtunk, A vizsgálat befejeződött, az eddig feltárt tényeket 'röviden Így foglalhatjuk össze: a se­gédmunkásként dolgozó, ital­ra sokat költő, korábban már többször büntetett Molnár Ti­bor azzal csöngetett be az idős asszony lakásának ajta­ján, hogy pénzt kér tőle. A si­ker érdekében megpróbálta zsarolni is: tudta, hogy H. J.- né fia gazdasági bűncselek­mény gyanúja miatt előzetes letartóztatásban van, azzal próbálta torpedózni, hogy töb­bet tud a rendőrségnél a fiá­ról, a pénzért hajlandó hall­gatni. Végül az asszonyt kellett el­hallgattatnia, mert felháboro­dásában hangosabban be­szélt a kelleténél, s Molnár attól féltében, hogy fellár­mázza a házat, „megfogtam a torkát, megroppantottam". Lehet mondani: Molnár élete minden jelentősebb ese­ményéről ilyen flegmán nyi­latkozik. Amikor szóba kerül­tek rendőrségi kihallgatása során korábbi büntetései, csak úgy odavetette: „lopás, ga­rázdaság miatt elítéltek. Ko­csikat törtem fel, egy kocsmá­ban verekedtem, az Alkot­mány utcai kocsmát rámoltam ki...” Akkor 19 éves volt, most sincsen még 30. Bűncselek- 'ményei súlyossági görbéje el­érte a plafont. Mondott va­lamit arról is: tizenöt évet is megkaphatok érte . . . Ettől függetlenül tettét beismerte, s mint mondja, nagyon meg­bánta. Ez azonban - vallo­mását lapozgatva — nem egy­értelmű. Mert: az elvitt betétkönyv­ben 35 000 forint volt, ezt. első látásra 350 000-nek nézte Mol­nár. A fogással azonban így is elégedett lehetett, mert „miután az OTP-ben a pénzt sikerült felvennem, egy kicsit megnyugodtam . . ." Nyilván az jutott eszébe: lebukhat a csalás miatt. A maga mögött hagyott halott már nem na­gyon foglalkoztathatta. Mint elmondta, jogosnak tartja, hogy a lefoglalt bűnje­lek visszakerüljenek áldozata hozzátartozóihoz. Néhány do­logról azonban más volt a véleménye. Mert az elvitt pénzből vásárolt is, felöltöz­ködött. „Kijelentem ugyanak­kor - szögezte le hogy a tőlem lefoglalt dzsekire, Lee Cooper márkájú farmernad­rágra és q fekete fűzős félci­pőre igényt tartok azzal, hogy . . . a későbbiek során hajlan­dó vagyok megtéríteni." Hogy kár ne érje a megölt ember hozzátartozóit ... M. A. Egy nyugodt tettes 4 vasárnapi \

Next

/
Thumbnails
Contents