Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-28 / 86. szám

Tudomány ♦ Rendezvények a PAB­on. A Pécsi Akadémiai Bi­zottság információtechni­kai és kommunikációs munkabizottsága március 25-én 16 órakor tartja ala­kuló ülését. Március 26-án 10 órakor rendezik meg a középfokú bányászati kép­zés jubileumi emlékülését. A Magyar Gyermekorvos és Kardiológiai Társaság gyermekkardiológus szek­ciója március 28-án 9 óra­kor tartja tudományos ülé­sét, április 10-én pedig hő­szabályozási szimpoziont rendeznek. * + Enyedj György aka­démikust, az MTA Regio­nális Kutatások Központiá­nak főigazgatóját a Brit Királyi Földrajzi Társaság nemrégiben tiszteletbeli 'tagjává választotta. * + Címzetes egyetemi ta­nár; kinevezést kapott a JPTE Tanárképző Kar Tör­ténelem és Nemzetiségi In­tézetének kezdeményezé­sére dr. T. Mérey Klára, az MTA RKK főmunkatórsa. * + A 10-dik Nemzetközi Falueaészségügyi Kong­resszust a Pécsi Orvostu­dományi Egyetemen tart- j ják augusztusban. Húsznál • több országból jelentkez­tek a háromnapos kong­resszusra a résztvevők. * ♦ Spanyol-magyar sze­minárium. Barcelonában március végén, április ele­jén spanyol—magyar tudo­mányos szemináriumot rendeznek, amelynek cél­ja a két ország terület- és településfejlesztési folya­matainak és politiká’ának az összehasonlítása. A sze­mináriumon részt vesz az MTA Regionális Kutatások Központjának küldöttsége is. * ^ A napokban védte meg kandidátusi értekezé­sét Budapesten, az MTA székházában dr. Seres László, a POTE Élettani In­tézetének munkatársa. Disszertációjának címe ,,A hipocampus és gyrus den­tatus interneuron jóinak morfológiája, fejlődése és szimpatikus kapcsolatai." * ^ Gyógyszertárakban a Tisacid. Megérkezett a pé­csi gyógyszertárakba is a í Tisacid elnevezésű, új sav- j csökkentő tabletta, amely í pécsi kutatók munkássá- | gának az eredménye. Orvostudomány és filozófia Hogyan ismerjük meg környezetünket? Dr. Vereczkei Lajos a dolgozószobájában Agy, tudat, tanulás, motivá­ció — önmagukban is izgal­mas fogalmak, kérdések, ame­lyekről bár egyre többet Tu­dunk meg a kutatók tevékeny­sége révén, de még mindig számos, részletében ismeretlen, további felfedezésre váró vi­lág. Az Országos Tudományos Kutatási Alap egyik támoga­tott pályázata az említett kér­désekkel, annak idegrendszeri és filozófiai magyarázatának kutatásával Foglalkozik. A ha­tárterületi kutatások napjaink­ban széles körűek, de viszony­lag kevesen dolgoznak orvos- tudományi és filozófiai prob­lémák együttes megoldásán. Dr. Vereczkei Lajos egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Marxizmus-Leninmus Intézetének vezetője a neura­lis információ feldolgozás kérgi folyamataival és a megisme­rési (tudati) tevékenység szer­veződésében való szerepükkel, a filozófia és a neurobiológia (idegrendszerkutatás) határte­rületével foglalkozik.- Minek tartja önmagát, fi­lozófusnak vagy orvosnak? — Orvos-filozófusnak. Sokan feltették már nekem ezt a kér­dést, de úgy látom, lassan el­fogadták ezt a „köztes" hely­zetemet, miután megismerked­tek a munkámmal. Pályámat ideggyógyászként kezdtem, ké­sőbb végeztem el az ELTE-n a filozófia szakot, mivel .már akkoriban a határterületi ku­tatások érdekeltek, elsősorban a megismerési folyamatok, a tudat neurobiológiai és filo­zófiai szempontú elemzése. Az idegrendszeri kísérletes kuta­tásaimat a POTE Élettani Inté­zetében, Grastyán Endre pro­fesszor munkacsoportjában folytattam. Az 1960-as, 70-es években vizsgáltuk, az instru­mentális feltételes reflex és elektrofiziológiai módszerek kombinált alkalmazásával, a motiváció homeosztatikus sza­bályozásának mikéntjét, vala­mint a tájékozódási reakció mögött álló neurofiziológiai mechanizmusokat. Tanulmány­úton jártam a Szovjetunióban és az USA-ban.- A lelki működés, a tudati tevékenység, a valóság vissza­tükröződése az idegrendszer működéséhez kötött, mégis elő­ször filozófiai problémaként jelentkezett az emberiség tör­ténetében. ön miként foglal­kozik a kérdéskörrel? — A tanulás-motiváció össze­függése ismert. Az idegrend­szeri kutatók tudták, hogy ezek­nek az irányítása az úgyneve­zett „ősi” kerületekhez, az agy kéreg alatti területeihez kötött. A legalapvetőbb biológiai, ön­fenntartó területek, például a táplálék felvétel szabályozá­sa is ezen a részen található. Ha nem működik ez a terület, az organizmus nem tud tanul­ni, nem ismeri meg a környe­zetet. Kérdésként merült föl, hogy vajon a tájékozódási reakció hogyan jön létre? Az új ingerek automatikusan ki­vóltják-e? öröklött képesség­ről vagy tanulással szerzett tu­dásról van-e szó? Az állatkí­sérleteink azt bizonyították be, hogy a tájékozódás nem auto­matikus, hanem az organiz­mus tanult reakciója. Az is igazolódott, hogy motiváció nélkül nincsen tanulás, a moti­váció hatására kezdődik el a tanulási folyamot és ehhez az idegrendszert aktivizálni kell. A kutatásaink, amelyeket jelen­leg az intézet egyik fiatal bio­lógus-filozófus szakképesítésű tanársegédjével dr. Bereczkei Tamással folytatok, ehhez a problémához kapcsolódik, azt viszi tovább. Hogyan dolgozó- dik fel a képi információ, mi­lyen funkcionális lépéseken in­tegrálódik lelki ténnyé egy lá­tott, érzékelt inger, információ? A további kutatásokat szeret­ném az idegi információ fel­dolgozás és szabályozás leg­komplexebb kérgi folyamataira kiterjeszteni. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy az ide­gi információvá kódolt és a kéregbe került külvilági hatá­sok ezen idegrendszeri terüle­teknek milyen funkcionális szer­veződési elvei alapján, milyen lépésekben és hogyan integrá­lódnak lelki-tudati, megisme­rési aktussá.- Az alapkutatás eredményei melyik tudományt gazdagítják? — Egyrészt hozzájárulhatnak az általános neurobiológiai el­méleti problémák megoldásá­hoz, az idegrendszeri leg­komplexebb szabályozási és in­formáció feldolgozási működé­sek terén, másrészt fontosak len­nének pszichológiai, ismeretel­méleti és filozófiai szempont­ból is, vagyis egy részleteiben is konkrétabb és megalapozot­tabb dialektikus materialista tudat-elmélet kidolgozásához is hozzájárulhatnak. Tágab- ban értelmezve az alapkutatá­si eredmények a legkomple­xebb emberi érintkezési viszo­nyoknak, tehát a társadalmi szerveződési és szervezési el­veknek a pontosabb megér­téséhez és hozzájárulnak előbb-utóbb. Gondolok például arra, hogy ismertté válik, hogy ami az emberben genetikusán „kódolt", ami biológiai prog­ramjában bizonyos hajlamként adott, az eltérő külső körülmé­nyek és hatások között hogyan nyilvánul meg. Ha ezt tudjuk, akkor társadalmi körülményeink megfelelő módon való alakí­tása egyik fontos mozzanata lesz annak, hogy „kezelhető­vé", illetve elkerülhetővé te­gyük olyan hajlamok, mint pél­dául az agresszivitás töme­ges és társadalmi méretű meg­nyilvánulását, vagyis végső so ron például a háborút is ki­iktassuk az emberiség életéből. B. A. A horvátországi magyarok évkönyve ........megjelenésének hete­dik évében folytatja a magyar nemzetiség távoli múltját, kö­zelmúltját és jelenét ismertető, folyamatos tevékenységét ösz- szegző írások közlését. A ma­gyar nemzetiség anyanyelven történő tájékoztatásának ezen módja is igazolja az alkotmá­nyos elvek valóra váltását, s egyike az önigazgatási viszo­nyok, a nemzetek és nemzeti­ségek egyenjogúsága előfelté­teleinek szocialista közössé­günkben," — írja előszavában Dragutin Bodakos, Eszék Köz­ségek Közössége választmányá­nak elnöke, és ennek szellemé­ben állították össze a Horvátor­szági Magyarok Szövetsége év­könyvének anyagát. A z első szerkezeti egységben a. munkásmozgalmi és népfel- szabaditó háborús hagyomá­nyokkal kapcsolatos tanulmá­nyok, visszaemlékezések, inter­júk találhatók. A kötetet dr. Szi­la László öszefoglaló tanulmá­nya nyitja meg, amelyben az Osztrák-Magyar Monarchia mo­narchia- és háborúellenes ka­tonamozgalmainak jugoszláviai vonatkozásait tárgyalja az első világháború utolsó évében. A szerző nem kevesebbre vállalko­zott, mint arra, hogy a pécsi bá­nyász- és katonafelkelés, va-- lamint a kragujeváci, a cseh­országi, az ausztriai katonafel­kelések jellegét, összefüggéseit föltárja, és azokat mint a mo­narchia belső válságának té­nyezőit mutassa be, amelyek egyúttal fontos momentumai a Duna menti népek közös tör­téneti hagyományának. A szer­kezeti egység további részében a második világháború jugo­szláv partizán'hagycLmíánya'j ele­venednek föl, benne a magya­rok részvételével. Milenko Beljanski a mártírhalált halt Kiss Ernő harcostársainak visszaem­lékezéseit jegyezte le, Loboda Gábor Szabó Imre életútját, Fa­ragó Árpád pedig a legendás Petőfi-dandárra vonatkozó em­lékeket rögzíti a korabeli do­kumentumok, emlékezések alap­ján. A jugoszláviai magyar nem­zetiségi politika gyakorlatát tárgyaló részben a nemzetiségi nyelvű rádió- és televízió mű­sorokról adnak átfogó képet a Horvát Szocialista Köztársaság­ban, majd dr. Pavle Blazek a magyar nemzetiségi irodalmi és kiadói tevékenységét tárgyalja az Eszék Községek Közössége területén. A magyar nemzetiségi okta­tásügy c. fejezetben elsőként Fasza Árpád emlékezik az 1985- ben elhunyt Merki Ferencre, majd dr. Tóth Lajos a Vörös­marty Algimnázium pedagógiai és társadalmi jelentőségéről ír. Faragó Ferenc pedig a magyar nyelvű oktatás, nevelés 1984/ 85-ös eredményeit összegzi. Tröszt Sándor a Horvátországi Magyarok Szövetsége, Tausz Imre a Magyar Képes Újság 1984-i munkájáról számol be. Dr. Penavin Olga Haraszti ha­gyományait, dr. Katona Imre Kopács táj- és' népkutatását tárgyalja. A következő fejezet Rozs And­rás pécsi levéltáros „A kopá­csi jobbágyok úrbéri pere a Bellyei Uradalom ellen 1842- 1848" c. tanulmányával indul, amelyben a szerző képet ad a korabeli viszonyokat jellemző esetről. Labadi Károly a kopá­csi házassági szerződéseket elemzi 1819 és. 1861 között, Vu- jevicné Pozsár Petronella Ko­pács család-névanyaga c. ta­nulmányában a község magyar családneveinek fejlődéstörténe­tét tárgyalja, Bencze Sándor Dr. Entz Béla, a 70. születésnapján rendezett banketten Egyetemalapítók Pécsett Emlékezés dr. Entz Béla professzorra Iskolát teremtett a magyar kórbonctanban A pécsi egyetem egyik alapító professzora, az itt kialakult ter­mészettudományos műhelyek ki­emelkedő alakja volt dr. Entz Béla. A pécsi kórbonctani in­tézet első igazgatóját a Ma­gyar Tudományos Akadémia le­velező tagjává, számos külföldi tudományos társaság rendes tagjává választotta. Dr. Entz Béla 110 éve szüle­tett Kolozsváron, erdélyi szász család sarjaként. Orvosi okle­velet Budapesten szerzett, ott jegyezte el magát a kórbonc- tannal, lett egyetemi magánta­nár és az Állatorvosi Főiskola rendes tanára. Alapító tagja 1918-ban a Pozsonyi Egyetem­nek, majd azzal költözik Pécsre 1924-ben. Elmondhatjuk, hoay Pékár Mi­hály rektorral az élen, egy kis professzori csoporttal és Pécs váro.s önzetlen támogatásával egyetemet teremtenek a Me- csekalján. Erről Entz írja a legizgalmasabb beszámolói 1943-ban, amikor egy ta­nulmányában visszatekint a pécsi orvoskar negyedszáza­dos történetére. Szívósan és bátran harcolt az egyetemért akkor is, amikor azt a 30-as évek gazdasági válsága idején el akarták vinni Pécsről. Tudományos munkáinak sora, mintegy 100 publikációja a klasszikus magyar kórbonctan legkiemelkedőbb alkotásai közé fertőzik. Elsők között ismerte fel például a leukémia daga­natos jellegét. A tapasztalatot és a tényeket tisztelte minde­nek felett; hatalmas tudása, a saját szavai szerint, 170 000 boncolás tapasztalataiból ösz- szegeződötl. Kórbonctani tan­könyve, amin éveken át dolgo­zott, sajnos nem jelenhetett először Kórógy népi építésze­tét, majd a szlavóniai népi táp­lálkozási szokásokig ismerteti. A kötetet a Drávaszögi Mű­hely alkotásai zárják. Itt Kontra Ferenc. Csörgits lózsel versei, Loboda Gábor, Kontra Ferenc írásai kaptak helyet, majd Lá­bad/' Károly beszélgetései, ame­lyeket a helyi kultúra, tudo­mány három nagy alakjával, Herceg Jánossal, Penavin Ol­gával és Dudás Károllyal foly­tatott. összegezve elmondhatjuk, hogy ez a kötet újabb állomása a Horvátországi Magyarok Szö­vetsége szerteágazó és haté­kony munkájának, egyben tük­rözi a jugoszláviai magyarság gazdag hagyományait, életere­jét, amely összekötő kapocs a két ország között. Vargha Dezső levéltáros Rovatszerkesztő: Barlahidai Andrea meg — a szakterület nagy vesz­teségére. Tudása tovább élt és él azon­ban a tanítványok között. Ami­kor 25 éves egyetemi tanári ju­bileumát ünnepelték 1943-ban, a zavaros idők ellenére is 150 tanítványa, professzorok, főor­vosok jöttek el Pécsre. Volt idő, mikor a hazai boncolóorvosok túlnyomó része' Entz-tanítvány volt. Nem csupán kiváló tudós volt dr. Entz Béla, hanem szívvef- lélekkel az univerzitás, az egye­tem embere is. Gyermeke nem volt, de tanítványok százainak szeretete övezte. Két ízben, 1931-32. és 1945-46. tanévek­ben vó'asztották az egyetem rektorává, éveken át tevékeny­kedett mint dékán és prodékán. Flnöke volt . a diákjóléti hiva­talnak, igazgatója a Nagy La­jos Kollégiumnak. Ereie teljében nyugdíjazták 1951-ben, ekkor költözött ked­ves kirándulóhelyére, Pécsvá- radra, ahol házat-vett. Továbbra is tartotta a kapcsolatot az egyetemmel, kollégákkal, tanít­ványokkal. Pécsváradon, folytat­ta már korábban megkezdett kutatásait Dombay János régész újkőkori csontleletein. E téren, a paleOpatológia területén is út­törő munkát végzett. Pécsvára­don élt tisztelettől és szeretettől övezve, részt vállalva a falu kul- turájis éleétben, 1959. január 14-én bekövetkezett haláláig. Entz Béláról most a várbaráti kör tartott megemlékezést. Em­lékét utcanév őrzi Pécsváradon, ahol a kör emléktáblát kíván elhelyezni dr. Entz Bé'a '. szte- ■letére. Gállos Orsolya Bibliográfia Megjelent a POTE tudományos munkássága bibliográfiájának harmadik kötete, amely az 1975—1984 közötti időszak pub­likációjának adatait tartalmaz­za. Az első kötet az 1945— 1966, a második az 1967—1974 közötti időszakot foglalja ma­gában. A harmadik kötet összeállítási elve hasonló az első két köte­tével. Eltérés, hogy csak a jegy­zetek bibliográfiai adatait tün­tették föl, jegyzetfejezeteket kü­lön nem, de a jegyzet össze­állításában résztvevő munka­társak neve a névmutatóban annál a tételszámnál szerepel, amely a jegyzetet közli. Az anyaggyűjtést a tanszékek, kli­nikák bejelentései és a könyv­tári kutatások alapján folytat­ták. A kötet negyvenkét tan­szék, intézmény irodalmi mun­kásságát mutatja be. A kötetet a POTE könyvtárá­nak dolgozói Ruzsás Lajosné vezetésével állították össze. Az előszót dr. Bauer Miklós rektor írta. 1987. március 28., szombat HÉTVÉGE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents