Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-26 / 84. szám

1987. március 26., csütörtök Dunántúli napló 3 Himeshaza A mostani falu elődje már I. István idejében léte­zett Himes néven. A Himes- Háza nevet először 1724-ből származó írásos dokumentu­mok jelzik, ekkor telepedett le itt a németországi Fulda környékéről 44 család. A szár­mazást ma is számontartják a mai fuldaiak is, a himes- háziak is. Himeshózának most 853 háza és 2571 lakója van. Há­rom társközség tartozik hoz­zá, a 758 lakosú Székely- szabar, a 385 lélekszámú Szűr és Erdősmárok 161 la­kóval. Himesháza a megye dinamikuson fejlődő közsé­gei közé tartozik, és bár az elmúlt évben valamelyest csökkent a lakóinak száma, nem fenyegeti az elöregedés. Ennek bizonyítéka, hogy ta­valy is több új ház épült. Hübner György tanácsel­nök elmondta, hogy a terv­időszak első évét és a ren­delkezésre álló pénzt az alap­vető igények kielégítésére szánták. Az első és legfonto sabb feladatnak tekintették az utak rendbetételét. Egy­részt saját pénzből, másrészt a megyei tanács támogatá­sával 12 km hosszú belső út­hálózat kapott szilárd burko­latot. Bővítették az óvodát, a gázpalack-cseretelepet. Meg­oldották a kultúrház szenny­víztisztítását. Himesháza most nagysza­bású tervek megvalósítására készül. Az egyik a gázprog­ram. A falu közelében hú­zódik a földgáz gerincveze­ték, erről kapna a falu is gázt, a kivitelező munkákat 1989-ben kezdenék. És most szóljunk a legna- gyobbról, ami talán Himes­háza egész jövőjét megvál­toztatja. 1980-ban a falu jobb ivóvízellátása érdeké­ben kutat fúrtak. Ivóvíz he­lyett 48 fokos melegvíz tört föl. A vegyelemzések bizony­sága szerint a harkányihoz hasonló összetételű, tehát gyógyvíznek számít, és itt lép be a nyugat-németországi Fuldóval való kapcsolat: szí­vesen építenének külföldi tő­kével fürdőt és szállodát. A tervek szerint az első lépés­ben egyelőre két medencét, egy szaunát építenének és a melegvíz forrás mellett öreg malom vastagfalu bolt­íves épületét alakítanák szál­lodává. Az egyeztető tárgya­lások április közepén lesznek. S. Zs. Az Elnöki Tanács tagja — Azt mondtak, hozzak igazolást Losonczi elvtárs­tól .. . — Miről? Hogy valóban az Elnöki Tanács tagja? — Azt még elhitték. Ha­nem arról, hogy ilyen mi­nőségemben szükség van a munkámhoz telefonra. Tény, ami tény, most már Krémemé Mihelisz Te­rézia „bármikor elérhető”, akár mohácsi lakásán, akár a himesházi termelőszövet­kezetben, ahol közgazdasá­gi elnökhelyettes. Intimitá­sokról érdeklődtem, hogy például van-e közvetlen te­lefonvonala a Parlamentbe, erre fel mesélte el, hogyan jutott telefonhoz sokéves igénylés, várakozás után. S hogy nincs K-vonala. — Tudja, van egy álmom: milyen jó lenne, ha min­den állampolgárnak kijár­na legalább az a figyelem, ami az országgyűlési kép­viselőnek. S ez nem sok; volt hogy egy vállalatvezető mégcsak válaszra sem mél­tatott, pedig közérdekű kér­désben, képviselőként ke­restem meg. Krémemé Mihelisz Teré­zia Székelyszabar szülötte; Gödöllőn járt egyetemre tsz-ösztöndíjasként, s a magas közjogi méltóság sem változtatott kiegyensú­lyozott, derűs egyéniségén. — Csak az idő, az az idő ... A kisfiam most lett elsős, s bár nagyon jó ta­nárai vannak, több és más foglalkozást kíván. Elnök- helyettesi teendőimet sem hanyagolhatom el, s most hogy készültem az első képviselői beszédemre, jöt­tem rá igazán, mi minden­hez kellene értenem ala­posan, hogy partnerként vi­tatkozhassak, érvelhessek a Parlamentben országos ügyekért is, s ezért a tér­ségért is. Fontosnak tar­tanám, hogy a bizalmi elv mindenütt érvényesüljön; egyén és közösség tervez­hessen hosszú távra — en­nek szolgálata kötelessé­gem, mint törvényhozónak. Mint képviselőnek pedig, hogy e térség két neural­gikus pontján segíteni tud­jak: ez a kapcsolat a me­gyével, országgal, s ebbe beletartozik a telefonhely­zet is, a másik pedig az egészséges ivóvíz - ez gaz­dasági előbbrelépésünknek is feltétele. B. L. Úgy, mint otthon A megyei rangsorban az 59., az országosban pedig az 1076. helyen állt 1982-ben a himes­házi termelőszövetkezet. Pedig dolgos nép lakik ezen szegle­tében is a hazának! Különben hogy lenne, hogy tavalyra a megyei 16., országosan pedig a 247. helyre tornázták fel ma­gukat? A szorgalom mellé kel­lett egy kis tervszerűség, s ta­lán fiatalítás is. Mindenesetre az elnök, Aubert Adóm, a ma­ga 44 évével a legidősebb ve­zető a szövetkezetben, s így még a tagság egészének átla­gos életkorát is rontja két év­vel: a 310 dolgozóból 135-en harminc év alattiak. Hogy mivel érték el a fejlő­dést a négy év alatt? Először a hit, az önbizalom visszaszerzé­sével, merthogy csalódottan, keserű szájízzel nemigen le'het jól dolgozni. No, meg olyan kézzelfoghatóbb dolgokkal, hogy komolyan vették a ter­mékszerkezet-váltást: növelték Óvoda után iskola A legutóbbi választások ide­jén a község mai tisztségvise­lői több fórumon is ígérték, hogy megkülönböztetett figyel­met fordítanak a felnövekvő nemzedék igényeinek kielégíté­sére. ígéretüket megtartották. A közelmúltban jobb és kor­szerűbb körülmények közé köl­tözhettek az óvodások. A be­ruházás hárommillió forintba került. Nyolcvan gyerek számá­ra is ideális otthont építettek a termelőszövetkezet brigádjai. A VII. ötéves terv utolsó évé­ben elkezdik egy 12 tantermes általános iskola építését. Jelen­leg négy helyen, korszerűtlen épületekben folyik az oktatás. a kukorica vetésterületét, a bú­záét csökkentették valamelyest, behozták a cukorrépát, majd a lencsét. Hogy ezek jól terem­hessenek, jól előkészített föl­dekre van szükség, ehhez gé­pekre, aztán műtrágyára; ez ugyan elég kézenfekvőnek tű­nik, de ezt is meg kellett tenni, hozzá természetesen megte­remteni a beruházási költsége­ket. Szó, ami szó, sikerült: ta­valy 9 tonna kukoricát, 6 tonna búzát takarítottak be egy hektárról, s jól fizetett a lencse is. Míg '82-ben 5 millió volt csak a nyereség a 3242 hektár­ról, addig ’85-ben már elérték a 17 milliót. Az viszont igaz, hogy tavaly csak 11 millió si­keredett, részint amiatt, hogy megkezdődött a kamattörlesz­tés, részint a cukorrépa is meg­sínylette az időjárást, no meg az asztalosüzem sem produ­kálta a tervezett nyereséget. Idén viszont már tisztes hasz­Az építkezés jórészt saját erő­ből történik, majd, de — ígére­te szerint — a német szövetség not kell hoznia annak is, az NSZK-ba kerülő raklapok gyár. tá sóval. „Másik lábuk” az állatte­nyésztés: megduplázódott a hízókibocsátás, elérte a 9000 darabot, s 180 000 kiskacsát értékesítettek. Szinte már rá­adás a négy halastóból kike­rülő 250 mázsa hal, az ötödik tó pedig mór a szórakozásé: Horgászhatnak benne a kör­nyékbeliek. S a tervek? A lendületet megtartva a tervidőszak végé­re elérni a 25 milliós nyeresé­get, például a stabil 9 tonnás kukoricatermés s az idén in­duló 16 milliós sertéstelepi re­konstrukció segítségével, illetve a 90 ezres jövedelmet. „Ennyi bennünk van" - mondja az elnök, s neki van igaza: amennyit a környékbeli tsz-ek tudnak, azt nekik is tudniuk kell! négymillió forinttal szintén hoz­zájárul a beruházáshoz. A jelenlegi iskolaépületet Mitől ez a megnyugtató, jó érzés, amely az idegent itt el­fogja ebben a házban? Talán a kerttől, amely most még ugyan szürke és sivár, de a rengeteg rózsatővel, épphogy kibúvó tulipán és jácintlevelet látva könnyen elképzelhető, mi­lyen lehet tavasszal és nyá­ron . . . Vagy a legutóbbi láto­gatás emlékétől, amikoris úgy mint otthon a téli estéken, az asztalok mellett csendesen be­szélgetve, babot válogattak a himesházi idős asszonyok és férfiak? Netán attól, hogy Müller János bácsinak egyál­talán nem gond, hogy most nincs zene, azonnal bemutatja, hogy szoktak ők táncolni? Bemegyünk a legbelső szo­bába, mert a középsőben te­levíziót néz az a négy-öt tár­suk, akikről jól tudják, hogy nekik ez a legkedvesebb dél­előtti időtöltésük, nem illik őket zavarni. A többiek viszont legszívesebben itt tartózkodnak délelőttönként. Azért, mert eb­Kórus és Himesházán nem panaszkod­hat a népművelő. Vagy ha pa­naszkodik, nem a szokványos gondokat sorolja. A falunak van művelődési háza, nem is akármilyen, a mozi a legutóbbi időkig a legújabb filmeket ját­szotta. Vannak azután színvo­nalas öntevékeny együttesei, klubjai, minden népművelő ál­mában szereplő aktív pedagó­gusai. Kipp Ambrus, a művelődési ház vezetője, tavaly december­ben nyergeit át közművelődési területre. Korábban a termelő- szövetkezet gépszerelője volt. . — Nehéz megmozgatni az embereket - állítja a népmű­velő. A látszat mindenesetre ellene szól. Székelyszabarban kulturális-közművelődési és szolgáltatási célokra használ­ják majd. ben a szobában vannak a szö­vőszékek, itt vagdossák fel csi­kókra a rongydarabokat, ame­lyekből aztán Papp Ágostonné és Péter Lászlóné szőnyegeket készít. Dudás Józselné, Kralt Ádám, Reicht Péterné és Treutz János adja kézre nekik a rongycsíkokat. János bácsi egyben a szövőszékek karban­tartója. Müller Jakabné térítőt hímez, Appl Péterné kezében már egy újabb pacsker formá­lódik a kötőtűkön. Kell a fia­taloknak, akik mostanában új­ból ebben ropják a polkát a mulatságokon. Tizenhat évvel ezelőtt nyílt meg a községben az idősek napközi otthona. Az hogy kié ez a ház, mennyire érzik saját­juknak a reggeltől késő délu­tánig itt lévő idős emberek, arra kérdés nélkül is feleltek. Biró Péternével, az intézmény vezetőjével együtt kísérték az ajtóig, s mint szívélyes házi­gazdák invitálták: jöjjenek el máskor is. video (Himesháza társközsége) vál­tozatlanul együtt énekel az énektrió (Mihelisz József, Gany József és Wéber Pál), amely Szuglil József harmónikással kiegészülve sikert sikerre hal­moz. Tizenegy fővel, jelenleg Kralt Ferencné irányítása mel­lett működik a német vegyes­kor. A székely pávakör sajnos évekkel ezelőtt megszűnt, s ed­dig még nem sikerült újra ösz- szetoborozni. Működik viszont a székely gyermekklub Katona Lászlóné vezetésével,' és jókat mondhatunk a német gyermek­klubról is, amelyet Schulteisz Ferencné irányít. Most van folyamatban a fel­nőttek klubjának megalakítá­sa. A nyugdíjasok klubját már nem kell megszervezni, kitű­nően- működik évek óta. Szűcs Ferencné a szellemi irányító, aki rendszeresen hívja a mű­vészvendégeket, kirándulásokat szervez. Nehéz megmozgatni az em­bereket? Jó, ha a népművelő elégedetlen. Baj akkor volna, ha mindenkel megelégedne. Egy biztos: manapság nagy a konkurenciája. A tévé, a házi­buli — és újabban a video. Na­gyon sok családban ott züm­mög az apparát, van belőle a presszóban is. Az érdektelen­nek, korán fekvőnek mondott falusiak — saját bevallásuk szerint — hajnali háromig is el­nézegetnek egy-egy izgalmas­nak tartott videoprogramot. Változnak az idők . . . Az oldalt írták: Bodó László, Havasi János, Sa­rok Zsuzsa, Sámi Jolán, Tö­rök Éva. A felvételeket Kó- ródi Gábor készítette. Mulard-kacsók a tsz baromfitelepén Lendületben a termelőszövetkezet Új otthonok a Radnóti-lakótelepen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents