Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-24 / 82. szám
1987. március 24., kedd Dunántúli napló 3 Hátrányos helyzetű városrészek Pécs peremén Miért nem város a külterület? A közlekedés nem oldja meg az ellátást Pécs ugyanattól lett nagyvárossá, amitől Budapest 'kétmilliós metropolissá: a felszabadulás utáni első évtizedek, 'ben a környező településeket — mindaddig önálló falvakat - közigazgatásilag hozzácsatolták. Ez azonban az illető települések számára vajmi keveset jelentett azon kívül, hogy meg. történt az idők folyamán az „összeépülés” (ami Vasas és Hird esetében valószínűleg soha nem valósul meg) és hogy „városi" autóbusszal közleked. ihetnek az emberek. A Pécshez csatolástól várt fejlődés, pontosabban a felzárkózás igen apró, szinte észrevétlen léptekkel haladt. Ezek a településrészek ma is több falusias, mint városias jelleggel rendelkeznek. Az ellátás legtöbb tényezője — mitagadás - nem jobb, mint a falvakban (ami alatt ezúttal nem csak a székhelyközségeket értjük!). Lehet, hogy hibás ebben a város, de ez nem is olyan biztos. Gondoljunk csak bele, hogy ugyanezen évtizedek alatt, imíg a Pécs környéki falvak „városrészekké” lettek, mi mindent kellett megoldania Pécsnek, hogy önmagának, és az ország településhálózató, ban betöltött szerepének meg- (feleljen, s hogy mi mindennel adós még mindig e téren. De való igaz: hosszú ideig nem is nagyon figyelt a város a peremekre, mintha úgy vélték volna: elég a közlekedést fejleszteni, s akkor majd minden ellátási problémát megold a belváros. Nézzük csak végig az ún. perem terű leteket: rendel. kez k-e közülük akár egy is az alapellátás mindegyikével az adott településrészt megillető színvonalon, illetve magasabb fokú ellátó szervezettel? Bizony, nem! Csak egy - igaz, hogy szélsőséges - példát. Annak idején hosszú vita volt azon, hogy az ún. I. kerületi rendelő- intézet hol épüljön meg. Sokan Meszes mellett kardoskodtak (Meszes a mai terminológia és helyzetfelmérés szerint A köves talajú hegyoldalakon és dombvidéken gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben tetemesen drágítja a földművelést, hogy gyakran csorbulnak, törnek az ekevasak. A sümegi összefogás Termelőszövetkezet gépműhelyének műszaki munkacsoportja a költségek csökkentésére újítást nyújtott be, s ennek alapján hozzáláttak a tartósabb, kétélű ekevas előállításához. A szövetkeperemterület), végül mégis majdnem a belvárosban épült meg, hihetetlen távolságra kerülve a további, távolabbi peremterületektől. De sebaj, kitűnő a közlekedés, a távolságok összezsugorodnak - 'szólt a magyarázat. Ma 'már tudjuk: a közlekedéssel — legyen az bármennyire is jónak mondott — nem oldható meg e területek szám. talon napi gondja. Rá kellett jönni arra, hogy ha egyre erőteljesebben hangoztatjuk a falvak esetében azok megtartó erejének a fontosságát, s ha lassan is, de teszünk ennek az érdekében, nem lehet figyelmen kívül hagyni a nagyváros perem’területeinek a megtartó képességét sem. Manapság előtérbe került egy új fogalom: a hátrányos helyzetű település. Vajon ugyanez a meghatározás nem érvényes pl. Pécssza- bolcsra, Vasasra, Magyar- ürögre, Erzsébettelepre, Ledi- nára (hogy ne is soroljuk valamennyit, az „ős-Pécset" körülvevő városrész-gyűrű alkotóelemeinek a többségét)? De bizony, érvényes! És amint a hátrányos - bizonyos esetekben halmozottan hátrányos — helyzetű települések iránti figyelem egyre nő, s vele együtt a megteendő intézkedésekről is mind több szó esik, ugyanúgy kerülnek most az érdeklődés homlokterébe Pécs hátrányos helyzetű városrészei, a peremterületek is. A közelmúltban az MTA pécsi székhelyű Regionális Kutatások Központja részletekbe menően vizsgálta a peremterületek helyzetét, az ott lévők életkörülményeit, s ez alapján dolgozott ki a tanács tavaly e célból életrehí- vott előkészítő bizottsága programot a felzárkóztatásra. Ez a jelen gazdasági viszonyok között a városközpont és a peremterületek közti arány- ta'anságok mérséklésére szorítkozhat csupán, de már ez is valami. Hiszen útjára indíthat egy mind jobban kiterebé. lyesed'hető folyamatot a város zet egyes tábláin korábban hektáronként 2-3 — átlagosan 1300 forintba kerülő - ekevasat kellett cserélni. Most az ekevasakat speciális acélból gyártják és minimális formai változtatással fordíthatóvá alakították. így, ha tönkrement az ekevas egyik oldala, a lemezt esetlegesen növekvő lehetőségeinek és az ügyben közreműködő partnerek készségének a függvényében. Mert az világos, hogy a felzárkóztatás nem csak tanácsi ügy. Honnan kell elindulni? A peremterületeken meglehetősen heterogén a lakáshelyzet, az új otthonok megteremtése nagyrészt ott történik, ennek ellenére a városi átlag alatt van a vezetékes vízellátás, óriási a lemaradás a csatornázottságban, a gázellátásban, a lakosság kereskedelmi ellátása csak részben történik helyben, ezért az emberek rákényszerülnek arra, hogy sok esetben a napi szükségleteket is a közeli új lakóterületeken, vagy a belvárosban elégítsék ki (emiatt csökken a boltok forgalma, ami a kereskedelem visszavonulási törekvéseihez ad látszatigazolást). Nem jobb a helyzet a szolgáltatások terén sem, sok kívánnivalót hagy maga után a közoktatás, főleg a tárgyi vonatkozásokban. Talán egyedül az egészségügyi ellátás az, ami a lakosságszámot alapulvéve megfelelőnek mondható. Mindez együtt oka lehet a rossz helyi közérzetnek, ami sokak részéről abban nyilvánul meg, hogy a megszokott lakóhelyük elhagyására töreked, nek, növelve ezzel a koncentrált lakásépítésre nehezedő nyomást. De a felsoroltak arra is rávilágítanak, mely területeken sűrűsödnek a tennivalók. Ezeknek egy része olyan, ami a mai viszonyok között nem oldható meg a lakosság közreműködése nélkül. A lakosságban pedig szerencsére megvan a készség az önmaga helyzetének a javításáért való cselekvésre. A peremterületek felzárkóztatásának a fe'adatai ma már programszintre emelhető javaslatok formájában rendelkezésre állnak. Erről tár. gyal a héten, csütörtöki ülésén Pécs tanácsa. Hársfai István néhány csavarral rövid idő alatt megfordíthatják és a másik felét fogják munkára. A sümegi szövetkezetben - ahol harmadára csökkent az ekevasak elhasználódásából adódó költség — tavaly már csaknem 8000 kétélű ekevasat gyártottak. Kétélű ekevasak A komlói Carbonnál közügy Kevesebb energiával nagyobb termelési érték Ellenőrzik a fázisjavító automatikát a cipőüzemben A termelési költségek mind nagyobb hányada az energia- költség. Ezt mennyiben érzik saját bőrükön a vállalatoknál is mit tudnak tenni, mit tehetnek ennek leszorításáért az energetikusok? * A Komlói Carbon Könnyű, ipari Vállalatnál az energiakérdés fontosságát aláhúzandó kimutatásokat tesz elém Hagendorn János energetikus, aki már másfél évtizede tölti be ezt a munkakört. Amíg a vállalat 1974-ben 5,3 milliós energiaköltséggel 419 milliós termelési értéket és 58 milliós nyereséget, tavaly már 20 milliós energiaköltséggel 1156 milliós termelést és 183 milliós nyereséget ért el. És azóta hányszor és milyen mértékben nőttek az energiaárak? Az első olajárrobbanást követően energiaracionalizálási pályázatot nyújtottak be — azt meg is nyerték. A saját olajkazántelepről így 1977-ben áttérhettek a szénbázisú távhő- ellótásra és azóta a vidéki üzemeket is sorra állították át széntüzelésűre. Majd másfél évtizede még évi 890 tonna, tavaly már csak 150 tonna tüzelőolajat használtak fel a beruházásaik révén. (Idén kap a kisbesztercei üzem szénkazánt az olajkazán helyett.) De ezzel még mindig nem tudták le az olajmegtakarítási programjukat. A meglévő olajtüzelésű kazánokat időjárás-függő fűtésszabályozó automatikákkal látták el, zömmel ezek segítségével értek el az előző évhez képest az újabb 24 tonnás olaj megtakarítást. Az elektromos áramra is sokat költenek. Az 1970-ben felszerelt és már-már elavult fázisjavító automatikákat fokozatosan újakkal, korszerűekkel váltották fel, ezzel javították az úgynevezett meddő-energia, gazdálkodás hatékonyságát. Ennek közvetlen haszna: tavaly 221 000 forint díjvisszatérítést kaptak a DÉDÁSZ-tól. A régi gépeket is korszerűbbekkel cserélik fel. Az NDK gyártmányú Textima varrógépeket felváltó japán Brother gépek óránként 200 wattal fogyasztanak kevesebbet. Ez 150 gép esetében ‘már valóban említésre méltó megtakarítást jelent. Ráadásul az új gépek sokkal termelékenyebbek is. A Carbon az elmúlt évben a korábbiaknál is kevesebb benzint, gáz- és tüzelőolajat, forróvizet és szenet használt el, viszont kismértékben nőtt a villamosenergia, és a gőzfogyasztásuk. Ez részben a termelés növekedésével, részben új üzemek belépésével — Cserepespuszta és Döbrököz - magyarázható. A fajlagos energiafelhasználásuk is egyre csökken, egy adott egységnyi energiaráfordítással (1 giga- joule) 1984-ben 16 570, tavalyelőtt 17 950 és tavaly már 19 960 forintos termelési értéket állítottak elő. A közeljövő feladatának tekintik: az erőműtől induló, majd 5 kilométernyi távhőve- zeték külső hőszigetelésének felújítását, a konfekcióüzem klímaberendezésének átalakítását kisebb áramfogyasztásúra, s ahol az még nincs meg: utólag hőszigetelni a nyílászárókat. Ebben az évben az össz- energia igényüket is több mint 800 gigajoule-lal szeretnék csökkenteni. Természetesen a tavalyinál is nagyobb termelési eredmény mellett. Ezt a veszteségek további csökkentésével, összehangolt műszaki intézke. désekkel és a tervszerű megelőző karbantartás javításával igyekeznek elérni. A központi és a MOM melletti telepükön lévő tmk-kat a központi telepükre akarják összeköltöztetni, hogy az egy helyen és ideális körülmények között azt nyújthassa, amit a termelés joggal elvárhat tőlük.- Nem látványos dolgok ezek. Itt a vál'alatná] mindenki komolyan számol az energiatakarékossággal, a vezető ál- lásúaknak ez az egyik prémiumfeltétele . . . Még nem léptük túl a megadott energia- értékeket és energiabírságot sem fizettünk - összegez az energetikus. M. L. Brother típusú energiatakarékos japán varrógép Hasznos (lobbi Tizenhárom újítás, négy szabadalom — Nagyon nem érdemes felfújni a dolgot, ez Is csak egy hobbi, és semmivel sem különb, mint a horgászás — fogad Novreczky Csaba, a Pécsi Távfűtő Vállalat mérnöke. Tizenkilenc éve dolgozik a cégnél, ez idő alatt tizenhárom újítását és négy szabadalmát fogadták el. Hőközpontok automatikus nyomóstartásának takarékos megoldása, érintésvédelmi, életvédelmi berendezések, hétvégi, éjszakai fűtéscsökkentés intézményekben, hivatalokban — ezek fűződnek nevéhez. Legújabb munkája egy folyadékszintszabályzó készülék, melynek gyártását a KIPSZER már megkezdte. Valamennyi eddig hasznosult ötlete a szakmájához kapcsolódik.- Ebből a szempontból is nagy szerencsém van — mondja. — Kevés embernek adatik meg, hogy ilyen átfogóan foglalkozhat ezekkel a kérdésekkel, a fűtéstechnikával, annak épületgépészeti vonatkozásaival és a műszerezettséggel együtt. Az olaj- és gázkazánok mellett gőz- és vízméréssel is kapcsolatba kerülünk, és persze számtalan technikai problémával. Senki sem szeret feleslegesen csinálni semmit és elég sok kérdésre próbálunk megoldást találni. Novreczky Csaba a régi kokszműben tanulta a szakma alapjait. Azután elvégezte a gépipari műszerszakát esti tagozaton, végül pedig a Műszaki Főiskolát, és épületgépész üzemmérnöki diplomát szerzett. Szívesen gondol visz- sza tanáraira. — ötleten nem lehet gondolkodni. ötlete vagy van az embernek, vagy nincs. A jó munkához, az alkotó munkához két dologra van szükség. Legyen jó tanárod, ahol tanulsz, és legyen kitartásod. Hogy megszerettem a matekot, fizikát, az a gépiparis tanáraimnak köszönhető. A kitartásomat pedig az édesanyámtól örököltem. Kellenek vállalkozó szellemű, oz újdonságok után érdeklődő, gyors partnerek, vállalatok is. A KIPSZER pedig ilyen. Szívesen, készségesen együttműködnek bármilyen probléma megoldásánál, és megindítják a gyártást is, ha egy-egy ötletben fantáziát látnak. A nehézségek inkább mindig a Találmányi Hivatal küszöbénél kezdődnek, ott sokszor a kelleténél merevebb szemlélettel találkozik az ötletgazda.- Egy idő után már ez sem kedvetleníti el az embert. Akik rendszeresen oda járunk, úgyis valamennyien fertőzöttek vagyunk. Abban, amit csinálunk, nincsenek csodák. Csak a fizika alapjait kell ismerni, a többinek pedig bárki utánanézhet a szakirodalomban. Anyagilag meg? A példánál maradva, azt hiszem, a horgászás jobban megéri, mert a hal drágább. Sarokházat még nem vettem, csak a cukrászdában. Most mondjam, hogy nem is ezért csinálja az ember? Hót persze, hogy nem. Itt van például ez a nyomáskapcsoló . . . Sz. Koncz I.
