Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-24 / 82. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli Danin XLIV. évfolyam, 82. szám 1987. március 24., kedd Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Pécs peremén (3. oldal) Kevesebb energiával több érték (3. oldal) A krétától a teletexig (5. oldal) ;------------------------:----------------------------------------­f i kollektív szerződések vitája Országszerte zajlik a válla­lati kollektív szerződések vi­tája. A munkahelyi vezetők­nek a szakszervezeti szervek­kel történt egyeztetést köve­tően március végéig kell be­számolniuk a dolgozóknak a kollektív szerződések múlt évi végrehajtásáról. A tapaszta­latok megvitatása alapján döntenek azután az esetleges módosításokról. A beszámolók elkészítéséhez és a vállalati kollektív szerződések idei módosításához az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa közösen irányelveket adott ki. A beszámolóknak tartal­mazniuk kell. hogy a kollek­tív szerződések lényeges, a dolgozók munkaviszonyát, munkavégzését érintő legfon­tosabb előírásai hogyan tel­jesültek. Helyes, ha a válla­lati vezetők egyúttal arról is számot adnak, hogy a kollek­tív szerződések miként segí­tették a gazdálkodást, milyen eredményeket ért el a válla­lat, illetve hol tapasztalhatók gondok. A kollektív szerződések mó­dosításának tervezetét április végéig kell elkészíteniük a gazdasági vezetőknek és a helyi • szakszervezeti szervek­nek közösen, amit majd ugyancsak megvitatnak a dolgozókkal. Az irányelvek felhívják a figyelmet arra, hogy mivel a szakszervezetek előre megkapják a beszámo­lót, ahol lehet, ott annak vé­leményezésével együtt készül­jenek fel az esetleges módo­sító javaslataikra. Így a terve­zett módosítást már a beszá­molóval együtt megvitathat­ják a dolgozókkal. A módosító javaslatok ki­dolgozása előtt célszerű a kollektív szerződések vala­mennyi előírását felülvizsgál­ni, mert a tapasztalatok sze­rint még mindig előfordul, hogy azok bizonyos kérdése­ket jogellenesen szabályoz­nak. A jogszabályoknak el­lentmondó előírásokat törölni kell. A módosítások során arra is tekintettel kell lenni, hogy a vállalati önállóság növeke­désével bővültek a helyi sza­bályozás lehetőségei. Igen sok jogszabály ma már csak általánosságban rendelkezik, s annak konkrét alkalmazá­sáról a munkáltatók és a munkavállalók a helyi sajá­tosságoknak megfelelően dönthetnek. így például ma­guk alakíthatják ki a munka­idő és a pihenőidő beosztá­sának, a munka díjazásának, ösztönzésének, S általában a munkavégzés feltételeinek legcélszerűbb módját. A ta­pasztalatok szerint a vállala­tok ma még nem eléggé használják ki a helyi sajátos­ságokhoz leginkább igazodó szabályozás lehetőségeit. Az eredményes gazdálko­dás a korábbiaknál rugal­masabb munkaerő-gazdálko­dóst követel a vállalatoktól; egyre gyakoribb a dolgozók vállalaton belüli, illetve vál­lalatok közötti átcsoportosí­tása. A vállalatoknak ugyanúgy mint eddig, joguk van más munkakörbe, más feladat el­végzésére áthelyezni a dol­gozókat, az ilyen intézkedé­sek azonban nem érhetik vá­ratlanul az érintetteket. Ezért a kollektív szerződésben nemcsak azt kell rögzíteni, hogy mikor és milyen esetek­ben élhet a vállalat a mun­kaerő átcsoportosításának le­hetőségével, hanem például azt is, hogy erről mennyivel előbb kell értesítenie az érin­tett dolgozókat. Mivel a múlt év végén, il­letve az idén több új, a munkaidő védelmére, a mun­kafegyelem javítására hozott munkaügyi jogszabály is élet­be lépett, ezek végrehajtásá­val kapcsolatos szabályokkal is ki kell egészíteni a kollek­tív szerződéseket. Az új jog­szabályok egyike például ar­ról intézkedik, hogy csak ki­vételes esetekbeh lehet mun­kaidőben eltávozni, s az emiatt kieső időre csak akkor jár munkabér, ha azt utólag ledolgozzák. Ezért a kollektív szerződésekben ajánlatos ki­alakítani az eltávozások en­gedélyezésének új rendjét, csakúgy, mint a kieső munka­idő ledolgozásának szabá­lyait. A módosítások sorón. figyelembe kell venni azt a változást is, hogy a vállalatok a korábbi gyakorlattal szem­ben most már csak kivételes esetekben, például a munka­erő szervezett átcsoportosítá­sakor mentesíthetik a felmon­dási idejüket töltő dolgozó­kat a munka alól. Ugyancsak a kollektív szer­ződés módosítását igényli, hogy a vállaiatok az idei év­től saját hatáskörükben sza­badabban dönthetnek mun­kanapok áthelyezéséről. Azt természetesen most még nem mindig tudhatják előre, hogy az év során mikor, me­lyik napon lesz erre szüksé­gük, hogyan alakulnak a megrendeléseik, milyen sür­gős feladat jöhet váratlanul, de a munkanapok áthelyezé­sének belső szabályait, az előre ledolgozott napok ki­adásának, illetve a kieső idő pótlásának rendjét célszerű előrelátóan kialakítaniuk. Megállapodás Makaóról 3700 vagon ennivaló állatoknak 144-féle táp Szigetvárról ■ Fácán- és angolnaeledel Is készül ■ ■ Újdonság a toppantott kukorica ■ Idén 4000 vagon a terv A Kínai Népköztársaság és a Portugál Köztársaság kormá­nyának képviselői megállapod­tak annak az egyezménynek a szövegében, amelynek értelmé­ben Portugália visszaszolgál­tatja Makaót Kínának. A megállapodást a Makaó­ról folytatott tárgyalások ne­gyedik fordulóján érték el Pe­kingben. A kínai és a portugál kormány közös nyilatkozatát március 26-án látja el kézje­gyével a két tárgyalóküldött­ség vezetője. Ezzel lehetővé vált, hogy a kínai országos népi gyűlés március 25-én megnyíló ülés­szakán ratifikálják a Makaóra vonatkozó megállapodást. Ülést tart a VSZ külügyminiszteri bizottsága A Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszterei hét­főn megérkeztek Moszkvába, ahol részt vesznek a VSZ kül­ügyminiszteri bizottságának so­ron következő ülésén. A seremetyevói repülőtéren Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, az SZKP KB PB tagja fogadta a vendégeket: Petar Mladenov bolgár kül­ügyminisztert, a BKP KB PB tagját, Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminisztert, a CSKP KB tagját, Marian Or- zechowski lengyel külügyminisz­tert, a LEMP KB PB tagját, Vár- konyi Péter magyar külügymi­nisztert, az MSZMP KB tagját, Oskar Fischert, az NDK kül­ügyminiszterét, az NSZEP KB tagját, és loan Totu román kül­ügyminisztert, az RKP KB Poli­tikai Végrehajtó Bizottságának póttagját. Balatonkenesétől a baranyai határ menti gazdaságokig so­kan esküsznek a szigetvári tápra. Az állami gazdaság ke­verőüzemében csúcsteljesít­ménnyel zárták az 1986-os esz­tendőt: 37 238 tonna takar­mánykoncentrátumot állítottak elő, s ami külön öröm, alig- alig akadt minőségi kifogás. Aki ismeri ezt a szakmát, tud­ja, mekkora eredmény ez. Madaras Tamás, a takar­mánykeverő-üzem vezetője el­mondotta, igen jó, összeszo­kott kollektíva dolgozik náluk, magas szakmai hozzáértéssel látják el feladataikat. A minő­ség garanciája többek között ez, s még valami: a Környei Mezőgazdasági Kombinát pre- mixeire voksoltak, összességé­ben 144-féle takarmányt készí­tenek, melyben megtalálható többek között a szarvasmarha, a sertés, a nyúl, a galamb, a baromfi, a fácán és az angol­natáp is. (A fácántápot a va­dásztársaságok vásárolják a naposfácánok számára.) Ter­melésük döntő mennyiségét a sertés- és szarvasmarhatópok adják, melyek többféle recep- túra szerint készülnek. Igen keresett a szigetvári nyúltóp - az áfészek és a termelőszö­vetkezetek keresik legfőképpen —, de megfelelő mennyiségű alapanyag híján egyelőre nem tudnak minden igényt kielégí­teni. Újdonság a keverőüzemben, hogy tavaly az 5 milliméteres granulátumról áttértek a 3 mm- es készítésére, melyet még ke­vés keverőüzem készít. A szak­emberek szerint az állat job­ban tudja ezt hasznosítani. Az idei negyvenezer tonnás programjuk azt is jelenti, hogy teljesítése esetén még több tápot tudnának juttatni Bara­nya és Somogy háztáji gazda­ságai számára is. A gazdaság 5400 tonna tápot maga hasz­nál fel, jórészével segítve a nagyvolumenű sertés-integrá­ciót, melyről már lapunkban többször is beszámoltunk. Legnagyobb gondjuk a tápok döntő mennyiségű alapanyagát szolgáló szemeskukorica, bú­za tárolása. A megfelelő táro­lás a minőség egyik fontos alapja. Az idén szeretnének építeni egy korszerű, 500 vu- gonos tárolót. Másik újdonsá­guk a 3 milliméteres granulá­tum mellett szintén az idei év programjában szerepel. A da­rált kukorica helyett már világ­szerte — főleg az Egyesült Államokban — előszeretettel keverik a tápokba az úgyneve­zett „roppantott kukoricát”, mely élettani-emésztési szem­pontból kedvezőbb a szarvas- marha vagy a sertés számára. Ha terveik sikerülnek, rövide­sen egy új roppantó gépet ál­lítanak üzembe, s ezzel még jobb minőségű lesz a Sziget­vári Állami Gazdaság nevével fémjelzett táp, amely eddig is kiállta az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Inté­zet szigorú vizsgálatait. K. F. Speciális munkagépek a Dél-dunántúli Vízügyi lg azgatóság cserkúti üzemében. Előtérben a Hid- rot-uni, amelynek gyártását a közelmúltban kezdték. (Tudósításunk az 5. oldalon.) Proksza László felvétele Szállítják a tápot a Szigetvári A. G. takarmánykeverő üzeméből Fotó: Proksza László A kínai külügyminiszter az NSZK-ban A kínai exportgondok követ­keztében az NSZK javára fenn­álló külkereskedelmi egyenlőt­lenséget leszámítva probléma- mentesnek nevezték a két or­szág ígéretesen fejlődő álta­lános kapcsolatait azokon a hivatalos tárgyalásokon, ame­lyeket Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter hétfőn kezdett meg nyugatnémet vendéglátói­val. Vu, aki prágai, varsói, szófiai és római látogatása után ér­kezett Bonnba, először Gen­scher külügyminiszterrel ta­nácskozott. A kétnapos politi­kai véleményegyeztetés során szintén fogadja őt Kohl kan­cellár, s találkozik Franz Jo­sef Strauss bajor miniszterel­nökkel, más tartományi veze­tőkkel, Willy Brandttal, a Né­met Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökével és a zöldek pártjának képviselőivel is.

Next

/
Thumbnails
Contents