Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-23 / 81. szám

1987. március 23., hétfő Dunántúlt napló A magyar filmművészet egyik legkiválóbb alkotó egyénisége, Sára Sándor író, operatőr és rendező; Balázs Béla- és Kos- suth-díjas, érdemes művész a hétvégét Baranyában töltötte. A dobszai vadásztársaság ven­dégeként Pettend közelében, egy kis vadászházban alkal­munk nyílt rövid beszélgetésre, nem sokkal vaddisznólesre indu­lásuk előtt. Mint eléggé ismert, több nagydíjas dokumentum­filmje (Cigányok, Vízkereszt; 1963-68.), majd jó néhány ki­magasló operatőri munka (pl. Sodrásban, Tízezer nap, Szind- bád, Hószakadás, Tűzoltó utca 25., Árvácska) után - ponto­sabban mellett - több szerzői filmje is figyelmet vagy éppen hasznos vitákat keltett (Feldo­bott kő, Nyolcvan huszár). A nyolcvanas évek elejétől is­mét - most már hosszabb lé­legzetű - dokumentumalkotá­sokkal jelentkezett. (Néptanítók, Pergőtűz, Bábolna l—VI.) Bá- bolna-sorozatáért a tavalyi; Ke- resztúton c. újabb alkotásáért (Rózsa János Csókr anyu c. já­tékfilmje mellett) az idei Ma­gyar Játékfilmszemle fődíját kapta meg.- Mindig a föl nem térképe­zett területek érdekeltek fű­zi a szót -. így került sor a nyolcvanas évek elején a II. magyar hadsereg Don-kanyari pusztulásának dokumentumfilm­jére is, amelyet eredetileg csak egy-két részesre terveztem. Az­tán mozifilm formájában ötré­szes, tv-sorozatként pedig 25x1 órás adás lett. Ebből kb. 17— 18 rész ment le emlékezetem szerint.- A Keresztúton hogyan szü­letett? — A Keresztúton egy négyré­szes (egyenként másfél órás) sorozat 2. része. Úgy született, hogy Csoóri Sándorra I '70 tájt írtunk egy forgatókönyvet a madéfalvi székelység Bukoviná­ba meneküléséről és letelepíté­séről 1776—1786. között. A le- forgatására azóta sem került sor. . . Úgy gondoltam, akkor megcsinálom dokumentumfilm­nek. ,, Előtanulmányként.” Az­után ez jóval több lett... így forgattuk le a négy részt; a Hazátlanok a bukovinai szé­kelység sorsát követi nyomon, a madéfalvi veszedelemtől (1764) a Bácskába való telepítésükig (1941). A Keresztúton-ban fe­leségek, gyerekek emlékeznek apjukra és a II. világháború egy sorstragédiaszerü epizódjára, amikor 42 politikailag vétlen) férfit legyilkoltak (a mások bű­néért . . .) A Hadak útján újabb menekülésükről szól 1944-1945- ben. A negyedik rész pedig a kitelepítések időszakától (1946), az ötvenes éveken át, a kon­szolidációjuk kezdetéig tart.- Ez közvetlenül is érinti a mi régiónkat. Hol forgattak?- Kakasdon, Hidason, Iz- ményben. Felsőnánán, Bonyhá- don - egyebek közt. — Mikor láthatjuk?... — A négyet célszerű együtt levetíteni. Bemutatásuk őszre várható. Azután pedig a tv- ben . . . Wallinger Endre Pécsi újdonság: Dental Műfogsorok dobozban Akad, aki éjszaka pohárba, mások a tisztítás után a fürdő­szobai polcra teszik. Egyik sem igazán gusztusos megoldás, de eddig nem volt jobb ... A ki­vehető műfogsorok használaton kívüli tartása nem csupán a la­kásokban okozott problémát, hisz a műtétek alatti elhelyezé­se, a tartalék fogsorok tárolása nem járt gond nélkül. S nem kevesen vannak Magyarorszá­gon, akik kénytelenek kiszed­hető műfogsort használni. Becslések szerint hazánkban mintegy egymillió embernek van műfogsora, egy részüknek kettőnél is több. Szentgyörgyi Miklós pécsi fogtechnikus rájuk gondolt, amikor kitalálta és megtervezte azt a dobozt, melyben higiénikusan tarthatók ezek a műfogsorok, s nem utol­sósorban mások zavarása nél­kül. Sikerült gyártót is találnia, így elkészülhetett a mintada­rab. A Dental fantázianevet kapott dobozok a sorozatgyár­tás előtt különféle vizsgálato­kon estek át. A polisztirolból készült műfogsortartó a KÖJÁL és a KERMI ' szakvéleménye alapján megfelel a gyakorlati és egészségügyi követelmé­nyeknek, így használatának nincs akadálya. A Dental dobozok piaci be­vezetése most történik; az öt színben készülő műanyag mű- fogsortartók előnyei közé sorol­ják a szakemberek, hogy az alsó és a felső fogsor esztéti­kusán tárolható, s elképzelhe­tőnek tartják, hogy az állami és magán fogtechnikai labo­ratóriumok, egészségügyi intéz­mények az elkészült fogsorokat ebben a dobozban — s nem papírzacskóban - adják át a megrendelőknek. Természetesen a Dental do­bozkákat a kereskedelemben is árusítják, sőt szó van expor­tálásáról is. A Konzum Áruház ABC-je — elsőként a megyében — a napokban megkezdte for­galomba hozását. R. N. Tolnában és Baranyában is forgatták... Sára Sándor - dokumentumfilmjeiről Beszélgetés a dobszai vadászok pefténdi vadászházában „Pécs nagyon tetszik, de...” Kínai hallgatók a Tanárképző Karon A kutyák barátságtalanok Tizennégy kínai diák tanul a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Tanárképző Ka­rán, magyar szakon. A Pekin­gi Idegennyelvi Egyetemről ér­kezett nyolc fiú, hat lány és tanáruk. Magyar szakosok. A kínai fővárosban két évig ta­nulták nyelvünket és másfél­két évig heti 25 órában a pé­csi tanárképző karon fejezik be tanulmányaikat, hogy utána fordítóként, tolmácsként he­lyezkedjenek el. A megbeszélt találkozóra va­lamennyien eljöttek. Igazán mondhatom, magyar ember számára kevés nagyobb öröm van, mint idegen ajakról ma­gyar szavakat hallani. Ezek a húsz év körüli fiúk és lányok láadásul igazán szépen, tisztán beszélik nyelvünket. Hétfőn ér­keztek Pécsre, valamennyiük­nek van „választott" magyar keresztneve. A JPTN-n részt vesznek az órákon a hallgatókkal együtt, ezen kívül külön foglalkozásaik is vannak. Tanáruk, a pekingi egyetem magyar tanszékén oktató négy ember egyike, Gu Zong-ying adjunktus, aki 1960-ban vég­zett a budapesti Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem ma­gyar szakán;- A Pekingben most tanuló valamennyi magyar szakos hallgató itt van. Terveink sze­rint szeptembertől újabb fiúk és lányok kezdhetnek magyar szakon a pekingi Idegennyelvi Egyetemen. Ha másfél-két év múlva visszamegyünk Kínába, ezek a diákok a pekingi egye­tem diplomáját kapják. Na­gyon tehetségesek, így külön örülünk annak, hogy Magyar- országon tanulhatunk ilyen hosszú ideig. Gu Zong-ying többször járt már hazánkban' tolmácsként. A találkozón hagyományos zubbonyban jelent meg. „Régi­módi ember vagyok" - mond­ta mosolyogva, indoklásul és biztosított arról, hogy a diá­kokhoz hasonlóan bőröndjeiben ő is hozott más ruhákat is. A beszélgetés közben meg­kértem a kínai diákokat, ír­ják rá egy lapra, mi tetszett nekik eddig Pécsett, és mivel nem voltak megelégedve. A válaszokat magyarul, szinte helyesírási hiba nélkül kap­tam meg. Néhány idézet: „A pécsiek nagyon kedve­sek, a lányok nagyon szépek.” „Pécsen a kutyák nem olyan kedvesek, mint az emberek, mindig ugatnak.” „Pécsen sajnos az európai konyha nem finom." „Pécs elég nagy város, de ebben kevés ember él, ez ren­des. Nagyon tetszik nekem." „A pécsi utca nagyon tiszta, de sajnos a járdák kicsit kes­kenyek.” „Nagyon szeretem a tiszta, csendes Pécset. Sajnálom, hogy drága a ruha és a cipő. Szerettem volna egy cipőt ven­ni . . ." „Tetszik nekem itt az idő­járás. Mindig friss a levegő. Úgy esik az eső, mint Dél-Kí­nában — nagyon kellemes.” Bozsik L. Hogy valóban az év lakóháza legyen... Egy pályázat megújul A Baranya Megyei Tanács ismét meghirdette - március 31 -i lejárati határidővel - „Az év lakóháza - 1986." pályázatot. Ez most a ko­rábbiaknál sokkal jobb eséllyel indul. Amire nagy szükség is van, hiszen ami­kor az ÉVM útjára bocsátot­ta a kétfordulós pályázati rendszert, az volt vele a szándéka, hogy az egyre na­gyobb szerephez jutó ma­gánerős lakásépítés tömegé­ből ki lehessen emelni azo­kat, amelyek példa gyanánt szolgálhatnak építészeti, ki­vitelezési és gazdaságossági szempontból egyaránt más építtetők számára. Az első három évet jobb, ha kísérletnek fogjuk fel, így legalább nem kell különö­sebben elkedvetlenednünk azon, hogy a vártnál gyé­rebb volt a részvételi arány, ami talán azzal is magya­rázható, hogy sok helyen nem értették meg a pályá­zót lényegét. Ezért lehettek megyék és nagyvárosok, amelyek még csak a névje­gyüket sem adták le. Bara­nyában megértették a pá­lyázat fontosságát, s orszá­gosan is kiemelkedőnek mondhatjuk az egymás utá­ni években beadott 38, 16, 18 pályaművet. Mégsem le­hetünk elégedettek, hiszen az említett mennyiségek csupán elhanyagolható töre­dékét jelentették a megyé­ben tényleg megépült há­zaknak, s nem is képvisel­ték az egész megyét, hiszen a pályázat — csekély túlzás­sal mondva - pécsi pályá­zat volt. Tavaly a pályázat bírálata után, a tapasztalatok isme­retében felvetettük a kér­dést: az év lakóháza-e az év lakóháza? Akkor arra a következtetésre jutottunk, hogy mindaddig nem lehet szó erről, amíg a beérkező pályaművek nem „fedik le” az egész megyét, vagyis az elsőfokú építési hatóságok nem működnek közre — akár megfelelő megyei biztatás alapján is - az építtetők meggyőzésében a pályáza­ton való részvételük fontos­ságát illetően és nem lesz magasabb az eddiginél a részvételi arány. Nos, a mostani pályázati kiírást megelőzte ez a bizta­tás: a megyei építési osztály jóelőre felhívta az elsőfokú építési hatóságokat arra, hogy a területükön épült, s a pályázaton jó eséllyel sze­repeltethető házak építtetőit, tervezőit serkentsék a rész­vételre. A továbblépésről tartottak megbeszélést a mi­nap a megyei tanácson is, dr. Bognár Zoltán elnökhe­lyettes elnökletével, az ille­tékes városi elnökhelyettesek és műszaki osztályvezetők részvételével. Arról volt szó, hogyan működhetnek közre a pályázat sikeressé tételében a saját területükön és a vá­roskörnyéken a városi taná­csok. Volt egy alapvető megállapítás: nem szabad senkit megakadályozni ab­ban, hogy pályázzon, viszont buzdítani kell a részvételre azokat városban és község­ben egyaránt, akik a kör­nyezet számára példamutató építményt hoztak létre. Milyen új vonásokkal pró­bálják gazdagítani idén Baranyában „Az év lakóhá­za” pályázatot? Azzal is, hogy a városok delegálni fogják 'a képviselőjüket a bíráló bizottságba, aztán - a pécsihez hasonlóan — a városok is alapítanak külön­díjas amellyel olyan új há­zakat lehet a zsűri döntése alapján elismerni a város­ban, városkörnyéken, ami mellett ki is lehet állni, de ehhez az kell, hogy legyen is miből választani. Vita volt azon, hogy állítsanak-e külön kategóriákat. A végső álláspont szerint a pályázati anyag ismeretében a zsűri­nek kell megtennie a szük­séges különválasztást a ma­ga bírálatával. Volt még egy fontos megállapodás, amit egy tavalyi vita tett szükségessé: társasházak esetében csak akkor fogad­ják el a pályázást, ha va­lamennyi résztulajdonos az aláírásával bizonyítja egyet­értését. Mindezeket szükségesnek tartottuk elmondani, hogy ezzel is bátorítsuk a pályá­zati részvételre azokat, akik szerte a megyében ön­erőből otthont teremtettek maguknak, s úgy érzik, hogy a házuk valami módon hozzájárult az építészeti kul­túra színvonalának az eme­léséhez, ezáltal példamutató lehet a szűkebb és a tágabb környezet számára. Hársfai István Egy hét múlva kezdődik a nyári időszámítás Egy hét múlva, március 29- én, vasárnap kezdődik az idén a nyári időszámítás, és szep­tember 27-én ér véget. Az órák mutatóit március utolsó vasárnapján 2 órakor kell elő­re igazítani 3 órára. Az óraigazítás nem érinti a MÁV, a Volán és a MAHART menetrendjében feltüntetett főpontokat, a MALÉV új nyári menetrendje pedig a nyári idő­számítás első napján lép ér­vénybe.

Next

/
Thumbnails
Contents