Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-20 / 78. szám
1987. március 20., péntek Dunántúlt napló 3 A KISZ zászlóbontásának harmincadik évfordulója A haladó magyar ifjúsági mozgalom történetében három évtized nem nagy idő. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontásának napja •— 1957. március 21. — mégis kiemelkedő helyet foglal el az ifjúsági mozgalom történetében. „Nagy és megtisztelő feladat áll a Kommunista Ifjúsági Szövetség előtt. Segítenie kell a pártnak az új szocialista világ építésében... Aki vállalja ezt a küldetést, jöjjön hozzánk..." olvashatták a KISZ Országos Szervező Bizottsága 1957. március 23-i felhívását Baranya megye, Pécs város akkori fiataljai. A legöntudatosabb ifjú kommunisták pedig hozzáláttak a KISZ-szervezetek megalakításához. Egykori alapitó tagokat és három évtizede folyamatos KISZ-tagsággal rendelkezőket kértünk meg, hogy idézzék fel emlékeiket, és beszéljenek az életük alakulásáról. Alapító KISZ-tag Bernáth Béla a Szigetvári Konzervgyár igazgatója Magas, testes férfi. Munkaszeretetéről, munkabírásáról történetek keringenek Szigetváron. Már hajnalban a gyárban van, és késő éjszakáig ott marad.- A többiekkel ellentétben én dolgozó fejjel értem meg a KISZ létrehozását — kezdte a visszaemlékezéseit Bernáth Béla igazgató. A palotabozsoki gépállomáson 1955-től mint üzemmérnök dolgoztam, később főmérnök lettem. Az ellenforradalmi idők után mi is újjászerveztük a pártot, melynek alapító tagja voltam. Ugyancsak részt vállaltam a munkásőrség és a KlSZ-szerve- zet megalakulásának pillanataiban. Delegáltak a Mohácsi Járási KISZ Bizottságba és a Végrehajtó Bizottságba is. Feladatként kaptam, hogy a járás területén, konkrétan Palotabo- zsokon, Somberekén, Himeshó- zán, Székelyszabaron segítsem a KISZ-alapszervezetek létrehozását. Nagyon nehezen ment minden, különösen Himesházón és Székelyszabaron. Esténként, munka után egy 125-ös lemezvillás Csepel motorral jártam KISZ-t szervezni. A kultúrház- ban, a tanácsházán ültünk ösz- sze. Volt, hogy kifütyültek, kiabáltak, mikor kimondtam, hogy Kommunista Szövetség - és otthagytak. Nem adtam fel, mentem megint. Végül hajlottak néhányon a szóra. Állandóan beszélgetni kellett velük az akkori politikának a beültetéséről, alkalmazásáról . A teljes szervezés 1957 augusztusára fejeződött be. Utána kezdődött az alapszervi élet: a politikával lépést tartani. A következő években minden alapszervi ülésen részt vettem. Ebben az időben a KISZ égisze alatt színjátszó csoportok, szakkörök alakultak, különböző bálokat rendeztek. Aztán mind jobban belelendültek a mozgalmi munkába is. Négy évig dolgoztam a KISZ-ben, aztán a pártmunkások sorában tevékenykedtem. Közben a gépállomás igazgatója lettem, majd 1966-tól mohácsi járási tanácselnök-helyettes, aztán szigetvári járási tanácselnök. A konzervgyár élén 1971 óta dolgozom.- És a KISZ-szel megszakadt a kapcsolat?- Dehogy. Munkaköri kötelességem, másrészt az utánpótlás nevelése szempontjából is fontos a KISZ-szel való együttműködés. A portrékat Ádám Erika irta Harminc éve KISZ-tag Kardos Ferenc népművelő Kardos Ferencet, a Mecseki Szénbányászati Vállalat népművelőjét Komlón, Pécsett és Pécs környékén rengetegen - ismerik. Bányász gyerek volt — ma is az.- Büszkeségem, hogy harminc éve vagyok tagja a KISZ-szervezetnek. - mutatja féltve őrzött KISZ-tagkönyvét beszélgetésünk elején. — Még az 500-as Ipari Tanulóintézetbe jártam, mikor megalakult a KISZ 1957 márciusában. Rögtön beléptem. Egy évvel később már lakóhelyemen, Pécsbánya- telepen az alapszervi KISZ. titkár lettem. Legalább háromszázan voltunk fiatalok - a bányászoktól a pedagógusokig. Mi adtunk először tagjainknak 1959 januárjában vörös KISZ-tagsógi könyvet. Hatalmas volt a lelkesedés — nekünk aztán nem számított az ünnepnap. Mindig vasárnap tartottuk a taggyűlést. Vállaltunk társadalmi munkákat - részt vettünk az Állatkert és a Vidámpark építésében, színjátszó csoportot alakítottunk, szüreti bálokat rendeztünk . . . Pont ekkor került rám a sor — elvittek katonának. Leszerelés után — 1961-ben ismét megválasztottak lakóterületi KISZ- aíapszervezeti titkárnak. Közben kovácsként dolgoztam a pécsbónyatelepi műhelyben. Egyszer aztán szólnak, hogy mosakodjak ki a munkából — átöltöztem, és délután már a KISZ iskola oktatója lettem. Az volt ám az öröm és a boldogság! - csillog és világít az egykori meglepetéstől még most is a szeme. — Rendkívüli időket éltünk át. Aztán ismét kiemeltek - 1964-től 1972-ig Pécsbányatelepen a Zalka Máté Művelődési Ház függetlenített igazgatójának neveztek ki — mondja, miközben egyre jobban gesztikulál és sorolja az adatokat.- És a KISZ?- Végig lelkesen dolgoztam. És közben tanultam természetesen. Párttag lettem, munkásőr, tanácstag és amire a legbüszkébb vagyok — 1964-től Pécs díszpolgárának vallhatom magam. Kormánykitüntetésekkel, oklevelekkel ismerték, és ismerik el a munkámat. Tizenöt éve népművelő vagyok Pécsbányaüzem Istvánaknán. Közben népművelő-pedagógia szakon tanári diplomát szereztem. A feladatom továbbra is az, hogy olyan programokat szervezzek az embereknek, ami érdekli, megmozgatja őket. Azt hiszem ezt a munkát csak szívvel, és rengeteg energiával lehet csinálni. Szeretni kell az embereket, tudni kell a nyelvükön, és nem szabad sajnálni a rájuk fordított szabadidőt. Ez ennek a munkának a titka. Alapító KISZ-tag Dr. Kóbor József megyei főorvos, címzetes egyetemi tanár Dr. Kóbor József megyei főorvos, címzetes egyetemi tanárról legendák keringenek. Életútja rendkívüli: huszonkilenc évesen nevezték ki a Pécs Városi Rendelőintézet igazgatójává, aztán megyei főorvos lett - több mint másfél évtizede tölti be e posztot. Az orvostudományok kandidátusa, az Egészségügyi Tudományos Tanács tagja, az MTA és az Egészségügyi Minisztérium közös szakbizottságának tagja. . . és még lehetne sorolni a különböző választott funkcióit. Mindebből következik, _hogy rendkívül elfoglalt ember. Idejét percnyi pontossággal beosztja. Találkozásunkkor hófehér köpenyt visel - a napi munkaruhája, mely oz orvosi hivatásra utal. Barátságos, megnyerő beszélgetőpartner.- Mi rendkívüli időknek voltunk nemcsak tanúi, hanem részesei, formálói is - mondta beszélgetésünkkor. Pontosan emlékszem a KISZ újjászervezésére. Korábban DISZ-titkár voftam. Az ellenforradalom után 1957 januárjában elkezdődött a pártszervezés, majd március 20-án délután megalakult a Pécsi Egyetemi-Főiskolai KISZ-szervezet.- Mit jelentett az ön további munkájában, életének alakulásában a KISZ?- Mindent. Ez nem frázis - valóság — néz rám komolyan. — Én fiatal KlSZ-titkárként féltem, hogy nem értek szót a végzősökkel. Sikerült. Rengeteget számított, hogy az egyetemi tanácsüléseken minden döntéshez -kikérték a véleménye, met. Úgy érzem, jól képviseltem a fiatalokat. A diploma megszerzése után az oktatói KISZ-szervezet titkára lettem, és egyben tanársegéd a Szülészeti Klinikán. Beléptem a pártba — már 1951 óta párttag voltam, majd a munkásőrségbe.' Huszonkilenc éves fejjel a Pécs Városi Rendelő- intézet igazgatója, majd öt évvel később megyei főorvos lettem. Több mint tizenöt éve töltöm be ezt az állást. Nem szakadtam el a mozgalomtól, a fiataloktól. Bejárok az egyetemre, oktatok, tudományos közleményeket írok, előadásokat tartok. Mindezt természetesen egyedül nem értem volna el. Biztos, békés és megértő családi háttér nélkül nem lehet jó munkát végezni. Ugyanakkor a közvetlen feletteseim és a munkatársaim is rengeteget segítenek. Harminc éve KISZ-tag Eckert Péter munkásellátási csoportvezető Mérnöknek készült és ércbányász lett. belőle. A bánya megragadta és nem engedte el. Ugyanakkor minden lehetőséget megadott számára: alapító KISZ-tag, vezetőségi tag, üzemi KISZ-titkár, párttitkár, munkásellátási csoport vezető . . . — Óriási lelkesedéssel kezdtünk — emlékezik vissza beszélgetésünkkor a régmúltra. A Széchenyi Gimnáziumban lettem KISZ-tag 1957—58-ban. Az érettségi után 1959-ben tovább akartam tanulni, mérnöknek készültem. Nem sikerült. Elhelyezkedtem a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál. Abban az időben szerveződött a KISZ is. Rögtön vezetőségi tagnak választottak. Egy évvel később a 3-as számú bányaüzem KISZ-titkára lettem. Kezdetben csak néhány tagot számláltunk, aztán ahogy bővül a bánya — úgy nőtt a tagok száma is. Természetesen a feladatok is bővültek. Lelkesek voltunk, és fiatalok. Nem számított, hogy barakképületekben laktunk, rengeteg társadalmi munkát vállaltunk. Ügy készült el időre az üzem összes szociális létesítménye. Elvittek katonának — ott is KISZ-titkár lettem és a zászlóalj KISZ-vezetőségi tagja. Leszerelésem után 1963-ban visszakerültem a vállalathoz — megválasztottak a vállalati KISZ-bizottság titkárának. Alapvető feladat volt, hogy a gazdasági-politikai vezetéssel megoldjuk a napi gazdasági feladatokat, a fiatalok eszmei- politikai nevelését, és megfelelő szabadidős programot szervezzünk a számukra. Ifjúsági termelési versenyeket indítottunk, országos helyezéseket szereztünk meg. Mi találtuk ki a bányászatban a „Szakma ifjú mestere" mozgalmat. Ebben az időben indult az „Ifjúság a Szocializmusért" mozgalom és az „Ifjúsági brigódmozgalom" is. Rengeteg társadalmi munkát végeztünk vállalaton belül és városszerte. Nálunk alakult meg először az ifjúgárda század. Valamennyien le akartunk tenni valamit az asztalra. Kár, hogy eltűntek azok az idők, mikor a barátibb, oldottabb kapcsolatot tartottuk szem előtt, és háttérbe szorítottuk a ridegebb hivatalos kapcsolatot. A feladatok most sem mások, mint akkoriban voltak, csak az utat nem találták még meg. Pedig anyagi vonatkozásban és a technikai feltételekben jóval több áll a mai fiatalok rendelkezésére . . . Folyóiratszemie Három évtized tanulságaiból A TÁRSADALMI SZEML€ hagyományos rovatában, mely a három évtized tanulságai alapján az MSZMP politikájával foglalkozik, márciusi számában, Pozsgay Imre: A politikai intézmények és a társadalmi fejlődés című írását közli. A szerző utal arra, hogy a cikk célja: a politikai intézmények és a társadalmi fejlődés kölcsönhatását vizsgálva tanulságként idézze fel az elmúlt harminc év eredményeit, tapasztalatait a megújulás és a további előrehaladás előmozdítására. Természetesen kényszerül az ötvenes évek történetére is visszautalni, annak érdekében, hogy e korszaknak az utóbbi három évtizeden túlmutató tanulságaira is kitérjen. A párt politikájával összhangban — írja - vállalni kell a kéífrontos szemléletet. Hangsúlyozza, hogy a politikai intézmények és a társadalmi fejlődés kapcsolata és kölcsönhatása szempontjából egyik legizgalmasabb kérdés, hogy miként viszonyul egymáshoz a politikai hatalom, a politikai rendszer és a szocialista társadalmi fejlődés. írásában többek között megállapítja, hogy a társadalmi és a politikai intézmények fejlődésében kulcskérdés a párt szerepének és funkciójának alakulása. Ahhoz, hogy az MSZMP az ötvenes évek súlyos örökségével meg tudjon küzdeni, önmagára nézve is alapvető változásokat határozott el. Mindenekelőtt a pórtélét lenini normáinak szellemében újjá kellett szervezni a pártot. A párt nem uralmi pozíciónak, hanem szolgálatnak tekintette és tekinti ma is a társadalomban rá váró szerepet. Alaptétele, hogy Irányító funkciói olyan mértékben érvényesülhetnek, amilyen mér. tékben sikerül meggyőznie a társadalmat elhatározásainak helyességéről, s ez által képes annak aktív közreműködését megnyerni a határozótok megvalósításához. A politikai rendszer fejlesztésében is a párt önismerete volt a kiindulópont. A hatalom gyakorlásában az Önmérséklet útját járva, a nemzeti történelem és a társadalmi realitások figyelembevételével sikerült helyreállítani a párt hitelét, visszaszerezni a nép bizalmát, s meggyőzni a nagy többséget arról, hogy a szocializmus az egész nép számára épül. A pártban lezajlott gyökeres változások nagy hatással voltak a politikai rendszer intézményeire. Az államszervezet megújulásában első helyen az alkotmányos rend és a törvényesség helyreállításának van nagy jelentősége. A törvényesség- helyreállítása, az állam polgárok életviszonyainak érzékelhető javulása annak elismerését hozta, hogy az embereknek joguk van munkájuk értékével arányosan részesedni a megtermelt javakból. A párt egy széles alapokon működő népfrontos szövetségi politika segítségével átvezette a 'társadalmat a válságból a konszolidációba, a konszolidációból a közmegegyezésbe. Ez vált a szocialista nemzeti egység politikai útvonalává. A szocialista demokrácia fejlesztése újabb erőt- adott a nemzeti egységnek, a közmegegyezésnek. Az elmúlt harminc év tanulságait összegezve a HNF főtitkára hangsúlyozza: a politikai rendszer és a politikai intézmények együtt fejlődtek a társadalmi-gazdasági viszonyokkal, a párt kezdeményezője és irányítója volt a változásoknak, s ebben a folyamatban jelentős szerepet töltöttek be a politika egyéb intézményei. M. E. „Tiszta szívvel" vetélkedő Április 16 -án lesz a megyei középdöntő A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Televízió, a Népszava Lap- és Könyvkiadó Vállalat és a Könyvértékesítő Vállalat „Tiszta szívvel” címmel irodalmi vetélkedőt hirdetett József Attila halálának 50. évfordulója tiszteletére. A felmenő rendszerű vetélkedő ben három fős csapatok mérik össze tudásukat József Attila, illetve a felszabadulás utáni magyar irodalom íróinak, költőinek legjelentősebb műveinek ismeretéből. Baranya megyében a vetélkedő első fordulójában 146 csapat indult: többségükben szocialista brigádok és szakmunkástanuló közösségek képviselői. A 25 helyszínen zajló versenyből 53 csapat jutott a következő fordulóba, a megyei középdöntőbe. Ezt a fordulót 8 helyszínen egységesen április 16-án 16 órai kezdettel rendezik meg a megyei Szakszervezeti Könyvtár szervezésében. Szakmaközi vetélkedőt rendeznek a Mecseki Szénbányáknál, a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál, a KPVDSZ- nél és a Sopiana Gépgyárban. Területi verseny lesz Komlón, és Szigetváron, míg a pécsi csapatok az 506-os Ipari Szakmunkásképző Intézetben és a Pécsi Bőrgyárban mérik össze tudásukat. Az 53 csapat közül 10 juthat be a megyei döntőbe, amelyet júniusban rendeznek. A megyei középdöntőbe jutott 53 csapat tagjai számára a vetélkedő versenyanyaga nem változott az első fordulóhoz képest, csak annyiban, hogy József Attila versek köre bővült némiképp. A prózai művek közül most is három regénv képezi a vetélkedő alapját: Illés Béla: Honfoglalás, Fejes Endre: Rozsdatemető, Fekete Gyula: Az orvos halála. Takarékszövetkezet nyílt Pécsett A jövőre 30 éves takarékszövetkezetek legújabb jelentkezése: tegnap délután megnyílt és ma reggeltől fogadja ügyfeleit Pécs-Kertvárosban, a Ko- dolányi utcában a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet elegáns berendezésű kirendeltsége. A többi megyei városhoz hasonlóan tehát Pécs is belépett a sorba, helyet adva a dinamikusan fejlődő szövetkezeti ágazatnak. Az új létesítményben teljes körű hitel- és betétszolgáltatással, könyv- és lemezárusítással, a Hungária Biztosítóval együttműködve biztosítási ügyekben is várják az ügyfeleket. A megnyitón elhangzott: a takarékszövetkezetek ma már 25 féle szolgáltatást nyújtanak, s a siklósi cég az új kirendeltségében ezt teljes körűen nyújtja, a hosszú lejáratú hitelektől az átutalási betétszámlákig, a lottótól a gépkocsik befizetéséig. A. E.