Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-19 / 77. szám

1987. március 19., csütörtök Dunántúli napló 3 Eltűnnek a piros tetős házacskák Ot éven át üzemeltek a pécsi Irányi Dániel téri pavilonok, amiket rövidesen lebontanak Fotó: Prokszu László Muzeális borok Római boroskancsó ké­pével díszítik a Balaton- felvidéki muzeális borok palackjainak címkéit. A közelmúltban került elő egy ásatásnál a Balaton- felvidéken II. században használt kétfülű. feketére égetett agyagedény, ame­lyen „da bibere" (adj inni) felirat olvasható. A keszt­helyi Balaton Múzeumban restaurált edényt választot­ta cégérének, muzeális borai védjegyének a Ba- latonfelvidéki Szőlő- és Bortermelők Egyesülése. Az egyesülés gazdaságai az idén megkezdték a pa­lackokban érlelt különleges minőségű muzeális borok értékesítését. ■=eiel(get)ös ? Fűtésgondok a Kertvárosban Bontás és építés a Búza téren Uj pavilonok a Felsőmalom utcai piacon Lebontották a pécsi Irányi Dániel téren (közismertebb ne­vén a Búza téren) az omlado­zó, romos, öreg lakóházakat, de a változó gazdasági körül­mények között a tervezett be­építés elmaradt. Egyik nap az­tán kotrógépek kezdték simá­ra gyalulni a terepet, s hama­rosan csinos piros tetős házi­kók nőttek ki a földből. A pa­vilonokban büféket, falatozó­kat, trafikot, horgászboltot, fo­tóműtermet, divatárukereske­dést rendeztek be, és a környék egyre látogatottabbá vált. A piros tetős házacskák már nem sokáig lesznek itt; építkez­ni fognak a Búza téren, kell a hely. — A Pécsi Városi Tanács kártalanítási és elhelyezési igény nélkül, csupán átmeneti hasznosításra engedélyezte a területen a pavilonok felállítá­sát — mondja dr. Szőke Zsu­zsanna, a hivatal műszaki osz­tályának vezetője. — A házak gazdái is tud­ják, hogy az engedélyezett öt év idén júniusban lejár. Az építkezést az ősszel kezdik, s az alsó három kis épületnek már a nyáron el kell költöznie, a többieknek pedig folyamato­san, ahogy a területre szük­ség lesz. Az első költözők, özvegy Henrich Ferencné, Hüber Jó- zsefné divatárukereskedők és Kovács Gyula fotós, tudomásul veszik: az idő lejárt. — Új helyükről saját maguk­nak kell gondoskodni, hiszen ezt így is vállalták akkoriban — folytatja dr. Szőke Zsuzsan­na. — Én úgy tudom, hogy a pé­csi Piaci és Vásárcsarnoki Fel­ügyelőség a Felsőmalom utcai piacon néhányuknak helyet biztosít. — Pontosan 11 pavilon épül fel őszig a Felsőmalom utcai piacunkon — mondja Márfy Miklós, a felügyelőség igazga­tója. — Ebből ötöt már a saját embereinknek kötöttük le, akik évek óta romos bódékban árul­ják portékáikat. A maradék hat helyet ajánlottuk fel a Búza térieknek. A KIOSZ, a KISOSZ, a Pécsi Városi Tanács kereske­delmi és építési osztálya, vala­mint a felügyelőség szakembe­reiből álló bizottság döntötte el, hogy ki legyen az a hat vállal­kozó. Nem titok: a Felsőmalom utcai piac igencsak leromlott. A célunk az, hogy reprezenta­tív piacot alakítsunk ki, olyat amilyen tíz éve volt ez a hely. Stabil eladógárdót szeretnénk biztosítani, s ezzel visszacsalo­gatni ide a lakosságot. A Búza teret beépítik. Nem­sokára teherautók, daruskocsik, munkások százai lepik el. — Pécs 100 év óta legna­gyobb beruházásának terveit készítem — mondja Tilloi Ernő (Dél-dunántúli Tervező Válla­lat). — Félmillárd forintot meghaladó összköltséggel há­rom-négy év alatt egy kisebb városközpont épül itt fel. A komplexum északi oldalán az új Tudomány és Technika Há­zának alapjait rakják le, a házban egy 300 és egy 150 fős terem lesz, valamint tárgyalók, irodák, kiállítási termek. Hoz­zá kapcsolódik egy 800 sze­mélyt befogadó hangverseny- terem, a vele járó próbater­mekkel, öltözőkkel, tolmácsfül­kékkel. A főbejárat a Kossuth Lajos utcára nyílik majd. Óvári Zsuzsanna Másfél héttel ezelőtt több mint mint 500 lakó maradt fűtés nélkül Lvov-Kertváros új lakó­negyedében. Az esemény okát keresve indultunk el múlt hét szerda délelőttjén a PÉTÁV hő­ellenőrével. Hajas Imre utca 24. - Dávid Ervinné: — Amikor újra visszajött a tél, két napig jéghideg volt a radi­átor. Nem tudtam megfürdetni a babát, így is megfázott, még most is náthás. Úgy tudjuk, csőtörés volt, mert a pincében bokáig állt a víz. Illyés Gyula u. 35. — Barna­ki Istvánné: — Egy hete költöztünk be és most fordul elő először, hogy baj van a fűtéssel. Az éjszaka hűlt le a radiátor, reggelre itt voltak a szerelők, úgyhogy már langyosodik. Reméljük, később nem lesznek problémák. Csatlós János u. 7. - Varga Attiláné: — Előre szóltak, hogy az új házak bekötése miatt számítani kell kimaradásra, de nálunk jó volt a fűtés. Csak amióta eny­hébb az idő, mintha hidegebb lenne a lakás. A szóban forgó épületekben szerda délelőtt eqyébként ideá­lis lakáshőmérsékletet és meg­felelő vízhőfokot mértünk. Az ettől füqqetlen oroblémákra Illés Lajostól, a PÉTÁV és Ve­zér Jánostól, a kertvárosi kiren- deltséq művezetőjétől kértünk választ. Illés Lajos: — Az új lakásokban előfor­dul a folyós vagy levegős radiá­tor, amit rendszeresen javítunk, de a levegőnek vélt kuruttyolás, bugyborékolás sem mindig va­lós. A víz vezeti a hangot. Sok­szor a hőfogadó hibás csap­ágya kelti a zajt és viszi fel egészen a negyedik emeletre. A műszaki hibákon túl az új városrészekben más tényezőket is figyelembe kell venni. Főként azoknak, akik a hagyományos fűtéshez voltak hozzászokva, át kell állniuk a radiátorra, ami nem annyira hősugárzó, mint egyenletes hőleadó. így, ami­kor kint mínuszokat mérnek, mi 90 fokos vízzel fűtünk, a szo­bában mégsincs meg a kellő hőmérséklet. Ha viszont a kin­ti hőmérséklet már a 0 fok fe­lett van, mi átallunk az 55 fo­kos vízre, a langyosabb radiá­tor hiába biztosítja a megfe­lelő szoba-hőmérséklet, a lakó úgy érzi, nincs elég meleg. Vezér János: — A hibákat igyekszünk rö­vid időn belül elhárítani, vagy a bejelentő kért időpontjához igazodunk. Az egész rendszert érintő nagyobb zavaroknál vi­szont nemcsak rajtunk múlik a fűtés. A régi városrészben pél­dául azért nincs annyi panasz, mert a rendszert békén hagyják és beáll. Megtudtuk, a másfél héttel ezelőtti fűtéskimaradás a Ha­jas Imre utcában amiatt tör­tént, hogy a hőfogadóban a légtelenítő szelep tönkrement. A PÉTÁV arra hivatkozott, hogy a kivitelező selejt árut használt. A szerdai Illyés Gyula utcai zavarnak az oka állítólag az, hogy a még kivitelezés alatt ál­ló épületben, ahol a szakipari munkák elvégzéséhez a PÉTÁV” téliesített fűtést biztosított, az ott dolgozók nyitvahagyták az ablakot, vagy nem végezék el a rendszer cirkulációjának el­lenőrzését. Ennek következté­ben egy iégdugó a rendszer egyik radiátorát elszigetelte, és az lefoqvott. A BÉV ezt cáfolja. N. A. Mk$ beszélgetések mm Önmegvalósítás Peter Lauster könyve egyik fejezetében számos hozzá for­duló esetéből válogatott ki ti­zenötöt. Ezeket természetesen más nevekül közli némileg rö­vidített formában. íme néhány részlet négy esetből: © Marianne, 28 éves, egye­dül él, tanárnő. Hivatását, ön­álló életét szereti, eddigi kap­csolatai jók voltak. Életének ér­telmét nem okvetlenül a házas­ságban látja. Problémája, hogy gyakran szorong az egyedüllét­től. Sem a jó szexuális kapcso­lat, sem a szerelem nem tudta eddig ettől az érzéstől megsza­badítani. A beszélgetésekből kiderül, hogy az időszakos egyedüllét nem okvetlenül ne­gatív állapot, ezért M. problé­mája nem elsősorban az egye­düllét, hanem az, hogy ennek pozitív, alkotó lehetőségeit nem ismerte fel önmagában. Vala­mihez - sőt több dologhoz is — mindenkiben van tehetség. Ha ezt megvalósítja, akkor az a társas lét is szebb, gazda­gabb lesz számára, amely elől eddig lelke mélyén. mégiscsak elzárkózott. © Günther, 36 éves, nős, fi­zikus. Úgy érzi, szaktudása, mű­veltsége miatt nincs mit szé­gyenkeznie, mégis komoly köz­lési gátlással küzd, különösen, ha közvetlen vagy közvetett módon véleményt kérnek tőle. Pedig lenne mondanivalója. Szakmai ismereteit sem tudja átadni másoknak. Gyakran vá­dolja magát, amiért hallgat és a „küszöböt" nem tudja átlép­ni. Ebben az esetben a beszéd­gátlás az adás, adakozás gó- toltsága. Nemcsak anyagiak­ban, szellemiekben is lehet fös­vény az ember. Lauster taná­csára G. először mindig leírta, amit mondani akart, vagy amit mondania kellett volna. A pa­pírral szembeni ellenállás nem volt olyan erős, mint a beszéd­del. A jó emberi kapcsolatok­ban az „adok" és a „kapok” között nagyjából egyensúly uralkodik. Minél inkább tanulja meg az ember „kifejezni", „át­adni” önmagát, annál könnyeb­ben fogadja be az újat, az is­meretlent és annál intenzivebb, teljesebb és szabadabb életet él. © Elvira, 32 éves, elvált, mű­szaki rajzoló. Túl kevés az ön­bizalma, mások könnyen elbi­zonytalanítják. Részt vett már csoportterápián, jógázott, auto­gén tréninggel is próbálkozott. Azt mondja, mindegyik segített is egy kicsit a maga módján: megismerte mások problémáit, frissebbnek, kevésbé feszültnek érezte magát. De a magabiz­tonsága nem lett erősebb. A biztonságot nem lehet akarat­tal elérni, az ember minél in­kább akarja, annál görcsösebb, természetellenesebb, bizonyta­lanabb lesz. A magabiztonsá­got hiába „játssza meg" az ember mások előtt, a valóság például egy nem várt esemény kapcsán azonnal kiderül. A bel­ső biztonság felé vezető úton az ember akkor indul el. ami­kor feladja azt a törekvését, hogy mindig és mindenáron magabiztos legyen. Amikor egy­szerűen beismeri, hogy olyan, amilyen. És ha úgy adódik, le­gyen csak nyugodtan bizonyta­lan. Az önismeretre, önmagam elfogadására - és nem mások véleményére — építhetem fel biztonságomat. © Udo, 34 éves, festőmű­vész. _Megél a festészetből, de az „áttörés”, a nagy alkotások eddig nem sikerültek. Érzi, hogy valami hiányzik képeiből, ami a lelke mélyén fekszik. A be­szélgetésekből megtudjuk, mennyire ragaszkodik a festő ahhoz, hogy egyéni stílusát megőrizze. De a kiművelt stílus mögött az ember nem válik lát­hatóvá, az esztétikum mögé rejti magát. A beszélgetésekből régi nagy festők példái kerül­nek elő. Minden képük önmeg­valósítás volt. És ugyan ki ve­zette célhoz őket? Lauster eddigi gyakorlatából azt a tanulságot vonja le, hogy az élet bármely területén hatá­sos lehet a magával és környe­zetével küzdő embert meghall­gató és megértő segítség, de a megoldáshoz vezető utat min­denkinek magának kell megta­lálnia és végigjárnia. Erről az útról beszél a szer­ző a könyv utolsó fejezeteiben, melyről a befejező részben lesz szó. Dr. Zágony Rudolf Szakmunkások felsőfokú tanulmányokra előkészítő tanfolyamai A következő tanévben o műszaki, a közgazdasági, a mezőgazdasági és élelmiszeripari, valamint a jogi szakterületeken szervezik meg a Szakmunkások Előkészítő Tanfolyp- mait (SZÉT). Felvételre azok a szakmunkások jelentkezhetnek, akik 30 évesnél nem idősebbek, fizikai munkakörben leg­alább 3 dvig kiemelkedő munkát vé­geztek, s a jelentkezés időpontjában is fizikai munkásként dolgoznak. Alapvető feltétel, hogy jelentkezésü­ket a vállalat vezetősége támogas­sa: vállalja, hogy a tanfolyam ide­jére, s a nappali tagozaton folyta­tandó felsőfokú tanulmányok időtar­tamára az erre vonatkozó rendeletek­ben megállapított kedvezményeket számukra biztosítja. A felvételre ja­vasolt szakmunkások alkalmassági és képességvizsgán vesznek részt. A tanfolyamra pályázók vállalatuk személyzeti (oktatási) osztályán je­lentkezhetnek 1987 március végéig. Itt kérhetnek további, részletekre is kiterjedő felvilágosítást, itt kapnak jelentkezési lapot is, amelyet kitölt­ve, a szükséges mellékletekkel együtt 1987. április 10-ig kell ugyan­ide visszajuttatni. A vállalat vezetősége — az érin­tett munkáskollektívák véleményének meghallgatásával — bírálja el a jelentkezéseket, s akiket továbbta­nulásra alkalmasnak tartanak és ja­vasolnak, azok jelentkezési lapját április 15-ig küldik meg a megpá­lyázott szakterület SZÉT igazgatósá­gának. Hé|ixe(t sxakemberek, korszerű technika Szerelés - feszültség alatt A FÁM egy módszer: fe- szültség alatti munkát jelent. Lényege, hogy kis-, és középfe­szültségen, megfelelő szigete­lő eszközökkel, akár folyama­tos áramszolgáltatás mellett biztonságban dolgozhatnak a szerelők. A szocialista államok közül elsőként Magyarország vette át ezt a technológiát, s ma már az áramszolgáltatás 23 üzemigazgatóságán ismert. A lakosságot ellátó, kisfe­szültségű vezetékek javításánál munkavédelmi előírás a szige­telő kesztyű, a speciális szer­számok és a műszál nélküli ru­ha. A középfeszültségen már bonyolultabb a helyzet, hiszen ott alapkövetelmény, hogy a szerelő 60 centiméternél köze­lebb nem kerülhet a vezeték­hez. Az egyébként hagyomá­nyos szerszámok a kézből egy 60 centinél hosszabb, szige­telő műanyagaid végére ke­rülnek, s a javítás alatt a szomszédos vezetőket is mű­anyagburkolattal látják el. — A Magyar Villamos Mű­vek 1976-ban kért fel bennün­ket a FAM-rendszer kiépítésé­re — meséli Szakonyi Ágoston, a Dél-dunántúli Áramszolgálta­tó Vállalat FAM-fejlesztési osztályvezetője. - Ezt követő­en járt 1978-ban delegációnk a francia villamos műveknél, majd az USA-ban, Kanadában. A szükséges eszközök beszer­zésével és a szigetvári kiképző központ megszületésével 1980- ra teremtettük meg a feltéte­leket az oktatáshoz. Ma már 2600 felett van a képzettek száma, s az ország 60 százalékában elvileg alkal­mazzák a módszert. Az 1990-ig szóló képzési és fejlesztési program pedig lehetővé teszi, hogy 3 év múlva alapellátás szintjén az ország egész terü­letén megvalósuljon a FÁM. * A statisztikai adatok azt mutatják: a fAM alkalmával kevesebb baleset történt, mint a hagyományos technológiá­nál. Nincs norma, a munka szervezettebb, nem beszélve a kulturáltabb körülményekről.- Ha a növekvő fogyasztói igényeket vesszük és ezzel szemben azt, hogy a karban­tartási kikapcsolások ideje jó­val meghaladja az üzemzava­rokból adódó árarnkimaradá- sokat, mindenképpen nagy je­lentősége van a FAM-nak — érvel Szakonyi Ágoston. - A termeléskiesések és népgaz­dasági károk csökkenésével megtérülnek a befektetések. Az importszerszámok köre is egy­re szűkül, mivel jó eredménye­ket érnek el az eszközöket gyártó hazai partnereink. így a Műanyagipari Kutató Intézet túl van a szigetelő rúd első próbagyártásán, amit eddig csak az USA-ban és Francia- országban állítottak elő. A hazai FAM-eredmények kiváló szellemi exportnak Ígér­keznek. A tudományos, műsza­ki együttműködési megállapo­dás keretében szinte valameny- nyi szomszédos országban be­mutatkoztunk. A módszer hatá­rokon kívüli elterjesztésének el­ső eredménye, hogy a grazi Steier Villamos Művektől már­cius 30-ával osztrák szakem­berek egy csoportja kezdi meg a szigetvári oktatási központ­ban az év első FÁM tanfolya­mát. Németh Anita Az előirt biztonságos távolság­ban, szigetelő müanyagrudak- kal dolgoznak a szerelők.

Next

/
Thumbnails
Contents