Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-03 / 61. szám
Vilég proletárja;, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIV. évfolyam, 61. szám 1987. március 3., kedd Ara: 1,80 Fi Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból Világtéma a szovjet leszerelési javaslat (2. oldal) A hulladékgyűjtés közérdek, űzetnek érte (5. oldal) Megkezdték Pécsett o Bajcsy-Zsilinszky utca felújítását (5. oldat) Mikor pótoljuk a téli kiesést? Sevardnadze körutazása Mezőgazdasági munkák Délnyugat-Baranyában A fejtrágyázás nagyrészt befejeződött Költséges gépfel újító sok, akadozó anyagbeszerzés alán majd csak július tá- ján, a nagy kánikulá- - ™ ban fejeződik be az a vita, amely január közepe óta dúl országosan: felkészültünk-e az idei nagy télre? Anélkül, hogy ebben a véget érni nem akaró vitában állást akarnánk foglalni, annyit ki lehet jelenteni: az ipari vállalatok nagy általánosságban valóban felkészülten várták a telet, "jó részük számolt azzal, hogy ha nagyon sok hó esik, vagy ha olyan hidegek lesznek, amilyenek mifelénk egy évszázadban alig háromszor- négyszer fordulnak elő —termelni akkor is kell. Természetes, hogy ez nem volt olyan egyszerű, mint ahogyan — utólag — szólni lehet .róla. A külfejtéses bányákban például január 13-tól 18- ig 33 ezer tonna szén kitermelése maradt el. Ennek éppen egyharmada — 11 ezer tonna - volt a kiesés a hagyományos művelésű szénbányáknál, elsősorban a peremkülfejtéseken. Ugyancsak lényeges volt a tél rr iatti kiesés a villamos- energia-szolgáltatásban, ahol január 12-én és 13-án életbe kellett léptetni az országos *terheléskorlátozás A-fokozatát. Ez 300 megawatt kiesését jelentette és 166 fogyasztótérintett. Elsősorban ipari- üzemeket, de előfordult áramkiesés háztartásoknál is. Az viszont kevéssé mutat előrelátásra, hogy az energia- termelés azoknál az erőműveknél csökkent, amelyek a kül- fejtésű bányák szenével tüzelnek. Vajmi kevés lehetett ott a tartalék - vagy ha igen, nem eléggé fagybiztos helyen tárolták a szenet. Az ok ugyanis mindenütt a szénkészletek lefagyása volt. Ahol viszont az úgynevezett alternatív tüzelésre rendezkedtek be — vagyis gázzal éppúgy tudnak fűteni, mint olajjal - ott a leghidegebb, hófúvásos napokon egyszerűen átálltak az olajtüzelésre, Így történhetett meg - ami nemzetközi elismerést váltott ki azcrkban a napokban, amikor egész Európa küszködött a téllel -, hogy Magyar- országon nem volt zavar a gázellátásban. Százhúsz vállalat — a népgazdaság szempontjából legfontosabbak — adott napi helyzetjelentést január 12-tő| az Ipari Minisztérium vezetőiből alakult operativ bizottságnak. A jelentések olykor jobban hasonlítottak ostromlott városok hadijelentéseihez, mint békés üzemek termelési számsoraihoz — ám a helyzet sem volt békésnek, de legalábbis -mindennapinak mondható: a fűtőanyag- és nyersanyag- készletek egyre fogytak, a havazást pedig előbb szélviharok, majd rendkívüli hidegek váltották fel.- Éppen ezért - mint Andies Alpár, az Ipari Minisztérium főosztályvezető-helyettese mondja az ipar operatív bizottsága állondó, szoros kapcsolatban állt a MÁV Vezérigazgatóságával. A szállítások, pontosabban: a szállítás nehézségei okozták a legtöbb gondot. Sem a vonatok, sem a távolsági autóbuszok nem tudtak menetrend szerint közlekedni. Ez pedig - többek között - azt jelentette, hogy január 12-én, 13-án a dolgozóknak átlagosan csak 30-50 százaléka jutott el munkahelyére, s ők is többnyire nagy, több órás késéssel. Voltak olyan üzemek, vállalatok is, amelyeknél a dolgozók 90 százaléka hiányzott - az időjárás által igazoltan. S ott, ahol a dolgozók - több-kevesebb hiányzással - bent voltak munkahelyükön, a termelés megindításának (vagy akárcsak folytatásának) első feltétele volt, hogy eltakarítsák a havat legalább az ajtók, kapuk elől, védett helyre vigyék az érzékenyebb anyagokat, műszereket, s általában a lehető legjobban - védekezzenek a tél várható, további kártételei ellen. (Ha zárójelben is, de meg kell jegyezni: ezeknek a munkáknak jó részét korábban is elvégezhették volna, számítva arra, hogy 1987-ben - mint minden évben — várható a tél beállta.) Bizony, előfordult olyasmi, s nem is egy helyen, hogy a vállalat igazgatója és más vezetői a munkásokkal és az adminisztráció megérkezett dolgozóival együtt lapátolták a havat az üzemrészek közötti utakról, a raktárajtók elől, meg ahonnan a legfontosabb, legsürgősebb volt. Az sem ment ritkaságszámba, hogy csak egy-két üzemrészben dolgoztak, oda vonták össze a gyár más részlegeiből is a munkásokat, műszakiakat. Abból kiindulva. hogy a részleges termelés is több a semminél . . . Mindez csak néhány napig tartott. Hozzá kellene tenni, hogy „szerencsére" — de ehhez nem sok köze volt a szerencsének, sokkal több az emberi találékonyságnak, a munkahely iránt érzett felelősségnek, mind a vezetők, mind a többi dolgozó részéről. Egyetlen olyan esetet sem jegyeztek föl, hogy valaki a nagy hidegre, hófúvásra hivatkozással igyekezett volna magának „fagyszabadságot" szervezni. Mindenki számára természetes volt, hogy ezt be kell pótolni, hiszen a mainál jobb gazdasági helyzetben sem lehet ekkora hátrányt hurcolni egész éven ót. Mindjárt hozzáfogtak a hétvégi műszakok megszervezéséhez: januárban 73 vállalatnál dolgoztak szombaton vagy (néhol és) vasárnap, összesen 204 műszakot teljesítve. Februárra maradt a kiesés nagyobbik felének pótlása: 103 vállalatnál terveztek 414 műszakot. ■ "“'gy a feldolgozóiparban az első negyedév végéig felszámolnak minden lemaradást. A bányákban nincsenek gondok, hiszen csak ott volt több-kevesebb kiesés, ahol a közlekedési nehézségek miatt nem tudtak munkahelyükre jutni a bányászok. S a közlekedési vállalatok dicséretére szóljon, hogy az élelmiszer- és üzemanyagszállítós utón - mert ez volt a legfontosabb, kétségtelenül - a bányászjó- ratok időben-rendben indítását tartották legfőbb feladatuknak. Legtovább tart a kiesés ledolgozása a folyamatosan termelő üzemeknél, ahol a cél „csupán" az, hogy ne vigyék át az 1987-es tél miatti hiányt 1988-ra. Ezt azonban — ésszerű-, gazdasági-szervezési intézkedésekkel — el fogják kerülni. Vállalták, amint elmúltak a nehéz, téli napok. V. E. Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere vasárnap este ázsiai—csendes-óceáni körútra indult. Ausztráliában, Indonéziában,, Laoszban, Kambodzsában és Vietnamban tesz hivatalos látogatást. Hazánkba érkezett az NDK miniszterelnökhelyettese Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a Magyar-NDK Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozata elnökének a meghívására hétfőn Budapestre érkezett Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettes, a bizottság NDK-beli társelnöke. Hétfő délelőtt Marjai József és Wolfgang Rauchfuss a Parlamentben szakértők bevonásával megkezdték a tárgyalásokat a két ország közötti együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdésekről. Lázár György, a Minisztertanács elnöke a nap folyamán hivatalában fogadta Wolfgang Rauchfusst. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József. Jelen volt Karl-Heinz Lugenherm, az NDK budapesti nagykövete. Pekingben tárgyal az amerikai külügyminiszter Hétfőn megkezdődtek a hi- vatolps tárgyalások a vasárnap Pekingbe érkezett George Shultz amerikai külügyminiszter és a kínai vezető politikusok között. Kínai közlés szerint hétfőn délelőtt Vu Hszüe- csien államtanácsos és külügyminiszter tárgyalt az amerikai diplomácia vezetőjével közös érdeklődésre számot tar. tó nemzetközi, valamint kétoldalú kérdésekről. A múlt heti fagyokat kihasználva az őszi vetések kétharmadán, 300 hektáron elvégezték a bogádmindszenti tsz-ben a fejtrágyázást. A tavaszi vetés előtti talajmunkákhoz szükséges gépek felkészítése még tart. A megfelelő javítást, karbantartást alkatrészhiány akadályozza. A két Rába-Steiger traktor közül az egyiknek a sebváltóját kellene kicserélni, az ásóboronán pedig az FE 40- es csapágyakat. Az 1100 hektárnyi terület talajelőkészítését a bogádmindszentiek kénytele. nek a rossz állapotú gépekkel megkezdeni. Hasonló gondokkal küszködnek a vájsz lói téeszben is: elő kell venni a régi traktorokat, mivel az év elejére ígért két John Deer csak augusztusban érkezik meg. A 8—10 éves gépek felújítása jelentős költség- növekedést okoz: a T 150-es traktornál 400 ezer forintba kerül csak a motorcsere. A tavaszi megművelésre váró szántóterület 1500 hektár. A fejtrágyát a 450 hektáros őszi vetésre mór elszórták. A vajszlóiaknak a tavalyi évben meghiúsult export okoz igazán fejtörést: közel félszáz tonna mustármag és 140 tonna csíkos napraforgó maradt a raktár- rakban. Takarmányba keverni az utóbbit túl drága lenne, de az egyéb hasznosításról semmi biztatót nem tudott mondani dr. Baranyi László elnök. Az elmúlt évet így is 9,5 millió forint nyereséggel zárták, 155 milliós árbevétel mellett (pedig elestek a növény- termesztési árkiegészítéstől is). Sellyén közel ezer hektáron befejezték az első fejtrágyá- zást, másfél-két hónap múlva megismétlik. Pántya László növénytermesztési főágazatvezetö szerint így növelik a hatástartamot. A terület háromnegyedén szántóföldi gépekkel, egynegyedén — amikor már felengedett a föld '— helikopterrel végezték a fejtrágyózást. Tavaly csak április elsején láthattak a talajelőkészítéshez, idén nincs akkora belvíz, remélik, hogy időben kezdhetnek a több mint kétezer hektár műveléséhez. A vejti tsz ez év februárjában lépett be a kétújfalui repülőgépes növényvédelmi társulásba. Az őszi búza tápanyagutánpótlását már a levegőből végzik (bár a művelőutas technológia is lehetőséget nyújt a kármentes fejtrágyázásra). A vejtiek is kétszeresen fejtrágyázzák a 650 hektáros őszi vetést: valószínűleg a jövő héten először és március közepén másodszor. A tavaszi munkák kezdetére körülbelül két hét múlva befejezik a John Deerek és Rába-Steigerek karbantartását. A javításokhoz a KITE szakemberei adnők segítséget. L. Cs. K. Négy tavasz ifjúsága A Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontásának 30. évfordulóját köszöntő kiállítás nyílt hétfőn a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeumban. A Négy tavasz ifjúsága című tárlatot - amely felidézi a KISZ elődeinek tekintett ifjúsági szervezetek történetét, valamint az 1957- ben létrejött ifjúsági szövetség fejlődésének állomásait - Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója nyitotta meg. Visszajött a tél, amely Pécsett ismét nehézségeket okozott a közlekedésben. (Tájékoztató az 5. oldalon) A bogódmindszenti termelőszövetkezet géptelepén tavaszi munkákhoz készítik elő a munkagépeket. Fotó: Proksza László
