Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-13 / 71. szám
1987. március 13., péntek Dimäntmt napló 3 Huszonöt uj ház — 5 év alatt Üj házsor Egyházaskozáron Fotó: Kóródi Gábor Félmillió az építkezéshez Fiatal családok támogatása Egyházaskozáron Diákotthonok az idegenforgalomban Májusra, júniusra már most lefoglalt pécsi szálláshelyek bizonyítják: szükség van a diákok zsebének megfelelő árakra. Idén várhatóan a középiskolai diákszállásokra esik a hangsúly. A Tanárképző Főiskola Jakabhegyi úti kollégiumában korlátozott számban lesz hely. A Hotel Nyár nem indul, mert az Orvostudományi Egyetem Balassa A és B épülete felújításra kerül. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola diákotthonában azonban az elmúlt évekhez hasonlóan helyet adnak a nyári diákturizmusnak. A pécsi középiskolai kollégiumok közül nemcsak nyáron, de tanévközi, szorgalmi időben, hétvégén is van szálláslehetőség, amikor a tanulók egy része hazautazik. A 280 főt befogadó Geisler Eta leánykollégium nyári szállásokból befolyt jövedelme tavaly 350 000 forint volt. Ebből vásároltak valamennyi szintre új mosógépet, centrifugát. A kollégiumok csak csoportokat fogadnak. Ez alól kivétel a kimodottan egyéni ifjúsági turizmust szolgáló, legolcsóbb kategóriájú ún. építőtábori hotel. Három évvel ezelőtt úttörőként Pécs nyitotta meg az országnak az első ilyen jellegű szállót a Zipernovszky Kalamór kollégiumban. Állandóan telt házzal dolgoztak a diákok, akik társadalmi munkában vállalták a házigazda szerepét. Tavaly az 506-os vállalta a feladatot. Hogy idén hol lesz, az egyelőre még nem dőlt el. Nemcsak kirándulócsoportok, országjáró osztályok, a különböző versenyek résztvevői is ideális szállást találnak a kollégiumokban, így például az Asztalos János kollégium már hagyo- mányszerűen fogadja a nyári környezetvédő tábor lakóit illetve a megyei diáktanács által rendezett területi sportversenyek és úttörő olimpiák résztvevőit. Egyedülálló az Universitas utcai új főiskolai kollégium. Amíg az otthonok zömében nyáron az ellátást nem tudják biztosítani, addig az Universitas utcában - a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat tanévközben menzaként üzemeltetett — éttermében nyáron is étkezhetnek a fiatalok. (N. A.) Alig tíz kilométerre a megyehatártól, a Mecsek északkeleti, dombokká, lankákká szelídült vonulatában fekszik Egy- házaskozár. Az utóbbi öt évben 28 új ház épült itt, egy egész utca, amely a Szekfű nevet viseli. Ha az okokat keressük, nyilvánvalóan meghatározó fontosságúnak kell értékelni, hogy a község termelőszövetkezete hosszabb idő óta jól fejlődik, megfelelő a lakosság ellátásának színvonala, s a közlekedésre sem lehet különösebb panasz. De fontos az is, hogy a fiatal családok letelepülését, otthonteremtését minden lehetőséget megragadva támogatja a községi tanács. Ilyen lehetőség volt a megyei tanács által meghirdetett akció a fiatal családok lakásépítésének, lakás és építésite- lek-vásárlásának támogatására. A hetedik ötéves terv időszakában Egyházaskozáron minden évben 8 fiatal családot támogatnak az önálló otthon megteremtéséhez. Négy család részesülhet 40-40 ezer forint vissza nem térítendő segélyben. Igényjogosultságuk alapja, hogy a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a havi 2700 forintot. Másik négy család az előző évben még 50, az idéntől már 80 ezer forint kölcsönt kaphat hasonló célra. Ezek a fiatal családok azok köréből kerülhetnek ki, akiknél az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 3000 forintot. A kölcsön kamatterheit a községi tanács magára vállalja. Ha összeszámoljuk, milyen támogatásokkal, kölcsönökkel kezdhet bele egy Egyházaskozáron letelepülni vágyó fiatal házaspár a házépítésbe, igencsak előnyös képet kapunk. Ha a termelőszövetkezet dolgozója, akkor onnan 100 000 forintot, a tanácsi akció révén 80 000 forint kölcsönt, az OTP- től 320 000 forintot, vagyis félmilliót kap összesen. De nem kizárt, hogy ha kevés a jelentkező, egy család nemcsak 80 000 forintos kölcsönt, de a 40 000 forintos segélyt is megkaphatja a tanácsi akció évi 480 000 forintos keretéből, ha a házaspár másik tagja más munkáltatónál dolgozik, onnan is kaphat támogatást. Mindehhez járul még az a lehetőség, hogy a termelőszövetkezet minden építkező dolgozójának 1000 kilométerig kedvezményes fuvart biztosít. Költsége kilométerenként 4 forint. Könnyen kiszámítható, hogy ez is óriási megtakarítás: más fuvarvállalónak ennek az összegnek a három-négyszeresét fizethetné. Ha figyelembe vesszük, hogy egy szerényebb családi ház típustervének költségszámításában 720 000 forint szerepel, s hogy ezt az egyházaskozári építkezők nemhogy nem lépik túl, de családi, baráti kalákában dolgozva ennél még olcsóbban is fel tudják építeni a házat, akkor ez a félmillió forint legfeljebb 200 000 forintnyi saját erő előteremtését igényli. Gyakori gond, hogy az OTP az egyházaskozári körülményeket nem ismerve, vagy azokat el nem fogadva, a fentiek ellenére egymillió forint költségfedezetet követel az építkezőktől, amikor azoknak nincs is ennyire szükségük. Előnyös a helyzetük azoknak a családoknak is, akik használt lakást vásárolnak Egyházaskozáron, vagy társközségeiben, hiszen ha a tanács közreműködésével bonyolódik le az ügylet, akkor illetékmentes. A családi ház építésének első lépése a telekvásárlás. S nemegyszer ez az első buktató is, vagy éppen akadály. Van-e egyáltalán, s ha van, elfogadható áron-e? Egyházaskozáron 1985-re elfogytak a telkek. De ilyen időszak ezután évtizedekig nem lesz. A tanács által készíttetett rendezési terv 95 építési telekkel számol. A megvalósítás első ütemében 25 vízvezetékkel, villamos árammal ellátott telket alakítottak ki, amelyből tavaly már nyolc elkelt, s az idei évre még öt család jelentette be vásárlási szándékát. A telekméretek megszabásánál figyelemmel voltak arra is, hogy az új településrészek megtarthassák falusi jellegüket. Mindegyik telek 240-260 négyszögöl alapterületű. Áruk is kedvező, főleg, ha figyelembe vesszük a környékbeli nagyközségekben előforduló 70-100 000 forintos telekárakat: Egyházaskozáron már 40 000 forintért hozzá lehet jutni a fent említett nagyságú telekhez. Az olcsóságnak egy titka van: a községi tanács nem adta át a telkeket értékesítésre az OTP-nek, hanem maga végzi az ezzel kapcsolatos minden feladatot. Nem kíván a telekügyleten keresni, s ezzel legalább 20-30 000 forintot megtakarított a vásárlóknak, akik közül nem egy éppen a tanácsi akció révén neki juttatott segélyből vett magának építési telket. D. I. Jauult a munkaidő ki Haszna lasa Teljesítménybérezés a MÁ V-ná! Az ország legnagyobb vállalata a MÁV. A magyar méretekben valóságos óriás az utóbbi másfél—két évtizedben saját nagyságrendjének megfelelő gondokkal küszködött a gazdaságosság, technikai-műszaki fejlesztés, szolgáltatásainak színvonala, munkaerőhelyzete és az ezzel összefüggő bérgazdálkodás tekintetében. A múlt idő használata talán nem egészen indokolt, de az elmúlt egy —másfél évben olyan változások születtek, illetve kezdődtek el, amelyek a MÁV legalapvetőbb gondjain lényegesen eny. híthetnek. Első helyen lehet említeni az új közlekedéspolitikai koncepciót és irányítási rendszert, amely a MÁV esetében az alaprendszerű közlekedést, a kötött menetrendhez való fokozottabb igazodást jelenti nemcsak a személyforgalomban, de mindinkább a tehervonati közlekedésre is kiterjedően. A racionálisabb munkaerőgazdálkodás érdekében a MÁV Vezérigazgatóság a korábbi bérszínvonal érdekeltségi rendszerről keresettömeg érdekeltségre tért át 1987-ben. Az éves bérfejlesztést tavaly április 1- jétől adják. A vasúti utozó személyzet teljesítménybér-tételeit 1986. január 1-ig visszamenőleg felemelték. Az építési és fenntartási szolgálat területén visszamenőleg 1986. július 1-ig szintén emelték a bért. A felsorolt bérintézkedések hatására a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérszínvonala 7 százalékkal, keresetük pedig 5,57 százalékkal emelkedett. A Vasutasok Szakszervezete Pécsi Területi Intéző Bizottsága tavaly több alkalommal is foglalkozott bérpolitikai kérdésekkel, s idén márciusban terítékre kerülnek a bérpolitikai intézkedések végrehajtásának tapasztalatai. A pécsi vasút- igazgatósógnól 1986-ban átfogóan megvizsgálták az érvényben lévő teljesítménybér-rendszereket. A vizsgálat általános megállapítása szerint a teljesítménybéres kereset aránya az összes kereseten belül a kezdeti idők 2—3 százalékával szemben 8—10 százalékra emelkedett. A szakszervezet javasolja a teljesítménybérek kereseten belüli arányát a jelenleginek legalább háromszorosára növeljék az építési és fenntartási dolgozóknál, a vontatási telepi mozdony- és kocsijavítóknál, a karbantartást végző dolgozóknál, a személykocsi tisztítóknál és a határszállítmányozást végzőknél. A teljesítménybér-keretek megszüntetését javasolják a villamos vonalfőnökség és a gazdasági vasútok dolgozóinál, valamint az állomási takarítóknál és a vontatási számadóknál. A pécsi vasútigazgatóságnál tavaly az épület- és hídfenntartási főnökségnél kísérleti jelleggel bevezették az egyösszegű utalványozási rendszert, egyelőre három meghatározott feladat ellátására. A teljesítménybérezésnek ez o formája az idáig nem volt használatos a vasútnál. A későbbiekben is elsősorban a pontosan tervezhető felújítási munkák illetve beruházások elszámolására alkalmas. Teljesítményre ösztönző jellege abban áll, hogy a határidő előtt végrehajtott feladatért teljes összegű prémiumot fizetnek. Ma már több mint kísérlet az ösztönző rendszer, amelyet tavaly év elején vezettek be a Pécsbánya rendezői- kocsijavító műhelyben. A teljesítmény megállapítása „súlyszorzószá- mos rendszerben" történik, amelyben minden munkának előre meghatározott értéke van. A dolgozók a műhelyben kifüggesztett teljesítménytáblán napról napra követhetik, hogy személy szerint mennyit kerestek. Ennek hatására jelentősen javult a munkaidő kihasználása, a teljesítmény az előző évi 110—115 százalékánál állandósult, s a dolgozók havonta 800—900 forinttal többet keresnek. D. I. A beszámoló-tervező taggyűlések tapasztalatairól A mai nappal befejeződtek a beszámoló-tervező taggyűlések a megye gazdasági egységeiben, a hivatalokban és intézményekben, a lakóterületen működő pártszervezetekben. Ebben az évben új formában és ennek megfelelő hangsúlyváltozásokkal, a beszámolásokra és a munkatervek elfogadására együtt, február 1. és március 15. között került sor úgy, hogy a feladatok meghatározására összpontosult a fő figyelem. Az alapszervezeti taggyűléseket megelőzték a pártvezetőségek összevont taggyűlései és küldöttgyűlései. összességében kedvező körülmények között és megfelelő feltételek melett tanácskozhattak megyénk kommunistái. A kedvező körülmények között kell szómba vennünk, hogy gazdasági életünk több területén az országosnál jobb eredményeket értünk el 1986-ban. Életszínvonalunk jovult, az életkörülményeket javító célkitűzéseink teljesültek. Gondjaink ellenére viszonyainkat jelentős politikai feszültségek nem terhelik. Me- qyénk lakosságának többsége becsületesen dolqozik és mun- káia révén akar boldoqulni. Az érdemi munka feltételei között kell megemlíteni, hogy a taggyűlések idejére az alapszervezetek rendelkezésére álltak gazdasági egységük 1986. évi pontos eredményei, ismertek voltak az 1987. évet meghatározó törekvések és szabályzók. Ez lehetőséget biztosított az átfogó, de pontos értékelésre, és a feladatok irányainak megfogalmazására. (Jelentőségét növeli, hogy a vállalati önállóság növekedésével együtt nőtt a helyi pártszervezetek önállósága és felelőssége is.) Kedvező politikai légkört biztosított a munkához az, hogy a pártszervezetek méq 1986- ban megismerték és feldolgozták a Központi Bizottság 1986. november 20-i határozatát. Januárban pártnapokon a párttagok és a párton kívüliek széles köre eqyütt vitatta meg a helyi teendőket. Mindezek eredményeként a beszámoló-tervező pártfórumokat kellő előkészítéssel, jó légkörben, megfelelő nyilvánosság mellett bonyolították le. A munka középpontjában a helyi feladatok álltak és nagyobb figyelmet kaptak a változtatás, o megújulás tennivalói. A feladatoknak a pártalapszerveze- tek eltérő színvonalon tudtak eleget tenni. A pártfórumokon központi kérdésként szerepelt a gazdasági egység helyzete, eredményessége, a javítás lehetőségei és feladatai. A beszámolók és a hozzászólások tartalmát és hangulatát meghatározta a munkahely 1986. évi eredményessége. A jó munkáról beszámoló alapszervezetek kiemelték, hogy az elért eredményekben nagy szerepe van a népgazdasági és a vállalati érdek közötti összhangnak, a vállalkozó vezetői magatartásnak, a kezdeményezésnek, az új iránti fogékonyságnak, a korszerű technika-technológiai alkalmazásnak, a szervezett és fegyelmezett munkának, a teljesítmények differenciált megítélésének, a takarékos gazdálkodásnak. Az értékek között említették a dolgozók tenni akarását, a pártszervezet mozgósító szerepét, a párttagok példamutatását, a qazdasógi-társadal- mi és politikai szervek összehangolt, ugyanakkor önálló és felelősségteljes munkáját. A gyengébben gazdálkodó egységéknél is elsősorban a helyi munka hiányosságait vették szómba: a vezetői munka alacsony színvonalát, a szervezetlenséget, az anyag- és alkatrészellátás gondjait, a kellően át nem gondolt tervezést. Bírálták a kiváró, elnéző magatartást, a munkafegyelem lazulását. A pártszervezetek szóltak a párttagokat, dolgozókat foglalkoztató kérdésekről is. Érzékelhető volt, hogy sok olyan új jelenséggel. találkoznak, amelyeket nem, vagy nehezen értenek, sőt olyanokkal is, amelyekkel nem értenek egyet. Különösen az idősebb, a szocializmusról korábban más elképzeléseket ismerők állnak értetlenül néhány új jelenség eJőtt. Joggal bírálják ugyanakkor a társadalmunkban meglévő, szándékainkkal ellentétes negatív jelenségeket: a munka nélkül szerzett jövedelmeket, az állampolgári fegyelem lazulását, a nemtörődömséget, a korrupciót, a következetlen és felelőtlen intézkedéseket, a felelősségre vonások gyakori elmaradását, stb. Figyelmeztető azonban, hogy az alapszervezetek a nem értett jelenségekkel, folyamatokkal keveset foglalkoznak. Az ideológiai, a tudatformáló munka szinte egyetlen területének és eszközének a központi tematikára épülő pártoktatást tartják. A vezetőségi ülések, a taggyűlések, a pórtcsoport értekezletek napirendjeire elvétve került ilyen téma. önkritikusan elemezték a pártszervezetek saját belső életüket, működésüket. A szervezetek többsége rendszeresen működik, foglalkozik működési területe legfontosabb kérdéseivel. Közvetíti és érvényesíti a politikai törekvéseket. A pártépítés folyamatos, a felvettek többsége a munkában, a közéletben példát mutató fiatalok, munkások, nők köréből kerül ki. Mégis több helyütt az derült ki, hogy a pártszervezetnek nincs érdemi hatása a folyamatokra, a változásokat csak utólag érzékeli. A gazdasági élet követelményei (pl.: szerkezetváltás, minőség, hatékonyság, számítástechnika alkalmazása stb.) még szóhasználatba sem épültek be a pártmunkába. Néhol lazult a párttagok fegyelme, gyengült a politika melletti kiállás. Több kérdésben csak ,,hallgatólagos" az egység. Sok az olyan taggyűlés, ahol a párttagok alig nyilvánítanak véleményt. Olyan kérdések kerülnek napirendre, amelyek formálisak, nem időszerűek, ugyanakkor a párttagok nem kapnak választ kérdéseikre. Ezeknek is következménye, hogy a párttagok egy része a politikai törekvésekkel, a változtatással, a megújulással általában eayetért mindaddig, míg az környezetét nem érinti. A pártszervezetek 1987. évi feladataiban kiemelt figyelmet kaptak a gazdaságpolitikával kapcsolatos helyi feladatok, o Központi Bizottság 1986. november 20-i határozatában foglaltak. A munkatervek tükrözik, hogy a pártszervezetek támogatják a gazdasági egység eredményességének javítására irányuló elképzeléseket, a korszerűbb és hatékonyabban előállított termékeket, a minőségibb és fegyelmezettebb munkavégzést. Arra törekednek, hoqy a pártmunka összehan- goltabban segítse feladataink megoldását. A beszámoló-tervező taggyűlésekkel nem lezárult, hanem megkezdődött egy folyamat. Az alapszervezete'k vezetőségeinek azon kell munkálkodniok, hogy a taggyűléseken megfogalmazott tenniakarás, változtatás a mindennapi cselekvésben nyilvánuljon meg. Segíteniük és irányítaniok kell, hoqy a párttagok a maguk területén váljanak alkotó részesévé az eredményes munkának. Fel kell készíteniük a különböző szervezetekben dolgozó kommunistákat a program képviseletére. Rendszeres, konkrét célirányos ellenőrzéssel biztosítani kell az elhatározónak érvényre juttatását. Az irányító pártszerveknek át kell tekinteni, hogy a pártalap- szervezetben elhatározott feladatokat milyen módon tudják segíteni. A tapasztalatok ösz- szegzése során választ kell ad- niok a párttagok által tett észrevételekre, javaslatokra. Vér László, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága osztályvezető helyettese
