Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-13 / 71. szám

Vilég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIV. évfolyam, 71. szám 1987. március 13., péntek Ara: 1,80 Fi Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból A beszámoló- tarvező taggyűlések tapasztalatai (3. oldal) Nemes borok megmérettetése (S. oldal) Fiatal építkező családok támogatása Egyházaskozáron (3. oldal) Jó időre várnak a tulipánok A tavasz műhelyében Szebb és olcsóbb virágok a pécsi közterekre és az üzletekbe Májusban ültetik az egynyáriakat A tavasz beköszöntét már mindenki várja. Sokan nem tud­ják, Hogy a pécsi Kertészeti és Parkfenntartó Vállalat erre az évszakra már hónapokkal előbb készül. A múlt év októberében közel hetvenezer darab tuli­pánt, jácintot, nárciszt és cro- cust ültettek k: a városi par­kokba. Melléjük és a szomszéd­ságukba színesítésül negyven­ezer árvácska és húszezer tő nefelejcs került. Amint eltűnik a hó, a fagy, és meglangyo- sodik az idő — ezek a virágok kibújnak a földből, és virítani fognak áprilisban. A parkfenntartó üzem dolgo­zói a lakóterületi parkokba mi­nél előbb pótolni kívánják a téli kitaposások és a fagyás miatt elpusztult cserjéket. így Mecsek-nyugat rézsűs területei­re, a siklósi városrész több parkjába, a Mohácsi úti elága­zás deltarészébe hóbogyót, qyöngyvesszőt, somféléket, ál­jázmint, jezsament, fagyait, gyönavvirágcserjéket telepíte­nek. Ugyanígy pótolják a sö­vényt a déli ipari út mentén. Az üzem üveqházában pedig már szépen fejlődnek a cse­repekben és a szaporító ládák­ban az egynyári virágok — pe­túniák, paprikavirágok, bár- sonykák, muskátlik, celóziák és begóniák — melyek fagyos­szentek után felváltják az ad­digra elvirágzott tulipánokat, nárciszokat és társaikat a pécsi parkokban, sétányokon. A dísznövénytermesztő üzem üvegházaiban, fóliasátraiban a legnagyobb fagyban is kelle­mes, tavaszias az időjárás. Ál­landóan bontogatják szirmaikat a szegfűk, gerberák, íriszek. A cserepes részlegnél is ad munkát a közel százféle nö­vény. Nincs megállás, reggel héttpl délután négyig állandó­an öntöznek, gyomlálnak, sze­dik a szegfűnél a bimbókat, szaporítják a cserpes virágo­kat az asszonyok. A Kertészeti Vállalat ugyanis célul tűzte ki, hogy a pécsi közterületekre és az üzletekbe minőségileg, esztétikailag szebb, ugyanakkor olcsóbb virágokat állít elő. Ezt pedig úgy lehet elérni, hogy érdekeltté teszik a dolgozókat a jobb munkára és a több első osztályú virág nevelésére. Az érdekeltség lé­nyege, hogy a dolgozók ket­ten, vagy egyedül vállalják, hogy a napi munkaidejük alatt előre meghatározott norma sze­rint gondozzák a szegfűket — esetenként 20 000—45 000 tő — vagy a több tízezernyi darab, különböző cserepes növényt. A lényeg az, hogy a vállalat be­fektetett pénze visszatérüljön. Aki egy adott szegfűtőről nem­csak nyolc szál virágot, hanem többet nevel és több az első osztályú — plusz szálak után pluszpénzt kap. Ugyanez vonat­kozik a cserepes növényekkel foglalkozókra is. Volt aki már háromhavi munkájáért tízezer forintnál többet kapott kézhez. A több pénz ösztönző a dol­gozóknak. A vállalat haszna ebből az, hogy kevesebb em­ber több és jobb munkát vé­gez. Eredményeket produkálnak ott, ahol előtte veszteség volt. A vevő is jól járhat, hiszen sokkal szebb virágot vásárol­hat az üzletekben és olcsób­ban. Mert a növényt ha jól gondozzák — több virágot hoz — és ha túlkínálat van, azt olcsóbban adják. Ezt a folya­matot már érzékelni is tudják azok a vásárlók, akik a dísz­növénytermesztő üzem szom­szédságában megbújó aprq boltban veszik meg a naponta friss szedésű vágott virágokat és a cserepes növényeket. Adóm Erika Rendszeresen öntözik a nyíló virágokat Ülést tartott a Miniszter- tanács Napirenden a szolgáltatás színvonalának emelése A Minisztertanács csü­törtöki ülésén kötelezte az illetékes állami szerveket olyan ösztönzőrendszer ki­dolgozására és bevezeté­sére, amely érdekeltté teszi a szolgáltatókat tevékeny­ségük több vagy nyújtott műszakban való folytatá­sára, a szolgáltatási tevé­kenység színvonalának ja­vítására. A kormány egy­úttal előírta, hogy a meg­rendelők lakásán vagy egyéb ingatlanán végzett munka esetén a megren­delő kívánságára 1987. szeptember 1-jétől a vál­lalkozók — kötbérfizetés terhe mellett - olyan idő­pontban kötelesek meg­kezdeni a szolgáltatást, hogy ügyfeleik várakozása ne haladja meg a kettő, de legfeljebb négy órát. A Minisztertanács megerő­sítette a Gazdaságfelügye­leti Bizottságnak a fo­gyasztói érdekvédelem fo­kozását szolgáló határoza­tait. Ugyancsak megerősítet­te a Tudománypolitikai Bi­zottságnak a Bős—Nagy­maros vízlépcsőrendszer­hez kapcsolódó kutatási programra, valamint a kör­nyezetvédelmi kutatások programjára vonatkozó határozatait is. (A kormány szóvivőjének a tájékoztató­ja lapunk 2. oldalán.) NSZK Az új kormány letette az esküt Az NSZK Szövetségi Gyűlé­sének (Bundestag) csütörtöki ülésén felesküdtek az új nyu­gatnémet kormány tagjai. A szerdán újjáválasztott Helmut Kohl 18 tagú kabinetjében két új miniszter foglal helyet: a szabaddemokrta párti (FDP) Jürgen Möllemann volt külügy- minisztériumi államminiszter a közoktatási és tudományos ügyek tárcájának birtokosa lett, Hans Klein (CSU), a Keresztény- demokrata-Keresztényszociá- lis Unió (CDU/CSU) parlamen­ti csoportjának volt külpoliti­kai szóvivője pedig a gazda­sági együttműködési miniszté­rium vezetését vette át. Franz Josef Strauss bajor miniszter- elnök, a CSU elnöke nem vál­lalt hivatalt az új kabinetben. A szovjet kormány tárvirat- ban üdvözölte Helmut Kohlt, abból az alkalomból, hogy új­ra megválasztották az NSZK szövetségi kancellárjának. A távirat annak a reménynek ad hangot, hogy a szovjet—nyu­gatnémet kapcsolatok a két or­szág viszonyát normalizáló moszkvai_szerződésnek megfe­lelően fognak fejlődni, jól szol­gálva a két nép érdekeit, a nukleáris veszély elhárítását, az általános biztonságot és a bé­két. A szovjet külügyminiszté­rium üdvözlő táviratot küldött Hans-Dietrich Genschernek ab­ból az alkalomból, hogy ismét ő lett az NSZK külügyminisz­tere. M agyar-jugoszláv villamosenergetikai szerződést írtak alá Pécsett Húsz évre szóló villamos­energetikai szerződést kötött csütörtökön Pécsett a Magyar Villamos Művek Tröszt és ju­goszláv partnervállalata, a Ju- gel. Az MVMT a megállapodás értelmében vállalja, hogy a magyar villamosenergia-háló- zaton keresztül Jugoszlávia ré­szére harmadik országból villa­mos energiát továbbít. A tran­zit céljaira a Szeged és Sza­badka között négyszáz kilovol­tos távvezetéket épít a Jugel szervezetébe tartozó Elektrovoj- vodina cég. Az erre vonatkozó megállapodást a tranzitszerző- déssel egyidejűleg írták alá Pécsett. Az ezredfordulón túlig szóló magyar-jugoszláv megállapo­dás a két ország közel három évtizedes múltú villamosener­getikai együttműködése to­vábbfejlesztésének fontos állo­mása. A szerződés aláírói - Schil­ler János, az MVMT, illetve Va­szilije Piroski, a Jugel vezérigaz­gatója - a megállapodást elő­készítő tárgyalássorozat pécsi záróeseményén a sajtó képvi­selőinek elmondották, hogy az új távvezeték megépítésével a két ország közötti jejenlegi száz-kétszázmillió kilowattórás évenkénti energiaforgalom mintegy a tízszeresére — egy­másfél milliárd kilowattórára — növekedhet. Mivel a magyar villamosenergia szükséglet mintegy a tízszeresére - egy- energiával fedezik, a nemzet­közi, illetve belföldi üzemzava­rok esetén különösen nagy je­lentősége van a többoldalú összeköttetésnek. Ilyen helyzetben a távvezeték elkészültével számottevően ja­vulnak az üzemzavarok áthida­lásához kölcsönösen nyújtott segítség feltételei. Bővülnek az energiacsere lehetőségei is. A beruházási költségek két év alatt megtérülnek. Komlón, a Mecseki Szénbányák központi gépüzemében szovjet gyártmányú Kraz tehergépkocsikhoz készítenek speciális alvá­zat, ezáltal a kocsik rakfelülete megnő. Az ilyen gépkocsikat főleg a külfejtési üzemben használják. (Fotó: Kóródi Gábor) * A szakmai gyakorlaton lévő villányi szakiskolások a szegfűket gondozzák, a jobb oldali képen az új telepítéshez készítik elő a talajt a vállalat dolgozói. Läufer László felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents