Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-12 / 70. szám

1987. március 12., csütörtök Dunántúli napló 3 Segítendő Idősek Több volt a pénz, szé­lesedett a támogatás le­hetőségének skálája, mégsem lehet az elége­dettség hangján szólni az idős emberek állami, anyagi támogatásának tavalyi, megyei tapaszta­latairól. Egyrészt azért, mert nyugtalanító, hogy tovább emelkedett azok­nak a száma, akik eseten­kénti segélyre szorulnak, másrészt azért, mert több helyen még mindig nem használják ki jól azokat a formákat, amelyekkel az idős emberen segíthetné­nek. Baranyában a 88 300 nyugdíjas közül - a tava­lyi adatok szerint — 13 500 személy szorul az anyagi juttatás valamilyen formájára, s ez az 1985-ös adatokhoz viszonyítva 4,2 százalékos emelkedést je­lent. Közülük 9572-en al­kalmanként részesültek se­gítségben. Az összegző adatokat Lukácsi Jánosné- tól, a Baranya Megyei Ta­nács egészségügyi osztá­lyának szociálpolitikai csoportvezetőjétől hallot­tuk azzal együtt, hogy idén a még gyakoribb és szigorúbb ellenőrzésekkel akarják elősegíteni, hogy ez a pénz kellő időben és összegben jusson el azok­hoz, akiknek valóban szükségük van 'rá. A két évvel ezelőttihez hasonlítva tavaly kilenc­millió forinttal többet ad­hatott a megye azok segí­tésére, akiknek semmilyen, vagy csak nagyon ala- csoiny jövedelmük van. Az összesen 81 millió forint segélyezési alapból a 'leg­többet a rendkívüli, illetve új nevén az esetenkénti segélyezésre fordították, vagyis azokat támogatták, akiknek nincs tortásra kö­teles, képes hozzátartozó­juk és nyugdijuk, vagy az egyéb havi jövedelmük olyan alacsony, hogy ab­ból nagyon nehezen tud­nak megélni. A rendsze- sen, vagyis havonta segé­lyezettek száma nagyon kis mértékben, de csök­kent. Ők azok, akiknek egyedüli megélhetési for­rásuk a havi állami jutta­tás, amelynek az eqy főre eső átlaga tavaly 1580 fo­rint, maximuma pedig 2170 forint volt. Akik ezt kapják, azoknak automa­tikusan utalható az ese­tenkénti támogatás, amelynek összege az el­múlt évben szintén emel­kedett, s amely évente nem négyszer, hanem már hatszor adható. Két évvel ezelőtt az egy esetre jutó átlag 1300, tavaly 1845 fo­rint volt. A következetesebb mun­kára, a nagyobb figyelem­re valóban szükség van, mivel változatlanul rossz tapasztalat, hogy egyes községekben még ma sem figyelnek eléggé arra, hogy oki valóban rászorul az esetenkénti segélye­zésre - akár a rendsze­res mellett, vagy a nyug­díját kiegészítendően — azt meg is kapja. Ugyan­csak helytelen gyakorlat, hogy nem élnek eléggé az elnöki méltányossági dön­téssel, amely lehetővé te­szi, hogy egy-egy idős ember szükség esetén akár több ezer forint tá­mogatást kapjon. Válto­zatlanul kevés a hivatal­ból döntések száma, amely arra utal, hogy vagy megvárják, amíg az idős ember kérelmez — ha kérelmez! -, vagy nem ismerik eléggé a telepü­lésen élő korosabb sze­mélyek anyagi helyzetét. E döntések kezdeményezé­sében a helyi társadalmi és tömegszervezetek is jobban segíthetnék a ta­nácsokat. Török Éva Bádogosok, cipészek, hangszerkészítők Kihaló szakmák? Nincs utánpótlás Póhok László cipészmester A pécsi kisiparosok doyenjei közé tartozik Boczón Béla hangszerkészítő. Édesapja és négy testvére foglalkozása ez, ő pedig fiának adta tovább. Ketten dolgoznak a Kossuth Lajos utcai műhelyben. A fa­lon félig kész rosetták, bala- lajkák, lantok függenek, a föl­dön egy készülő cselló támasz­kodik, a vitrinben szépen meg­munkált tamburák. A friss fa illata csapja meg az orromat. — Sajnos, a hangszerkészítés a kihaló szakmák közé tartozik — mondja idős Boczán Béla. — Ennek egyik oka az, hogy a népdalt elfelejtették: nem éneklik, nem zenélik, csak egy 'kis réteg őrzi a hagyományo­kat. A másik ok, hogy az anyagellátás rendkívül rossz: nincs miből elkészíteni a hang­szert. Egyik legfontosabb fa­anyag, az erdélyi lucfenyő csak 1000—1200 méter magasan te­rem meg, tehát nálunk nincs. A habos jávorfa is csak ritkán szerezhető be. Az ébenfa ki­lója 500 forint, de jóval áron fölül lehet hozzájutni. A leg­jobb megoldás, ha lemegyek a TÜZÉP-telepekre, és hulla­dékfából kiválogatom a meg­felelőt. Ha szerencsés vagyok, találok olyat, amilyenre szük- séqem van. Húrokból sincs kí­nálat, a hazai boltokban csak a haqvományos hangszerekre kapható, de például lanthúr egyáltalán nincs. Mindezek mellett bizonyos csavarok sin­csenek, de nem sorolom to­vább. Kicsit abszurdnak hang­zik, de időnként úgy juthatunk anyaghoz, ha meghal egy öreg hangszerész és a hagyatéka jó pénzért megvásárolható. Az utánpótlás nagyon gyér, és sok a dilettáns. Manapság két év gyakorlat után kivált­hatják az ipart, de ebben a szakmában két év alatt nem sokat lehet megtanulni. Tehet­ség kell hozzá, elhivatottság. Én úgy tanítottam a fiamat, hogy éveken keresztül együtt jártuk az országot, a hegye­ket, s minden fát megmutat­tam neki: melyik mire való. Én harmincféle hangszerhez értek, a fiam pedig 13-félét tud már készíteni. Amikor még kicsi volt, felfogadtam két tanulót de nagyon rossz emlékeim vannak róluk. * A KIOSZ országos vezető­sége 19 kihaló, illetve nehezen beiskolázható szakmát jelöl meg. Ezek közül az „előkelő" első helyeket a cipész, a bá­dogos és hangszerkészítő mes­terségek foglalják el. A pécsi 508-as Szakmunkásképző Inté­zetben csupán 1 cipész- és 3 bá­dogostanuló sajátítja el a szak­mát. A fővárosban működik egy faipari szakmunkásképző intézet, ahol a hangszerkészi- tést oktatják, de az induló 20 tanulóból jó, ha kettő-három végez. A mesterek nem szíve­sen fogadnak tanulókat maguk mellé, mert nem éri meg. Az általános vélemény az, hogy a tanulók — minden igyekezet ellenére — több kárt tesznek, mint hasznot. Pedig a szakma csínját-bínját jól megtanulni csak mesterek mellett lehet. * Sorg János pécsi bádogos­mester nagyapjától, apjától ta­nulta a mesterséget. — Régen szebb és elismer­tebb munka volt a bádogosé — mondja. — Nehéz manap­ság a megélhetés, mert nincs ránk akkora szükség, mint va­lamikor. Egyedül dolgozom, ezért csak kisebb munkákat tu­dok elvállalni. Tanulót azért nem veszek magam mellé, mert a korábbi tapasztalataim azt mutatták, hogy nem segít­séget, csak gondot jelentenek. Nincs meg bennük a szakma és a mester iránti tisztelet. Ha két év után mégis megkapják az iparengedélyt, hamarosan könnyebb megélhetés után néz­nek és elhagyják ezt a pályát. Én például még soha nem gon­doltam arra, hogy mást is csi­nálhatnék. Az évszakokhoz is alkalmazkodnom kell: a téli hónapokban szinte semmit sem keresek, az üzlet csak nyáron indul be. Körülbelül 60—65 000 forint jön be évente. Az igaz­ság az, hogy nem nagyon biz­tatnám azt, aki manapság bá­dogos szeretne lenni. Póhok László elismert, régi pécsi cipészmester, a kisujjá­ban van a szakma minden for­télya, a tanulók mégis elke­rülik. Nem azért, mert nem tudná őket jól tanítani, hanem azért, mert nincs, aki ezt a mesterséget választaná élethi­vatásául. Sallai utcai kis mű­helyében fia segít neki, aki ugyan nem cipész, de szükség van rá, hogy itt töltse ideje egy részét. Édesapja idős már, nem bírja a sok munkát egye­dül. Mert lenne mit csinálni, kellene az utánpótlás. * Az utóbbi 10—20 év társa­dalmi, népgazdasági, szemlé­letbeli változásai a hazai kis­ipari tevékenységet és a szak­munkásképzést is jelentősen be­folyásolták. Volt olyan időszak, amikor tízezer fiatal tanulta a szakmát a kisiparban, de ez 1980-ra a mélypontra jutott, 3500 főre csökkent. Az azóta eltelt hat-hét év ugyan 7000 főre növelte a létszámot, de továbbra sem oldódott meg a korábbi kihaló, elnéptelenedő vagy hiányszakmák utánpótlása. Óvári Zsuzsanna Boczán Béla hangszerjavító mester Proksza László felvételei Számitógépes áruforgalmi rendszer a Fiiszértnél Az évi 4,5 milliárdos forgal­mat lebonyolító Tolnát és Bara­nyát ellátó Mecsek Füszért 500 hazai és külföldi szállítóval, va­lamint 4000 falusi bolttal, ABC- vel, élelmiszerüzlettel áll kap­csolatban. Túrajáratai rendsze­rint 5-10 naponként jutnak el a kereskedelmi egységekhez. A tevékenység bővülésével egyre nehezebben tudták kö­vetni, miből mennyi van raktá­ron. A vállalat legnagyobb te­lepén, a pécsi raktárbázison kialakított számítógépes áru­forgalmi rendszer fő feladata o beszerzés és a készletek ala­kulásának nyomon követése. A számítástechnika alkalmazásá­tól azonban másfajta eredményt is várnak. Arra számítanak, hogy a megfelelő információk birto­kában különösebb beruházások nélkül bővíteni tudják a kíná­latot. Számítások szerint a pécsi raktárház 150-180 milliós áru­készletéből 10-15 millió forint­nyi szabadul fel. Ez az összeg bőven elég arra, hogy újabb beszerzésekkel növeljék a vá­lasztékot. Gyors, gazdaságos Több mint 10 ezer cikk nyil­vántartását, az áru útjának kö­vetését számítógéppel végzik. A berendezés nemcsak azt mondja meg, hogy melyik rak­tárban mennyi áru található, de azt is közli, melyiket mikor szállították. Eltűnik a káli, az az asztal­lap nagyságú, számokkal teleírt papír, amely az évek során egy­re bonyolultabbá és mind ne­hezebben áttekinthetővé vált. A számítógép szükségtelenné teszi, hogy különféle kimuta­tások elkészítésével órákat tölt­senek el. Percek alatt produ­kálja az egy-egy bolt részére kiszállítandó áruk listáját és a számlát. A 20 millip forintos beruhá­zás megkezdése előtt a Mecsek Füszért több ajánlatot is meg­vizsgált. Végül a SG2-MKB Pénzügyi Informatikai Kft. ál­tal javasolt kisszámítógépes lendszer mellett döntöttek. A gépek megérkeztek, befejező­dött a programozás. Április vé­géig tart a próbaüzem. F. D. Mielőtt a mentő megérkezik Elsősegély közlekedési baleseteknél Statisztikai adatok szerint a közlekedési balesetek következ­tében sérültek mindössze né­hány százaléka részesül vala­milyen elsősegélyben a mentők helyszínre érkezése előtt. Ha­bár adott esetben mindenki­nek törvényszabta kötelessége a tőle elvárható segítség nyúj­tása, a fenti adat azt bizo­nyítja, hogy ez nincs mindig így. E rövid írásnak nem célja az okok keresése, csupán se­gítséget szeretne nyújtani ah­hoz, hogy járművezetők és gya­logosok egyaránt szakszerű se­gítséget tudjanak nyújtani ezek­nek a sérülteknek. Annak, hogy egy bőrsebzést szépen, vagy kevésbé esztéti­kusán kötöz-e be valaki, a sé­rült sorsa szempontjából sem­mi jelentősége sincs. Ezzel szemben rendkívül fontos, hogy az életet közvetlenül veszélyez­tető állapotokban a laikus is hatásosan közbe tudion avat­kozni. Melyek ezek? Elsősorban a bármely okból létrejött esz­méletlenség, valamint az ütő­eres és a nagy visszeres vér­zések. Eszméletlen állapotban a sé­rült és a külvilág kapcsolata megszakad. Az eszméletlen sé­rült rendszerint mozdulatlanul fekszik, kérdésekre nem vála­szol. vele kapcsolatot nem tu­dunk létesíteni. Mélyebb esz­méletlenségben már fájdalom­ingerekre sem reaqál, izomzata tónustalanná válik. Emiatt a hanyatt fekvő sérült nyelve hát­ra csúszik a garatfalig, elzár­va ezzel a légutakat. A,sérült „megfullad a saját nyelvétől”. Más veszély is fenyeget. A tó- nustalan izomzat miatt a gyo­mortartalom visszajuthat a száj­üregbe. maid belégzéskor a légutakba kerülve elzárhatia azokat. Különösen a közlekedé­si baleseteknél oly qvakori kopo­nyasérülteknél fordul ez sokszor elő. Hasonló módon az eszmé­letlen sérült léqutainak elzáró­dását okozhatják a száiürea- be került vér, az ott levő mű­fogsor, vagy más ideqen anyag is. Ezeket minden más beavat­kozást megelőzően el kell tá­volítani. A légutak elzáródását a to­vábbiakban az úgynevezett „stabil oldaltfekvő helyzet” lé­tesítésével akadályozhatjuk meg. Ennek lényege, hogy a sérült arca, oldaltfekvő helyzet­ben, kissé lefelé néz, így a sé­rült tónustalan nyelve előre­csúszik, a hányadék, vér sza­badon kifolyik a szájüregből, nem juthat a légutakba. A test­helyzet stabilitását a végta­gok elhelyezkedése biztosítja. A sérült az egyik oldalán fek­szik. Az azonos oldali felső végtagja a törzs alatt hátra­hajlítva, alsó végtagja csípő­ben és térdben behajlítva, el­lenkező oldali alsó végtagja kinyújtva, karja pedig behaj­lítva, tenyérrel az arc alatt helyezkedik el. Gyors beavatkozásra van szükség az ütőeres és visszeres vérzések észlelése esetén is. Előbbinél a vér a szív össze­húzódásainak megfelelően pul- zálva, utóbbinál pedig folya­matosan távozik a sebből. Mindkét vérzéstípus gyors ki­vérzéshez vezethet. Ezt elkerü­lendő, nyomókötést kell alkal­mazni a seben. Kivitelezése egyszerű. A sebre kerülő köt­szerlapra méa egy, szorosan összetekert kötszercsomót he­lyezünk és azt szorosan a seb­re kötözzük. Könnyebb a vérzést csillapítani, ha a sérült véa- taaot a magasba emeljük, ütőeres vérzés esetén, ha az más módon nem csillapítható, megengedett, hogy a sebbe kézzel benyúlva, uhunkkal nvomiuk össze a vérző eret. A réaen oktatott szorító körül- kötés alkalmazása, veszélyessé­ge miatt sziqorúan tilos. És végezetül még egy tudni­való. A mentők gyors és pon­tos értesítése után magunk ne vigyük el a sérültet a helyszín­ről, mert szakszerűtlen szállí­tással biztosan rontani fogjuk állapotát. Ha ennyit megtettünk, nyu­godt lelkiismerettel várhatjuk a mentők megérkezését. Fábián József dr. Nagyobb területen termelnek cukorrépát Befejeződtek o szerződés- kötések a cukoriparban. A mezőgazdasági nagyüzemek a tavalyinál mintegy nyolc—tíz százalékkal nagyobb területre szerződtek a gyárakkal, Így várható, hogy tavasszal csak­nem 105 ezer hektáron vetik el a magot. A termelői kedvet fokozta, hogy a növényt tavaly is gazdaságosan termesztették. A gqzdoságokban csak a ki­tavaszodásra várnak. A mag­vak keléséhez és a növény kezdeti fejlődéséhez elegendő csapadék van a talajban. A Cukoripari Szolgáltató Közös Vállalatnál elmondották: van megfelelő mennyiségű vető­mag. Tizenegy államilag elis­mert fajta szaporítóanyaga van raktáron, köztük a kiváló minőségű Ibis, amelyet az idén először vetnek el nagyobb területeken. Ebből a fajtából máris 10-12 ezer hektárra ele. gendő magot juttatnak a ter­melőkhöz. Az idén egyébként az összes vetésterület több mint 90 százalékára jut a ha­zánkban szaporított külföldi fajtákból. JZ A Füszért vállalat számítógépterme

Next

/
Thumbnails
Contents