Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-12 / 70. szám
1987. március 12., csütörtök Dunántúli napló 3 Segítendő Idősek Több volt a pénz, szélesedett a támogatás lehetőségének skálája, mégsem lehet az elégedettség hangján szólni az idős emberek állami, anyagi támogatásának tavalyi, megyei tapasztalatairól. Egyrészt azért, mert nyugtalanító, hogy tovább emelkedett azoknak a száma, akik esetenkénti segélyre szorulnak, másrészt azért, mert több helyen még mindig nem használják ki jól azokat a formákat, amelyekkel az idős emberen segíthetnének. Baranyában a 88 300 nyugdíjas közül - a tavalyi adatok szerint — 13 500 személy szorul az anyagi juttatás valamilyen formájára, s ez az 1985-ös adatokhoz viszonyítva 4,2 százalékos emelkedést jelent. Közülük 9572-en alkalmanként részesültek segítségben. Az összegző adatokat Lukácsi Jánosné- tól, a Baranya Megyei Tanács egészségügyi osztályának szociálpolitikai csoportvezetőjétől hallottuk azzal együtt, hogy idén a még gyakoribb és szigorúbb ellenőrzésekkel akarják elősegíteni, hogy ez a pénz kellő időben és összegben jusson el azokhoz, akiknek valóban szükségük van 'rá. A két évvel ezelőttihez hasonlítva tavaly kilencmillió forinttal többet adhatott a megye azok segítésére, akiknek semmilyen, vagy csak nagyon ala- csoiny jövedelmük van. Az összesen 81 millió forint segélyezési alapból a 'legtöbbet a rendkívüli, illetve új nevén az esetenkénti segélyezésre fordították, vagyis azokat támogatták, akiknek nincs tortásra köteles, képes hozzátartozójuk és nyugdijuk, vagy az egyéb havi jövedelmük olyan alacsony, hogy abból nagyon nehezen tudnak megélni. A rendsze- sen, vagyis havonta segélyezettek száma nagyon kis mértékben, de csökkent. Ők azok, akiknek egyedüli megélhetési forrásuk a havi állami juttatás, amelynek az eqy főre eső átlaga tavaly 1580 forint, maximuma pedig 2170 forint volt. Akik ezt kapják, azoknak automatikusan utalható az esetenkénti támogatás, amelynek összege az elmúlt évben szintén emelkedett, s amely évente nem négyszer, hanem már hatszor adható. Két évvel ezelőtt az egy esetre jutó átlag 1300, tavaly 1845 forint volt. A következetesebb munkára, a nagyobb figyelemre valóban szükség van, mivel változatlanul rossz tapasztalat, hogy egyes községekben még ma sem figyelnek eléggé arra, hogy oki valóban rászorul az esetenkénti segélyezésre - akár a rendszeres mellett, vagy a nyugdíját kiegészítendően — azt meg is kapja. Ugyancsak helytelen gyakorlat, hogy nem élnek eléggé az elnöki méltányossági döntéssel, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy idős ember szükség esetén akár több ezer forint támogatást kapjon. Változatlanul kevés a hivatalból döntések száma, amely arra utal, hogy vagy megvárják, amíg az idős ember kérelmez — ha kérelmez! -, vagy nem ismerik eléggé a településen élő korosabb személyek anyagi helyzetét. E döntések kezdeményezésében a helyi társadalmi és tömegszervezetek is jobban segíthetnék a tanácsokat. Török Éva Bádogosok, cipészek, hangszerkészítők Kihaló szakmák? Nincs utánpótlás Póhok László cipészmester A pécsi kisiparosok doyenjei közé tartozik Boczón Béla hangszerkészítő. Édesapja és négy testvére foglalkozása ez, ő pedig fiának adta tovább. Ketten dolgoznak a Kossuth Lajos utcai műhelyben. A falon félig kész rosetták, bala- lajkák, lantok függenek, a földön egy készülő cselló támaszkodik, a vitrinben szépen megmunkált tamburák. A friss fa illata csapja meg az orromat. — Sajnos, a hangszerkészítés a kihaló szakmák közé tartozik — mondja idős Boczán Béla. — Ennek egyik oka az, hogy a népdalt elfelejtették: nem éneklik, nem zenélik, csak egy 'kis réteg őrzi a hagyományokat. A másik ok, hogy az anyagellátás rendkívül rossz: nincs miből elkészíteni a hangszert. Egyik legfontosabb faanyag, az erdélyi lucfenyő csak 1000—1200 méter magasan terem meg, tehát nálunk nincs. A habos jávorfa is csak ritkán szerezhető be. Az ébenfa kilója 500 forint, de jóval áron fölül lehet hozzájutni. A legjobb megoldás, ha lemegyek a TÜZÉP-telepekre, és hulladékfából kiválogatom a megfelelőt. Ha szerencsés vagyok, találok olyat, amilyenre szük- séqem van. Húrokból sincs kínálat, a hazai boltokban csak a haqvományos hangszerekre kapható, de például lanthúr egyáltalán nincs. Mindezek mellett bizonyos csavarok sincsenek, de nem sorolom tovább. Kicsit abszurdnak hangzik, de időnként úgy juthatunk anyaghoz, ha meghal egy öreg hangszerész és a hagyatéka jó pénzért megvásárolható. Az utánpótlás nagyon gyér, és sok a dilettáns. Manapság két év gyakorlat után kiválthatják az ipart, de ebben a szakmában két év alatt nem sokat lehet megtanulni. Tehetség kell hozzá, elhivatottság. Én úgy tanítottam a fiamat, hogy éveken keresztül együtt jártuk az országot, a hegyeket, s minden fát megmutattam neki: melyik mire való. Én harmincféle hangszerhez értek, a fiam pedig 13-félét tud már készíteni. Amikor még kicsi volt, felfogadtam két tanulót de nagyon rossz emlékeim vannak róluk. * A KIOSZ országos vezetősége 19 kihaló, illetve nehezen beiskolázható szakmát jelöl meg. Ezek közül az „előkelő" első helyeket a cipész, a bádogos és hangszerkészítő mesterségek foglalják el. A pécsi 508-as Szakmunkásképző Intézetben csupán 1 cipész- és 3 bádogostanuló sajátítja el a szakmát. A fővárosban működik egy faipari szakmunkásképző intézet, ahol a hangszerkészi- tést oktatják, de az induló 20 tanulóból jó, ha kettő-három végez. A mesterek nem szívesen fogadnak tanulókat maguk mellé, mert nem éri meg. Az általános vélemény az, hogy a tanulók — minden igyekezet ellenére — több kárt tesznek, mint hasznot. Pedig a szakma csínját-bínját jól megtanulni csak mesterek mellett lehet. * Sorg János pécsi bádogosmester nagyapjától, apjától tanulta a mesterséget. — Régen szebb és elismertebb munka volt a bádogosé — mondja. — Nehéz manapság a megélhetés, mert nincs ránk akkora szükség, mint valamikor. Egyedül dolgozom, ezért csak kisebb munkákat tudok elvállalni. Tanulót azért nem veszek magam mellé, mert a korábbi tapasztalataim azt mutatták, hogy nem segítséget, csak gondot jelentenek. Nincs meg bennük a szakma és a mester iránti tisztelet. Ha két év után mégis megkapják az iparengedélyt, hamarosan könnyebb megélhetés után néznek és elhagyják ezt a pályát. Én például még soha nem gondoltam arra, hogy mást is csinálhatnék. Az évszakokhoz is alkalmazkodnom kell: a téli hónapokban szinte semmit sem keresek, az üzlet csak nyáron indul be. Körülbelül 60—65 000 forint jön be évente. Az igazság az, hogy nem nagyon biztatnám azt, aki manapság bádogos szeretne lenni. Póhok László elismert, régi pécsi cipészmester, a kisujjában van a szakma minden fortélya, a tanulók mégis elkerülik. Nem azért, mert nem tudná őket jól tanítani, hanem azért, mert nincs, aki ezt a mesterséget választaná élethivatásául. Sallai utcai kis műhelyében fia segít neki, aki ugyan nem cipész, de szükség van rá, hogy itt töltse ideje egy részét. Édesapja idős már, nem bírja a sok munkát egyedül. Mert lenne mit csinálni, kellene az utánpótlás. * Az utóbbi 10—20 év társadalmi, népgazdasági, szemléletbeli változásai a hazai kisipari tevékenységet és a szakmunkásképzést is jelentősen befolyásolták. Volt olyan időszak, amikor tízezer fiatal tanulta a szakmát a kisiparban, de ez 1980-ra a mélypontra jutott, 3500 főre csökkent. Az azóta eltelt hat-hét év ugyan 7000 főre növelte a létszámot, de továbbra sem oldódott meg a korábbi kihaló, elnéptelenedő vagy hiányszakmák utánpótlása. Óvári Zsuzsanna Boczán Béla hangszerjavító mester Proksza László felvételei Számitógépes áruforgalmi rendszer a Fiiszértnél Az évi 4,5 milliárdos forgalmat lebonyolító Tolnát és Baranyát ellátó Mecsek Füszért 500 hazai és külföldi szállítóval, valamint 4000 falusi bolttal, ABC- vel, élelmiszerüzlettel áll kapcsolatban. Túrajáratai rendszerint 5-10 naponként jutnak el a kereskedelmi egységekhez. A tevékenység bővülésével egyre nehezebben tudták követni, miből mennyi van raktáron. A vállalat legnagyobb telepén, a pécsi raktárbázison kialakított számítógépes áruforgalmi rendszer fő feladata o beszerzés és a készletek alakulásának nyomon követése. A számítástechnika alkalmazásától azonban másfajta eredményt is várnak. Arra számítanak, hogy a megfelelő információk birtokában különösebb beruházások nélkül bővíteni tudják a kínálatot. Számítások szerint a pécsi raktárház 150-180 milliós árukészletéből 10-15 millió forintnyi szabadul fel. Ez az összeg bőven elég arra, hogy újabb beszerzésekkel növeljék a választékot. Gyors, gazdaságos Több mint 10 ezer cikk nyilvántartását, az áru útjának követését számítógéppel végzik. A berendezés nemcsak azt mondja meg, hogy melyik raktárban mennyi áru található, de azt is közli, melyiket mikor szállították. Eltűnik a káli, az az asztallap nagyságú, számokkal teleírt papír, amely az évek során egyre bonyolultabbá és mind nehezebben áttekinthetővé vált. A számítógép szükségtelenné teszi, hogy különféle kimutatások elkészítésével órákat töltsenek el. Percek alatt produkálja az egy-egy bolt részére kiszállítandó áruk listáját és a számlát. A 20 millip forintos beruházás megkezdése előtt a Mecsek Füszért több ajánlatot is megvizsgált. Végül a SG2-MKB Pénzügyi Informatikai Kft. által javasolt kisszámítógépes lendszer mellett döntöttek. A gépek megérkeztek, befejeződött a programozás. Április végéig tart a próbaüzem. F. D. Mielőtt a mentő megérkezik Elsősegély közlekedési baleseteknél Statisztikai adatok szerint a közlekedési balesetek következtében sérültek mindössze néhány százaléka részesül valamilyen elsősegélyben a mentők helyszínre érkezése előtt. Habár adott esetben mindenkinek törvényszabta kötelessége a tőle elvárható segítség nyújtása, a fenti adat azt bizonyítja, hogy ez nincs mindig így. E rövid írásnak nem célja az okok keresése, csupán segítséget szeretne nyújtani ahhoz, hogy járművezetők és gyalogosok egyaránt szakszerű segítséget tudjanak nyújtani ezeknek a sérülteknek. Annak, hogy egy bőrsebzést szépen, vagy kevésbé esztétikusán kötöz-e be valaki, a sérült sorsa szempontjából semmi jelentősége sincs. Ezzel szemben rendkívül fontos, hogy az életet közvetlenül veszélyeztető állapotokban a laikus is hatásosan közbe tudion avatkozni. Melyek ezek? Elsősorban a bármely okból létrejött eszméletlenség, valamint az ütőeres és a nagy visszeres vérzések. Eszméletlen állapotban a sérült és a külvilág kapcsolata megszakad. Az eszméletlen sérült rendszerint mozdulatlanul fekszik, kérdésekre nem válaszol. vele kapcsolatot nem tudunk létesíteni. Mélyebb eszméletlenségben már fájdalomingerekre sem reaqál, izomzata tónustalanná válik. Emiatt a hanyatt fekvő sérült nyelve hátra csúszik a garatfalig, elzárva ezzel a légutakat. A,sérült „megfullad a saját nyelvétől”. Más veszély is fenyeget. A tó- nustalan izomzat miatt a gyomortartalom visszajuthat a szájüregbe. maid belégzéskor a légutakba kerülve elzárhatia azokat. Különösen a közlekedési baleseteknél oly qvakori koponyasérülteknél fordul ez sokszor elő. Hasonló módon az eszméletlen sérült léqutainak elzáródását okozhatják a száiürea- be került vér, az ott levő műfogsor, vagy más ideqen anyag is. Ezeket minden más beavatkozást megelőzően el kell távolítani. A légutak elzáródását a továbbiakban az úgynevezett „stabil oldaltfekvő helyzet” létesítésével akadályozhatjuk meg. Ennek lényege, hogy a sérült arca, oldaltfekvő helyzetben, kissé lefelé néz, így a sérült tónustalan nyelve előrecsúszik, a hányadék, vér szabadon kifolyik a szájüregből, nem juthat a légutakba. A testhelyzet stabilitását a végtagok elhelyezkedése biztosítja. A sérült az egyik oldalán fekszik. Az azonos oldali felső végtagja a törzs alatt hátrahajlítva, alsó végtagja csípőben és térdben behajlítva, ellenkező oldali alsó végtagja kinyújtva, karja pedig behajlítva, tenyérrel az arc alatt helyezkedik el. Gyors beavatkozásra van szükség az ütőeres és visszeres vérzések észlelése esetén is. Előbbinél a vér a szív összehúzódásainak megfelelően pul- zálva, utóbbinál pedig folyamatosan távozik a sebből. Mindkét vérzéstípus gyors kivérzéshez vezethet. Ezt elkerülendő, nyomókötést kell alkalmazni a seben. Kivitelezése egyszerű. A sebre kerülő kötszerlapra méa egy, szorosan összetekert kötszercsomót helyezünk és azt szorosan a sebre kötözzük. Könnyebb a vérzést csillapítani, ha a sérült véa- taaot a magasba emeljük, ütőeres vérzés esetén, ha az más módon nem csillapítható, megengedett, hogy a sebbe kézzel benyúlva, uhunkkal nvomiuk össze a vérző eret. A réaen oktatott szorító körül- kötés alkalmazása, veszélyessége miatt sziqorúan tilos. És végezetül még egy tudnivaló. A mentők gyors és pontos értesítése után magunk ne vigyük el a sérültet a helyszínről, mert szakszerűtlen szállítással biztosan rontani fogjuk állapotát. Ha ennyit megtettünk, nyugodt lelkiismerettel várhatjuk a mentők megérkezését. Fábián József dr. Nagyobb területen termelnek cukorrépát Befejeződtek o szerződés- kötések a cukoriparban. A mezőgazdasági nagyüzemek a tavalyinál mintegy nyolc—tíz százalékkal nagyobb területre szerződtek a gyárakkal, Így várható, hogy tavasszal csaknem 105 ezer hektáron vetik el a magot. A termelői kedvet fokozta, hogy a növényt tavaly is gazdaságosan termesztették. A gqzdoságokban csak a kitavaszodásra várnak. A magvak keléséhez és a növény kezdeti fejlődéséhez elegendő csapadék van a talajban. A Cukoripari Szolgáltató Közös Vállalatnál elmondották: van megfelelő mennyiségű vetőmag. Tizenegy államilag elismert fajta szaporítóanyaga van raktáron, köztük a kiváló minőségű Ibis, amelyet az idén először vetnek el nagyobb területeken. Ebből a fajtából máris 10-12 ezer hektárra ele. gendő magot juttatnak a termelőkhöz. Az idén egyébként az összes vetésterület több mint 90 százalékára jut a hazánkban szaporított külföldi fajtákból. JZ A Füszért vállalat számítógépterme