Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-09 / 39. szám
1987. február 9., hétfő Dunántúli napló 5 Magán teniszpálya a Lvov- Kert- városban Amikor a tervezett „maszek- teniszpályá"-ról szóló híradási szándékomat említettem, kollégám kapósból sorolta, hogy valamikor hol mindenhol voltak Pécsett teniszpályák. Nagyon sokat tudott mondani! S amikor az említett leendő pálya tulajdonosát ugyanerről kérdeztem, ő - jóllehet versenyzőként is, edzőként is a sportág aktív művelője - jóval nehezebb helyzetben volt: Spartacus, DÉDÁSZ ... és még egy-két tétova helymegjelölés. Ezért — úgy vélem - örülhetünk a magánkezdeményezésnek, ami némi kis lehetőséget kíván teremteni a sok teniszezni vágyónak. S hogy írunk is erről, éppen ezért ne tekintse senki reklámnak. Mindezek előrebocsátásával mondom el, hogy Lvov- Kertvárosban, a Lahti és az Eszéki út találkozásánál kapott Káplán János 2432 négyzetméternyi földterületet tartós használatba a tanácstól. Ö ugyan három másik helyet jelölt meg, a tanácson azonban ezt ajánlották azzal, hogy „vagy itt, vagy sehol”. így lesz teniszpályájuk a Ivov-kertváro- siaknak. A terv kész. A 76x32 méteres „telken" 2—2 pálya lesz, a köztük megmaradó sávban épül a kis „szociális épület" (mosdóval, vécével, öltözővel), s később, ha igény mutatkozik rá, e sáv másik végében magas falat emel, ahol egyedül is ütögethet az ember. A pálya salakos lesz, minthogy Káplán János erre esküszik. A műanyag pályával nem rokonszenvez: nem lehet rajta jókat csúszni, mert ha nagy lendülettel teszi ezt az ember, köny- nyen összesül a teniszcipő a pályaburkolattal. A szociális épület építése nem akadályozza, hogy a tavasz beköszöntével, akár már áprilisban megnyíljék a teniszpálya. A kerítést kell csupán felállítani, meg a hálókat elhelyezni. S ha megnyílik, a pályabérleti dij valamivel kevesebb lesz a Pécsett szokásosnál. Nem kerülhető ki a kérdés: vállal-e majd oktatást is a pályáján Káplán János? A válasz kissé bonyolult. Először ugyan is azt magyarázza, hogy ő - szolgáltató tevékenységet fog ugyan folytatni — kereskedő lesz. Mert a hivatal úgy fogta fel, hogy sportpálya kölcsönzésről van szó. A zavar fokozódott, amikor az oktatás engedélyezése iránt folyamodott A tanács szakigazgatási szervei közül egyik sem tartotta magát illetékesnek az engedély kiadására . . . Hársfai István Péntektől játékfilmszemle Jancsó Miklós Szörnyek évadja című filmjének díszbemutatójával sorrendben immár 19. alkalommal rendezik meg a magyar filmek seregszemléjét, amelyet ebben az évben február 13-án, pénteken Köpeczi Béla művelődési miniszter nyit meg a Budapest Kongresszusi Központban. Az ezt követő négy napon 18 ősbemutatót tartanak, többek között Böszörményi Géza, Bacsó Péter, Szirtes András, Gyarmathy Lívia, Sára Sándor, Kása Ferenc egy-egy új filmje kerül a közönség elé. A versenyprogramban szerepel még néhány, az elmúlt esztendőben bemutatott magyar film is, s információs vetítéseken mutatják be a Balázs Béla Stúdió munkáiból készült összeállítást, illetve egy válogatást a főiskolások filmjeiből. Egry Dózsef-kiállíEás nyílt- Kaposvárott „Az ecset poétája"... Megközelitően 300 festményéből, rajzából és akvarelljé- ből nyílt emlékkiállítás Egry József tiszteletére vasárnap délelőtt Kaposvárott, a Somogyi Képtárban. A jeles Kossuth-díjas művész, a modern magyar festészet egyik legeredetibb drámai hangvételű alakja századunk első felében alkotott. Napszámosszülők gyerekeként, négy elemis zseniként műbarátok és neves mecénások segítségével tanulhatott Münchenben, Párizsban. Kiállítóművészkánt 1908-tól vett részt a hazai képzőművészeti életben. Majd a huszas évektől, rövid megszakításokkal a Balaton mellett, főképp Keszthelyen és Tornaiban élt és alkotott. Művei túlnyomó részében ez a varázslatos táj jelenik meg, az egész élete nyomán mindig benne dúló tragikus drámai erő kivetítésével; sajátos, egyedül rá jellemző fényhatásokkal és technikával (olaj-pasztell). A Balatont, a víztükröt sokféleképp megfestette, de mindig valamilyen egyéni gondolattal, általánosabb mondandóval. Sokan „a Balaton festője- ként" emlegetik, ami hozzá méltatlan leegyszerűsítés. „Az ecset poétája" - ez illik rá inkább, ahogyan olaszországi kritikusai jellemezték firenzei kiállításán 1948-ban — hangsúlyozta ünnepi megnyitójában Takáts Gyula költő, Egry Józsefre emlékezve, akit barátjának mondhatott. A kiállitást Horváth János, a múzeum osztályvezetője rendezte. Sok száz alkotás közül kiválasztva ezt a 48 festményt és mintegy 220 rajzot, egyebek közt a keszthelyi, a veszprémi, a kaposvári, a pécsi múzeumok, magángyűjtők és a badacsonyi emlékház anyagából. A tárlat március 23-ig tekinthető meg a Somogyi Képtárban. , W. E. Nagyobb színpadtér és forgószínpad Ilyen most a nagyszínpad. Az év végéig elkészül a felújítása. Fotó: Proksza László Az újjászületés varázsa ° Láhogafás a Pécsi Nemzett Színházban „ . . .Amikor elröppentek Nabucco szabadságkórusánc az utolsó akkordjai, megjelent a színen Győry Emil - Prospero. „lertek e varázst a ti / Varázstokkal megoldani" - hívta a közönséget, s ekkor kezdődött a színház igazi varázsa. A szinész lénykörben bolyongta be a lemeztelenedö színpadot, amely most kezdett olyanná válni, amilyen majd évekig lesz . .Ezt írtuk május 18-án a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület színház- búcsúztató díszelőadásáról szóló tudósításunkban. És most, 1987. február 4-én ott áll az újságíró a lemeztele- nedett színpadon. Por, törmelék, feketére festett falak, a magasság sötétjébe vesző tetőszerkezet, néma karzatok, ahonnan a díszleteket mozgatták, a vasfüggöny lelakatolt kis ajtaja, amely oly sok siker előtt nyílt meg kilenc évtized alatt, s a leskelődésre szolgáló kis lyukak, ahonnan most pucér nézőtérre látni. A lakat szimbólum most, a párjai ott vannak minden ajtón, ahol hajdan kapcsolat volt a színész-színház és a nézőszínház között: a Pécsi Nemzeti Színház szeptemberben kezdődött nagy felújításának a szimbóluma. Gáspár Márton, a Baranya Megyei Építőipari Vállalat fiatal építésvezetője, akivel az üres színpadon Győry EmilPresperó silány követőiként to- porgunk, nem ismeretlen Pécs eme különleges színházi világában, hiszen ő csinálta végig - közmegelégedésre —, a Kamaraszínház épületegyüttesének az újjáépítését. Most a nagyszínházát bízták rá . . . Vele jártuk körbe az alig megkezdett munka helyszíneit, míg aztán idáig jutottunk, ahol megtudtuk tőle, hogy a színpad rengeteg gépészeti berendezésének, (ami alatt jórészt a zsinórpadlás és tartozékai értendők), a használhatóbb részét eladták, a többi ment a MÉH-be. Hát igen, így múlik el . . . És most tekintsünk előre, a Kossuth Lajos utca 16-os számú, 92 éves ház - közönségesen Pécsi Nemzeti Színház - most születő jövője felé. A Kamaraszínház építésidején volt palánk eltolódott: most a Színház tér keleti térfala előtt húzódik, éppen annyi helyet hagyván, hogy a házak lakói közlekedhessenek. Ottjár- tunkkor a lépcső maradványait bontották, s a műhelyekből, ami megmaradt, az már az új életre készülődött. Ezután is hasonló rendeltetésű helyiségek sora lesz itt, de szoros kapcsolatban a színházépülettel. A felső térszintre a Perczel utcánál építendő lépcsőn lehet majd feljutni; ennek az ácsolata már áll. A színházban most még jobbára bontások vannak, a hideg februári szél keresztülkasul jár az ablaktalan falak között. Ennél sokkal többet nem látni. Gáspár Márton viszont tudja, hogy hamarosan jóval többen lesznek itt, a mostani kb. 60 fős - nagyjából lengyel - munkásgárdánál, s akkor igazán mozgásba lendül minden, mert akkor már építenek. — Ebben az évben — mondja —, 65 millió forint értéket kell építenünk. A feladat a színpadi rész újjáépítése, hogy jövőre megindulhasson a technológiai berendezések két évig tartó szerelése. A színpad jócskán megnövekszik majd, hiszen a teret megosztó, az új színpad- technika szempontjából fölösleges és akadályt jelentő falakat kidobjuk. És korszerű forgószínpad lesz itt. Az idei munkák jószerivel még el sem kezdődtek, az építésvezető azonban mór a jövő évi munkák felé pillantgat. A nézőtéri kupola felújítása lesz talán a legnagyobb feladat: úgy kell a szerkezetet kicserélni, (a legutóbbi felújítás óta, amikor szinte az utolsó pillanatban sikerült beavatkozni, nehogy szétnyomja a falakat, már szinte csak szívességből szolgál), hogy közben a kupola gipszdíszítése meg ne sérüljön. Hársfai István Egy négyzetmilliméteren belül 15 vonalat karcol Nem mindenki mondhatja el magáról; olyan mesterség van birtokában, amilyen Magyarországon, sőt egész Európában csak néhány embernek. A ritka tudomány nem más, mint a bélyegmetszés, egyik szerencsés „birtokosa" pedig Mestersége: bélyegtervező Lengyel György bélyegtervező grafikus.- Az Iparművészeti Főiskolába tett sikertelen felvételik után a Pénzjegynyomda bankjegytervező osztályára kerültem. Ott ismerkedtem meg a rézmetszés, a rézkarcolás fogásaival és szereztem meg mostani munkám nélkülözhetetlen technikai alapjait. Bár a bankjegyportré készítése is rendkívüli kézügyességet, precizitást és türelmet kívánt, hiszen védett okmányokról volt szó, egyre inkább csábított a nehezebb feladat, az acél megmunkálása, és hogy a fantáziámmal is alkothassak. így kezdtem Vagyóczky Károly grafikusművész, az 1000 forintos A met-szeti- bélyeg tervezője segítségével bélyegekkel foglalkozni. Négy termékeny évének gyümölcse 35 bélyeg, melyek 95 százaléka hagyományos ofszet nyomással készült, hiszen tavaly kapott először lehetőséget metszett bélyeg készítésére. Mi a különbség a két eljárás között?- Az ofszet eljárásnál nyomdai fotó útján kicsinyítik le az általunk tervezett gépgrafikát. A metszett bélyegeknél viszont mi magunk véssük ki a képet egy eredeti méretű acéllapra. Az apró méretek miatt nagyítóval, mikroszkóppal dolgozunk, mert van, hogy egy négyzetmilliméteres területre 15 voEiEka nal is kerül. A kép végül is borzasztó precíz vonalstruktúrából és harmóniából áll. A sok száz, ezer apró vonal adja a formát és a tónust is egyben. Ezt persze úgy kell megoldanunk, hogy a kép anyagszerű is legyen. Rendkívüli kockázat és felelősség az egész munka, visszafogott, aprólékos mozdulatokból áll, nem úgy mint a festésnél vagy rajzolásnál. Ha itt valamit elrontunk, nem cserélhetünk könnyedén rajzlapot, több hónapos fáradozásunk megy kárba, mert az acél nem javítható. Mégis élvezem, szeretem, amit csinálok, biztat a mindennapok sikerélménye. A tavalyi év fő bélyegtémái közül vitathatatlanul két acélmetszete a „175 éve született Liszt Ferenc" és a „Fáy András az első magyar Takarék- pénztár megalapítója" a legkiemelkedőbb. Az ofszet munkái közül pedig aktualitásával, eleganciájával a Magyar Forma 1-re és az autó 100. születésnapjára készült - a fenti képen is látható - autósorozat közismert. Jelenleg mit csinál?- „Magyarországi reneszánsz" címmel a jövő év bélyegnapi blokkján és két címletén dolgozunk közösen Zsit- va Szabolccsal. Jelenleg bécsi tanulmányutamat megszakítva tartózkodom itthon, Budapesten. Szakmai tapasztalatcsere céljából egyik példaképem, az osztrák Werner Pfeiler szakmai műhelyében ismerkedem az acélmetszés ottani technikájával. Távlati célkitűzésem? A vele való szakmai kapcsolatot tovább építve szeretnék világ- színvonalra szert tenni és bekapcsolódni az európai vérkeringésbe. Németh A.
