Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-09 / 39. szám

1987. február 9., hétfő Dunántúli napló 3 „Tőlünk akar 11-kor is nyithatnának../* Február 20-tól új nyitva tartási rend Pécs üzleteiben Ugye ismerős a helyzet: munkaidőben intézni a dol­gainkat részben mert nekünk így kényelmes, részben mert a másik félnek Így még kényel­mesebb. Ebből is látszik, hogy nemcsak engem, az állampol­gárt kell rábírni, hogy ne mun­kaidőben intézzem a magán­ügyeimet, hanem a másik ol­dalon is meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy ne kényszerüljek a magánügyeimet munkaidőben intézni. Magya­rul: a hivatal fogadjon a munkaidőmön túl, vásárolni is tudjak akkor, és a szolgáltató iparos sem a munkaidőm ide­jére jelezze (esetleg be sem következő) jöttét. A „hivatal" — nevezetesen Pécs Megyei Város Tanácsa és intézményei — január 1-jétől szerdánként a teljes apparátus­sal az ügyfelek rendelkezésére áll — este 6 óráig. A tapasz­talat? Nos, túlságosan meg­szoktuk, hogy ügyes-bajos dol­gainkkal délután 4-ig keressük fel a hivatalt. Eszerint a mun­káltatók még mindig (el)en- gedékenyek? Pécsett a tanács is foglal­kozott „a társadalmi munka- időalap védelmének a tapasz­talatai és feladatai" címen ez­zel, s az érdekeltekkel együtt végzett előkészítés után úgy döntött, hogy a kereskedelem­ben és a szolgáltatásban egy­aránt a csütörtököt jelöli ki a nyújtott nyitvatartás napjául.- Ezzel együtt — magyaráz­za Szabó Nándor, a tanácsnak a lakosság ellátásáért felelős elnökhelyettese — intézkedünk a szombati nyitva tartás kiter­jesztéséről is. A testületi ha­tározat szerint a nyitva tartás új rendjét február 20-ig kell kialakítani és városi szinten összegezni. Arról is intézke­dünk, hogy a nyitvatartás sza­bályozásában a csütörtöki nap­tól eltérő reális igényeket fi­gyelembe kell venni, és az egy­ségek nyitvatartását folyama­tosan, a reális igényekhez ala­kítva rugalmasan kell szabá­lyozni. Ez tehát azt jelenti, hogy a kereskedelemben és a szolgál­tatásban Pécsett is általánossá válik a szükebb körben már régebben bevezetett csütörtöki nyújtott nyivatartás, és polgár­jogot nyer a szombati nyitva­tartás is. Ebben ugyan az utób­bi időben komoly változások történtek: több olyan közfon­tosságú üzletet sikerült erre „rávennie" a városi kereske­delmi osztálynak, amelyek ma­gától értetődőnek tekintették a szombati zárvatartóst.- Minden üzletre vonatkozik a határozat? - kérdeztük. , — A háromszemélyesnél na­gyobbakra nézve kötelező a szombati nyitvatartás, a kiseb­bekre nézve csak akkor, ha a területükön az ellátás zavar­talansága ezt megköveteli. A szombati nyitvatartást egyéb­ként — minthogy sokfelé éppen ez alól keresték a kibúvókat - szigorúan fogjuk ellenőrizni. — Ha már úgyis mozdulni kényszerül a kereskedelem, a szolgáltatóipar, nem lenne-e célszerűbb a későbbi nyitás és ezzel a későbbi zárás, vagyis a nyitvatartás időbeni eltolá­sa? — Senki nem kötelezi a ke­reskedelmet a korai nyitásra. Tőlünk akár 11-kor is nyithat­nának. Kérdés, hogy a keres­kedelem üzleti érdekeivel ho­gyan egyeztethető ez össze. Erről kérdeztük az egyik ér­dekelt vállalat, a Megyei Ru­házati Kereskedelmi Vállalat igazgatóját, Zentai Ferencet: — Meglátásom szerint ez a nyitvatartási rend találkozik a vásárlók igényével: a nagyobb üzleteink amúgy is 6-ig vannak nyitva, a csütörtöki nyújtott nyitvatartás pedig a tapasztala­taink szerint elegendő 7-ig. Az eltolt nyitvatartás bizonyára nem lenne rossz, de ha pró­bálkoznánk vele, munkaerő­gondjaink lennének; a kilépők indoka most is az, hogy ked­vezőbb munkahelyet találtak. Hársfai István Hasznos foglalkoztatás mozgáskorlátozottaknak Fél év alatt félmilliós tőke Egymásnak adják a kilin­cset az egyesület pécsi, Rá­kóczi úti irodájában. Demi- zsonokat hoznak befonatni, javítani. Kára Lászlóné fo­gadja a megrendelőket. Ö intézi a lakossági szolgálta­tásokat az Alfa Ipari Vállalat Bárány megyei üzemében, s egyben a cég pénzügyi szakemberei is a mindössze háromfős alkalmazotti gár­dában. Fiatalember, Mayer József az üzem vezetője ennek a szintén fiatal, mindössze fél­éves múltra visszatekintő cég­nek, amely sok szempontból a megszokottól eltérve szer­vezi tevékenységét. A leglényegesebb: az üzem nem kizárólagosan a nyereségre törekszik. Arra igen, hogy biztonságos pénz­ügyi alapja legyen ahhoz, hogy dolgozóinak bérét nö­velhesse. A dolgozói ugyan­is egytől-egyig mozgáskorlá­tozott emberek, és a bara­nyai üzem éppúgy bírja a Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesületének támo­gatását, mint ahogy a buda­pesti központot a Mozgás­korlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége hozta létre. Ennek a vállalatnak nincs egyelőre telephelye, raktáro­zási gondjait dolgozóinak lakásán oldja meg, irodáját pedig a megyei egyesülettől kapta. Mayer József ponto­san tudta, mire vállalkozik, amikor novemberben elfo­gadta a megbízást. Azóta hónapról hónapra két-három fővel nő az üzem létszáma, amelynek ma huszonhárom dolgozója van, s szinte vala­mennyinek házhoz viszilc a munkát. Többnyire az üzem­vezető szállít, piacot kutat, szervez, közvetít. Minden dol­gozójával személyesen be­széli meg, hogy egészségi állapotához igazítva, milyen munkát tud vállalni. A legsikefresebb tevékeny­ségük a demizsonfonás. Már készülnek a gépek a rész­műveletek saját gyártásához. Ha megkaphatnak egy ki­sebb műhelyt, raktárot a városközpont közelében, kompletten vállalhatják ezt a munkát. Rendszeresen szál­lítják a fonott üvegeket egy budapesti borászati boltnak, amely vásárol tőlük fadugó­kat, hordócsapokat is. Segí­tőkész partnerük a Konzum Áruház, amely a cégnél varrt ágyneműket, párnahuzatokat veszi át. Az alapanyagot a TRITEX-től kapják, míg a párnába tömött hulladékszi­vacsot a Faipari Szövetkezet adja. A későbbiekben sze­retnének más ruhanemű var­rására is vállalkozni. Mayer József úgy számol, hogy március végére félmil­lió forintos tőkéje lesz a cégnek, amely biztonságos alap a gazdálkodáshoz, a bérek folyamatos növelésé­hez. Ma 1500—4500 forintot keresnek a bedolgozók. Re­mény van arra, hogy ehhez a speciális gazdálkodáshoz a főhatósáqok is speciális adó- kedvezményekkel seqítik az üzemet. Tervezik, hogy pá­lyáznak a megyei rehabilitá­ciós alan támogatására, hiszen nélkülözhetetlen szük­ségük van az anyagi segít­ségre is. G. M. Relikviák a Szőlőhegyen „Nagyapám 1907-ben részt vett a nagy jubileumi kiállítá­son, s boraival ezüstérmet nyert. Az erről szóló díszes ok­levél Zsolnay Miklós elnök alá­írásával ma is ott függ a prés­házunk falán . . . szívesen köl­csönadnám a kiállítás időtar­tamára... hátha ezzel is emel­hetnénk az idei kiállítás hagyo­mányőrző jellegét ..." E soro­kat Kozári Gyula nyugdíjas közgazda irta lapunknak Szi­getvárról. Kapóra jött a meg­hívás, hisz az idei Pécsi Ipari Vásár centenáriumi lesz, s o rendezői arról is méltó módon kívánnak megemlékezni, hogy 100 éve rendezték Pécsett az első kiálIitást. — A jónevű pécsi ügyvéd és borkereskedő ükapám, Szanter Gusztáv vette meg a turbéki szőlőhegyen a 4400 négyszög- öles telket, amiből nekem még megmaradt ez a terület - mu­tatja örökségét Kozári Gyula. Jégpáncél ropog a talpunk alatt, ahogy a család által 1901-ben vásárolt présházhoz tartunk. A még didergető tél­ben tavaszt vár a 130 mogyo­ró- és 30 mandulafa, a 160 fajtából általa kiválasztott ket­tős függönyrendszerben mű­velt ötfajta szőlő. A döngölt falú présházban vacogva olva­som az említett oklevelet. „A .... Pécsi Országos Kiállítás bíráló bizottsága Kozáry Edét (Szigetvár) kiváló boraiért ezüst éremmel tüntette ki. Pécs, 1907. október 15 . . .” — Tudja, mennyi cukrot hasz­nált öregapóm a szüretnél? Egyetlen grammot sem. A régi oklevelek, térképek mellett ma is legbecsesebb ereklye az 1882-es kézikönyv a Weinberreitung und Kellerwirt- schaft (Borászat és pincegaz­daság), aztán az 1909-es ki­adású új magyar bortörvény, mely a borhamisításnak és a hamisított bor forgolomba ho­zatalának tilalmazásáról szól. Gondolom, nem véletlenül nyert 80 éve nagyapja ezüstérmet a boraival. Tisztelte annyira a bort, hogy betartotta a bortör­vényt. A mai szőlősgazdáknak is sok újat mondanak a régi paragrafusok. „Bor... az a szeszes ital, mely kizárólag a szőlő levéből (szőlőmustból) erjesztés útján állíttatott elő.” Aztán: „Az okszerű pincekeze­lés szempontjából szükséges eljárások alkalmazása — ide­értve a hibás bor vagy must helyreállítására vonatkozó el­járásokat is — amennyiben ez hamisítási vagy a közönség megtévesztésére irányuló célzat nélkül történik — s amennyiben ezáltal az egészségre ártalmas anyagok nem kerülnek a bor­ba — a jelen törvény korlátái között meg van engedve . . ." S jönnek tételesen a megen­gedett eljárások . . . Újabb fakuló iratok . . . Nagy­apja, Kozáry Ede Pécsről ki­költözve 20 kemény forintért kapta meg 1894-ben a sziget­vári illetőséget, s mivel könyv-1 nyomdaipart kívánt űzni, 1897- ben kiadták neki az ipariga­zolványt. Innen datálódik a szigetvári Kozáry nyomdászdi­nasztia." Bár tulajdonképpen a nagymamán volt az egész motorja. Ö is képesített nyom­dászmester volt, akár a nagy- néném, az édesapám és jó­magam is . . . — mondja Kozári Gyula, aki 1980-ban nyugdí­jasként költözött vissza Sziget­várra, idős édesanyjához.- Azóta szőlészkedek és ren­dezgetem a régi dokumentu­mokat ... s ha eljön az ideje, mindet átadom a helytörténeti múzeumnak — sóhajt. Ki tudja, hány értékes kor­dokumentum lapul még ma­gánkézben? S vajon, mindet ilyen becsben tartják? M. L. Kicserélhetjük veszélyessé vált televíziónkat A Color Star sztori nem lesz horrortörténet Szerelöasztalon a Color Star Pécsett, a Budai Nagy Antal utcai szervizben. Fotó: Proksza László Az elmúlt évben több mint félszáz tévékészülék gyulladt ki és okozott tűztragédiát. Szil­veszterkor például a Mátyás­földön, január elsején Debre­cenben is Color Star, január 6-án Szombathelyen Orion Delta készülék borult lángba. Különösen a Videoton gyárt­mányú Color Starok váltak ve­szélyessé az utóbbi években. A gyártók okkal el is verték a port a gyúlékony készülékük miatt, amiből 1974 és 1980 között Székesfehérváron 100 ezer darabot készítettek. A Color Starról elöljáróban néhány jellemző adat: csöves készülék, viszonylag magas, 280 wattos fogyasztással. Mai szemmel és technikai mércé­vel mérve nem korszerű típus, mégis általa valósult, valósul­hatott meg a tömeges színes televíziózás hazánkban. A Co­lor Star tüzek kapcsán azok feltehető okairól faggatom Bo- zsits Gábort, a Videoton Elektrotechnikai Vállalat Tele­vízió Gyára pécsi márkaszervi­zének vezetőjét.- Mi okozhatja a tv-készü- lék kigyulladását? — Sok oka lehet, elsőként a túlbiztosítást említeném. Ugyanis a gyári biztosítékokat az előírtnál nagyobb értékűre cserélték ki a javítások során, így ha baj van, nem a bizto­síték old ki, megelőzve az eset­leges kigyulladást, hanem ma­ga a készülék kaphat lángra. A másik fő ok lehet a készü­lék porosodása, és az, hogy a legtöbb helyen a tv-t a szek­rénysorba szinte elrejtik, ahol a természetes szellőzés nem biztosított, sőt még gyúlékony térítőkkel is díszítik ... Szaklapokban olvasom, hogy a tv-nézettség a korábbi 700 óráról mór 2000 órára nőtt, tehát igen nagy igénybevétel­nek vannak kitéve a készülé­kek, ez meg óhatatlanul nagy hőt is termel, mondjuk a 280 wattos Color Star esetében . . . Azt is olvasom, hogy szerte a világban előfordulnak tv-tüzek, korszerű és nem csöves, gya­korlatilag hidegüzeműnek te­kinthető félvezetős tipusok is képesek lángra kapni . . . Milyen lépéseket tett a már­ka védelmében és a Color Star a tulajdonosok érdekében a gyár? Szabó Ferenc, a VT televíziógyár vevőszolgálatá­nak vezetőhelyettese kedvező hírekkel szolgál:- Kérjük a Color Star tulaj­donosokat, hogy mielőbb, de legkésőbb június 30-ig levele­zőlapon közöljék velünk (Vi­deoton Elektronikai Vállalat Telvízió Gyár belföldi vevőszol­gálata. 8100 Székesfehérvár. Pf. 104.) jól olvashatóan az alábbiakat: a feladó pontos nevét, cimét és azt a telefon­számot, melyen napközben el­érhető, a Color Star típusszá­mát, gyári számát, a vásárlás keltét (legalább az évet), és ha átalánydíjas a készülék, azt melyik szervizzel kötötték. A beérkező levelezőlapok ada­tait számítógéppel dolgozzuk fel és az így elkészített mun­kalapokat megküldjük az ille­tékes márkaszervizeinknek. Azt nem árt megjegyezni, hogy csak üzemképes készülékeket vizsgálnak felül a szakembe­reink (ha az rossz, előtte a tu­laj saját költségére meg kell javíttatni) a tulajdonos laká­sán, a vele egyeztetett idő­pontban. A műszerész a tulajdonosnál díjmentesen átvizsgálja és por- talanítja a készüléket, vissza­cseréli az eredeti biztosítéko­kat és ellátja a tulajdonost üzemeltetési tanácsadóval, a VT gyártmányismertetővel és felbélyegzett, megcímzett leve­lezőlappal, amit kitöltve kell visszaküldeni. A tulajdonos dönti el, hogy ragaszkodik-e továbbra a Color Starhoz, vagy pedig él a gyár ajánlatával. Hogy az mit takar? A felkí­nált 8 színes készülék közül választhat, és megtudhatja, hogy az újhoz mikor, milyen pénzügyi feltételekkel és majd hol juthat hozzá, éspedig a szokásos 50 százalékos OTP­előleg helyett 20 százalékért. A Videoton kamatmegváltás címén, a készülék bevonása fe­jében 2700 forintot ír le a 20 százalékos előleg összegéből, így például a TS 4316-os ké­szülék, ami 22 800 forint, 4800 Ft helyett mór 2100 forint elle­nében vihető el 24 havi rész­letre, de az alacsony nyugdí- júak kérhetik a 36 hónapos törlesztést is... Murányi László Szombat-okon szigorú ellenőrzés

Next

/
Thumbnails
Contents