Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-08 / 38. szám
A kiemelés egyik izgalmas pillanata Régészeti szenzáció — római erődítmény Bölcskénél A köveket hó és fólia takarja a szekszárdi Béri Balogh Adóm Múzeum előtt. Ez a néhány tonna mészkő és márvány a múlt év egyik régészeti szenzációja. Bölcskénél került elő a Dunából, október utolsó hetében. „Került elő?" Szekszárdi és bajai régészek, hajósok emelték ki a víz alól kemény és csöppet sem veszélytelen munkával! Dr. Gaál Attila és Szabó Géza régészekkel beszélgetünk a leletről, amelynek néhány kisebb darabja itt halmozódik az igazgatóhelyettesi iroda padlóján. Másfél ezer év néma tanúi. A hajósok már régóta számon tartják a „bölcskei sziklát”. Meg is van jelölve piros bójával. Egy román uszály néhány éve mégis fönnakadt rajta. Tavaly a Duna rendkívül alacsony vízállása minden eddiginél többet engedett látni a furcsa kövekből. A helyszínre hívott régészek megállapították, hogy annak a római kikötő-erődítménynek a falairól lehet szó, amelynek egyes téglái 1973-ban kerültek elő a Duna medréből. Bravúros szervezéssel, a MAHART, az OVH, a Posta és néhány vállalat áldozatkész közreműködésével két nap alatt tizennyolc különböző súlyú kőtömböt emelt ki a daru.- Mit tudunk a leletről?- Az i. sz. III. században létezett egy szentély Aquincum környékén, amelyet a pogány kultuszok hanyatlásakor, valószínűleg a IV. század elején, lebontottak, s köveit jóval lejjebb, a Duna vonalát őrző egyik erőd falaiba építették be. A korábban ugyaninnen előkerült bélyeges téglák jeleiből tudjuk,, hogy a vidéken ez idő tájt a 10. légió táborozott. A régészek U-alakú római kikötő-erődök • típusrojzait mutatják. Egyelőre csak sejteni lehet, hoay a Bölcskénél előbukkant erők melyik típusnak felelt meg. A muzeológusok véleménye szerint az aquincumi faragott köveket felhasználó építkezés összefüggésben állhatott a szarmatákkal vívott háborúkkal.- Mennyivel jutottak előbbre a kövek tanulmányozásában október óta? — Az első vizsgálódás során — amelyet dr. Tóth Endre, a Nemzeti Múzeum osztályvezetője vezetett, megállapítottuk, hogy a lelet gerincét négy hatalmas méretű, feliratos, domborművel díszített oltárkő, s egy töredékes Mars isten-ábrázolás alkotja. Akkor még csak három kő felirata tűnt úgy-ahogy olvashatónak; aquincumi tisztségviselők neveit vésték rájuk. A restaurálás során kiderült, hogy a negyedik oltárkő feliratát is ki lehet betűzni.- Meggyőződésem, hogy a lelet java még a víz alatt van - teszi hozzá Gaál Attila. — Sajnos, a további kutatáshoz meg kell várnunk az alacsony vízállást. Minden eshetőségre készen felkészültünk a vízalatti régészkedésre is; könnyűbúvár barátaink segítségével gyorskiképzést kaptunk. De ez a módszer is csak alacsony vízállás esetén lehet eredményes, hiszen a Duna vize annyira koszos, hogy gyakorlatilag semmit sem lehet látni a víz alatt. Havasi i. Beszédes kövek a Dunából I A lábán növény burjánzott A testfestő farsangolója Csak két elárusítóhely van mindig talpon e vidéken Souvenir körkép Hol halál a hurisha ajándékot-? Hétvége - munkával A megszokott rend szerint folyt a munka a Pécsi Tejüzemben pénteken éjszaka és szombaton. Pénteken este 10 órától a számitógépes feldolgozás alapján készítették ki a tejterméket a rámpára, éjfélkor kezdődött a kiszállítás. Pécsre és környékéire 22 600 kakaó, 22 000 tejföl és 110 000 ezer liter tej indult el ebben az időben a tejeskocsikon. 700 liter tej még mindig nem jutott el a rendeltetési helyére, ugyanis még mindig akad olyan kis üzlet, amelyek a jeges út miatt megközelíthetetlenek. A rö- videbb utakról visszaérkező tejeskocsisok a műszak végéig 15 000 liter tejet és 1000 kakaót, már a hétfői nyitásra gondolva, szállítottak ki az üzletekbe. * Dolgoztak tegnap a pécsi Dohánygyárban is. A 120 hétvégi gmk-zó egy része filter- rúdgyártást végzett az egri, debreceni és sátoraljaújhelyi megrendelők számára. A másik részleg a műszaki osztályon ugyancsak hasznosan töltötte a hétvégi munkaidőt. A munkások itt a tavaly felépült új üzemcsarnok pótlólagos beruházásán dolgoztak, illetve karbantartás után beállították és bejáratták a gépeket. * Csendes napja volt tegnap a Pécsi Gépjárműjavító Kisvállalatnak a Szigeti úton. A munkában lévő két szerelő mindössze egy-egy javítást végzett el két autón. Nagyobb forgalma volt ugyanitt a mosónak. A délelőtt folyamán 29 gépkocsi-tulajdonos kért felsőmosást autóján. Szülők hada bizonyíthatja, mekkora gond ezekben a napokban a gyerek óvodai, iskolai farsangja. Fogcsikorgató gyötrődések árán bújik elő a jelmez a családi kelléktárból, családfő legyen a talpán, aki egyeztetni tudja a gyermek igényeit a háztartás lehetőségeivel. Lehet, hogy egy év múlva levesz valamit a vállunkról egy könyv, amelynek néhány hónapja Pécsett élő ifjú szerzőjével a minap beszélgettünk. Szigmund Zsófia kozmetikus. De volt fotómodell is, eredeti foglalkozását tekintve pedig óvónő. Valahogy e három tevékenység ötvözetéből született meg az ötlet: kézikönyvet ír az ifjak számára, amelyben több tucat jelmez elkészítéséhez ad szabászati és kozmetikai tanácsot. Ez utóbbi nem tévedés, hiszen Zsófia nagyon fontosnak tartja, hogy a gyermekek farsangi maskarája a festéssel is hangsúlyt kapjon. „Ars poeticáját" így fogalmazta« meg: — A jelmezkészítés, a beöltözés legyen öröm a gyerek számára, mozduljon meg a fantáziája, kapjon szabadabb kezet a művelet során. Mi ebben az újdonság? — kérdezhetné valaki. A választ a „receptkönyv" vázlata adja meg: Szigmund Zsófia a káposztát igazi káposztalevélből képzeli el megvalósítani, és hasonlóan élethű a többi jelmez is. Nem elégszik meg csupán a jelzéssel, hanem a szó szoros értelmében átváltoztatja a gyereket. Merészségét (ha a szónak nem. volna pejoratív értelme, azt írnám: gátlástalanságát) jelenlegi szakmájából merítette: Zsófia ugyanis évek óta mint testfestő kozmetikus versenyez külföldön. Idehaza csak azért nem, mert eleddig ilyen versenyt még nem rendeztek. Első sikerét Párizsban aratta, amikor is elsős kozmetikus ta- nonc korában meghívták a világ minden részéből érkezett legjobb tizenkettő közé. — Egy idős nénitől lestem el a mesterfogásokat, ő hívta fel a figyelmemet a párizsi versenyre is. Egész alakos festéssel lehetett pályázni. Minden évben megadnak valami témát, ekkor az energia volt. Gondoltam, mindenki napot fog festeni, legyen az enyém a szén. Csakhogy — pesti lány lévén - igazi szenet még életemben nem láttam. Elmentem a Nemzeti Múzeumba, s ott született meg az ötlet: a szén kialakulását fogom ráfesteni a modellre. A lábán burjánzott a növényzet, aztán következett a betokosodás, csípőtájon a szén rajza, feljebb a lángok, s végül a fejen a füst... Az „alkotást" lefényképeztük, a képet elküldtem a pályázatra. Ennek alapján meghívtak, részt vehettem a döntőben. Azóta mór több versenyen is sze- peltem. Zsófiát régóta foglalkoztatja a gyermekek „kifestésének" gondolata, a külföldi tendenciák csak megerősítették elhatározását. A legjobb alkalom a farsang, ezért íródik a könyv, amelyet — a tervek szerint — az Ifjúsági Lapkiadó fog kiadni az év végén. A fotókat az egyik legjobb magyar reklámfotós, Tóth József készíti el. H. J. Mivel Pécs fontos idegen- forgalmi központ, tegnapi körsétánk alkalmával annak néztünk utána, hogy az üzletek szombati zárása után és vasárnap hol talál a városba érkező külföldi, illetve hazai turista ajándékot. A „souvenir-shopok" a történelmi belvárosban, így a Kossuth Lajos, a Bem, a Sal- lai, a Bajcsy-Zsilinszky utcákban találhatók. A szerződéses és maszeküzletek egyike sem tart nyitva vasárnap és szombaton is csak délig, vagy csak egy, esetleg két óráig. Az állami ajándék- és dohányboltok zöme a Bara- nyakerhez tartozik, de üzemeltet a Meruker és az Élelmiszer- ker is. Hét végén ezek is zárva tartanak vagy szombaton a rövidített nyitva tartással dolgoznak. Egyetlen kivétel a Ba- ranyaker Széchenyi téri üzlete, amely nemcsak a nyári idényben, hanem márciustól egészen decemberig vasárnap délelőtt is nyitva van. A Mecsek-Tourist misinatetői ajóndékpavilonja télen tart zárva, viszont a szintén általuk üzemeltetett Hunyor Szálló shopjában - a többi szállodától eltérően — forintért vásárolhat a hét bármely napján és a nap bármely időszakában nemcsak a szállóvendég, hanem az utcáról betérő is porcelánt, kerámiát és trafikárut. Az Inter-Tourist a Nádorban, a Pannóniában, a Jókai utcában és a színházzal szemben működő egységeiben valutáért kínálnak díszműt, illatszert, játékot és külföldi édességkülönlegességeket. Az üzletek közül a „belsők", a két szállodában működőek tartanak nyitva vasárnap is, délután 3 óráig. A Volán-buszpályaudvaron levő utasellátó-pavilon szombaton szünnapos, de vasárnap reggel 7-től délig tart nyitva. Két „társát", a főpályaudvari óllomáscsarnokban található két „gombát" szándékosan hagytam a végére. Az Utasellátó Vállalat párhuzamosan működő kirendeltségei az egyedüliek, amik az év valamennyi napján — az ünnepnapokon is — ugyanazon hosz- szú nyitva tartással állnak a vásárlók rendelkezésére, reggel 5-től este 7-ig. N. A. Zöldséges rostélyos a Sopianában Vasárnapi szakácstanács A vendéglő - itt Pécsett a Rákóczi úton — egy időben Béke névre „hallgatott", de aztán visszakapta eredeti nevét: Sopiana. Néhány lépcső vezet le a két összefüggő helyiségből álló vendéglőbe, amelyet többek között az tesz hangulatossá, hogy faragott boxok, illetve térelválasztó között állanak az asztalok. A harmincas években egy pécsi aranykezű asztalosmester varázsolta ide a boxokat: masz- szív, szép munka, de bizony mór felújításra vár. Az utcára néző színes-betétes ablakok — amelyek régi pécsi céhmesterek pecsétjét idézik - Johan Hugó és Lakatos Oszkár remekművei. Kár, hogy a terem végében már csak egy falrész őrzi a gyönyörű - valószínűleg Zsolnay cserépkályha nyomát. A jó hangulatról annak idején olyan neves prímások gondoskodtak, mint a Kis Ádi, aztán Dörömböző Géza, vagy Szalai Dodi, de azért a vendégek most is elégedettek lehetnek: Bízó József énekel esténként, saját harmonikakíséretével. Na de mi kell még egy családias vendéglőhöz? — A jó konyha — mondja Stricki József üzletvezető. — Éppen most váltunk étlapot, amelyet bizonyos időközökben felújítunk. A hagyományos magyar ételek megmaradnak; valahogy a mi vendégkörünk nem nagyon kedveli a divatosabb, könnyebb étkeket, bár ezek sem hiányoznak. Sőt azt vettük észre, hogy inkább a marhahús-ételekre van igény.- Kik járnak ide?- A déli előfizetéseseken kívül többnyire a vacsorázó vendégek térnek be hozzánk esténként. Szomszédban van a Park-mozi, s ha egy jó film van műsoron, nálunk fellendül a forgalom. Sok főiskolás és egyetemista is jár hozzánk. Vendéglőnk másodosztályú, de elfogadható áron. Az is vonzó, hogy a vendég kívánságára ételeinkből féladagot is adunk, tekintettel a gyerekes családokra. Az ifjú főszakács, Nagy László úgy látszik kedveli a zöldségeket: ezekkel dúsított rostélyost ajánl a háziasszonyoknak. Négy személyre kell hozzá: 80 deka rostélyos, 10 deka petrezselyemgyökér, 10 deka sárgarépa, 7 deka zellergumó, 2 darab zöldpaprika (Mirelit is lehet), 12 deka vöröshagyma, 2 deci húsleves, 3 • • • deka liszt, 5 deka vaj, másfél deci étolaj, 1 deka pirospaprika, 3 deci tejföl, kevés törött bors, só, citromkarikák. Az inaktól megszabadított hússzeleteket kiverjük, sózzuk, borsozzuk és erős tűzön forró olajban mindkét oldalon hirtelen pirosra sütjük. Közben a zöldségeket metéltre vágjuk, hozzáadjuk a cikkekre vágott zöldpaprikát, az apró kockára vágott vöröshagymát, és abban az olajban, amelyben a húst sütöttük, megpirítjuk. Hozzáadjuk a pirospaprikát, még egy kis törött borsot, felhígítjuk a húslevessel és ráöntjük a hússzeletekre. Lassú tűzön a húst ebben a lében puhára pároljuk. Amikor megpuhult, kiszedjük, a visszamaradó zöldséges lébe liszttel elkevert tejfölt, vajat teszünk, újra felforraljuk, majd a tálalótálra helyezett húsra öntjük. A tetejére papírvékonyra vágott citromszeleteket teszünk. Galuskával, vagy burgonyakörettel tálaljuk. R. F. vasárnapi 5
