Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-07 / 37. szám

X echnilcci Mozdonymatuzsálemek Alapozás „dugóval” Indul a Technika Klub! A Pannónia Innovációs Közös Vállalat, a TIT Me­gyei Szervezetének műszaki szakosztálya, valamint a Dunántúli Napló Technika rovata klubot indít, mely szándékunk szerint a mű­szaki újdonságok igazi fó­rumává, a szellemi termé­kek cseréjének bázisává formálódna. Szeretnénk, ha klubunk kínálata alka­lomról alkalomra nemcsak a műszaki élet, hanem a gazdaság és a társada­lomtudomány szakembereit is találkozóra hívná. En­nek érdekében programun­kat előadásokkal színesítjük, ezekkel közhasznú szellemi termékeket népszerűsítünk, vállalatok műszaki fejlesz­tési törekvéseit mutatjuk be, gazdasági szakembe­reket kérünk fölszólalásra, tudományos egyesületek újdonságaival szolgálunk. Emellett rendszeresen lesz ötletbörze, szoftverbemuta­tó, és rovatunk olvasói a gyakorlatban is megismer­kedhetnek azokkal a ta­lálmányokkal, újításokkal, illetve frissiben megjelent termékekkel, melyeknek la­punkban is helyt adunk. A Technika Klub első öszejövetelére február 24- én, kedden 17 órakor kerül sor a Pannónia klubhelyi­ségében (Pécs, Zólyom ut­ca 2.), meghívott előadónk dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsá­génak titkára. Áprilisi programunk előzeteseként — bemutatkozását beha­rangozva — újdonságaiból mutat be többet a SZÜV. Szolgálunk olyan technikai érdekességekkel, amelyek itt szerepelnek először a nagyobb nyilvánosság előtt. A Barkács sarokban — ugyancsak a Dunántúli Napló rovatához kapcso­lódva — Murányi László várja az érdeklődőket. Takarékos öblítő­tartályok Bonyhádról WC-kagylók hatásos és víz- takarékos öblítésér szolgál az a berendezés, amelyet a kö­zelmúltban mutatott be a bonyhádi Mezőgép. Az új ké­szülék meghibásodása szinte kizárt, a szelephez tartozó tö­mítések rendre beszerezhetők kereskedelmi forgalomban, és a csatlakozások is alkalmaz­kodnak a szokványos méretek­hez. A tartály addig töltődik, míg a hálózatvíz, illetve a ben­ne lévő levegő nyomása ki nem egyenlítődik. Az öblítést a kialakult légpárna teszi ha­tásossá, időegység alatt lénye­gesen több vizet kinyomva, mint a fél collos hálózaton át­folyó vízmennyiség. A beépített visszacsapószelep meggátolja a víz kiáramlását a hálózatba akkor is, ha a vízvezeték nyo­mása a tartályban uralkodó nyomás értéke alá csökken. Ennek megfelelően vízkimara­dás esetén rendelkezésre áll 5—7 liter víz, mely részletekben is fölhasználható. Az öblítő­szelepen kívül nincs mozgó al­katrész, és a készülék hasonló­an jó mutatókkal rendelkezik, mint a méregdrága, tőkés im­portból származó elődök. Per­cenként 12 öblítést tesz lehe­tővé. Az EMI minősítés birto­kában a bonyhádi Mezőgép a gyártást megkezdte. „Ganz és társa Danubius gép-, vagon- és hajógyár Bu­dapest, 1914” — mindezt kis feketére festett tábláról olvas­suk le a Mecseki Szénbányák há^om villanymozdonyának egyikén, amely éppen a moz­donyjavító műhelyben pihen Pécsújhegyen. Akik pedig mu­tatják, bizony az ő sorsuk jó­formán egybeforrt a gépmatu- zsólemekkél. jMajlcJti Béla Pécs városát és kb. 60-65 kilométer sugarú körzetét a Magyar Televízió 1-es műsorá­val a Misina-tetőn üzemelő nagyteljesítményű adóállomás látja el. Egy ilyen gerincadó telephelyének kijelölése a ter­vezés során nagy körültekintés­sel történik. Ennek ellenére a vételkörzet határain belül, a terepviszonyoktól függően adódnak gyengén ellátott, „ár­nyékos" területek. Ilyenek nemcsak gerincadóktól távol, hanem azok közelében is ki­alakulhatnak. A gyengén el­látott területek közé sorolhat­juk azokat a helyeket is, ahol a vett jel nagysága megfelelő, de a kép minősége kifogásol­ható, például reflexiós (szel­lemképes). Az előbb vázolt helyzet Pécs vételi lehetőségeire is igaz. Mérések szerint az Tv 1-es mű­sora a belváros egyes részein, a Tettye környékén, Pécsbá- nyatelep közelében és a Ma- gyarürögi út mentén gyengéb­ben vehető. A jobb minőségű vételt Pécsett nehezíti még né­hány speciális objektív mű­szaki tény is, mint a függőle­ges antennapolarizáció vagy az URH interferenciás zava­rok lehetősége. Igazgatóságunk szakembe­rei, az előfizetők egyre növek­vő minőségi igényeinek kielé­gítésére, a jobb ellátás bizto­sítására, tervet dolgoztak ki. Lényege az, hogy kisteljesít­ményű adókat telepítünk a Mi­sinára és a kertvárosi Diana tér 2-es számú tízemeletes há­Az utóbbi hetekben lapunk­ban is többször megírtuk, hogy a dízelmotorral szerelt teher­autók téli üzemét rendkívül megnehezíti az, hogy a hideg­ben a gázolajból kicsapódó parafin eltömíti a tüzelőanyag rendszer szűrőit. Hírt adtunk arról is, hogy Baranyában hi­ány mutatkozott mélydermedés­pontú gázolajból, azonban mint Dukits Lászlótól, az ÁFOR kör­zeti telepvezetőjétől megtud­tuk, ez mindössze három napot érintett, és vasúti szállítási problémák miatt nem volt megfelelő árukészlet. Többször hangsúlyoztuk azt is, hogy a mecsekaljai telep dolgozói minden segítséget megadtak annak érdekében, hogy folya­matos maradjon a pécsi—ba­ranyai tömegközlekedés és a brigádvezető 25, Bérces Ágos­ton csoportvezető 35 éve ja­vítja ezeket a mozdonyokat. Szavaik, mozdulataik jelzik: minden srófot ismernek. Ha sokszor kisipari módszerekkel is, küszködve az ezúttal igen­csak érthető alkatrészhiánnyal, de újra és újra életet lehel­nek az öreg gépekbe és elin­dítják őket. Talán büszkék is erre. — Ha idetéved egy nagymellényű villanyszerelő — zának tetejére. A telepített kis­adók — mint erről a Dunántúli Napló korábbi számában ol­vashatták - a kísérleti sugár­zást megkezdték. A Diana téri 150 watt teljesítménnyel, a 26-os csatornán a meredek Mecsek-oldalra és a belváros­ra sugározza az 1-es műsort. A Misinára telepített kisadó a 49-es csatornán egyrészt „anyaadó” jelet biztosít a Dia­na térinek, másrészt a pécs- bányatelepi és a magyarürögi úti városrész felé is sugároz, 40 watt teljesítménnyel. Fölmerül a kérdés, mit kell tennie a pécsi tv-előfizetőnek, ha a 2-es csatornán sugárzó misinai nagyadó Tv 1-es műso­rának vételével nincs megelé­gedve? Kís’érlettel el kell dön­tenie: a vételi helyen a mi­sinai vagy a Diana téri kisadó biztosít-e számára jobb vételt? A következő kérdés az, hogy milyen antennával vehetők a kisadók? Mindenek előtt kije­lenthetjük, a város nagy részén valószínűleg nem lesz szükséq új antenna felszerelésére. A misinai 49-es csatornájú új adó a Tv 2-es programjának vételére felszerelt széles sávú antennával vehető. A városnak azokon a részein sem indokolt új antenna felszerelése, ahol közúti fuvarozás. Sajnos, ezzel együtt is bebizonyosodott, hogy I a téli üzemre még a mélyder- medésű gázolaj is alkalmat­lan. Ezzel kapcsolatban fontos részletet tisztáz Dukits László­nak a napokban hozzánk érke­zett levele: „Az MSZ 1627—86. számú szabvány szerint a mélyderme- désű, hivatalos jelöléssel C gázolaj használhatóságára legjellemzőbb adat nem a —20 Celsius-fokban megadott dermedéspont, hanem a —12 fokban meghatározott .hideg­szűrhetőségi határhőmérséklet (CFPP). A dermedésponttal meghatározott hőmérsékleten ugyanis már egyáltalában nincs folyékony rész a gázolajban, míg a hidegszűrhetőség a gáz­olajnak az üzemanyagrendsze­mondja egyikük — csak fel ­küldjük valami hibához, és rögtön megjuhászkodik. 850 Volt egyenáramról, négy, egyenként hatvan lóerős vil­lanymotorral működnek. A vilá­gítás, az áramszedő, a fék új rajtuk, minden más eredeti, il­letve fölújított. Lassanként nyugdíjba készülnek. Ahogy hallani lehet, egyikük idővel a Közlekedési Múzeumban pihen majd. a jugoszláv 2-es adó egybe­esik a Diana téri kisadóval, ha a jelenlegi antenna széles sá­vú. Márpedig ezeken a tv-sá- vokon használatos antennák általában széles sávúak. Javaslom, hogy probléma e'setén kérjék ki szakemberek véleményét és vegyék figye­lembe, hogy a kifogástalan szí­nes tv-vételnek alapfeltétele a megfelelő vevőantenna is. Re­méljük munkánk nem volt hiá­bavaló, hiszen így a pécsi tv-- nézők a Magyar Telévízió 1-es műsorát három különböző csa­tornán, két irányból vehetik. Megteremtettük annak lehető­ségét, hogy a minőségileg leg­jobb ellátást biztosító tv-adót lehessen fogni. A két új kis­adó felügyelet nélküli, tehát személyzet nem tartózkodik ál­landóan mellette. A javítók helyszínre érkezéséig idő kell, így várhatóan a hibaelhárítás tovább tart a szokásosnál. Ezért előre is megértő türelmü­ket kérjük. Szakembereink azon lesznek, hogy ez minél ritkáb­ban következzen be és önök zavartalanul vehessék a Ma­gyar Televízió műsorát. Kalotai János műszaki osztályvezető Pécs Vezetéknélküli Távközlési Felügyelőség rek szűrőin való átjutási ké­pességét közelíti meg. Ebből adódik, hogy az elmúlt idő­szak ennél hidegebb napjai­ban üzemeltetési gondok je­lentkezhettek, még szabványos termék esetén is." Az ÁFOR telepvezetőjének hozzászólásával a vitát befeje­zettnek tekintjük, mindössze annyit fűzünk hozzá, hogy az előírások körül azért nincs rendben minden, hiszen —12 foknál enyhe teleken is gya­korta mutat kevesebbet a hő­mérő. Fönntartjuk azt az állás­pontunkat, hogy a dízelesíté- si program megvalósítására a hazai petrolkémia nem készült föl maradéktalanul. A gázolaj ugyan megfelel a szabványnak, de a hidegnek nem. Az épületek alapozására - a teherbíró talajréteg, a talaj­víz mélységi elhelyezkedése, a környezet beépítettsége és egyéb geotechnikai tényezők függvényében - általánosan kétféle módszer használatos: a hagyományos síkalapozás és a cölöpalapozás. Műszaki és gaz­dasági megfontolások miatt egyre gyakrabban szükséges az említett két eljárás között át­menetet képező módszer alkal­mazása. A Földmérő és Talaj- vizsgáló Vállalat (FTV), vala­mint a szegedi DÉLÉP közös szabadalma, a ,,dugó”-rend- szerű alapozás ennek a köve­telménynek felel meg. A munkaszinten álló hidrau­likus erőgéppel nagy átmérőjű spirál-tárcsát (mint dugóhúzót) hajtanak a talajba a kívánt mélységig, a földet közben nem emelik ki. Ezt követően a szer­szám üreges szárán keresztül a spirál-tárcsa betonszivattyú­val, nagy nyomással képlékeny betont préselnek. A nyomás a tárcsát és a felette lévő föld­magot (dugót) a felszínre eme­li, a folyamatosan betáplált betonból pedig kialakul az alaptest. A technológiának kö­szönhetően megszűnik a mun­kagödör (vagy furat), amit min­dig meg kellett támasztani, azért, hogy a beomlást elkerül­jék. Nincs többé gond a talaj­vízzel, hiszen meg sem jelenik. A nyomás miatt az elkészült be­Gyakori panasz — a szakem­berektől épp eleget hallani -, hogy folyadékszint szabályozá­sára rendkívül nehéz megfele­lő berendezéseket találni, bi­zonyos föladatok a hazai gyár­tásukkal meg sem valósítható, a külföldiek pedig túl drágák. Tapasztalat az is, hogy még a legjobb minőségűnek mondott szerelvények is nagy számban hibásodnak meg, legérzéke­nyebb pontjuk a mozgó alkat­rész. E hátrányok kiküszöbölésére szerkesztett rendkívül szelle­mes, és viszonylag olcsó ké­szüléket egy pécsi feltaláló, Novreczky Csaba, Imre Lajos műszerész segítségével. A fo­lyadék által megváltoztatott fénytörés elvét kihasználó ta­lálmány egyáltalán nem tar­talmaz mozgó alkatrészt. Úgy­nevezett önellenőrző rendszer, szennyezettség vagy folyadék­hiány észlelésekor azonnal jelzést ad. Külön előnye, hogy elemei nem érintkeznek a vizs­gált közeggel, így minden ed­diginél használhatóbb az élel­miszeripar szigorú higiénés kö­vetelményei között. Régi gond az is, hogy a vegyiparban a szabályozást igen megnehe­zítik a maró, savas, vagy lú­gos közegek. Novreczky Csaba készüléke tehát ez ellen is vé­delmet hoz. Megelőzhető még ton „dugó"-alap tökéletesen csatlakozik a környező talajhoz, kellően tömöríti azt, a földmag kiemelkedése és eltávolítása után a lágy betonban a vas­szerelés egyszerű eszközökkel kivitelezhető. Az épület terhe­lésének megfelelően a „dugó”- alapok átmérője és hossza vál­toztatható. A ,,dugó”-alapozás techno­lógiája egyszerű, a kivitelezés mintegy félautomata rendszerű, minimálisra csökkenti a hiba- lehetőségeket. A munkafolya­mathoz általánosan használt gépek kellenek, csak a speciá­lis spirál-tárcsát kell külön le­gyártani. Magasfokú gépesített­sége miatt igen termelékeny, rendkívül gyors eljárás: kevés munkaerőt igényel. Az FTV-nél készített tervek alapján, a DÉ­LÉP kivitelezésében már több mint 10Ö épület és egyéb ipari objektum áll „dugó”-kon. A szerzett tapasztalatok igen ked­vezőek mind a műszaki elő­nyök, mind a gazdasági ha­tékonysági mutatók tükrében. Újabban a szabadalmat a Somogy Megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat si­kerrel alkalmazza a Dél-Du- nántúl körzetében, és más ha­zai és külföldi vállalatok is érdeklődnek a módszer iránt. Kérey András Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat a füstgázcsövek gyakori tönk­remenetele a fűtéstechniká­ban. Az 1985 októberében meg­született ötlet örvendetes gyor­sasággal hasznosul. A KIPSZER kalorikus gyáregysége ugyanis ötféle változatban megkezdi az új szerelvények gyártását. Ezek üvegcsövön keresztül fo­lyó közeg, kazán, amónia mé­rését szolgálják, illetve folya­dékba merülő kivitelűek, rob­banásbiztosak. Áruk igen ked­vezőnek tűnik, míg a Danfos* hasonló jellegű, importált, hű­tőiparban használható, ammó­niamérő egysége 130 ezer fo­rint, addig a KIPSZER gyárt­mányának ára nem éri majd el a 30 ezer forintot, és hazai alkatrészekből fölépíthető. Csütörtökön a pécsi MTESZ székházba invitálták az érin­tettek a szakembereket, na­gyobb nyilvánosság előtt most mutatkozott be először a be­rendezés. Ezúttal elsősorban korszerű fűtéstechnikai alkal­mazásáról esett szó. Mint hal­lottuk, a Danfoss máris élénk érdeklődést tanúsít, remény van rá, hogy a találmány kül­piacon is sikert hoz. Rovatszerkesztő: SZ. KONCZ ISTVÁN Uj kisadók Pécsett Három csatornán az egyes program Jobb vétel a belvárosban, Pécsbányatelepen és a Magyarürögi úti városrészben Mi van a gázolajjal? Pécsi találmány sikere Folyadékszint szabályozása újszerűén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents