Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-05 / 35. szám

1987. február 5., csütörtök Dunántúli napló Kellő előrelátás — töretlen fejlődés Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése Vitek Pál elnök beszámolóját tartja A tankötelezettségi törvény végrehajtásának tapasztala­tait, a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság tavalyi vizsgá­lata nyomán erről készült je­lentést tárgyalta meg szerdai ülésén a Parlamentben Horn Péter elnökletével az Ország- gyűlés kulturális bizottsága. Baflai László, a KNEB el­nöke a képviselők elé terjesz­tett beszámolóhoz fűzött ki­egészítésében elrhondta: an­nak ellenére, hogy az oktató­nevelő munka feltételeit a társadalom igyekezett meg­teremteni, a tankötelezettségi törvény végrehajtásában nem sikerült meggyőző haladást elérni, sőt egyes területeken megtorpanás és visszaesés tapasztalható. A vizsgálat adatai szerint hazánkban egy-egy korosztály mintegy 15-20 százaléka nem végzi el időben az általános iskolát, ugyanakkor 25-30 százalékuk elfogadhatatlanul alacsony tudásszinttel kerül ki az isko­lából, s az alapvető készsé­gek — írás, olvasás, számolás — gyakorlati hiánya jellemzi őket. A nyolcadikos tanulók­nak 14 éves korig 83,4, 16 éves korig 92,2 százaléka tesz eleget a tankötelezettségnek: így jelenleg több mint héte­zer olyan gyerek van, aki nem végzi el a nyolcadik osztályt. Folyamatosan nő a kimaradt, az osztályismétlő, illetve az osztályozhatatlan tanulók száma, s ez hatványozottan igaz a több százezer veszé­lyeztetett, illetve hátrányos helyzetben éfő gyermekekre. ' Sikeres zárszámadás a belvárdgyulai tsz-ben- Az 1986-os év ismét bizonyította, hogy csak kellő előrelátás biztosít töretlen fej­lődést. Szövetkezeti eredmé­nyünk és a tagok jövedelme több év jó gazdálkodásából ve­zethető le, hisz az 1986-os év termelése ehhez nem lenne elégséges — mutatott rá teg­napi zárszámadási beszámoló­jában Vitek Pál, a belvárdgyu­lai Közös Út Termelőszövetke­zet elnöke. Valóban az* elmúlt év szá­raz időjárása' Belvárdgyulán is jócskán lefaragta a rekordo­kat. Búzából csak 5,6, kukori­cából pedig 7,6 tonnát sikerült hektáronként betakarífbniok. A tsz kénytelen volt öntözőberen­dezést vásárolni, hogy zöld­babtermését az aszálytól meg­mentse. A szőlőtermésük meg­duplázódott, 6,3 tonna lett, igaz kisebb területről, mert az öreg ültetvény egy részét ki­vágták, helyette újat telepíte­nek. De a fagykár okozta ál­talános borhiány miatt a bo­rukért jó árat kaptak, majd­nem 33 forintot literenként. Húsz százalékkal növelte nye­reségét a sertéságazat, annak ellenére, hogy a telepen most. nagy rekonstrukciót végeznek. Mindent egybevetve a ter­melési értéket 5,4 az ered­ményt 6,4 százalékkal sikerült növelniök. A 4290 hektáros át­lagnál rosszabb földeken gaz­dálkodó szövetkezet 52,5 millió forint nyereséget ért el, a tagi jövedelmet pedig 6,9 százalék­kal tudta növelni egy kedve­zőtlen évben. Az egy átlagos állományi létszámra durván egy főre jutó éves jövedelem elérte sőt valamivel meg is haladta a 100000 forintot únv, hogy köz­ben a bértömeg 6%-át megta­karították. Minderre a legendás tagi szorgalom és a szakembe­rek hozzáértő iá munkája csak részben szolgál magyarázattal. A Közös Út Tsz-t egy aszályos" év nem tudja megingatni, any- nyira tőkeerős. Náluk a tsz-ta- gok év közben nem veszik fel a teljes bérüket, jó részét benthagyják a közösben, ahol szépen mefiadzik. Míg más tsz- ek nyögik a bankkamatot, ad­dig a Közös Üt Tsz csak ta­valy 10 millió forint kamatot kapott a bankbetétje után. Emellett szaros költséggazdál­kodást folytatnak. Fejlesztésre, beruházásra ta­valy 28 milliót fordítottak. Gaz­dasági, pénzügyi stabilitásuk imponáló. Komoly tartalékokkal kezdik az 1987-es évet is. A nyereségből 15 millió forintot tartalékoltak. Jelenleg 92 mil­lió forint pénz van a bankszám­láikon, emellett 1500 hektoliter boruk és 1030, vagon kukori­cájuk vár eladásra. Szociális kulturális célra 1,2 milliót for­dítanak, és kiegészítik a 2500 forint alatti nyugdíjakat, támo­gatják a háztájit, amelynek ár­bevétele tavaly közel 26 millió forint volt. Év végi kiegészítő részesedésként 12,1 milliót fi­zettek ki tagjaiknak. Felszólalásában Doboczki István a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az eredményhez gratulálva az erős realitásérzést, az óvatos megfontoltságot és a józan szá­mítást emelte ki, mint az erős tartalékolási szemlélet alapját ebben a szövetkezetben. A megyei területi párt-, ál­lami és társadalmi szervek ne­vében dr. Földvári János, a Ba­ranya Megyei Tanács általános elnökhelyettese méltatta a szö­vetkezet munkáját, hangsúlyoz­va, hogy jó irányban fejlőd­nek. Lehetőségeik, eszközellá­tottságuk magas színvonala még nagyobb teljesítmények el­érésére teszik képessé a jövő­ben a szövetkezetét. Rné Bóh Tizennyolc százalékos nyereségszinttel' Kimagaslóan jó évet zárt a bólyi Kossuth Tsz — állapította meg a tegnapi küldöttgyűlésen Cséplő' György elnök. , Joggal, mert 18 százalékos nyereség­szinttel dolgoztak és 144 mil­liós árbevétel mellett 26,3 mil­lió forint eredményt könyvel­hettek el. Ez 50 százalékkal több mint tavaly volt. A ter­melési érték 14 százalékkal nőtt, a költségszint 5,4 száza­lékkal csökkent. A növénytermelés 'nagyon szép eredményeket hozott: a búza 69, a kukorica. 94, a cu­korrépa 424 mázsával fizetett, üzletnek is jó a bor: 1985-ről ötmillió forint értékű készlet maradt, tavaly 98 mázsa volt a szőlőótlaguk - 6500 hektoli­ter bort adott el a tsz, ezret a háztáji integrációból — és az ár jó. A bólyi tsz tehenészetét min­dig meg lehetett mutatni, most is 5979 liter a tejhozam. A tsz 11 milliós fejlesztésé­nek 90 százaléka gépvásárlás az intenzív gabonaprogram ke­retében. További 14 milliót köl­tenek gépekre a következő két évben és közben 45 millióért elvégzik a sertéstelep rekonst­rukcióját. Az elnök hangsúlyozta: teljes körű a foglalkoztatottság, az átlagkereset 78 000 forint, ta­valy 130-an voltak üdülni. A tagság fele nyugdíjas, az idő­sek napközi otthonát Bolyban és Töttösön a tsz is támogatja, és 250 000 forinttal kiegészítet­ték az alacsony nyugdíjakat. Az Éjjeli menedékhely 1988-ban Galina Volcsek isméi rendez Pécsett Galina Volcsek, a moszkvai Szovremennyik Színház művé­szeti vezetője a hét elején a Nemzeti Színház vendége volt: a művésznő már több darabot rendezett Pécsett — ezúttal is arról tárgyalt, melyik drámát rendezze meg a pécsi színpa­don a jövő évadban.- Gorkij Éjjeli menedékhely című drámájában állapodtunk meg a színház vezetőivel — válaszolta kérdésünkre szerdán délben. — Ez jelentős vállalko­zás. Másfél évtizeddel ezelőtt, amikor még élt — bár kissé megöregedett formában — a moszkvai Művész Színház szín­padán a dráma előadása, mi bemutattuk Gorkij művét. Fon­tos esemény volt nemcsak a színház történetében, hanem az egész szovjet színházi élet­ben. A kritikák és a közönség visszhangját idézem, amikor azt mondom, hogy mély be­nyomást tett a nézőkre az a bemutató. A Szovjetunióban ez kötelező iskolai tananyag, szinte kívülről tudják a nézők: amikor Szatyin elkezdte mon­dani: „ember... milyen büsz­kén hangzik ez a szó", a kö­zönség hangosan vele mondta. Mi egy más nemzedék szemé­vel és idegrendszerével néztük a darabot és tettük föl a kér­dést: valóban büszkén hang- zik-e ez a szó, ha igen, mit tettünk érte, ha nem, mit mu­lasztottunk el megtenni.- A pécsi elöadásndk lesz-e ilyen új hangja?- A klasszikusok azért klasz- szikusok, mert minden időben új értelmezésre adnak lehető­séget. Az előző Éjjeli mene­dékhely óta tizenöt év telt el: ez bizonyára meglátszik majd az új rendezésemen.- Ki lehet jól osztani a pé-' esi társulatban a szerepeket? — Jól' ismerem a pécsi szí­nészeket. A szereposztás egf részét tudom most elképzelni, hiszen a , színházi társulat ál­talában változik. Annyi bizo­nyos, hogy nagyon erős együttest kíván a dráma, nem egy-egy kicsillanó színészt.- Mit játszik ma a Szovre­mennyik Színház? — A Szovjetunióban nap­jainkban lejátszódó gazdasági, politikai változások aktív szín­házi életet, nagyobb bátorsá­got követelnek meg. Játszunk mai szovjet szerzőket és Arthur Millert, szólunk a társadalmat feszítő ellentmondásokról, er­kölcsről, politikáról, szerelem­ről.- önt tavaly a Magyar Nép- köztársaság Zászlórfendjével tüntették ki - egyebek között pécsi színházi munkájáért js ... — Nagyon kedves ez nekem. Több országban rendezek, de ha választhatok, Magyaror­szágra jövök. A szép épületek, a jó klíma még nem egy or­szág megérzése. A barátok a fontosak, akik téged szeretnek és megértenek. Ilyen barátok­ra leltem én itt — én is ha­sonló szeretettel fizetek nekik. G. T. Megyei feladatok i KISZ KB felhívása után A KISZ Központi Bizottsága* január 25-i ülésén hangzott el a felhívás az ország fiataljai­hoz címezve. Ebben minden KISZ-tagot és szervezeten kí­vüli fiatalt felszítottak, hogy vegyenek részt az MSZMP KB novemberi határozatának vég­rehajtásában. (Részletesen az ország minden napilapjában megjelent e program, melynek címe: „Jövőnk a tét!") A felhívás után felkerestük a KISZ Baranya Megyei Bizott­sága első titkárát, dr. Fodor Lászlót, hogy megkérdezzük: e felhívás kapcsán a megyében milyen feladatokat tűztek ki célul.- Legfontosabb, hogy min­den fiatallal megismertessük hazánk gazdasági helyzetét, az MSZMP ezzel kapcsolatos ha­tározatait, valpmint az ebből adódó feladatokat. Szeretnénk, ha a fiatalok tevékeny részt vállalnának a társadalmi-gaz­dasági reformfolyamatok 'vég­hezvitelében. A KlSZ-szerveze- tek most sokat tehetnek. Adott környezetükben — üzemekben, gyárakban, vállalatoknál, in­tézményeknél — dolgozzák ki, hogy milyen változtatásokat tar­tanak szükségesnek ahhoz, hogy az eredmények jobbak legyenek, és a minőség javul­jon. E javaslatoknak kiemelten kell foglalkoznia azzal, hogy miként lehetne érvényt szerezni a teljesítményelvnek, hogy le­hetne minél jobban megbe­csülni a hatékony munkát. A teljesítmény bérezés jelentheti a fiataloknak az egzisztenciális alapok megteremtéséhez veze­tő utat. Hogyan segiti a KISZ a mű­szaki lejlödést, a szakmai mű­veltség növelését?- Azért jött létre az Alkotó Ifjúság Egyesülés, hogy minde­zek felett bábáskodjon. Szeret­nénk, ha minél több KlSZ-szer- vezet vállalná számítástechni­kai tanfolyamok, továbbképzé­sek szervezését, és részt venné­nek az anyag- és energiataka­rékossági mozqalomban. Felka­rolnák az újításokat, az ötlete­ket, szakmai vetélkedőket, ta­pasztalatcseréket, fiatal szak­emberek találkozóját szervez­nék.- Mire számit az ifjúsági szövetség?- Természetesen máról hol­napra változást nem lehet vár­ni. De a holtpontról végre ki kell mozdulni, javaslatokat le­het fenni, vitatkozni, és a kon­fliktusoktól sem kell megijedni. A lényeg az, hogy ezekhez a kérdésekhez bárki hozzászól­hasson, elmondhassa a vélemé­nyét. Ne csak a szűk, belső munkahelyi dolgokkal, de az országos kérdésekkel, problé­mákkal is foglalkozzanak. Adóm Erika Április l-jétől emelkednek a viteldíjak Bővíti tevékenységi körét a Mohácsi Révhajózási Válla­lat: Mohács Város Tanácsa legutóbbi ülésén jóváhagyta kérelmüket, így az idei évtől más cégek megrendelése alapján hajók és stégek ja­vításával is foglalkoznak. Mi indokolta ezt a lépésű­ket? Mindenekelőtt az, hogy a vállalat állami támogatása évek óta nem nőtt, s a két viziátkelőn — Mohács és a sziget, valamint Dunaszekcső és Dunafalva között - a komp- és a kishajóforgalom ráfizetéses. A Mohácsi Rév­hajózási Vállalatnál a közel­múltban készült el a Duna- parti korszerű javítóbázis, ahol eddig csupán a saját eszközeikkel foglalkoztak. A műhely kapacitását nem használták ki, így kézenfekvő volt, hogy vállalkozzanak egyéb, a profiljukhoz igazo­dó munkák elvégzésére. Első megrendelésüket a Tolna Megszűnik a dnnaszekcsoi kompjárat? Touristtól kapták: a Gemenc nevű kishajón már dolgoznak a szakemberek, mintegy 600 000 forintért felújítják a motort, a hajótestet és a bel­ső berendezéseket. Törekvé­sük, hogy szélesedő piacku­tatással folyamatos megren­delésekhez jussanak. A komp- és kishajó forga­lomból keletkező vesztesége­ket más módon is igyekeznek mérsékelni. A ráfizetés a Du­naszekcső és Dunafalva kö­zött közlekedő járatoknál a legnagyobb, így ha csupán gazdaságossági oldalról kö­zelítenék meg a kérdést, ak­kor itt meg kellene szüntetni a személy- és járműszállítást. Mint Kovács Antal a Mohá­csi Révhajózási Vállalat nem­rég kinevezett igazgatója hangsúlyozta, szó sincs a megszüntetésről, hisz jól tud­ják, szükség van az ottani át­kelés biztosítására. A ráfize­tés mérsékelése azonban el­odázhatatlan feladat. Ennek érdekében bevezet­ték a téli menetrendet — a komp óránként jár, ha az idő­járási viszonyok ezt megen­gedik -, csökkentették a lét­számot, s költségelemzést ké­szítenek, melynek célja a komp- és hajóforgalom raci­onálisabb működésének kia­lakítása. Bár az utazóközön­ség számára kevésbé szimpa­tikus a döntés, de április else­jétől kénytelenek emelni a vi­teldíjat is. Például a személy­jegy az eddigi 3,20-ról 5 fo­rintra, a személygépkocsi dí­ja vezetővel 35,20-ról 40 fo­rintra, a haszonjármű viteldí­ja — 1,5—5 tonna önsúlyig — 80-ról 100 forintra emelkedik. Legutóbb 1983 január else­jén volt áremelés, azóta a kompok és hajók üzemelteté­sének, fenntartásának költsé­gei többször nőttek, s ezzel a viteldíjak nem tartottak lé­pést. (Például a Sziget önjá­ró komphoz 1984-ben 309 000 forintért vásároltak hajtómű­vet, 1986-ban már 436 000 fo­rintért. Az elkövetkező időszakban célja a vállalatnak, hogy megnyugtató közlekedést biz­tosítsanak a Duna két partja között, ugyanakkor javuljon a jövedelmezőségük .is. Roszprim Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents