Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-05 / 35. szám

1987. február 5., csütörtök Dunántúli napló A képviselőjelöltből lett tanácstag visszavonult Barcsa Zsigmond Miért nincs habszivacs? A baranyai kárpitos kis­iparosok gyakran keresték fel az elmúlt hónapokban a pécsi KIOSZ-t: panaszkod­tak, hogy eltűnt a boltokból a habszivacs, nem tudnak dolgozni. Szivacsot azon­ban senki sem tudott sze­rezni, s a mai napig sem lehet kapni.- Négy hónapja vettem Pécsett, azóta viszont sehol sem találom — mondja Mestyán László kárpitos. — Nagyon nagy gond ez ne­künk, hátráltatja a mun­kánkat. Kénytelenek va­gyunk afrikkal, lószőrrel, vattával pótolni, de ezek az anyagok rosszabb minősé­gűek. Akad onég olyan megoldás is, hogy megve­szek egy szivacsmatracot, lefejtem a huzatot róla. Ez pocsékolás és többe is kerül. Szilágyi András, a pécsi Szalai András utcai mű­anyagbolt vezetője:- Tavaly a második ne­gyedévben még elegendő mennyiséget kaptunk Sajó- bábonyból, ahol a sziva­csot gyártják, a harmadik negyedévben viszont már. egyáltalán nem küldtek. Az idei első félévre a tel­jes igényünket elutasítot­ták azzal, hogy nem tud­nak miből szállítani. Nincs. Szinte naponta érdeklőd­nek a vásárlóink. Nem is szólva arról, hogy Bara­nya megyében egy ne­gyedévre ez két-hárommil- lió forintos forgalomkiesést jelent. Az i-re a pontot a sajó- bábonyi Észak-magyaror­szági Vegyiművek igazga­tója, Szőke Béla tette:- A habszivacsot tőkés importanyagból állítjuk elő. Évről évre kevesebb devizát kapunk, így keve­sebbet termelünk. A múlt év közepén vált kritikussá a helyzetünk, amikor a bú­torgyáraknak sem tudtuk leszállítani a megfelelő mennyiséget. December­ben elfogyott az Utolsó tartalékunk is, és kényte­lenek voltunk leállítani a gépeket. Január elején kaptuk a hírt, hogy egy ki­sebb szállítmány van út­ban Nyugat-Európából Sa- jóbábony felé. Ez 20-án meg is érkezett, azóta gyártunk is, de nagyon nagy a lemaradásunk. Az idén összesen körül­belül 6000 tonnát terme­lünk. Az országos igény hét és fél—nyolcezer ton­na. Szó volt arról, hogy a kanizsai és a zalaegersze­gi bútorgyárak saját habo- sítóüzemet létesítenek. Er­ről a tervükről azonban hamar letettek, mert nem lenne kifizetődő. Ó. Zs. A december 18-i pécsi vá­rosi tanácsülésen Barcsa Zsig­mond, a 84. sz. választókerü­let tanácstagja egészségi álla­potára való tekintettel lemon­dott a mandátumáról. Szemé­lyében az első baranyai or­szággyűlési képviselői kettős jelölés második tagja is visz- szavonult a közélettől, j Katonatiszt - oktató — bá­nyász, és most mór hosszú évek óta „hivatalnok", azaz polgá­ri védelmi előadó a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál. Mun­kásszálló, A épület, 2. eme­let. Pár ajtóval arrébb a haj­dani „vetélytárs” neve a réz­táblán: „Cserna Sándor mun­kásellátási osztályvezető". — Igen, a Sanyi is itt dolgo­zik - mondja, amikor egy pil­lanatra megállunk —, de azt hiszem, már nem sokáig; rég­óta betegállományban van és folyamatban van a nyugdíja­zása . . . „A Sanyi" 1985-ben vonult vissza három országgyűlési ciklus után. Most ,,a Zsiga" tet­te ezt ugyanennyi tanácsi cik­lus után. Így együtt tanultuk meg a nevüket 1971-ben an­nak a nevezetes választásnak az előkészülete idején, amikor elkezdődött a választott testü­letek demokratizálásának a fo­lyamata, és az ország néhány választókerületében két jelöl­tet állítottak baranyai (vagyis a pécsi) 4-es számúban két bányászt, Barcsa Zsigmondot és Cserna Sándort. — Szerencsére a kettőnk kap­csolatát nem rontotta meg ez a kísérleti kettős jelölés, meg amit egyesek csaptak körülöt­te — emlékezik Barcsa Zsig­mond. — Nem volt jó a propa­gandája, túl is licitálták a dol­gokat. Én is a másikra szavaz­tam volna, ha annyira kínálnak valamit, mint tették velejn. És csíote is a szememet ez az egész: így szembeállítani két bányászt. De ha csak úgy általában két bányász lett volna! űk együtt is dolgoztak, sőt ami­kor Barcsa pártiskolára ment, Cserna állt a helyére. — Szeretett volna képviselő lenni? — Előtte álmomban sem gondoltam ilyesmire. De ami­kor jelöltek, úgy éreztem, ha rám szavaznak, szerény képes­ségeim szerint el tudom én is látni ezt a feladatot. No de nem rám szavatok, illetve 1,2 százalékkal többet kapott a Sanyi. És ezzel le is zárjuk ezt a témát. Kérésemre az életútját vázolja fel. 1932-ben született Tetétlenen, 1949-ben vonult be katonának, Nagykanizsán szol­gált, majd Pécsre vezényelték a Dózsa tiszti iskolára. 1951 szeptember 16-án avatták al­hadnaggyá, s a Dózsára kapott beosztást lőkiképzőként. Az is­kola 1956 szeptemberében Ta­tára költözött, s őt december­ben a tiszti nyilatkozat aláírása után saját kérelmére leszerel­ték. Visszajött Pécsre a csatád- jához. 1957 február 8-án - éppen 30 esztendeje - egy volt tiszttársa segítségével lett urán­bányász Bakonyán. — Végigjártam a szamárlét­rát: csillés, segédvájár, vájár, robbantómester, a 60-as évek közepétől csapatvezető vá­jár. . . 59-ben országos gyors- vágathajtási rekordot értünk el, egy hónap alatt 226,5 métert hajtottunk ki. 1973 májusig volt vájvégen, akkor lett a II. bányaüzemi pártbizottság titkára. Ezután re­habilitálták szilikózisa és hal­láskárosodása -miatt, ezért is lett 1975 márciusától „hivatal­nok". Az emlékezetes képviselővá­lasztás után Barcsát Pécs vá­rosa delegálta a Baranya Me­gyei Tanács tagjai sorába — ezzel kezdődött meg a más­fél évtizedes tanácsi pályafu­tása; utóbb választott _ pécsi A KISZ Központi Bizottsága pályázatot hirdet az egyetemis­ta és főiskolás fiatalok társa­dalomtudományi tevékenységé­nek ösztönzésére. A KISZ KB társadalomtudo­mányi alapja - amely 100 ezer forint — társadalomelméleti, politikai, gazdasági és kulturá­lis kérdések elméleti igényű vizsgálatával foglalkozó egye­temi, főiskolai hallgatók, illet­ve diákcsoportok. munkáját kí­vánja segíteni,, illetve jutal­mazni. Nyertes pályázat ese­tén az alapból odaítélt össze­get fel lehet használni elemző munkák, javaslatok -kidolgozá­sához, új témakörök vizsgála­tához, kutatásához, vagy pub­tanácstag lett, aminek most ő mago vetett véget. Miért? — Már jó féléve foglalkozta­tott a lemondás gondolata. Nem a tanácstagi munka lett nehéz, azt én csináltam volna tovább, de a tanácsülések . . . Ezek már mások, a tanácsta­gok vitatkoznak, az ülések hosszabbak, én meg a 36 szá­zalékos szilikózisommal nem bí­rok órák hosszat bent ülni egy zárt teremben. 1957-ben, az uránbányászat hőskorában szá­raz fúrás volt, 4—5 gép dolgo­zott előttünk, mi pedig a por­ban lapátoltunk. Akkor fél év jobban kikészítette az embert, mint most tíz . . . No, vissza­térve a lemondásomhoz: na­gyon fulladok. Az utóbbi idők­ben már nemigen mondtam vé­leményt a tanácsüléseken, mert nem akartam nevetséges lenni, amiért harapdálom a levegőt, s közben halliam az esetleges megjegyzéseket. Úgy gondol­likációk finanszírozására. Az írásban benyújtott elképzelé­sek alapján az alap részösz- szegeit bíráló bizottság ítéli oda. Pályázni lehet valamely tár­sadalomtudományi témakörben kidolgozott tanulmánnyal, vagy részletes tanulmányterv­vel, kutatási hipotézis és vizs­gálati program tervével, egy konkrét társadalmi kérdés vizs­gálatához szükséges előtanul­mánnyal, valamint publikációs programmal, tudományos diák­köri konferenciára is szánt dol­gozattal, illetve egyéb doku­mentálható és értékelhető mun­kával. A KISZ KB társadalomtudo­mányi alapjának pályázatán tam: csak addig maradhatok, amíg százszázalékosan ellátom a feladatomat, mert félmunkát nem akarok végezni.- A 13-as tanácskozási köz­pontnak a vezetője volt, ez nagyjából egész Uránvárost magába foglalja, a választóke­rülete pedig a Körösi Csorna Sándor utca és a 39-es Dan­dár út közti terület volt, bá­nyász lakóterület. Milyen volt a kapcsolata?- Mindvégig megtisztelő köz­életi tevékenységnek fogtam fel □ tanácstagságot, az embere­ket ismertem, a kapcsolatom- én legalábbis így érzem — jó volt. A lakóterületi munkától ezután sem akarok elszakadni, a 2. sz. HNF-bizottság elnök­ségi tagjaként mindent meg­teszek, amit kérnek tőlem.- Maradt-e a tanácstagi idejéből megoldatlan feladat?- Előbb a megoldott: 8 vá­lasztókerületünkben 1,3 millió forint teho-t szavazott meg a lakosság, ehhez jön a tanács ugyanilyen összegű hozzájáru­lása, meg a tanácstagonkénti 40 ezer forint. A Hajnóczy ut­cában végig megcsináltuk a parkolót, készül a Körösi Cso­rna Sándor utcában is. Felál­lítottak 4 telefonfülkét, továb­bi kettőt ezután fognak, A buszmegállókban, a játszóte­reken, ahol még nincs, padokat helyezünk el -.. És most a megoldatlanok. Az uránvárosi főtéren lévő élelmiszerboltot rég kinőttük, a Mecsek Áruház viszont évek óta nem találja a helyét. Javasoltuk, hogy a földszintjén — akár a mi teho- hozzájárulásunkkal (a célokat módosítanánk) — rendezzenek be egy ABC-t. Tudom, nem egyszerű dolog ez. Foglalkoz,- nak vele. A másik: a Körösi Csorna Sándor utcában lévő három, másfél szobás lakások­ból álló épület a felújítás so­rán tetőtéri gázkazánokat és központi fűtést kapott, a lakók- nagyon sok nvugdíjas él itt- a távfűtéshez képest másfél­szer annvit fizetnek, s előzöleq a véleményüket sem kérdezték meg. Az üaavel az orszáqqyű- lési képviselőnk is foalalkozott. Eddig eredménytelenül. Hársfai István részt vehetnek egyetemi és fő­iskolai hallgatók egyénileg, emellett KISZ-szervezetek és alapszervezetek, tudományos diákkörök. szakkollégiumok, közös oktatói-hallgatói mun­kacsoportok tagjai és öntevé­keny hallgatói közösségek. Pályázni csak eddig még nem publikált munkával lehet. Az 1987. március 15-ig a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Ta­nácsának (EFT) titkárságára (Budapest, 1388, Pf. 72.) be­küldendő pályázatoknak tartal­mazniuk kell a pályázók ne­vét, címét, az összeg esetleges elnyerése esetén a felhaszná­lási javaslatot és magát a pá­lyázatot, három példányban. A KISZ KB társadalomtudományi alapjának pályázata Január 1-től a pécsi, siklósi, mohácsi, komlói és szigetvári városi tanácsokon egységesen minden hétfőn és szerdán este hat óráig állnak a tanácsi dol­gozók az ügyfelek rendelkezé­sére, szombaton pedig délelőtt 8—12 óráig tartanak ügyeletet. Ugyanez vonatkozik az adó- és illetékhivatalokra, valamint a földhivatalokra. A másodfokú ügyintézésben is bevezették a nyújtott ügyfélfogadást. Hét- rfőn minden osztályon az osz­tályvezető és egy ügyintéző, szerdán pedig a teljes appa­rátus tart ügyfélfogadást este hat óráig. A községi tanácsok vb-tit- kárainak február 1-ig kell gon­doskodtok a nyújtott ügyfél- fogadási napok kijelöléséről, bár az irányelv értelmében itt is egységesen kell szabályozni. Valószínű, hónapok telnek el, mikorra kialakulhat a kép: le tudunk-e szokni az évek so­rán beidegződött gyakorlatról: hivatalos ügyeinket csak mun­kaidőben intézhetjük. Dr. Mol­nár Istvánt, a Baranya Megyei Tanács igazgatási osztályának vezetőjét kérdeztük, milyen a megyei tapasztalat. i — Sorra látogattuk a városi tanácsokat. Egyrészt ellenőriz­tük, hogyan készültek fel a meghosszabbított ügyfélfoga­dásra, továbbá tapasztalato­kat is gyűjtünk az egyéni kez­deményezésekről. Elmondha­tom, hogy az államigazgatás megtette az első lépéseket, a fogadókészség mindenütt meg­van. A városokban szórólapo­kon tájékoztatják a lakossá­got. Mindenütt kiküldték a tá­jékoztató leveleket a vállala­tok, intézmények vezetőinek, együttműködésüket kérve. A tanácsok úgy küldik ki az idé­zéseket, méghívásokat, hogy két időpontot jelölnek meg, egy délelőttit, valamint egy délutánit, amely a nyújtott ügyfélfogadási napra szól. * Felkészültek az illetékhivata­lok és a földhivatalok is az ügyfelek munkaidőn túli foga­dására. Pécsett, a Földhivatal­nál már 1985 szeptembere óta délután négy óra helyett öt óráig fogadják az ügyfeleket. A Geisler Eta utca 2. szám .alatti ingatlannyilvántartási és földhasználati csoportnál és a Bajcsy-Zsilinzsky utca 35. szám alatti földmérési csoportnál január 1 -je óta szintén hétfőn és szerdán tartanak nyújtott ügyfélfogadási napot este 6 óráig. Dr. Varga Adám el­mondotta, hogy tavaly szep­tember óta illetékbélyeget is árusítanak, nem kell érte a postára menni. Az ügyintézők által vezetett statisztikák sze­rint naponta mindössze 4-5 ügyfél keresi fel őket munka­idő után. Érdemi ügyintézésről azonban nemigen lehet szó, mindössze tulajdoni lap máso­latokat tudnak kiadni, de ezt telefonon is megrendelhetik, utólagos fizetéssel. A szerző­déseket pedig az érkezés sor­rendjében intézik. Átveszik ugyan, de például aki postán előbb beküldte, azt előnyben kell részesíteni. Községi ügyfélszolgálatuk Kozármislenyben, Orfűn, Pel- Jérden, Kővágöszőlősön és Gör- csönyben működik. A közsé­gekbe kéthetente járnak ki az ügyintézők fél napra. Ott csak felvilágosítást kaphatnak az > ügyfelek, de pl. tulajdoni lap másolatot már nem, csak felve­szik a megrendelést. Az illetékhivatal Szigeti úti információs irodája mindennap nyitva van, szombatonként pe­dig egy ügyintéző a Kossuth téri központi információs iro­dában áll az ügyfelek rendel­kezésére. Az apparátus ügyin­tézőit a hétfői és szerdai nyúj­tott ügyfélfogadási napokon többnyire az irányított, illetve az esti órákra idézett ügyfelek keresték fel az elmúlt hetek­ben. Itt a szerződéses jogügy­letek; nyilatkozattételek, hiány­pótlások általában személyes megjelenést, illetve meghall­gatást igényelnek. M. Gy. A munkaidőalap uedelme Uj gyakorlat Elsősegélynyújtás Növény­védoszer­mérgezés Hazánkban több száz nö­vényvédő szer van forgalomban, mely az emberi szervezetre is ártalmas. Tévedésből, vagy ön­gyilkossági szándékkal okoz­hatnak életveszélyt, halálos ki­menetelű mérgezést. Ha a mérgezés gyanúja fel­merül, az első segítség mega­dása után haladéktalanul gon­doskodni kell a szakszerű orvo­si ellátás megkezdéséről: a be­teget azonnal kórházba kell szállítani. Minden perc késle­kedés a beteg életébe kerülhet még akkor is, ha a beteg szem­mel láthatóan jól érzi magát. A mérgező anyag lassú felszí­vódása miatt kezdetben a tü­netek nem feltétlenül riasztóak. Hívjunk azonnol orvost és men­tőt! A permetezőszerek közül a szerves foszforsav észterek az Unifosz, Wofatox, B-58 erős mérgek. A növényi kártevőket az idegvégződésekre kifejtett méreghatás pusztítja el. He­veny mérgezés esetén könnye- zés, hasmenés és a légúti vá­ladék termelésének fokozódása mellett tüdő asthmás roham, hasi görcsök, hányás, pupilla­szűkület, a szívműködés lelas­sulása, izomrángások, izom­gyengeség, görcsök tünetei ala­kulhatnak ki. Az idegrendszeri hatás fejfájás, zavartság, nyug­talanság, járásbizonytalanság, eszméletvesztés formájában mutatkozhat. Az elsősegélynyújtáskor a beteg ruháját, mely a mérgező anyaggal szennyezett, le kell vetni, a bőrt, testfelületet bő­séges szappanos vízzel vagy szódabikarbóna oldattal kell lemosni. Ha a beteg a mérge­zett oldatot megitta, garatin­gerléssel, vagy sós langyos víz, esetleg szappanos víz itatásá­val hánytatjuk meg. Hánytatás után 2—3 evőkanál orvosi szén, szódabikarbóna oldatát készít­jük el egy pohár vízben és ezt adjuk betegünknek. 1—2 evő­kanál keserűsót is adhatunk, hogy a bélműködés gyorsításá­val a méreg kiürülését segít­sük. Tilos a szerves foszfát észter mérgezetteknek alkoholt, tejet vagy ricinust adni, mivel ezek fokozzák a méreg felszívódását. A Gramoxon a leggyakrab­ban használt gyomirtó szer. Tö­mény oldata lenyelve hányin­gert, hányást, hasmenést, vé­res székletürítést okoz. Feké- lyes gyulladásos sebek jelen­nek meg a száj, a garat és a fogíny felületén. Súlyosan mér­gezi a májat és vesét, majd a heveny mérgezési szak lezaj­lása után lassan kifejlődő tü­dőkárosodást okoz. A beteget meghánytatjuk, majd a méreg megkötésére Fuller földet cdunk, 1 evőkanálnyit 1 dl víz­ben elkeverve, vagy Bentonit, 1/2 evőkanálnyit 1 dl vízben. Ennek hiányában aktív szenet keverjünk vízbe és azt adjunk, de végszükség esetén tiszta föld vízbe keverésével, meglá­tásával segíthetjük a méreg megkötését. A méreg kiürülé­sét keserűsó adásával gyorsít­hatjuk. • Nagyon fontos, hogy a mé­reg szervezetbe jutása és az első orvosi ellátás ideje között minél rövidebb idő teljen el, mivel a gyors orvosi segítség, intézeti kezelés jelentősége ki­emelkedő fontosságú. Mindez azonban nem csökkenti az el­sősegélynyújtás értékét. Az elsősegélynyújtó pontos tájékoztatást adjon arról, hogy milyen mérgező anyag okoz­hatta az észlelt tüneteket. Akik permetezőszerrel foglal­koznak, tanulmányozzák a szakirodalmat, mely nemcsak a permetezőszerek alkalmazá­sával -kapcsolatban ad fontos tájékoztatást, hanem az első­segélynyújtás teendőit is ösz- szefoglalja. Dr. Tekeres Miklós /

Next

/
Thumbnails
Contents