Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-28 / 58. szám
1987. február 28., szombat Dunántúli napló 13 Társadalmi munkában készül a terv A beérkezett, feldolgozandó anyagot rakodják le a gyerekek a teherautóról. Holnap a VDN-ben Sportruhák és fürdőruhák a Váci Kötöttárugyárból Marhavágás, Magányos bajnok muzulmán rífus inkognitóban szerinf Cél: a tökéletes kivérzés A Diakor-dosszié lapjairól Ami Szentesen jó, Pécsett nem Egy nyugodt- tóftós Alvics és Növényi Befejeződött a rendőrségi vizsgálat a pécsi emberölés ügyében egymás ellen? A magyar karate sikerei Lovasiskola Bábolnán Tantárgy a fogathajtás és a szénatárolás Bővítik a fiatalok foglalkoztatóját Pécsett A családnak is jó lesz Iskolatörténeti kiállítással emlékeznek a tanárok és diákok 75 éves a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Nincs mór olyan hely ebben pz épületben, ahol ne állítottak volna fel munkaasztalokat: a folyosókon, az étteremben, Irodában, mindenütt dolgoznak a fiatalok. Raktár a harmonikaajtóval leválasztott folyosórész és az udvarra nyíló napozó terasz is. Nagy örömmel dolgoznak itt a gyerekek, szerencsére rendszeresen van munka. Papírt tekercselnek, dobozokat kötegelnek. Socz András, az értelmi fogyatékos fiatalok napközi fog- lalkoztatójának igazgatója említi, hogy a januári jeges napokban hiába kérte, maradjanak nyugodtan otthon, minden nap időben ott volt mindegyik. Egyébként is rendkívül ritkán mulasztanak, s ami a szüleiknek megnyugtató: egész nap közösségben vannak, és a szerényebb kereset is segíti a családot. Hiszen hat évvel ezelőtt nagy terhet vállalt át a családoktól a foglalkoztató. Kereshet mindkét szülő, és a magányos szobafogságra ítélt fiatalok többsége ma önállóan közlekedik, és képesséqei szerint dolgozik, A napközi hatéves fennállása óta kétszáz fiatalt foglalkoztatott, közülük harmincon más munkahelyen önálló kenyérkeresők. Siker az is, hogy a napközi mellett dolgozó speciális bölcsődéből szeptemberben tizennyolc kicsi mehet kisegítő iskolába. Ez az egymáshoz kapcsolódó két intézmény minden lépésével igazolta, hogy munkája ima már nélkülözhetetlen. Figyelemre méltó az is, hogy a hasonló intézmények működésének országos szabályait a pécsi tapasztalatok alapján dolgozták ki. Megérettek az elképzelések a további bővítésre, amelyre ma már a pénzügyi források is adottak. A városi tanács végrehajtó bizottsága .'tavaly három és félmillió forintot határozott meg a fejlesztésre, ebből félmillió forint értéket társadalmi munkában valósítanak meg. S ez annak a tervdokumentumnak az értéke, amelyet most készítenek a Déldunántúli Tervező Vállalat fiatal szakemberei. Júniusban szállítják a meglévő épületekhez kapcsolódó pavilon terveit. Januárban megkezdhetik az építkezést, és várhatóan egy év alatt elkészül a ház, amelyhez sok minden adott, a közművek, a meglévő szociális létesítmények, a foglalkoztatószobák. Az új épület pedig több családnak nyújthat jelentős segítséget, mert hetes napközi lesz, ahova nemcsak a megyeszékhelyről, hanem a körzetéből is behozhatják a fiatalokat. A tervek szerint a hétvégeken is üzemelhet majd. Kiváló szakembergárda kész a megnövekedett feladatokat vállalni az intézményben. Ma is nyolcán képezik magukat, többségük fiatal gyógypedagógus, gyógytornász, konduktor, logopédus. Az értelmi fogyatékos fiatalok mellett a mozgáskorlátozott gyerekeknek is szeretnének segíteni, az új épületet is így tervezik a foglalkoztató melletti telken: széles ajtókkal, kapaszkodókkal, hogy a kerekes székek könnyen mozoghassanak. G. M. 75 éve, 1912-ben indult meg a nyilvános oktatás a pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola elődjében, az okkor még három évfolyamú Városi Felsőkereskedelmi Iskolában. Az első években az intézmény közös igazgatású volt a hasonló, fiúkat képző iskolával, egészen 1923-ig. Még az iskola önállóvá válása előtt, 1921-ben itt is bevezették a négy évfolyamú oktatást. 1943- ban változott a név - az új Kereskedelmi Középiskola lett — ez azonban a tanításban lényeges tartalmi eltérést a ’korábbitól nem hozott. Az ötvenes években az iskola technikumként működött, 1962-ben pedig megkapta a mai nevét, azóta Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola. Az évforduló alkalmából az intézmény mai diákjai és tanárai iskolatörténeti kiállítást rendeztek. A kiállítást, amelyen figyelemmel lehet kísérni az iskola változását, életét, eredményeit, tegnap délelőtt nyitották meg. Előzőleg felkutatva a régi diákokat, szorgalmasan bújva a levéltári anyagokat, kalendáriumokat, az ünnepre nagyon tartalmas kiállítást sikerült rendezniük a „radnótisok- nak". Látható az iskola alapítási engedélyéért folyamodó polgármesteri kérvény, az évek során változó iskolai egyenruhák, jelvények, régi és mai érettségi bizonyítványok, ballagási emlékek, de a kiállított tárgyak között össze lehet hasonlítani a régi és mai iskolai nehézfegyverzet egy-egy példányát, az 1929-beli és az 1986- os puskát is. A kiállításról természetesen nem hiányoznak a 75 év diákjainak tanulmányi és sporteredményei sem. Tegnap nem csak a kiállítás megnyitásával ünnepeltek a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolában. A jubileumra a jelen tanárai és diákjai meghívták azokat, akik 1945 előtt érettségiztek az iskolában. A mai diákok virággal és ünnepi műsorral köszöntötték az idősebbeket. K. E. Nagydíjas villányi borok Lezajlott a villányi kistermelők borversenye, amelyre ösz- szesen 314 mintát vittek be, közülük 52 fehér és 262 vörös bort. A fehér borok között egy nagydíjas lett, Takács Zsolt gazda traminije. A vörös boroknál természetesen már kategóriánként adták a nagydíjat; az óborok kategóriájában Móder Tibor, a sillerbor kategóriában Keményeczky József, a Cabernet kategóriában Matyi József, az oportónál özv. Lindemann Jánosné, Wallinger József és özv. Csorba Józsefné kaptak nagydíjat. A VOSZK díját a kiváló minőségű borok folyamatos szállításáért Bock József és Prasch József kapták, oportó borukért. A versenyre benevezett boroknak mindösz- sze 10 százaléka nem díjazott, s a nagydíjak mellett 92 aranyérmes bor született. Filmjegyzel „Mikor az ember önmagával áll szemben, akkor a másik ember áll vele szemben Egy vak világban vak erők vagdalkoznak — Cyarmathy Livia új filmje, a Vakvilágban kegyetlenül pontos látlelete az örökölt és újratermelődött társadalmi elidegenedettség- nek. Két társadalmi réteg áll a film fókuszában, de a látótér életlenebb egésszéből egy-egy pillanatra a társadalom egésszére is élesítődik a kép. A két réteg, a munkásság és az értelmiség. Előbb a munkás tűnik fel: a műhelycsarnok poros-kormos miliőjében szemek villannak össze, hogy négyen abbahagyják a munkát, s komor, súlyos léptekkel elinduljanak valahová. Még azt is hihetnénk, benyújtani követelésüket az egészségesebb munkaVakvilágban helyért, a jobb bérért. Ha a munkásosztály megindul . . . Am jelentős újításuk díjáért mennek az igazgatóságra, melynek kifizetését eddig halogatták, s bizonyára kevesebb krajcár is huncutkodik a borítékban, mint omeny- nyi a haszon után járna. A film másik történetében fiatalember a Tátrában, anyja előtt letagadott szerelmével. A fiatalember Az Értelmiségi, talán az, aki döntés- és cselekvésképtelen a túlzott anyai gondoskodás, ellenőrzés következtében. Munkásököl vasököl, oda sújt, ahova nem köll! — foglalhatnánk össze az eszmei mondanivalót, hiszen a két szálon futó cselekmény a film végén találkozik: a munkás kétségbeesett reakciójának áldozatává a vétlen és szerencsétlen, anyai gondoskodásából éppen lábra álló fiatalember lesz. ......ezért a munkás csak a munkán kívül érzi magát magánál lévőnek." Filozófiai tételek ellenére a munkás élvezni kívánja munkájának gyümölcsét - fogcsikorgatva, kényszeredetten, de tort kíván ülni az elidegenedett munka felett. Megaláztatásának kálváriája azonban csak folytatódik, még keresztfa sem jut neki, mint más magáramaradottnak. „A nem-munkás mindent megtesz a munkás ellen, amit a munkás önmaga ellen tesz, de nem teszi meg önmaga ellen, amit a munkás ellen tesz." Gyarmathy Lívia filmjét nagyon jó filmnek tartom: művészi alkotáshoz méltón sűríti társadalmi gondjaink legsúlyosabbikát: a társadalmi rétegek közti kapcsolathiányt, kommunikációképtelenséget. A szikár, feszes mű csak a legeslegutolsó jelenetsorban válik érzelgősen túl- beszélővé, s ezáltal szervetlenné a film egésszéhez viszonyítva. „Az lesz tehát az eredmény, hogy az ember (a munkás) már csak állati funkcióiban — evés, ivás és nemzés, legfeljebb még lakás, ékesség stb. - érzi magát szabadon tevékenynek, emberi funkcióiban már csak állatnak. Az állati lesz emberivé és az emberi állativá." (A dőltbetűs idézetek Marx Gazdasági-filozófiai kéziratok című munkájából valók.) B. L. Március 8-tól indulnak a vasárnapi postajáratok VDN q községekbe Jövő vasárnaptól jó néhány vendéglátóhelyen kiteszik ci Vasárnapi Dunántúli Napló árusítását jelző táblát, ugyanis március 8-tól megtöbbszöröződik azoknak a községeknek a száma, ahol munkaszüneti napon is aznapi újsághoz lehet jutni. A Pécsi Postaigazgatóság és a Baranya Megyei Lapkiadó Vállalat tárgyalás- sorozata eredményre vezetett, így Baranyában a városokon kívül egyre több községben lesz kapható a VDN. A posta 12 járatot szervezett a megye öt városából sugarasan kiindulva, s vállalta, hogy a reggeli órákban, de legkésőbb 9 óráig eljuttatja az újságcsomagokat a községekbe. A VDN-árusítást a vendéglátóegységekben dolgozók vállalták azért, hogy a vidéken élők is — egyenrangúként a városiakkal - friss információkhoz juthassanak. A regionális jellegű lap nemcsak Baranyában, hanem Baján, Bonyhádon, Dombóváron, Szekszárdon, Kaposváron, Barcson és Nagyatádon is megvásárolható, valamint nyáron a Balaton-parton. A Baranya Megyei Lapkiadó Vállalat a külmegyei terjesztés körének bővítését is tervezi. A Vasárnapi Dunántúli Naplóban közölt hírek, érdekességek, a szombatonként játszott bajnoki labdarúgómérkőzések eredményei, egyéb sportesemények március 8-tól minden- vasárnap hozzáférhetők lesznek a lap hasábjain az eddigi terjesztési körön túl több mint félszóz községben, szerte Baranyában. Holnap, március első vasárnapján még nem o posta útján, hanem a korábbi terjesztési módon jut el a VDN az olvasókhoz. Hangverseny a Nagy Lajos Gimnáziumban Egy héttel az Ifjúsági Házban bemutatott irodalmi színpadi és néptánc műsor után tegnap este a Nagy Lajos Gimnázium kórusai is újra nagy sikerrel szerepeltek az iskola dísztermében. 1982 óto ez volt a hatodik alkalom, hogy az intézmény ilyen módon adta meg a nyilvánosságot diákjainak, ösztönözve őket arra, hogy tevékeny részesei legyenek a művészetek különböző ágazatainak. A tegnap esti hangversenyt a Leöwey Klára Gimnázium kórusainak fellépése is színesítette, mintegy viszonzandó a Nagy Lajos Gimnázium kórusainak korábbi vendégszerepléseit. s Az évforduló alkalmából az iskola eddigi életét bemutató kiállítás is nyitott. Läufer László felvétele
