Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-28 / 58. szám
Koranic kérdéséi Egészséges lokálpatriotizmus P écsett 1984 óta tevékenykednek a tanácskozási központok. A városi tanács testületé januárban összegezte ti megalakulásuk óta eltelt három év tapasztalatait és döntött fejlesztésük főbb irányairól. Az 1985. évi tanácstagi választásokat követően a városban 15 tanácskozási központ alakult. A körzethatárok kijelölésénél rendező elvként érvényesült, hogy e szervek a város történetileg kialakult és részben területileg elkülönült településrészeit fogják át. (Pl. Hird—Vasas— Sorriogy, belváros, Szigeti városrész stb.) Létrehozásuk annak az elismerése, hogy városrészenként — a város egészén belül — sajátos helyi lakossági érdekek is léteznek. A tanácskozási központok lényegét és alapvető feladatát ezen helyi érdekek képviselete, az egészséges lokálpatriotizmus erősítése jelenti. A lakossági érdek- képviselet tevékenységük valamennyi területén kimutatható. A központok folyamatosan megtárgyalták és véleményezték a fontosabb tanácsi előterjesztéseket, döntéstervezeteket. Például: a város VII. ötéves tervkoncepciója, terve, a környezetvédelem középtávú terve, rendezési tervek, tanácsrendelet-tervezetek. A központülések társadalmi vitái a tanácsi testületi munkára is pezsdítően hatnak, aktívabbá, vitatko- zóbbá váltak a tanácsülések. A testületi döntések egyre inkább az eltérő vélemények, érdekek demokratikus egyeztetése alapján születnek. A tanács szakigazgatási szervei számos ügycsoportban megkérdezik a döntéseik előtt a tanácskozási központok, s rajtuk keresztül a lakosság véleményét. Például: kereskedelmi, vendéglátóipari tevékenység engedélyezése, pavilonok elhelyezése. Várható az ügyek körének további bővítése. A tanácskozási központok a várospolitika információs bázisai lettek. Rendszeresek a városról vagy a körzetről adott tájékoztatások, a központok által szervezett fórumok. Például rendezési terv- javaslatok, jelentősebb kisajátítások ismertetése. A központok feladatuknak tekintik körzetükben a lakossági vélemények megismerését, az állampolgárok közérdekű bejelentéseinek, javaslatainak gyűjtését, továbbítását. Esetenként részt vesznek a bejelentések vizsgálatában^ intézésében. Gyakorta tartanak — állami szervek bevonásával — lakóterületi bejárásokat, környezetvédelmi szemléket. Az elmúlt időszak jelentős várospolitikai eseményének minősíthető településfejlesztési hozzájárulás lakossági megvitatása. A tanácskozási központok e munkában is kiemelkedő szerepet játszottak. Állást foglaltak a helyi célokban, szervezték az állam- polgári vélemények megismerését. Jelenleg a célok megvalósításán munkálkodnak. Működési területük - gazdáiként önállóan és felelősen döntenek a tanácskozási központok, az anyagi eszközök felhasználásáról, a lakókörzet fejlesztéséről. Anyagi források ehhez a tanácstagi alap és a TEHO-befizetések. A tanácstagi alap differenciáltan (200—600 ezer forint között) illeti meg a központokat. A TEHO-befizetések — a tanács által ugyanolyan mértékben megnövelt összeggel — a lakosság által elfogadott célra szintén a területen kerülnek felhasználásra. A tanácskozási központok túlnyomó többsége több mint 1 millió forint évi összeggel gazdálkodik. Szervező-mozgósító tevékenységük kiterjed a lakóterületen végzett társadalmi munkákra. A város peremterületein, gyengén ellátott részein az elmúlt években nagy lendületet vett a társadalmi összefogással történő infrastruktúra-fejlesztés. Víz-, szennyvíz-, gáztársulások szerveződtek, melyek mozgatói a tanácskozási központok. A tanácstagi választásokat követően a központok nyitottabbá váltak, társadalmi bázisuk szélesedett. Sikerrel járt a póttanácsta'gok egy részének bevonása. Az újonnan megválasztott lakóbizottságok részvétele további segítséget nyújthat működésükhöz. Ugyanakkor gond, hogy a nyilvánosság elvének ellenére a lakossági részvétel alacsony, a központok és a lakosság kívánt kapcsolat- rendszere kiforralatlan. Mindez az érdekképviseleti szerepkör érvényesülését is fékezi. Munkájuk továbbfejlesztése szempontjából döntő feladat a lakossági kapcsolatok erősítése' — ami új módszerek alkalmazását is igényli — és a nagyobb nyitottság. Nem kellő mértékű a lakosság ellátásában, a város üzemeltetésében részt vevő vállalatok, intézmények bekapcsolódása. A tanácsi apparátus segítő, tájékoztató munkája is tovább javítható. Eredményesen vesznek részt a tanácskozási központok a lakóterületi politikai munka koordinálásában, összehangolják a tanácstagok, a lakóterületi párt- és körzeti népfront szervek — kisebb mértékben az ifjúsági szervezet — helyi területi munkáját. Az elmúlt időszakban segítséget nyújtottak a tanácstagi beszámolók, lakóbizottsági választások szervezéséhez, stb. A tanácskozási központok tevékenységének széles skáláját, működésük eredményeit értékelve a tanácsi testület joggal állapíthatta meg. ,,A tanácskozási központok a tanácsi testületnek, a lakóterületi politikai életnek a gyakorlatban bevált elemei. Szilárd és biztos alapokká váltak, melyekre hosszú távon lehet és kell építkezni." Dr. Szelestey György Olyat tenni a szakmában, amire csak kevesen mernek vállalkozni Gyáralapítók Az Univerzál tízmillió márkás üzlete Uj üzemet építenek a 6-os út mentén Sallai József Samu László Szabó István Baranya ipari szövetkezetei évente 110 millió forint értékű tőkés exportra képesek. Hihető-e akkor, ha előáll néhány, a magánszektorban és gmk-ban dolgozó fiatalember és azt mondja: mi ennek a devizamennyiségnek a többszörösét megtermeljük! És közben meglobogtatják a megrendelőt, amely tízmillió nyuaatné- met márkás üzletre szól! * Ha van siker, akkor ez az! A közelmúltban megalakult Pécsett az Univerzál Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kisszövetkezet, melynek irodája egyelőre Sallai lázsel elnök lakásán van, termelő műhelyei pedig Samu László dombóvári, Szabó István pellérdi és Sallai Józsel pécsi mesterek „volt műhelyei". Tavaszra, nyár elejére a vízmű melletti területen, a 6-os út mentén gyárat építenek, Dombóváron az ipartelepre fejlesztő üzemet álmodnak, s lehet, hogy egy év múlva magyar—NSZK, vagy magyar- svájci közös vállalatot alapítanak. Csodálatos ez, valóban. Több hónapja részese lehetek e nagy vállalkozásnak. Véletlenül csöppentem bele. Segítséget kért Sallai József, mondván, piszlicsáré ügyekben háborgatják őket, sok az irigy, gáncsoskodó, pedig annyi devizát hoznának az országnak, amennyit bármely nagyüzem, nagyvállalat megirigyelhetne. Perspektíváik pedig beláthatat- lanok! Lássuk a tényeket! Egy dombóvári gmk, Samu László és cége nevet szerzett a gépkocsi utánfutók és vonóhorgok hazai gyártásában. Egy nyugati üzletember magyarországi nyaralása közben meglátta névjegyüket egy autón, felkereste őket, megnézte a gyártást, hogy mire képesek, majd megkérdezte: — Tudnának-e önök Merce- desre, BMW-re, vagy mondjuk Opelre vonóhorgot gyártáni. A vélasz természetesen igen volt. Mercus Bieber ekkor ajánlatot tett, melyet a KON- SUMEX-en keresztül megerősített: egyelőre százezer (!) vonóhorogra volna szüksége, többféle típusú, az NSZK-ban futó autóra, lehet szó utánfutókról is, egyéb termékekről is! Szabó István pellérdi kovács Marcus Bieberhez hasonlóan véletlenül ismerkedett meg a dombóvári fiatalemberrel, mint ahogyan Sallai József, pécsi villanyszerelő kisiparos. Már akkor tudták: a gmk nem képes ilyen igényéknek eleget tenni. Több kell! S ott volt a KONSUMEX kedvező ajánlata: tízmilliós hitelt adnak azonnal gépi fejlesztésre, összehozzák őket egy svájci tőkéssel, aki arra vár, hogy pénzét befektessék.- Felcsillant a nagy lehetőség - magyarázza Sallai József. Megmutatni, hegy mire képes az ember. Valami olyat tenni a szakmában, amire kevesen mernek vállalkozni, ami csak egyszer adódik az ember életében. Gyorsan döntöttünk. A hazai gyártás mellett, amit a gmk anyagi létérdeke miatt nem hagyhattak abba, megin-_ dúlt a fejlesztő-tervező munka. Tudniillik, hogy az NSZK piaca minden ipari terméket csak úgynevezett TÖV-engedéllyel fogad be. Ez speciális, nagy követelményeket támasztó minőségellenőrzés. A gmk nyolcféle típusú vonóhorogra engedélyt kapott a TüV-től, 21 tételt most vizsgálnak az NSZK- ban. Megkezdték gyorsan a kisszövetkezet-alapítást, beindult az engedélyeztetés nagy menete, majd a telephelykeresés. Aki sose csinálta is. sejtheti: óriási vállalkozást indítottak. Sikerült megnyerniük Baranya támogatását, személy szerint dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára segítette zöld útra a csapatot. A KISZÖV példamutatóan gyors és hozzáértő segítségével rövid időn belül megalakult a kisszövetkezet, s ma a KISZÖV tagjainak sorában ott az Univerzál is Pécs Város Tanácsán a területszerző akciójukat fogadták megértéssel, s ma úgy néz ki, hogy a reménypusztai termelőszövetkezet 6-os út menti parcellájának egy darabján gyártócsarnokot építhetnek. Dom- bóvárott a tanács adott területet a leendő fejlesztő üzemnek. Beszéltem Németh Lászlóval, a KONSUMEX munkatársával, az üzlet egyik bonyolítójával :- Szinte korlátlannak tűnik a piac — mondotta —, hiszen nyugaton a személygépkocsik 74 százalékát vonószerkezet nélkül eladni lehetetlen, ez a vásárló igénye. Perspektivikusan: az UNIVERZÁL nyilván nemcsak az NSZK gyártmányú gépkocsikhoz, hanem a piacon futó minden gyártmányhoz és típushoz gyárthat vonóhorgot, s mivel évről évre változik a szerkezet felfüggesztési módja - újabb gépkocsik jelennek meg -, hosszú távú a téma. Jelenleg a szerződésbe 15 000 darabra szóló minimum tételt is be kellett iktatni a 100 ezres igény mellé, hiszen a csapat többre pillanatnyilag nem képes. És persze ami lényeg: tevékenységük tiszta devizát hoz az országnak. Samu László fogalmazta Így: maximum 8 kiló vasból 110 márkát. A napokban ismét találkoztam vele, örömmel újságolta: — Japánok, amerikaiak, osztrákok is érdeklődnek, sőt Angliába is kifutott az ajánlatunk. Több kereskedő jelentkezett. Az utánfutókra egyelőre 500-as megrendelésünk van . . . Úgy menne minden, mint a karikacsapás.- Menne?- A pécsi gyártócsarnok égetően szükséges. A nagy széria feltétele ez. Meghozná azt a tőkét is, omi a további fejlesztésekhez szükséges. A nyugati exportlehetőségek, a piac olyan, hogy ha belegondolok, megfájdul a fejem. Nem márkamilliókba, hanem márka- százmilliókban lehet kifejezni. Konkurencia alig. Hogy miért nincs, ennek a titkát hadd ne áruljam el . . . Én azért annyit elárulok, hogy a több hónapja tartó szövetkezetalapítás-gyártás feltételeinek megteremtése során feltárult előttem a vállalkozás- sokkal szemben álló bürokrácia, az „ügyvitel" kínos lassúsága. Az a sok-sok tehetetlenségi nyomaték, amivel ma számolni kell. Mondjak példát? A december 12-én alapított kisszövetkezet Tebruár 10-én jutott a banki egyszámla-számhoz, melyre bevételeik-kiadá- saik rófuthatnak. Vagy: nem állt velük szóba hazai „vascsőgyártó” cég, s egyelőre úgy néz ki, hogy a megfelelő alapanyagot Ausztriából hozza házhoz a KONSUMEX. Száguldani szeretnének - s bandukolnak. Mit hozhat az idei esztendő? Szakembergárdájuk megvan, jelenleg 40 fő körüli a szövetkezeti létszám, de rövid időn belül úgy 70—100 fős kollektívában gondolkoznak: ennyi ember számára teremtenek munkaalkalmat. Széles körű bedolgozói hálózatra is szükségük lesz, foglalkoztatnak mozgássérülteket is. Az első szállítmány vonóhorog, 2500, a jövő hónapban indul a megrendelőnek, Opeí, Mercedes, Ford és BMW típusokra, ami pontosan 237 ezer márkát hoz.- A hatos út melletti üzemet ki építi? Hogy áll föl a dombóvári részleg?- Mindent mi _készítünk — mondja Sallai József, a kisszövetkezet elnöke. - Mi gyártjuk le a csarnokot, a műhelyek vasvázait, szerelvényeit, mi leszünk a tervezök-kivitelezők. A kisszövetkezetben benne van az a szellemi potenciál, ami ehhez szükséges. De mint azt az alapszabályunk rögzíti, másutt is vállalunk építési-kivite- lezési-szerelési munkákat. A sikertermék mellett megmarad többféle gyártó tevékenység, s a hazai piacot is mi látjuk el többféle járműipari termékkel. Tevékenységi körük kiterjed gépek és gépi berendezések gyártására, _ közlekedési eszközök gyártására, villamosipari qépek és készülékek, valamint' fatömegcikk gyártásra, végeznek emellett építési szak- és szerelőipari munkákat, vállalnak mélyépítést, termelői beruházások kivitelezését, épület- gépészeti berendezések szerelését. Szabó István Így fogalmazott: — Évek hosszú során nem kis munkával megteremtettem anyagi egzisztenciámat, megteremtettem a qyártás feltételeit, olyan műhelyt hoztam létre, amely feltétlenül kell. így az igény és a kapacitás szerenresésen találkozott. De így vannak ezzel társuló barátaim, munkatársaim. A nagyobb üzemekben, gyárakban kevés a kvalifikált szakember, kapacitás, munkám mindig adódna, s meg is élnék jó szinten. De nem nyugalomra vágyom, hanem szép alkotó életre, arra, hogy hasznos embernek érezhessem magam. Ezért vállaltam talán erőmnél is többet, ezért léptem be a „gyáralapítók" közé. Gyáralapítók? Igen. Minden gépüket, vagyonukat, .tudásukat összeadták és fölvállaltak egy nagy lehetőséget. “Kívánom: sikerüljön! Dr. Dányi Pál: — Napjainkban sokféle kérdéssel kell szembenézni a gazdasági életben: megkeresni és találni azt a területet is, ahol a vállalkozói szellem érvényesülhet. Ez a kisszövetkezetté szerveződött csapat megtalálta. Ma sokakat foglalkoztat a kérdés: mi legyen a jövedelmek sorsa? Fölélni a vállalkozások hasznát? Avagy tovább lépve többet, újat vállalni? Az UNIVERZÁL megválaszolt erre is. S mindezt nemcsak saját, hanem' közös hasznunk érdekében is . . . Útjuk sokaknak követésre ajánlható. Előre visz. Kozma Ferenc 6. HÉTVÉGE A kisszövetkezet vezérkara a dombóvári műhelyben
