Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-27 / 57. szám

€> Dunántúli TlopK) 1987. február 27., péntek Kulturális ajanlö Komoly zene VÍZSZINTES: 1. A 17. szá­zad korszakalkotó jelentősé­gű olasz zeneszerzője, az operairodalom egyik legna­gyobb géniusza (Claudio, 1567-16Í3). 9. Egyik operá­ja, Operaházunk müsordarab- ja. 13. Jószívű. 14. Szándéko­san megtévesztő. 15. A Fü- löp-szigetek (óvárosa. 16. Ex- sakk-világbajnok. 18. Kiejtett betű. 19. Angol sör. 20. Csakhogy. 21. Mókus. 22. Mo­hamedán előimádkozó. 24. Degetben van! 25. Atom köz­ponti része. 26. Szekér jelző­je lehet. 28. Egy kevéssé. 29. Rangjelző. 30. Kerek szám. 31. Fanyar gyümölcs. 33. Fe­kete István írása egy rókáról. 34. Kiegészítés. 36. Plútó bi­rodalma a római mitológiá­ban. 38. A molibdén vegyje- le. 39. Leirat része! 40. Oda­át. 41. Az angol légierő név­jele. 43. Kilovolt rövidítése. 45. Szinte ragad. 47. Miku­lás. 49. Bach-Seregi balett. 51. Elrejt. 52. Idegen mozi. 53. Megelégel. 54. Tenger­kék. 55. Gyógyszertár. 57. Épületasztalos (ford.). 58. Zsíroz. 60. Várának falába falazta nejét Kőműves Kele­men. 61. Érzékel. 62. Meg­szólítás. 63. Ábrázat. 65. A mélybe. 67. Papírra veté. 68. Magas és sovány. 70. Megkö­vetel. 73. Kertimunkát végez. FÜGGŐLEGES: 1. Szám­tan. 2. Ott a helye. 3. Egy­kori címzésrövidités. 4. Som- merset Maugham híres no­vellája. 5. Határozói igenév- végződés. 6. Férfinév. 7. Szomszédos nép. 8. Fohász. 9. Tetőfedő anyag. 10. step, régi tánc. 11. A Ludolf- féle szám. 12. Szellemi alko­tás eltulajdonítása. 17. A fel­sőfok képzője. 22. Zamatos. 23, Kopiroz. 24. Principium. 26. Aszalódik. 27. Számos. 30. Női név. 32. Gleccserkő. 35. Mint a 65. számú sor. 36. Ré­gi orosz súlymérték. 37. Az Ys királya című opera szerző­je. 40. Nem ismer el semmit. 42. Tüzelő. 44. A testben kó­rosan felgyűlt folyadék. 46. A hát kinövése. 47. Női bece­név. 48. Mosoda, vegytisztító. 50. Bankpánik (angol erede­tű szó). 52. Halljuk. 54. A vízszintes 1. francia stílusban alkotott balettje. 56. A pusz­ta .. . (Petőfi). 57. ... Lanka. 59. Kártékony mezei rágcsá­ló. 63. Művészet, franciául. 64. A hőmennyiség mérték- egységének jele. 66. A Bala­ton ügyeit intézi. 69. Az egy­kori Babilónia fővárosa volt. 71. Ö meg ö. 72. A tetejére. Beküldendő: a szerző neve és két művének cime, legké­sőbb március 9-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON, 7601 Pf: 134, Dunántúli Napló Szer­kesztősége Pécs, Hunyadi út 11. címre. A február 13-i lapban kö­zölt rejtvény megfejtése: Ko­vács Margit - Czóbel Béla - Vajda - Ferenczy - Kerényi Jenő - Barcsay. A könyvutalványt nyerték: Amberger Zsolt, Mohács, Fel- szabadulás Itp. 9. ép., Dénes Márta, Pécs, Dr. Münnich F. u. 6/B, Kovács Kálmán, Szentlőrinc, Engels út 3., Messenyei Nándorné, Pécs, Építők útja 13/B, Szántó Jó­zsef, Barcs, Kun B. u. 11. A könyvutalványt postán küldjük el. Házimuzsika a múzeumban A ,,Hétvége a múzeumban" rendezvénysorozat ezúttal feb­ruár 28-án folytatódik. A Mar- tyn Múzeumban házimuzsikát hallhatnak az érdeklődők. A j szombaton 16 órakor kezdődő 1 programban a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola pécsi ta­gozatának végzős hallgatói játszanak. A zenei anyagban Bach-muzsika, mai kortárs i szerzők művei hangzanak el. Március első napján, vasár­nap 10 órakor tárlatvezetésre invitálja Romvári Ferenc művé­szettörténész a látogatókat. Csontváryról, művészetéről §s műveiről beszél a Csontváry Múzeumban. Kiállítás a Ferenczy-teremben P. Bak János kiállítását nyit­ják meg március 5-én a Kép­csarnok Vállalat Ferenczy-ter- mében. A művész 1913-ban született, 1929-ben az Iparmű-’ vészeti iskola grafikai osztályán tanult, majd Szönyi István sza­badiskolájába került, de tanára volt később Glatz Oszkár s Rudnay Gyula is. Szinte minden kiállításon szerepelt táj- és pa. raszti tárgyú képeivel. 1956- ban Pécsett Janus Pannonius- érmet kapott. Kiállításait sok ezren láthották Magyarorszá­gon, Olaszországban, Japán­ban, s , ma is sok művét őrzik közgyűjteményeink. Hatvan­nyolc éves korában, 1981-ben halt meg. Tárlata március 18- ig látható a Képcsarnok Válla, lat pécsi Ferenczy-termében. Fiatalkorú Csongor, álombéli esztendő Hároméves és tizenegy éves sze­replője is van annak a darabnak, amit március 1-jén, vasárnap dél­előtt 11 órakor mutat be az Arma Gyermekszinház a Helyőrségi Műve­lődési Otthonban. Ez a bemutató a negyedik már három év alatt. Vö­rösmarty Mihály gyönyörű játékát, a Csongor és Tündét vitte színre a rendező, N. Szabó Sándor és a já­tékmester, Unger Pálma. A történet Argyélus királyfi és Tündérszép Ilona története; a gyerekelőadásra a da­rab meséje megmaradt, a nehezebb, filozofikus részeket kihúzták, de nem hiányoznak az ismert klasszikus for­dulatok, elemek, szövegrészietek. A másfél órás ,,mesét" általános is­kolásoknak ajánlhatjuk. Egy kisfiú fordított esztendőt álmo­dik Hárs László gyermekbohózatá- ban. A ,,Fordított esztendő" című darabot március 4-én 14 órakor és 5-én 15 órakor tekinthetik meg a szülök és a gyerekek. A szilveszteri történet fantasztikus kalandokkal,« váratlan fordulatokkal teli, és a fő­hős, Pali 'álmában megelevenedik egy boldog új év, amelyben ami ad­dig tilos volt, kötelező lesz. A da­rabot Vass-Zoltán Iván rendezte, a főbb szerepekben Újlaky Lászlót, Bá­liké Tamást, Bánky Gábort láthat­ják a nézők. A „táncoló plébános", Adriano Celentano a „Fogadjunk" cimü olasz vígjáték egyik jelenetében. VAKVIIAGBAN Színes magyar film. Rendezte: Gyarmathy Lívia. Szereplők: Lukáts Andor, Dörner György, Szabó Lajos, Sir Kati, Esz­tergályos Cecilia, Temessy Hédi Meszléry Judit. A fanyar, ironikus hangvételű film egyetlen nap eseményeiről szól. A két szálon futó, egymástól független történet tragikus összekapcsolódása gondolkodtat el mindannyiunkat a szeretetről és a demokráciáról, hogy miként vagyunk felelősek a sorsun­kért, nem élünk-e csak úgy a vakvi­lágban. FOGADJUNK I Színes, szinkronizált olasz vígjáték. Rendezte: Pasquale Fjesta Campa­nile. Szereplők: Enrico Montesano, Adria­no Celentano. ,,A pápa és én" cimü epizód hő­se egy szegény római fiákeres, aki­nek sikerül barátságot kötnie öszent- ségével. Ez számára nemcsak mérhe­tetlen megtiszteltetést jelent, de egyedülálló alkalmat is, hogy bará­tainak bebizonyítsa: előtte nincs le­hetetlen. ,,A táncoló plébános" cimü epizód főszereplője, Fulgenzio atya szenve­délyes táncos és jó sportember. Ám testi adottságait nem profán célokra használja, a rábízott lelkek érdeké­ben mozgósítja erejét és ügyességét. Rádió A Kanári-szigetek után a Nagyerdőben Kovács Imre szerkesztő mondja a kövtekezőket a szom­bati „Jó pihenést" című maga­zinműsorról: „Indul a tavaszi foci, de az őszi finálé óta is sok minden történt. A hegyek vajúdása nyomán született már egérke is: győzelem Cipruson. A két bajnoki évad közti ese­mények egyike volt az is, hogy éveinek számára hivatkozva le­mondott tisztségéről Páldi Ede, a Pécsett élő egykori FIFA-bíró, aki a műsor vendége lesz. Ö ad fel rejtvényt, s azok a hallgatók, akik telefonon köz- lik a helyes megfejtést, sorso­láson vesznek részt. A díjazott nyereménye focihoz és játék- vezetéshez „illő" lesz . . ." Az első műsorórában az országjáró riporter olyan tá­jakról, településekről beszél, ahová úgysem jutunk el, vagy éppen nem akarunk, pedig az országhatáron belül vannak . . . Az adásban Mohácsról is szó esik, s arról, milyen a hangu­lat a Duna-parti városban bu­sójárás előtt. Arról is hallanak majd, mi tetszett és mi nem a játékfilmszemlén. Megismer­kedhetnek egy szegedi vendég- művésszel, aki most pécsi hős­tenor, s hazai pályán már rég­óta nem lépett színpadra. Nem szeretik, nem kell, vagy túl erős a hangja a mostani színházak­ba? Ezt Albert Miklós sem tud­ja. Az Arma Gyermekszínház adja elő Vörösmarty Csongor és Tündéiét. A műsor készítői annak jártak utána, milyen lesz és mennyire marad hűsé­ges a szöveg az eredeti mű­höz ezen az „ifista" pécsi elő­adáson. Telefoninterjút készí­tenek a PMSC edzőjével is, aki most Hajdúszoboszlón tartóz­kodik, s arról faggatják, hogy a Kanári-szigetek után mit vár a Nagyerdőben vasárnap dél­előtt. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ Mit mond a jogszabály? II közterülethasználatról Közterületnek minősül minden olyan földrészlet, amely az in- gatlannyilvóntartás helyrajzi szám mutatójában közterület­ként nyilvántartott és közhasz­nálatú rendeltetésének megfe­lelően mindenki által, engedély nélkül, szabadon használható. Ebből következik, hogy minden olyan esetben, amikor a közte­rületet eredeti rendeltetésétől eltérő célra szükséges felhasz­nálni, úgy a jogszabály által meghatározott körben, a foly­tatni kívánt tevékenységhez ha­tásági engedély kell. Az ország nagyvárosai között Pécs városa - különösen tör­ténelmi részeit tekintve — spe­ciális helyet foglal el, így foko­zott védelemre is szorul. Mind­ezek miatt' alkotta meg Pécs Megyei Város Tanácsa az 1986. évi tanácsrendeletét azzal a céllal, hogy a városképi, város- rendezési, ellátási, valamint a közlekedésbiztonsági szempon­tok figyelembevételével hatá­rozza meg a közületek és a magánszemélyek közterület­használatát. Azokat a tevékenységeket, melyek folytatásához közterület­használati engedély szükséges, ez országos jogszabály kimerí­tően felsorolja. Néhány példa: engedély szükséges árusító és egyéb fülkék, közterületbe nyú­ló üzlethomlokzat, ernyőszerke­zet, hirdetőberendezés elhelye­zésére, alkalmi és mozgóárusí- lásra, vendéglátóipari élőkért céljára, sport- és kulturális ren­dezvényre, továbbá építési munkává! kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhe­lyezésére. Ez utóbbi esetben általános szabály, hogy az épí­tőanyag és törmelék a közte­rületen csak konténerben he­lyezhető el. Természetesen az engedélye­ző hatóság a közterület jellege és a településen belüli fekvé­se alapján engedélyezheti a konténer nélküli tárolást. Igen lényeges helyi rendelke­zés, hogy szeszes ital forgal­mazására közterülethasználati engedély — a nagyobb ünnepek és rendezvények kivételével - nem adható. Ugyancsak nem adható en­gedély a történelmi belváros közterületein sem belső, sem pedig külső árusítóhelyű pavi­lon létesítésére, a postai hír­lapárusítás kivételével. A belvárosban a vendéglátó egységek kerthelyiség jellegű kitelepülése engedélyezett, de csak a városképbe illő, és esz­tétikus berendezéssel. Ugyan­csak lehetséges az üzletek előt­ti közterületi árusítás a hivata­los nyitvatartási időben azzal a megszorítással, hogy az áru­sításra szolgáló berendezést a záráskor el kell távolítani. Minden olyan tevékenység­hez, amely kereskedelmi ven­déglátóipari vagy kisipari jel­legű, az engedély megadásá­hoz be kell szerezni a keres­kedelmi, illetőleg az iparható­ság hozzájárulását is. A hoz­zájárulás beszerzése az enge­délyező hatóság feladata. Az engedélyezés kötelessége az igénybevett terület rendszeres tisztántartása, valamint a hul­ladék és a keletkezett szemét eltávolítása. Ennek megtartá­sát az engedélyező hatóság és a közterületfelügyelet rendsze­resen ellenőrzi. A közterülethasználat enge­délyezhető határozott időre, vagy visszavonásig. A határo­zott időre szóló közterülethasz­nálat legkisebb időtartama 1 nap, a leghosszabb időtarta­ma 5 év. Ez utóbbi időtartamra pavilon létesítésére közterület­használatot csak a rendezési tervekben és a helyi építési elő­írásokban meghatározott funk­ciókra kijelölt területek ideig­lenes hasznosítása érdekében lehet engedélyezni. A közterülethasználat enge­délyezésére irányuló kérelme­ket Pécs Megyei Város Taná­csa V. B. Hivatal műszaki osz­tályához kell benyújtani. A ké­relemnek tartalmaznia kell az engedélyt kérő nevét, lakóhe­lyét, a használat időtartamát, a használat helyének, módjá­nak és mértékének meghatáro­zását, valamint a tevékenység gyakorlására jogosító okirat is­mertetését. A tanácsrendelet 3000 Ft-iq terjedő pénzbírsággal rendeli büntetni az előírások megsér­tőit és lehetőséget ad a hely­színi bírságolásra is. Dr. Bajtai Dezső jogtanácsos csoportvezető, Pécs Megyei Városi Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztály Pécsi utcák — hires emberek Andrássy Gyula A történelmi események sód- róban előfordult már, hogy uralkodókat végeztek ki, de hogy kivégzettbőt valaki mi­niszterelnök lett, arra csak a magyar történelem nyújt pél­dát. Andrássy Gyula grófot ugyanis 135 évvel ezelőtt - 1852 szeptemberében - miután egy évvel előbb halálra ítélték, in effigie, vagyis jelképesen felakasztották. Mindezt azért, mert 1848 áprilisában elfogad­ta az első független felelős magyar minisztériumtól Zemp­lén vármegye főispánságát. Részt vett a pákozdi és a sve- cháti csatában, majd Görgey fővezér segédtisztjeként az egész tavaszi hadjáratban. Andrássy Gyula történelmünk egyik kimagasló alakja, aki szüleitől gondos nevelésben részesült. Jogi tanulmányai be­fejeztével Franciaországba ment, ahol előkelő barátokra tett szert. Hazajötte után 1845-ben a Tisza szabályozása alkalmával megismerkedett Széchenyi Istvánnal, aki már ekkor megjósolta, hogy a fiatal Andrássy fontos szerepet fog játszani a monarchia vezetésé­ben. Két évvel később, 1847- ben, midőn az utolsó rendi or­szággyűlés Zemplén vármegye követévé választotta, ahhoz a radikális csoporthoz csatlako­zott, amely Kossuth Lajost is­merte el vezéréül. A szabadságharc bukása utón a biztos halál elöl kül­földre menekült, s ekként a ■jelképes akasztás nem vált va­lósággá. Mindaddig Párizsban élt, amig édesanyja amnesztiát nem eszközölt ki számára. Ha­zatérve Deák Ferenchez és köréhez csatlakozott. Csakha­mar egyik alelnöke lett a kép- viselőháznak és elnöke az ún. 67-es országgyűlési bizottság­nak, amely a pragmatico sanctio alapján a kiegyezést volt hivatva megszövegezni. Amig Deák a kiegyezés alap­elveinek és alkotmányának megteremtője volt, addig And­rássy Gyula nagy gyakorlati érzékkel _ a kiegyezés körül tá­madt akadályokat hárította el. 1867. február 17-én - 120 évvel ezelőtt — a király minisz­terelnökké nevezte ki a 18 év­vel előbb bitófára ítélt hívét. Andrássynak eleinte heves csa­tái voltak a kiegyezés eredmé­nyeit keveslö Tisza Kálmán ve­zette balközéppel. Miniszter- elnökségének eredményei közé tartozott a határőrvidék meg­szüntetése és polgórositása, a horvót kiegyezés megalkotása, a nemzetiséqi törvények elké­szítése stb. Fő célkitűzésé volt, hogy a magyar nemzet meg­szerezze vezető helyét' a mo­narchiában. 1871-ben a monarchia kül­ügyi és a császári ház minisz­tere lett, s ekkor helyére a ma-- gyár miniszterelnökségbe Ló- nyay Menyhért lépett. Az 1873. év júniusában összeült berlini kongresszuson Bismarckkal szemben sikerült elérnie, hogy a monarchia megvesse lábát a Balkán-félszigeten, s ezzel megszüntessen a magyar hatá­rok közelében egy állandóan forrongó tűzfészket. A követke­ző évben megkötötte a német birodalommal való szövetséget, majd röviddel ezután lemon­dott. Érdemeit halála (1890) után törvénybe iktatták. A Zalo György alkotta lovasszobra le­leplezésénél (1906. dec. 2.) Széli Kálmán mondott beszé­det: „Andrássy született diplo­matának és Európa legna­gyobb államférfioival egyen­rangúnak bizonyult. Új alapok­ra fektette az egész külpoli­tikát. Aki a legnagyobb euró­pai nemzet legnagyobb ál- lamférfiaival együtt működött a világot érdeklő nagy kérdések­ben: agyának minden gondo­latában, szivének minden dob­banásában magyar volt és ma­gyar maradt, aki hazáját sze­rette mindenek felett . . Tóth István dr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents