Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-27 / 57. szám
1987. február 27., péntek Dunántúlt napló 3 Téglaégetéstől az egyetemi katedráig Együtt a történelemmel Benkő László nyugdíjban és munkában ft nyugellátások és nyugdíjszerű ellátások évenkénti rendszeres emelése Mennyi a minimum? Felhívás Társadalomtudományi Alapítványra A KISZ Központi Bizottsága az egyetemi hallgatók és főiskolai ifjúság társadalomtudományi tevékenységének ösztönzésére 1987. évben ismételten meghirdeti pályázatát Társadalomtudományi Alapítványára. Az alapítvány társadalomelméleti, politikai, gazdasági és kulturális kérdések elméleti igényű vizsgálatával foglalkozó egyetemi, főiskolai hallgatók, illetve csoportok tevékenységének elismerésére, munkájuk anyagi feltételeinek biztosítására szolgál. Az alapítvány lelhasználható: elemző munkák, javaslatok további kidolgozásához szükséges anyagi, technikai feltételek biztosítására. Az alapítványt elnyert személy vagy csoport új témakörben végzendő vizsgálatához, kutatásaihoz szükséges feltételek megteremtésére és publikációs tevékenység finanszírozására. Az alapítvány - évenként több részre felosztható — összege 100 000 forint. Az alapítvány pályázat útján nyerhető el. Odaítéléséről - a benyújtott pályázatok alapján - bíráló bizottság dönt. Pályázhatnak: egyetemi, főiskolai hallgatók egyénileg, KISZ-szervezetek és alapszervezetek, tudományos diákkörök, szakkollégiumok, oktatók és hallgatók közös munkáján ala- ouló stúdiumok résztvevői, önkéntes hallgatói csoportok. Pályázni lehet: bármely társadalomtudományi témakörben kidolgozott tanulmánnyal, részletes tanulmánytervvel, kutatási hipotézist és vizsgálati programot tartalmazó tervvel, konkrét társadalmi kérdés vizsgálatával foglalkozó előtanulmánynyal és publikációs programmal, tudományos diákköri konferenciára is szánt dolgozattal, és más dokumentálható és értékelhető munkával. Pályázni csak még nem publikált munkával lehet. A pályázat tartalmazza az alapítvány esetleges elnyerése esetén annak felhasználására vonatkozó elképzelést is. A pályázó (személy vagy csoport) nevét és címét a pályázaton pontosan fel kell tüntetni. A pályázatot gépelve három példányban kell elkészíteni. Beküldési határid: 1987. március 15. Cím: KISZ Központi Bizottsága, Eavetemi és Főiskolai Tanács Titkársága, Budapest, Pf. 72. 1388. A bíráló bizottság döntéséről, annak indoklásáról az érintettek 1987. május 15-iq kapnak tájékoztatót. A bíráló bizottság javaslatára az arra érdemes munkák publikálásának teendőit — a szerzők egyetértésével — a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsa vállalja piaqára. A PROPAGANDISTA című folyóirat 1987. első számában Baranya megyei összeállítást közöl. i. Lukács János, a megyei párt- bizottság első titkára bevezető írásában bemutatja megyénket. A megyei adottság kiindulópont a társadalomépítéshez, a társadalomszervezéshez, a gondolkodáshoz, a cselekvéshez, ezeket szükségképpen figyelembe veszi a megye politikai és állami vezetése. A megalapozott irányításnak, a helyes cselekvésnek fontos motivációi a területi és települési viszonyokból, a mindenkori gazdasági és termékszerkezetből, a társadalmi struktúrából, a szellemi tőke nagyságából, a munkakultúra színvonalából adódó lehetőségek, A szerző, áttekintve a megye legfontosabb népesedési és települési adatait, külön foglalkozik a községek népességmegtartó erejének növelésére kifejtett, összehongolt tevékenység, a nemzetiségek, a megye terméA Bajcsy-Zsilinszky utca zaja alig szűrődik fel a kilenced i k emeletre. A nyugati szoba ablakából szép panoráma nyílik a Mecsekre. A konyhából a kávéfőző szörcsögése hallatszik. — A nyugdíjas már ráér, hogy saját maga főzze meg a kávéját . - kommentálja a helyzetet Benkő László, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának nyugalmazott igazgatóhelyettese. Januárban köszöntötték 60. születésnapja alkalmából. Ebből a hatvanból több mint harmincat a pártiskola, és a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetem katedráján töltött. A filozófia oktatója volt. A múlt idő nem teljesen jogos, hiszen nyugdíjasként is tanít. Gyakorlatilag két évtizeden át tanszék- vezető.- Az én nemzedékem munkásértelmisége az 1945-tel kezdődő társadalmi mobilitás teremtménye — mondja. — Hosszúhetényben születtem. Tízen voltunk testvérek. Családunk nagyobb része bányász volt a szénbányáknál, apám pedig köbányász. A többiek a hosszúhetényi téglaégetőben találtak munkát, így én is 12 éves koromtól 18-ig. A felszabadulás éve abban is vízválasztónak bizonyult, hogy szétszakadt a család. Szüleim földhöz jutottak Lovászhetényben és újgazdaként földművelésbe kezdtek. Ennek csínját-bínját ott tanultam meg. A felszabadulás éve volt a kezdete mozgalmi munkámnak is: előbb a MADISZ-ban tevékenykedtem, 1945 nyarától a pártban. Lovászhetényben élénk politikai élet volt akkoriban, s ebben döntő befolyással a kommunisták bírtak. 1949 tavaszán Benkő Lászlót egyhónapos pártiskolára küldték. Ezzel kezdődött a pártmunkás pályafutása. Először a Pécsi Járási Pártbizottsághoz került politikai munkatársként, majd 1950 őszétől a pécsi pártiskolára oktatónak. S ezzel nemcsak a tanítás, de a tanulás hosszú időszaka is megkezdődött számára. A pártfőiskola szakosító tagozatát 1951—1952- ben végezte el. Szinte nyomban ezt követően levelező tagozaton történelem szakon tanult tovább a Budapesti Tanárképző Főiskolán. Vörös diplomával végzett. Utána az ELTE filozófia szakja következett. Kitűnően diplomázott.- Hat elemi volt az alap, amivel elindultam. Abban az időben az ember ' nem töprengett azon, hogy merészszeti erőforrásai, az energia- hordozó ásványok, a mezőgazdaság és ipar jellemzőivel. Szól arról, hogy a megye fejlődésében az átlagosnál nagyobb szerepe van a tudomány erőinek és a kulturális életnek. Bemutatja a lakosság életkörülményeire ható alapellátás, lakásépítés, kommunális fejlesztések helyzetét. A lehetőségekről és a további feladatokról szólva megállapítja: „Számunkra, a megye vezetői számára az a feladat, hogy a politikai, gazdaságpolitikai törekvések, a közgazdasági és jogi szabályozók, a tudati, akarati tényezők figyelembevételével, az azok alakításában való részvétellel, a feladatok önálló és felelős meghatározásával megfelelő körülményeket, jó feltételeket biztosítsunk az alkotó munkához, a vállalkozáshoz, a kezdeményezéshez, a megye lehetőségeinek egyre jobo kihasználásához a kivárt? irányú előrehaladáshoz”. Rajnai Józsei, a megyei pártség-e, vagy sem oktatni ilyen iskolázottsági alappal, néhány hónapos pártiskolai tanulmányok után. S azon sem, hogy bele merjen-e kezdeni a továbbtanulásba. Természetes volt, hogy akit alkalmasnak, tehetségesnek találtak és akinek volt igénye műveltsége gyarapítására, az megragadta a lehetőséget a tanulásra. Nem a nehézségeket néztük, hanem azt, hogy szabad előttünk a pálya, s hogy kötelességünk is élni ezekkel a lehetőségekkel. Az 1953-1956 közötti időszak gyakori irányváltoztatásai , lelki konfliktusokat okoztak pártmunkásoknak, hát még azoknak, akik a párt elméleti oktatásában dolgoztak. Az ellenforradalom nagy próbakő volt a proletársorból indult munkásértelmiség nemzedékének. Benkő László 1956 novemberében fegyveres szolgálatot teljesített a Pécsi Rádió védelmében és szervezte a pártot. Később ezt a tevékenységet központi pártszervezői megbízatással folytatta a számára korábbról ismerős területen a pécsi, majd a pécsváradi járásban. Néhány hónapon át 1957-ben tagja volt az • MSZMP Pécsváradi Járási Bizottsága végrehajtó bizottságának, majd amikor újra beindult a pártiskolai oktatás Pécsett, visz- szahívták oktatónak. Azóta csak egy négyéves időszak - amikor a hatvanas évek közepén a TIT megyei titkára volt - szakította meg legalábbis hivatalos státus szerint az oktatói pályáját. A pártiskola és a Marxizmus- Leninizmus Esti Egyetem egyesülésétől aktív részese 200 ezer dolláros alapítványt létesített egy, az Egyesült Államokban élő magyar asszony, Spéter Erzsébet az élőszóban előadott magyar irodalom előmozdítására, rangos színpadi, filmen, vagy elektronikus úton rögzített új irodalmi alkotások születésének ösztönzésére és a kiemelkedő alkotások jutalmazására. Spéter Erzsébet, aki korában már jelentős ösz- szeggel járult hozzá az új Nemzeti Színház felépítéséhez, csütörtökön hazánk washingtoni nagykövetségén jelentette be szándékát az „Erzsébet-dij" létesítésére. Az alapító szándéka szerint az alapítvány kamataiból minden évben tíz díjat adnak ki, bizottság titkára a pórtoktatás feladataival foglalkozik írásában. Kifejti azt a törekvést, mely arra irányul, hogy folyamatos és hatásos legyen a tudatformáló tevékenység. Feltétlenül szükséges Baranya társadalmi helyzetének pontos ismerete is, hiszen az általános és sajátos feladatokat ezek alapján lehet kijelölni. A munka során azt a nézetet erősítik, hogy a pártoktatósnak alapokat, szemléletet és meggyőződést kell adnia, igényesen elméletet nyújtani. Megfogalmazza nézeteit a propagandisták szerepének fontosságáról, ebből következik az a feladat, hogy segíteni kell elméleti fel- készültségük fejlesztését, de ezen túl az információáramlás gyorsításával a politika megértetését is biztosítani. Amikor a pártoktatás hatékonysága kívánt emelésének kérdéseivel foglalkozik, hangsúlyozza az ciapS2ervezetek felelősségét e téren. Kiss György, a megyei pártvolt az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóság folyamatos fejlődésének a filozófia tanszék vezetőjeként, majd 1974-től az intézmény igazgatóhelyetteseként. Próbálnám kiugratni a nyu- lat a bokorból, hogy életpályájának melyik időszakát tartja legfontosabbnak, legemlékezetesebbnek, legsikeresebbnek? Nem tud és nem is akar választani: együtt élt a történelemmel, s akárhogy is szakaszoljuk az utóbbi négy évtizedet, mindegyikben volt. hosszú távra meghatározó elem, némelyik tanulságával, küzdelmeivel vált értékessé. Benkő László sorsa úgy alakult, hogy mindig is közéleti tevékenységet folytatott. Többször is volt alapszervezeti párttitkár, hosszabb idő óta tagja a Baranya Megyei Tanács nemzetiségi bizottságának, alelnöke a megyei népfrontbizottságnak. Mint ahogy az oktatást sem hagyta igazából abba, közéleti funkcióiból sem vonul nyugdíjba. S ha ezt nézzük: a nyugdíjas évek sem hoznak számára az eddiginél sokkal több szabadidőt. Ami a hosszú évekre előre betáblázott elfoglaltságon túl marad belőle, azt mindenekelőtt gyódi kertjének gondozására kívánja fordítani. S marad talán idő az emlékek összegezésére, vagy a tudományos fokozathoz szükséges munka megalkotásához. Eddig az oktatás napi feladatai mindig háttérbe szorították a több mint két évtizede dédelgetett tervet. D. I. már az idei évtől kezdve, november 18-án, Erzsébet napján. Díjazzák az elmúlt évad legjobb férfi és női színpadi alakítását, operaszinpadi, film- és rádió, illetve televíziós műben nyújtott alakítását. Ugyancsak díjban részesítik az évad legjobb magyar nyelven írott színpadi művét és életműdíjat is kiadnak. A díjakat társadalmi zsűri ítéli oda a különböző intézmények javaslatai alapján. Az alapítvány nyitott: ahhoz bárki hozzájárulhat újabb ösz- szegekkel. Dr. Házi Vencel, Magyarország washingtoni nagykövete meleg szavakkal mondott köszönetét Spéter Erzsébetnek a nemes kezdeményezésért. bizottság osztályvezetője a propagandamunka különböző területeit és lehetőségeit tekinti át írásában. Ezek között elemzi a párttaggyűlések, politikai évfordulókról való megemlékezések szerepét, a társadalmi szervek e területen végzett tevékenységét, a helyi tömegtájékoztatás feladatait. Hangsúlyozza a pártnapok fontosságát is, szól a pedagógusok és közművelődési szakemberek között végzett eszmeipolitikai munkáról. A rovatban megtalálható még Antal Gyula írása az oktatási igazgatóságon folyó kutató-elemző munkáról, Kádár Németh Béla a bányászok körében végzett propagandamunkáról ír, Kincses János a pártoktatás keretében folyó vitákról számol be a Bikali Állami Gazdaságban szerzett tapasztalatai alapján. Egy propagandista portréja és egy könyvrecenzió egészíti ki a Baranya megyei körképet. M. E. Korábbi tájékoztatásaink kiegészítéseként ismertetjük olvasóinkkal a nyugellátások és nyugdíjszerű ellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó legfontosabb előírásokat, valamint az idei év nyugdíj minimumait. A Minisztertanács 64/1986. (XII. 28.) számú rendelete szerint az 1987. január 1. előtti időponttól megállapított nyugellátásokat ez év január 1. napjától 7 százalékkal emelt összegben kell folyósítani, ha a nyugdíjas 70. életévét betöltötte, vagy az idei évben betölti. Ugyanilyen mértékű az emelés akkor is, ha a nyugdíjas I. vagy II. csoportba tartozó rokkant vagy a vakokat megillető szociális ellátásban (vakok személyi járadéka, vakok rendszeres szociális segélye) központi szociális segélyben, hadigondozási pénzellátásban részesül. Az emelés az 1986. december hónapra járó nyugdíj 7%-a, de legalább havi 180 forint. Az 1987. január 1. előtti időponttól megállapított egyéb nyugellátásokat ez év január 1 napjától 2%-kai emelt összegben kell folyósítani. Az emelés összege itt is az 1986. december hónapra járó nyugdíj összegének 2°/0-a, de legalább havi 120 forint. Többféle nyugellátásnak (nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásnak) ugyanazon személy részére történő együttes folyósítása esetén az emelés szempontjából a többféle nyugellátás együttes összegét kell számításba venni. Az emelés tehát ilyen esetben is személyenként és nem ellátási nemenként jár! * A nyugdíjminimumok összege 1987. évben Öregségi nyugdíj a munkás és alkalmazotti kategóriában havi 2490 Ft. <R. 71. § (1) bek.) mezőgazdasági szövetkezeti dolgozóknál havi 2390 Ft. (R, 71. § (2) bek. a) pont) kisiparos és magánkereskedő kategóriában havi 2440 Ft. (R. 71. § (2) bek. b) pont). Rokkantsági nyugdíj a munkás és alkalmazotti kategóriában (R. 93. § (1) bek.) a III. rokkantsági csoportban havi 2490 Ft; a II. rokkantsági csoportban havi 2660 Ft; az I. rokkantsági csoportban havi 2690 Ft; a mezőgazdásógi szövetkezeti dolgozóknál (R. 93. § (2) bek.) a III. rokkantsági csoportban havi 2390 Ft; a II. rokkantsági csoportban havi 2560 Ft; az I. rokkantsági csoportban havi 2590 Ft. Kisiparos és magánkereskedői kategóriában (R. 93. § (3) bek.) a III. rokkantsági csoportban havi 2440 Ft; a II. rokkantsági csoportban havi 2610 Ft; az I. rokkantsági csoportban havi 2640 Ft. Baleseti rokkantsági nyugdíj <R. 185. § (1) bek.) a III. rokkantsági csoportban havi 2530 Ft; a II. rokkantsági csoportban havi 2720 Ft; az I. rokkantsági csoportban havi 2770 Ft. Özvegyi nyugdíj, szülőtlen árvát megillető árvaellátás és szülői nyugdíj a munkás és alkalmazotti kategóriában havi 2290 Ft (R. 144. § (1) bek.}; a mezőgazdasági szövetkezeti dolgozóknál havi 2200 Ft j (R. 144. § (2) bek. a) pont); a kisiparos és magánkereskedői kategóriában havi 2150 Ft (R. 144. § (2) bek. b) pont). Az árvaellátás havi 2090 ít. A házastársi pótlék összege a) havi 900 Ft; b) ha az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj összege a havi 2490 Ft-ot meghaladja, olyan összeg, amely a nyugdíjakat kiegészíti havi 3390 forintra. * Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj munkaviszonyra, szövetkezeti tagsági bedolgozói és egyéb jogviszonyra tekintet nélkül folyósítható havi 2790 forintig. Nem köteles a kisiparosként, magánkereskedőként kiegészítő tevékenységet folytató és az R. 277. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt ellátások valamelyikében részesülő nyugdíjas baleseti járulékot fizetni havi 2720 forintig. Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjhoz házastársi pótlék állapítható meg havi 3390 forintig. A házastárs keresete (jövedelme, nyugellátása) mellett a házastársi pótlék megállapítható havi 2290 forintig. N'~A sajátjogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együttesen folyósítható havi 2740 forintig. * Itt kell elmondanunk azt is, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegének meghatározásánál az R. 71. § (2) bek. a) pontja az irányadó, ha a nyugdíjas az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, illetőleg egyéni gazdálkodóként szerezte meg. Az R. 71. § (2) bek. b) pontja az irányadó, ha a nyugdíjas az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt kisiparosnak, magánkereskedőnek, illetőleg gazdasági munkaközösség tagjának segítő családtagjaként — ideértve a házastársat és az élettársat is — szerzett szolgálati idő beszámításával, de mezőgazdasági szövetkezeti tagsági idő vagy az a) pontban említett szolgálati idő figyelembevétele nélkül szerezte meg. A rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének meghatározósónál az* R. 93. § (2) bekezdése az irányadó, ha a nyugdíjas a rokkantsági nyuqdijhoz szükséges szolgálati időt mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, illetőleg egyéni gazdálkodóként szerzett szolgálati idő beszámításával szerezte meg. Az R 93. § (3) bekezdése az irányadó, ha a nyugdíjas a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt kisiparosnak, magánkereskedőnek, illetőleg gazdasági munkaközösség tagjának segítő családtagjaként - ideértve a házastársat és az élettársat is — szerzett szolgálati idő beszámításával, de mezőgazdasági szövetkezeti tagsági idő vagy az a) pontban említett szolgálati idő figyelembevétele nélkül szerezte meg. A mezőgazdasági szövetkezeti járadékok összege az öregségi járadék havi 2158 Ft; a munkaképtelenségi járadék havi 2298 Ft; a járadékos utóbb igénylő házastársának az öregségi járadéka havi 1949 Ft; a munkaképtelenségi járadék havi 2089 Ft.; az özvegyi járadék havi 2055 Ft. S. A. ' fl fókuszban Baranya megye Erzsébet-díj Folyóiratszemie
