Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-26 / 56. szám

1987. február 26., csütörtök Dunántúli nnnio 3 Felhívás a bányász- fiatalokhoz! A KISZ Mecseki Szénbányák Bizottsága a „Jövőnk a tét" országos akcióhoz kapcsolódva a következő felhívással fordul a hazai bányászatban dolgozó KISZ-esekhez: A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség és a Munkásőrség 30 éves évfordulója tiszteletére márciusban munkaversenyt in­dítunk a szocialista brigádok, if­júsági szocialista brigádok és a Mecseki Szénbányák üze­mei részére. A munkaverseny győzteseinek különdíjakat aján­lunk fel. Ugyancsak e hónap 14-én kommunista műszakot szervezünk. Kérjük, hogy e felhíváshoz csatlakozzanak az ország bá­nyaipari vállalatainál, üzemei­nél dolgozó KISZ-esek. Hirdes­senek munkaversenyeket, szer­vezzenek kommunista műszako­kat a termelés javítására a népgazdasági célok mielőbbi elérése érdekében. Jó szerencsét! A KISZ Mecseki Szénbányák Bizottsága Földgázzal hajtott járművek Országos kísérlet Földgázzal hajtott autóbu­szok, tehergépkocsik és taxik közlekednek néhány napja Deb­recen utcáin. Az Ipari és a Közlekedési Minisztérium or­szágos kísérlet lefolytatására jelölte ki a Hajdú Volán Vál­lalatot. A szakemberek azt vizs­gálják, milyen lehetőségek van­nak hazánkban a földgázzal hajtott járművek gazdaságos ■üzemeltetésére. A vállalatnál négy autó­buszt, öt-öt Zil, illetve IFA te­hergépkocsit, valamint öt La­da taxit alakítottak át földgáz­üzeműre. A benzint és a gáz­olajat helyettesítő sűrített föld­gázt az autóbuszok tetején, a teherautók platóján, illetve a személykocsik csomagtartójá­ban elhelyezett speciális pa­lackokban tárolják. A 200 bar nyomásra sűrített földgáz kü­lönféle átalakítókon, nyomás- csökkentőkön keresztül jut a motorhoz. A gázhajtáshoz szükséges berendezéseket az ilyen gyárt­mányaikról világszerte ismert olasz cégek szállították, a Vo­lán telephelyén létesített gáz­töltő állomásnál, pedig min­dent elektronika irányít. Ha egymásnak csúszik két autó Gyorsabban, kulturáltabban Számítógépes kárrendezés, kibővült ügyfélfogadás a Hungária Biztosítónál A megyei gépjármű-kárren­dezési fiók július elsejétől a Hungária Biztosító szervezeté­ben dolgozik. Dr. Szaffián Béla fiókvezető szerint nőttek a kárrendezés fejlesztésének, az ügyfelek jobb és gyorsabb kiszolgálásának lehetőségei.- Számítógépet vásároltunk, mely alapvetően megreformál­hatja a munkánkat, a kárren­dezés eddigi gyakorlata lénye­gesen módosul. A kárfelvevő az épületek előtti parkolóban megállapítja a jármű sérülé­seit, azok nagyságát, ezt URH- készüléken azonnal közli az irodában ülő kollégánkkal, aki a kapott adatokat számítógép­re viszi. A többi e gép dolga, mely képes arra, hogy a betáp­lált és kiszámított adatokat fél évig tárolja. Nagy előnye rendszernek, hogy az eddigi egy óra helyett fél órára csök­ken az ügyintézés ideje, így ügyfeleinket felesleges vára­kozástól tudjuk megkímélni. A közeljövőben a nyilvántartá­sunkhoz is veszünk egy számí­tógépet, mellyel még gyorsabb lesz a kárrendezési folyama­tunk.- ügyfeleink változatlanul választhatnak: felveszik a pénzt a helyszínen vagy pedig megjavíttatják a járművet, és a munka elvégzése után fizet a biztosító. Ez utóbbinál vi­szont a javítási költség csak indokolt esetben haladhatja meg az általunk kalkulált ösf- szeg tíz százalékát. A változások közé sorolható, hogy Mohácson és Komlón megoldották a kárrendezést, az idén pedig Szigetváron és Siklóson kívánják megszervez­ni. A korábbi kárbejelentő nyomtatványt megváltoztatták, kitöltése lényegesen egyszerű­södött. Bővült az ügyfélfogadá­si rendjük-is: kedden 19 óráig, szombaton 8-13 óráig, s va­sárnap - ezt az országban elsőként Baranya megyében vezették be — 8—12 óra között várják a károsultakat. Elsősorban a keddi és a vasárnapi nyitvatartásuknak van nagy sikere. Vasárnap át­lagban tizenöten fordulnak meg a fióknál. A Hungária Biztosító Bara­nya megyei gépjárműrendezési fiókjához tavaly 18 539 jármű­kárt jelentettek be, melyre 120 millió forintot fizettek ki. A ká­rok nagyobb részét a kötelező biztosítások - ez kizárólag a Hungária Biztosítóhoz tartozik- alapján rendezték, de a cascós ügyek száma is elérte a 7500-at. Tavaly nőtt a 'súlyos kórokkal járó közúti balesetek száma. A korábbiaktól eltérően lénye­gesen megemelkedtek az olyan járműsérülések, melyek a jobb- kézszabóly helytelen alkalma­zásából történtek. A megyei kárrendezési fiók tavaly nem vagyoni kárra fi­zette ki a legnagyobb összeget- egy személyi sérüléses bal­esetre — félmillió, vagyoni kár­ra egy vállalatnak 1,2 millió forintot. A januári kemény tél a ha­vas, jeges utak a várakozással ellentétben nem növelték a fiók forgalmát. Sokan ugyanis megfogadva a tanácsokat „le­tették" autójukat, s akik hasz­nálták, óvatosabban vezettek. A bekövetkezett balesetek zö­me Koccanásból eredt. A kár- megállapításnál a felelősség kérdésében nem volt ritka az érdekeltek közötti vita, hisz az a vezető, aki kikerülte autójá­val a másikat, s eközben üt­között, méltánytalannak tartot­ta, hogy az álló jármű vezetője a vétlen. A fiók vezetője hang­súlyozta, hogy a jogszabályok értelmében azt kell okozónak tekinteniük, aki nekicsúszott a másiknak, s bármilyen furcsa, az átló jármű vezetője nem fe­lelős a baleset bekövetkez­téért. Tehát nem lehet szó megosztott felelősségről! Roszprim Nándor Kárfelmérés az Acsády utcában Fotó: Cseri László Nyugállományban a pálya­irányítási főtiszt Vida György alezredes Egy évtizedig volt a Baranya Megyei Hadkiegészítési és Te­rületvédelmi Parancsnokság ka­tonai pályairányítási főtisztje Vida György alezredes. Nem könnyű időszakban látta el ezt a feladatot, hisz a hivatásos tiszthelyettesi, tiszti pálya tár­sadalmi presztízse nem nagy. — Amikor 1977-ben a KIEG- re kerültem, azt gondoltam, hogy emberismeretem, eddigi politikai tapasztalatom hozzá­segít a zökkenőmentes váltás­hoz. Gyorsan beláttam, hogy ezen a területen a pedagógu­sok hozzáállása, a megye adottságai és a nemzetközi helyzet is befolyásolja munkám eredményességét. Ennek ellené­re rengeteg sikerélményem volt, hisz többnyire teljesítettem az előírt feladatokat, és nagyon sok tiszt megkeresett avatás után, megköszönte, hogy kato­nai pályára kerülhettek. Vida Györgyöt többször hal­lottam beszélni szülőkkel, fia­talokkal. Mindig őszintén szólt o katonai pálya kínálta lehető­ségekről, de soha nem palás­tolta a polgári foglalkozások­tól eltérő vonásokat sem. Soha nem éltem a számok bűvöletében, bár előírták, hogy hány fiatalt kell beiskolázni. Én akkor feküdtem le nyugod­tan, ha tudtam, hogy azok a fiúk, akik katonai iskolába je­lentkeznek, megállják helyüket. Minden alkalommal elmond­tam, mivel jár egy katona éle­te - a családtól való gyakori távolléteket, a kötöttségeket éppúgy, mint a juttatásokat. Egy Békés megyei kis faluban nőtt fel. Kitanulta a lakatos és hegesztő szakmát. Mivel a fa­Veszélyes „üze Háztartási balesetek A baleseti statisztikák sze­rint az egyik legveszélyesebb „üzem" a háztartás. A nagy­fokú gépesítés, az elektromos eszközök, az egyre jobban el­terjedő otthoni barkácsgépek, de csak a sütés-főzés hagyomá­nyos kellékei is mind baleseti veszélyforrások egyben. A kö­vetkezőkben röviden és a tel­jesség igénye nélkül néhány sérüléstípus alapfokú, minden­ki által elvégezhető elsősegé­lyéről lesz szó. Égés: Okozhatja láng, köz­vetlen hőhatás, sugárzóhő, ki­csapó gőz, stb. A teendők kö­zül a legfontosabb az azon­nali hűtés folyó csapvízzel, vagy tiszta jégkockás vízzel legalább 10-15 percen keresz­tül. Ezt követően az égett felü­letet steril gézlappal fedjük anélkül, hogy bármilyen gyógy­szert helyeznénk rá. Nagy test­felületet érintő égésnél csavar­juk óvatosan tiszta lepedőbe a sérültet és itassunk vele bőven folyadékot. Jó hatású, ha teá­ban késhegynyi szódabikarbó­nát és sót keverünk el és ezt itatjuk a sérülttel a mentők megérkeztéig. Gyakori sérülés a vágás (kés, borotvapenge, eltört üveg, stb.). A vérző’seb ellátása előtt meg kell állapítanunk, milyen természetű a vérzés. Ha gyen­gén, alig vérzik, akkor való­színűleg csak hajszálerek sé­rültek. Ez esetben a sebkör­nyék jódozása után steril fedő- kötést helyezünk fel, a sebbe sem fertőtlenítőszert, sem hin­tőport nem juttatunk. Ha a vér­zés erősebb, állandóan folyik, vagy lüktetve tör elő, akkor a fenti ellátáson kívül nyomó­kötést kell felhelyezni. (Nem teszünk különbséget az első el­látás szempontjából vívőeres, vagy visszeres vérzés között, ellátásuk ugyanaz.) A sebkör­nyék jódozása után a sebre steril gézlapot helyezünk, majd erre a seb formájának nagyjá­ból megfelelően kialakított tö­mött gézcsomót teszünk. Ezt pályamenetekkel szorosan rög­zítjük. így elérjük, hogy a nyo­mástól a sérült ér szájadéka összenyomódik, útját állja a vérzésnek. Ha a vérzés át­ütne a kötésen, újabb pálya­meneteket helyezünk fel, a régi kötést ne bontsuk le. Feles­leges -és veszélyes a végtag seb fölötti leszorítása, mert a legtöbb vérzés nyomókötéssel is csillapítható és a nem meg­felelő technikával végzett le­szorításnak súlyos következmé­nyei lehetnek. Ha a sérült sok vért vesztett, a kötés felhelye­zése után maradjon'fekve, pol­coljuk fel alsó végtagjait és hívjunk mentőt. (Figyelem! Minden beavatkozást, még a legkisebb kötést is fekvő, de legalább ülő helyzetben levő sérültnél végezzük el.) Áramütés esetén csak a ké­szülék áramtalanítósa után '(biztosíték lecsapása) nyúljunk a sérülthöz. Ha eszméleténél van, fektessük le, az áram okozta égési sebet úgy lássuk el, mint az egyéb égéseket. Amennyiben eszméletlen az áramütött, helyezzük stabil ol­dalfekvő helyzetbe (ennek ki­vitelezését nem részletezzük, utalunk sorozatunk eszmélet­len sérültekkel foglalkozó ré­szére). Ha takarítás közben székről, stb. leesést követően rándulás­ra, ficamra, törésre van gya­núnk (hirtelen éles fájdalom, gyorsan kialakuló duzzanat, a sérült végtag mozgásának fáj­dalmassága) teendőnk a követ­kező: felső végtag esetén há­romszög kendővel kössük fel a kart. Nem kell ideiglenes sínre helyezni, az ezzel járó mozga­tás csak felesleges fájdalmat okoz a sérültnek. Alsó végtag törése esetén sem szabad a végtagot, ha az deformálódott, „normál" helyzetbe, erőszakkal beállítani. Úgy, ahogy van, fek­tessük le a sérültet és várjuk meg a mentőt. Természetesen egy rövid cikk keretében lehetetlen minden sérülés első ellátására kitér­ni, ami a háztartásban érheti az embereket, ezért javasol­juk, hogy aki teheti, vegyen részt a különféle (iskolai, mun­kahelyi, lakóterületi) Vöröske­reszt által szervezett elsőse­gélynyújtó tanfolyamokon. Dr. Varga Zoltán luban nem volt munkalehető­ség, a fővárosba ment és a je­lenlegi Fémmunkás Vállalat elődjénél, a Haósz és Somogyi cégnél helyezkedett el. Kedves emlékei közé tartozik, hogy a Budapesti Világifjúsági Találkozón ő a békéscsabai csoport vezetője. 1950-ben pe­dig felvették a Magyar Dolgo­zók Pártjába. Egy évvel ké­sőbb behívták katonának, majd a Petőfi politikai tiszti is­kolára került. A háromszobás lakás előszo­bájában megszólal a telefon. A KIEG-ről az utóda keresi, mert bár nyugdíjban van, még havi harminc órát dolgozik.- Mint élenjáró végeztem, így választhattam, hová men­jek. Természetesen a szülőföl­demre, Békés megyébe kértem magam. Nem sokkal később azonban Pécsre vezényeltek, ohol az alakulatnál különböző politikai beosztásokban dolgoz­tam, s tagja lettem a járási DISZ-bizottságnak. Itt ért az el­lenforradalom. 1956. november 5-én karhatalmi szolgálatra je­lentkeztem, s részt vettem a rend helyreállításában. Ezt 1957-ben a Munkás—Paraszt Hatalomért " Érdemrenddel is­merték el. Ebben az évben Ka­posvárra helyeztek, majd 1963- ban visszakerültem Pécsre a Petőfi laktanyába, s különféle politikai megbízatásokat láttam el. Szívesen emlékszem arra, hogy összekötő lehettem a csapatzászlót adományozó Ma­gyar Gyapjúfonó és Szövőgyár és az egység között. A mun­kám mellett leérettségiztem, s elvégeztem a pártiskola szako­sító tanfolyamát. Emellett különböző társadal­mi funkciókat látott el, vezető­je volt a Steinmetz SE ökölvívó szakosztályának, tagja a TIT és MHSZ szervezeteknek, három cikluson keresztül elnöke a ka­tonai választókerületnek.- Szívesen vállaltam, s meg­tisztelőnek tartottam ezeket a megbízatásokat. Mindig szeret­tem az embereket, a velük való foglalkozást. A laktanyában is azt tartottam, hogy egy adott politikai, ideológiai vitát ne a rendfokozat döntse el, hanem az érvek. S én mindig szívből tudtam érvelni. Bár az elméleti ismereteim is megvoltak, nálam az érzelmi kötődés is hozzáse­gített a meggyőzéshez. Vida György, mint mindig, lendületesen beszél, büszkén mondja, hogy a napokban nagypapa lett, s akkor sem gondolkodik a válaszon, amikor kérdem,' nem fog-e unatkozni nyugdíjasként.- Bejárok a K!EG-re, sok társadalmi megbízatásom van, s egy kis szőlőm, ahová most dél­ben is kimegyünk a feleségem­mel. Őszintén mondom, jó nyugdíjasnak lenni. Roszprim Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents