Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-24 / 54. szám
1987. február 24., kedd Dunántúlt ücidíó 3 fi kukoricatermés ki alakításé ban meghatározó tényező a wiz Miért első Baranya? A kukorica trópusi eredetű növény. A párában dús, meleg, napfényes időjárást szereti. Az éghajlattal való ‘kapcsolata csaknem minden más növényét felülmúlja és a termelés eredményessége - a jelenlegi technológiai lehetőségek mellett is - függvénye az időjárásnak. Rekordtermés akkor jöhet létre, ha az időjárási elemek kellő értékűek és egymással pozitív korelác.ióban vannak a tenyészidők alatt. Hatékonyságukat tekintve melyek ezek? Áprilisban, a vetés időszakó. szotta a főszerepet. Baranyában azonban kedvezőbbek voltak az éghajlati tényezők az országosnál, ami az első helyezést biztosította megyénknek. Mi volt kedvezőbb? A meleg április, majd a napfényben és csapadékban is kedvező május hatására 8-9 nap alatt kikeltek a vetések, 8-10 nappal korábban, mint az előző években. Több mint két héttel korábban indult a virágzás, mint 1985-ben. A virágzás ideje is lerövidült. Ezt az előnyt a kukorica az egész vegetáció alatt megtartotta. Összefüggések a termésátlag és az éghajlati tényezők között ban a nem túl hideg, 12 C-fok napi átlaghőmérséklet. A csapadék ekkor még nem dominál, hiszen télről, kora tavaszról a csírázáshoz szükséges víz- mennyiség általában rendelkezésre áll. Májusban már intenzívebben jelentkezik a meleg- és csapadékigény és ez a keléshez és utána a kezdeti fejlődéshez elengedhetetlen. Júniusban a csapadékigény fokozódik, a melegigény továbbra is fennáll. Ha a kelés és a kezdeti fejlődés kifogástalan volt, akkor a termés nagyságát a júliusi, augusztusi csapadék dönti el. A júliusi eső talán legdöntőbb tényező a fejlődésre okkor, ha júniusban kevés volt az eső, míg az augusztusi meghatározó lehet. A maximális termés nagyságát a hőmérsékleti és fényállási tényezők határozzák meg. Ezt az értéket korlátozza a víz - nemcsak összmennyisége, hanem a vegetáció alatti megoszlása - és természetesen egyéb tényező is, kiemelten közöttük a tápanyagellátás. A meleg, száraz szeptember rövidíti a tenyészidőt és pozitívan hat a minőségre is, alacsony hőmérséklet esetén viszont késik az érés. összhang Az 1986. évi kukoricatermesztéssel kapcsolatban megállapítható, hogy többségében javult a termelést befolyásoló egyéb tényezők összhangja, így elsősorban a biológiai alapok, a fajtaválaszték, a vetés időben történő elvégzése és annak minősége, tápanyagellátás, növényvédelem, betakarítás gyorsasága stb. Hogy a termés mennyisége mégis elmaradt az 1984. évi rekordtól — bár magasabt 1985-ben, abban színű ség szerint redvezőtlenebb a TE«mes EV TO / »4 Km 7' 9-1383 7- b *9$'h 79SS 7-3 1986 7 S C9A PA BEú • É.V IS - IKSO tlf'l ie>S2. J>5& /3S3 L b F 4 93 k T, 7 9 ibS 5 ■ i ÁSv Az a tény, hogy a napfényes órák száma Baranyában 17 százalékkal (241 órával) több volt az 1985. évinél, pozitív körülményeket teremtett a kukorica vegetációjának több fázisában (megporzás, minőség, szárítási költség csökkenés stb.) és természetesen a jövedelmezőségre is hatott. Legjobb termés csakis akkor jöhet létre, ha azok a tényezők, amelyek annak kialakulásához kellenek, a legmegfelelőbbek. Ha ezek közül néhány is hiányzik, a többi hiába éri el az optimális szintet, kevesebb lesz a termés. 1986-ban az augusztus eleji szárazság volt ennek az eredője, jóllehet a napfény, a meleg és a 20 C-foknál melegebb napok száma is az öt évi átlagnál több volt. Lehetőségek Általános összefüggéseket a termésátlagák és az éghajlati tényezők között grafikonon tüntettem fel. Ezek az összefüggések, tekintve, hogy 60 000 ha kukoricaterületet érintve készültek, általánosnak vehetők és bizonyítják azt is, hogy azokban az években volt a legmagasabb a kukoricaátlagtermés (1982, 1984), amikor a vegetáció alatt esett csapadék a legkedvezőbben alakult és azokban a gazdaságokban, ahol a talajok vízháztartására racionálisabban vigyáztak, jóllehet a hőösszeg ezekben az években nem érte el a gyengébb termésű évek átlagát. Természetesen a környezet, a talajok minősége - A. K.- értéke - kimutathatóan hat az eredményekre/ azonban az időjárás-tényező — elsősorban a csapadék mennyisége és annak vegetáció alatti eloszlása és téli mennyisége is — fontos, meghatározó szerepét nem le- I való- hét elvitatni. ipadák Fejér megye aranykorona a ját- értéke a dunántúli megyék kö50 55 eo 65 70 7<r go ^ II THHIHIIIIIin iSn 100 7..50 3P0 350 LpO USO Hízott egyike a legmagasabbaknak, azonbön az a tény, hogy 1986-ban a legkevesebb csapadékot kapta, alacsony terméshozamban jelentkezett, jóllehet a hőösszeg, napfényes órák száma ott sem volt lényegesen eltérő a többi megyéétől. Ugyanezzel a ténynyel - az átlagosnál magasabb csapadékmennyiség - magyarázható Vas megye jobb termése és természetesen Baranya megye elsősége is az elmúlt évi kukoricatermesjtés- ben. Beigazolódott tehát, hogy a viz a termés kialakításában mindinkább meghatározó tényező. Biológiai törvényszerűség, hogy minden 1 gramm szervesanyag-képzéshez 300- 400 gramm víz szükséges. Ezért is a jövőben sokkal több figyelmet kell fordítani a talajok vízháztartására, vízkészletére, a leesett csapadék minél nagyobb mennyiségű talajba juttatására, majd ott-tar- tására, illetőleg ennek hasznos felhasználására. A talajok vízkészletét csakis úgy lehet kedvezően irányítani, ha nagyobb gondot fordítanak a ta. laj szerkezetének javítására, a humusszal való okszerű gazdálkodásra, a vízbefogadóképesség javítására, a tarlóművelés, mélyszántás, tavaszi szántás időbeni elvégzésére, a gyomirtás, szerves- és szervetlen trágya vízháztartást javító technikájára, az előveteményre a lejtős területeken a tervszerű talajvédő gazdálkodásra, adott esetekben a forgatás nélküli talajművelésre vagy - ahol lehetőség van — az öntözésre. Minden üzemben von többkevesebb lehetőség a vízháztartás javítására — mint ezt a nagy eredményeket felmutató gazdaságok példája is bizonyítja -, és ez annál is inkább indokolt, mivel Baranyában az utolsó hat évben 623 milliméterrel kevesebb volt a csapadék mennyisége a 30 éves átlagnál. Dr. Baracs József A Fényszöv működési területe: Dél-Dunántúl Gazdálkodó szolgáltató Dél-Dunántúl egyetlen nagy kapacitású színesfotó-laborató- riumában évente több millió fénykép készül, főként amatőr fotósok felvételei alapján. A Baranya Megyei Fényképész Szövetkezet műszaki berendezései alkalmasak a növekvő igények kielégítésére. Sőt. — A Balaton déli partján üdülők három napon belül kézhez kaphatják képen rögzített emlékeiket, ha élnek új szolgáltatásunkkal - kezd a tervek ismertetésébe Szabó Ferenc, a Fényszöv elnöke. - A be gyűjtőrendszert nemcsak a Balatonnál bővítjük, hanem Baranya, Tolna, Somogy, Zala megyék, valamint Veszprém és Bács-Kiskun egy részén is ez évtől a heti háromszori gépkocsis összeszedést tesszük rendszeressé. 1986 nyarán a Fényszöv bevezette* a szuperexpressz szolgáltatást: a színes film leadása és a kész fénykép átvétele közötti időt néhány órára rövidítette. Egy hónap alatt mindössze 72 filmet adtak be ilyen gyorsított kidolgozásra. Ennyiért viszont nem érte meg működtetni a rendszert. A Sallai utcában tavaly létesített — filmárusítással, átvétellel, fényképkiadóssal foglalkozó — amatőrbolt nyitvatartási rendje a nyári időszakban módosul: vasárnap délelőtt is a városjáró turisták és a pécsiek rendelkezésére áll. Szintén amatőrbolttá alakítják át a Jókai téri, jelenleg műteremként működő üzletet. Aki itt az ez évi átalakítást követően nemcsak amatőrfelvételeit kívánná kidolgozásra beadni, hanem igazolvány-, tablóképet, esküvői vagy gyermeksorozatot csináltatna, annak a Boltív közben, illetve a Boldogság Háza szomszédságában levő műtermeket kell felkeresnie. A Jókai téri üzlet amolyan amatőrcentrummá válik, ahol a fotóscikkek megvétele mellett szaktanáccsal is ellátják azt, aki igényt tart rá. Még ebben a negyedévben a Kossuth Lajos utca vége felé található Fényszöv-üzlet is újdonsággal áll elő: ott egy A Fényszöv Hunyadi úti műtermében percen belül készítenek igazolványképnek is alkalmas pola- roidképeket. A videózás rohamos terjedése igényként szüli, hogy az amatőrboltok videofilmeket árusítsanak, s a szövetkezet a már bevált házhoz járó riportfotózást is bővítse a videofilmkészítési szolgáltatással. A lakosság többek között családi események — esküvő, névadó — megörökítéséle, a vállalatok pedig oktató- vagy bemutatófilmek készítésére kérhetik fel a Fényszövöt, akik a Társadalmi ünnepeket Szervező Intézettel együttműködve tesznek eleget a megbízásnak.- Az emelkedő anyagárak ellenére a Fényszöv árai 1981 óta változatlanok. Hogyan hoz mégis jelentős nyereséget a szövetkezet tevékenysége?- A gazdálkodó szemléletünket jól jellemzi az elhasznált vegyszerek újrahasznosításának kidolgozása — válaszol a kérdésre Bojtár József műszaki vezető. — Ezáltal 1986-ban például halványítófixírből félmillió forint értékkel kevesebbet kellett importálni, a korábbi évek halványítófixír-költségé- nek hatvan százaléka megtakarításként jelentkezik. Továbblépési tervünk: az elhasznált hívó visszajuttatása a termelésbe. A pécsi szövetkezet kezdeményezése méltán váltott ki országos visszhangot, Budapestről, Szegedről jöttek ide tapasztalatcserére vegyszerfelújítás témában. Gazdaságossági szempontok indokolják a központi telephely létrehozását is. Jelenleg 17 helyen, a város különböző pontján szétszórva találhatók a színes amatőrfelvételeket kidolgozó és az ezeket kiszolgáló részlegek. A Plastextől megvásárolták a József utcai telep bérleti jogát, így tíz részleg összevonására nyílik lehetőség. Egy helyre kerül például a filmhívó, az amatőrlabor, a vegyszerfelújító, a raktár. A szállítási távolságok kilométerekről méterre rövidülnek, a munka üteme gyorsul — az össztevékenység eredményesebb lesz. S mindez a közeljövő, hiszen 1988-ban át kívánják adni az új központi telephelyet. Az elmúlt évben nyitott sokszorosító nyolcszázezer forint árbevétellel zárta 1986-ot. Géppapír nagyságra átszámítva ez 160 000 másolást jelent. Lakossági és közületi megbízók egyaránt felkeresték a Sallai utcai üzletet. A Fényszöv húsz műterméből tíz átalányelszámolásos — népszerű elnevezésén: qebi- nes - rendszerben működik. L. Cs. K. Termés és csapadék összefüggései Baranya megye nagyüzemi gazdaságaiban Üidostmägg ív i^romiuit Bővült a sertéstápválaszték Promivit néven új sertéstápsor jelent meg a hazai piacon. A Kaposvári Agrár Kutató Fejlesztő Közös Vállalat és a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát közösen fejlesztette ki a tápok alapanyagául szolgáló supplementet, amelynek gyártására a szekszárdi kombinát újbereki kerületében, 10 millió forintos közös beruházással egy új, korszerű, számítógép vezérléses üzemet létesítettek. Az üzemben évi félmillió darab hízott sertés előállításához szükséges supplementet tudnak egyelőre gyártani, de a kapacitás igény szerint bővíthető. Maga a szekszárdi kombinát évente 45 000 hízott sertést állít elő Promivittel, ami tulajdonképpen a szekszárdi és a kaposvári húskombinát melléktermék üzemében készült friss csontoshúslisztre alapozott termék, amely a létfontosságú ásványi anyagokat és vitaminokat is tartalmazza. Köztudott, hogy milyen sok magas tópértékű melléktermék megy ma még veszendőbe a különböző vágó- hídakon. A két említett húsüzem nem is túl nagy beruházással korszerűsítette mellék- termék feldolgozását. Ezzel importot váltanak ki, hisz a Pro- mivitbe a legjobb minőségű friss haza állati eredetű fehérje kerül bele. A Promivittel takarmányozott sertések vágóértéke magasabb, ezekből jobb minőségű exportképesebb terméket lehet előállítani, s ez mindkét húskombinátnak egyaránt érdeke. A Szekszárdi Mezőgazdasági Promivit-etetéssel 3 kilós abrakfelhasználást értek el a himes- házai tsz nagyüzemi telepén Fotó: Kóródi Gábor Kombinát mint nagy hízó sertés termelő azért invesztált pénzt a Promivit gyártó üzembe, hogy a korábbinál olcsóbban, hatékonyabban, magasabb minőségi osztályba sorolt sertéshúst állítson elő, amit jobban megfizet az ipar. A takarmánysor összeállításánál a szakemberek elsősorban a fehérjék emészthetőségét, és aminosav összetételét vizsgálták. A receptekből kikerültek azok az állati eredetű fehérjék és ásványi anyagok, amelyeket a sertés rossz hatásfokkal vagy egyáltalán nem tud értékesíteni. A Promivit hasznosuláa ösz- szetételénél fogva igen kedvező. Szekszárdon a hízott sertéseknél napi 600 gramm tömeggyarapodást értek el vele. Az 1 kilogramm tömeggyarapodáshoz 3,64 kiló vegyesabrakot használtak fel. A végterméknél 1,82-es átlagos minőségi osztályba sorolást értek el. Az elmúlt évben miután az ÁTMI engedélyezte a forgalmazást a Promivit tesztelését az ország több üzemében megkezdték. Baranyában is több termelőszövetkezet vállalkozott az etetési kísérletekre, amelyek jó eredménnyel zárultak. A hímesházai Petőfi Tsz nagyüzemi hizlaldájában a Promivit etetésének bevezetése nyomán az 1 kilogramm súly- gyarapodás takarmányozási költsége 1,60 forinttal lett olcsóbb. Baranyahídvégen 1,40 forintos költségcsökkenést értek el. Hasonló jó eredmények születtek a szajki Béke Tsz háztáji gazdaságaiban, a kistermelők sertésállományánál. Ez a szövetkezet a háztáji sikerek nyomán nagyüzemi sertéstelepén is be akarja vezetni a Promivit takarmányozását. A tavalyi kísérletezők az idén már folyamatos felhasználókká váltak. Promivit takarmány kiegészítőt etetnek a sertésekkel Hímesházán és Szajkón kívül a véméndi és bólyi tsz-ben, illetve a beremendi tsz háztáji gazdaságaiban. A kisüzemi forgalmazás iránt az ÁFÉSZ-ek is érdeklődnek. Betört tehát a megyébe a Promivit ez a magas fehérje, aminosav, vitamin- és ásványi anyag tartalmú termék, bővítve ezzel a meglévő választékot, lehetővé téve, hogy a sertéstartók a forgalomban lévő termékek közül jobb a hatásfokút választhassák, javítva ezzel az ágazat jövedelmezőségét. Jelenleg Szekszárdról szerzik be a termelőszövetkezetek a Promivitot és az ott megadott receptúra alapján saját takarmánykeverő üzemükben adagolják hozzá a gazdasági abrakhoz. A Kaposvári Agrár Kutató Fejlesztő KV tárgyalásokat kezdett a Baranya Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal. Ennek eredményeként lehetséges, hogy a jövőben a GMV mohácsi üzemében kész tápsorokat fognak előállítani a malactáptól a kocatápon át a hízótápig szekszárdi Promivit alapanyaggal. — Rné —