Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-23 / 53. szám
1987. február 23., hétfő Dunántúli napló 5 Az önkéntes lapterjesztők feladata véget ért „Itt az újság!” Ezentúl a posta viszi a VDN-t a községekbe 14 helyett 60 helyre jut el a lap írás és lapterjesztés összefonódott tíz hónapon ót: új. ságírók vitték el több mint tíz baranyai községbe a Vasárnapi Dunántúli Naplót. így juthattak munkaszüneti napon is friss hírekhez, érdekes információkhoz többek között a szajkiak, bólyiak, beremen- diek'. Márciustól azonban már hivatásosak, a -Pécsi Postaigazgatóság alkalmazottai hordják szét a VDN- példónyokat, s nem tizennégy helyre, hanem ennek többszörösére. A terjesztési útvonal behálózza egész Baranyát. Az újságírók a tegnapi nappal befejezték önként vállalt lapkézbesítési tevékenységüket, s egyben ezzel vége lett azoknak az alkalmi találkozóknak, amelyek olvasó és újságíró között egyébként csak szervezetten történnek. Kitörölhetetlenül megmarad a lapterjesztő újságírók emlékezetében a hömpölygő folyammá duzzadó mondat, amikor egy teremnyi ember adja egymásnak a hírt: „Itt az újság!" Jóleső érzés visszagondolni a villányi Aranyfácón előtt ácsorgó, türelmetlenkedő újságvárókra, akik az italbolt két és fél hónapos tatarozá- si ideje alatt utánamentek a lapnak, hűséges olvasók maradtak. A már megújult Aranyfácánban tegnap reggel - a VDN megérkezésével egyidőben szinte — heten nyolc újságot vettek: volt, aki a szomszédjára is gondolt. — Félig már itt kiolvassuk a lapot - mondta az egyik vendég. — A cikkek rövidek, érdekesek. Lassan már kevés lesz ide a száz példány, hiszen több mint hetven az állandó előjegyzés. A borjádi vendéglőstől jó néhányon köszönés után azonnal újságot kérnek, aztán az egyebet. A hétórai nyitástól egyfolytában szállingóznak friss újságért a községbeliek, sőt Nagybudmérra is innen visznek át több darabot. A januári ítéletidőben egyszer nem érkezett meg a VDN - járhatatlanok voltak az utak —, a vendéglőst aznap kiszekálták, nem kíván több ilyen esetet. Magyarbólyban tegnap - fél nyolc tájékán - tizenket- ten ültek az italboltban, bevallásuk szerint mind az újságra vártak. A nagyharsányj Paprika vendéglőben még csak két hete árulnak vasárnapi lapot. A vendéglős tegnap, alighogy átvette az újságcsomagot, máris bontotta, tízet azonnal leszámolt, s nyújtotta a pult előtt ácsorgó férfinak, aki a szomszédokat is ellátja olvasnivalóval. Ö aztán igazi alkalmi lapterjesztő. A VDN-t árusító vendéglátóhelyek száma márciustól megnégyszereződik, a városokon kívül egyre több községbe jut el a vasárnapi újság. Olvasóinkat még ezen a héten tájékoztatjuk arról, hogy hol vásárolhatják majd meg a lappéldányokat. L. Cs. K. Pécsi amatőrfilmes sikerei Kamera a hátizsákban Á filmezés sohasem megy ki a divatból... Edit hozta az első sikert Van egy hátizsákja, amelybe sok mindent belegyömöszöl, megveszi a vonatjegyet, és indul filmezni. Évekig visszajár egy-egy helyre, amíg úgy érzi, hogy sikerült elkapnia a témát. Kölcsönkamerával és vetítővel dolgozik. Amikor elkészül egy filmmel, többször is megnézi, és gyakran újra nekifog, átdolgozza. Szeretem csinálni, ezért nem számolom az órákat és nem sorolom a nehézségeket, mondja csendesen. Katits Kálmán amatőr filmes, aki egyébként a pécsi Mecsek- aljai Általános Iskola igazgatója. Néhány év óta filmez, tagja az IXILON stúdiónak. Hat filmet készített és ebből négy több díjat is nyert. Első munkája 1984-ben az Edit, egy fiatal, világtalan lányról szólt. Az országos amatőr filmfesztiválon és a zombori fesztiválon első helyezést ért ‘ el dokumentumfilmjével. (Azóta már lapunkban is közzétettük az örömteli hírt, hogy eqy lány visszanyerte látását. Ö Edit, Katits Kálmán filmjének szereplője. (Legutóbb a Dombóváron megtartott országos néprajzi fesztiválon első lett a „Hess, pávázás” című filmjével, a bunyevácokról készült alkotásával az ugyanott megrendezett dél-dunántúli amatőr filmfesztiválon harmadik díjat és operatőri különdí- jat kapott. A Bunyevócokat nemrégiben mutatta be a pécsi Délszláv Klubban. A film pergő, érdekes, a néptáncosok külön is örülnek neki, mivel megtanulható belőle egy táncrend és a jellegzetes bunyevác táncok is tanulmányozhatók. A hármas tánc, amikor egy férfi két nővel táncol, a büszke tartással előadott, apró, rezgő lépések. De nemcsak néptáncból áll a film; Gora, Baja, Csávoly lakói, iskolásai, múzeum- és iskolai vezetői és még sokan megszólalnak. Az asszonyfarsang felvételekor valamilyen technikai zavar miatt kimaradt az egyik legizgalmasabb rész, amikor az asszonyok számára fenntartott bálba betévedt férfiút néhány ruhadarabjától megfosztva kitessékelik a teremből. Katits Kálmán még testnevelésszakos hallgatóként ismerkedett a filmmel. Először csak sportmozgásokat fotózott és hurokfilmet készített. Valamikor filmrendező szeretett volna lenni. Azután sporttal, tanítással teltek az évek, míg egy valahol látott rossz riportfilmre felfigyelve elhatározta, hogy amatőrfilmesként bebizonyítja magának, lehet másképp is dolgozni. — Szívesen járok Erdélybe, ott készült a „Hess, pávázás" is. Szeretnék filmet készíteni a magyarországi németségről, elsősorban mivel anyám révén a rokonságomban németek is vannak. A nevem pedig az apai ág bunyevác voltára utal. Tervem számos. Egyszerre több filmen is dolgozom párhuzamosan, többek között azért is, mert nem lehet mindegyiket mindig felvenni. Magam alakítottam ki a munkamódszeremet és megfizettem a technikai tudásomért. Volt olyan, hogy hangosfilm helyett csak hangcsíkosat vettem és legnagyobb szomorúságomra nem lehetett használni a jó alapanyagot. Megpróbálkozhattam az újra- ■felvétellel.- Ma, a videózás korszakában nem korszerűtlen kicsit az amatőrfilmezés?- Szerintem sohasem megy ki a divatból. Olcsóbb, mint a video, bár, amikor az ember saját zsebből fizeti a filmet, ez a tény nem is olyan nyilvánvaló. A műfaja is eltérő a videóétól. Én közelebbállónak érzem az időtálló munkákhoz. Persze lehet, hogy én elfogult vagyok és egyáltalán nincsen igazam. Precízen elpakol és közben azon töpreng, hogy így, ki tudja, hányadszori látásra úgy érzi, még ki kellene egészítenie a Bunyevócokat. Valószínűleg meg is teszi. Barlahidai A. Meghalt Szederkényi Ervin Életének ötvenharmadik évében, február 21-én, súlyos betegség következtében elhunyt Szederkényi Ervin, a Jelenkor főszerkesztője, a Janus Pannonius Tudományegyetem adjunktusa. Temetéséről később intézkednek. Magyar Írók Szövetsége Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja Irodalmi Szakosztálya Baranya Megye Tanácsa # Jelenkor szerkesztősége 1934. április 20-án született. Az egyetem elvégzése után Pécsett általános, majd középiskolában, később a Tanárképző Főiskolán tanított. 1964-ben kinevezték a Jelenkor főszerkesztőjének, de az irodalom szolgálatát oktatóként is haláláig folytatta. Életműve azonban vitathatatlanul a folyóirat, amelynek huszonkét éven keresztül állt az élén. Főszerkesztése alatt vált a Jelenkor vidéki folyóiratból országos jelentőségű, egyenletesen magas színvonalú irodalmi, művészeti fórummá. A kevéssé látványos, de eredményében hosszú távú irodalomszervezői, szerkesztői munka sokfajta képességet, széles körű tájékozottságot, szilárd esztétikai elveket, biztos kritikai érzéket, elkötelezettséget és ugyanakkor bölcs toleranciát igényel. Szederkényi Ervinben megvoltak ezek a képességek, nagy munkabírással, szorgalommal és lefegyverző szerénységgel kiegészülve. A mindennapos, apróbb-nagyobb csatározások közepette mindvégig meg tudta őrizni tisztánlátáNapfényes vasárnap Erre vártunk. Csak legyen még szikrázóbb és melegebb a napsütés és maradjon tartós. Tegnap napfényben fürdőit a város, megváltozott az utcák képe, más lett az emberek hangulata. Reggel kitárultak a lakások ablakai, erkélyajtói, kikukkantottunk a szabadba, és a hirtelen jött jó idő átprogramozta a napunkat. A lépéseket most próbáló kisgyermekekkel sétáltak a szüleik, tizenéves fiúk atlétára vetkőzve rúgták a labdát, fiatalok indultak a Mecsekre sétálni, és az első tavaszi virágokkal kezükben idősek igyekeztek a temetőbe, szeretteikre emlékezni. Az orfűi, Abali- geti út melletti erdőből hóvirágfüzérekkel jöttek elő a kirándulók, a kiskertekben az első hosszabb szemlét tették a gazdák. Néhány fenyegetően fekete felhő ugyan már kora délelőtt ráült a Mecsekre, de szerencsére nem húzódtak a város fölé, nem rontották el az első igazán tavaszias vasárnapunk örömét. Jó volt mélyeket lélegezni ebből a friss, erős levegőből, elnézni mások örömét, és arra gondolni, hogy most már egyre több ilyen napunk lesz . . . T. É. Elutazott a szovjet tudósküldöttség Vasárnap elutazott Budapestről az a szovjet tudósküldöttség, amely Kapolyi László ipari miniszter meghívására tartózkodott hazánkban. A tudósok konzultációt folytattak a vállalati közvetlen kapcsolatok tapasztalatairól és közös vállalatok létrehozásának lehetőségeiről. Ábel Aganbegjan, Öleg Bogomolov és lurij Sirjajev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagjai megismerkedtek több magyar vállalattal. Eszmecserét folytattak az ipar vezetőivel. A delegációt fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Ezer hely az állásjegyzéken Hová mehetnek a pályakezdő orvosok? Bauxitkutatás saját gyártású gépekkel Saját tervezésű és gyártású kutató-fúró berendezésekkel bővíti és korszerűsíti gépparkját a Bau- xitkutató Vállalat. A korábbi években egy-egy ilyen berendezést 300 ezer márkáért vásároltak az NSZK-ból, most pedig az általuk előállított gépekhez csupán 70 ezer márka értékű importra van szükség. Az évről évre növekvő kutatási feladatok megkövetelik a géppark folyamatos fejlesztését. A végzős orvostanhallgatóknak az elmúlt hét végén adták ki az idei év álláskínálatait tartalmazó jegyzéket. Az ország négy orvostudományi egyetemében sokan várták izgalommal a listát. A POTE három hatodéves hallgatója, Kiss Andrea, Keller Judit és Pesthy Dénes szívesen vállalkozott arra, hogy elmondják véleményüket, tapasztalataikat az álláslehetőségekről. Kiss Andrea radiológus, Keller Judit belgyógyász és Pesthy Dénes általános sebész szeretne lenni. A lányok bizakodnak. Úgy néz ki, hogy lesz számukra megfelelő állás. Dénes nem látja ilyen rózsásnak a helyzetet. A Dunántúl valamelyik megyei kórházában szeretne dolgozni, de úgy véli nem sikerül. — Vagy kis kórházat választ az ember, ahol manuálisan gyorsabban fejlődik, viszont kevésbé változatos betegségekkel találkozik, mivel a betegek közül sokat nagyobb intézményekbe utalják be. Vagy megpróbálkozik megyei kórházzal, klinikával, ahol szélesebb körű ismeretekre tehet szert, ami a szakvizsgához nagyon "fontos. Én például másodéves korom óta általános sebész szerettem volna lenni. Szombathelyi vagyok, ott is töltöttem a gyakorlatot. Külön is bejártam éjszakai ügyeletekré. Nem örülnék, ha más területen kellene elhelyezkednem. Kiss Andrea és Keller Judit pécsiek, Pécsett vagy környékén kívánnak dolgozni. Keller Judit azért választotta a belgyógyászatot, mert úgy véli, ezen a területen tud a betegekkel legszélesebb kapcsolatot tartani.- A kiadott pályázati felhívásokról mi a véleményük?- Az évfolyam egy része már keresett magának állást. A listán szerepelnek olyan álláskínálatok, amelyekről tudjuk, hogy már odaígérték ennek, annak. Vannak olyanok, amelyeket évek óta nem tölt be senki, annyira apró helyen találhatók vagy kedvezőtlen körülményeket tapasztalnak, akik elmennek érdeklődni. Nem beszélve a házaspárokról. Egyiküknek valószínűleg le kell mondania elképzeléseiről, Vannak olyan állások, amelyekre kizárólag csak férfiakat látnak szívesen - mondják a lányok.- Azt járhatónak és tisztességesnek érezzük, ha valaki a gyakorlatok alatt „bedolgozza magát" és ezért kap meg egy állást. De a csakis kapcsolatok révén szerzettekkel nem értünk egyet. Különben mindenki kitűzött magának célt, gyakorlatit, tudományosat. Szükséges hozzá c megfelelő intézmény, különben nem lehet megvalósítani. Antal Ernő, a POTE rektori hivatalának vezetője elém rakja a vaskos állásjegyzéket. Úgy ezer körüli hely szerepel benne. — Ez még nem a teljes lista, noha január végéig mind a négy egyetemre be kellett volna , küldeni a felhívásokat. Vannak divatos szakmák, a belgyógyászat, a sebészet, a szülészet, a gyermekgyógyászat, amelyekre mindig nagyon sokan jelentkeznek. Elsősorban Baranya megyei állásokkal van gondunk, sokan szeretnének itt maradni. Nem tudunk lakást biztosítani az egyetemi hatáskörű állásoknál sem, már annak is örülünk, ha néhány kollégiumi szolgálati férőhelyet tudunk adni. A POTE-n az idei tanévben 193 általános orvos és 17 fogorvos végez. Az általános orvosok közül 22-en társadalmi ösztöndíjasok, 17 hallgató pedig egyetemi ajánlást is kap útra- valóul. Az egyetem elméleti intézeteiben és klinikáin 16 állást hirdettek meg, ezenkívül Baranyában 19 általános orvosi és 5 fogász, Zalában 28 általános orvosi és 5 fogász helyet, a SOTE-n 31 állást jeleztek. B. A. sót, pontosan tudta és követte a célt. amelyet maga elé tűzött: a helyi értékek bekapcsolását a nemzeti kultúra egészébe, illetve az egyetemes értékek szolgálatát ott, azon a helyen, ahová a sors állította. A Jelenkor negyedszázados jubileumán egy interjúban így fogalmazta meg, milyen hagyomány mellett kötelezte el magát: „a pécsi kultúra Janus Panonius szellemét is ébren tartó humanisztikus alapszínezete, európai nyitottsága és tágassága, történelmi távlatossága, társadalmi érzékenysége, részérdekek fölé tekintő szintézis- igénye’' -• ezek az értékek kormányozták Szederkényi Ervint egész szerkesztői tevékenységében. A Jelenkornak ez a - magyar irodalom történetében is fontos fejezetet jelentő - két évtizede és Szederkényi Ervin emléke egymástól elválaszthatatlanok. Most, hogy döbbenetes, korai halála megmásíthatatlan tény- nyé vált, a fájdalmas hiány jelöli ki helyét igazán a magyar irodalom nagy szerkesztőinek sorában.
