Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-22 / 52. szám

Asztalitenisz-vb Á legjobb nyolc között a női válogatott Szombaton az asztalitenisz- világbajnokság női versenyzői­nek reggel mór a középdöntő második fordulóját bonyolítot­ták le. Ezen a napon a férfi és a női válogatottak egyaránt kétszer álltak asztalhoz, hogy kialakuljon a csapatversenyek harmadik szakaszának menet­rendje. Magyarország-Tajvan 3-1. Urbán—Csang Hsziu-jü 2-1 (-12, 15, 7), Bótorfi—Lin Li-cu 2-0 (10, 17), Bótorfi, Urbán- Csang Hsziu-jü, Lin Li-cu 1-2 (-20, 17, -16), Bátorfi-Csang Hsziu-jü 2-0 (19, 9). Kora délután a magyar nők Dél-Korea ellen játszottak a csoportban az első helyért. 'Megszakadt a győzelmi soro­zat, mert az ázsiaiak jobban játszottak. Urbán a világrang­lista 8. helyezettjétől kapott ki, Bátorfit pedig szemcsés, gumiborításé ütővel győzte le ellenfele. A páros is magyar veresé­get hozott, így Dél-Korea 3-0- ra nyert. Magyarország válo­gatottja így is bejutott a va­sárnap délután kezdődő ne­gyeddöntőbe, ahol megismét­lődik a múlt évi EB fináléja: az ellenfél a szovjet csapat. Női középdöntő, a csopor­tok végeredményei: 1. csoport: 1. Kína 3 győze­lem, 2. Japán 2, 3. Franciaor­szág, 1, 4. Lengyelország 0. 2. csoport: 1. Koreai NDK 2 győzelem, 2. Jugoszlávia 2, 3. Csehszlovákia 2, 4. Ang­lia 0. 4. csoport: 1. Szovjetunió 3 győzelem, 2. Hollandia 2, 3. Hongkong 1, 4. NSZK 0. Sok csapat taktikázásba kez­dett a középdöntő utolsó fordu­lója előtt, azt számolgatva, hogy a vasárnap kezdődő direkt ki­esésben melyik el'enfél lenne számára a kedvező. (A továb­biakban az 1-8. helyért, vala­mint a többiért is már direkt kjesésben versengenek, azért, hogy fokozzák az érdeklődést, és izgalmasabbá tegyék a ta­lálkozókat.) A lengyelek pél­dául a jugoszlávok elleni férfi találkozón tartalékoson álltak ki. Ezt tették a nőknél a hol­landok, s más országbeliek sem „törték magukat" a győ­zelemért. Nem így Klampárék, akik a középdöntő harmadik fordulójában India ellen ját­szottak, s a lelkes hazai nézők szomorúságára 5-1-re győz­tek. Közben még tartott a szov­jet-osztrák találkozó, amely­nek vesztesét kapja a magyar csapat vasárnap a 9-16. helyért vívott helyosztókra. Magyarország-lndia 5-1 Újabb utánpótlás korú PMSC-labdarúgó került a „pro­fik" közé. Igaz, a másodosz­tályba, ott is csak egy nehéz helyzetben lévő csapathoz, ha erősítésként. Vető Gábor min­den különösebb felhajtás nél­kül költözött három hete Tol­nába, az NB ll-ben szereplő Szekszárdi Dózsa együtteséhez. Annak ellenére, hogy tavaly ősszel még a piros-feketék el­ső csapatánál is számításba jött (a Feyenoord és az MTK- VM ellen például a kispadon is ült), az új év adta csatár­bőség miatt játékára a PMSC jelenleg nem tart igényt. Ügy tűnik, Vetőnek nem okozott gondot a váltás.- Már tavaly februárban szó volt arról, hogy másfél éves ka­tonai szolgálatomat Szekszár- don fogom letölteni. Akkor nem hívtak be. Most, ha minden igaz, angyalbőrbe bújok, s sze­rencsére a szekszárdiak biztosí­tani tudják, hogy ez idő alatt ugyanúgy látogathatom az NB 11-es csapat edzéseit, mintha civil lennék. A szerződésem is ennyi időre szól, utána a PMSC rendelkezik velem.- Csak az edzésre járást biz­tosítják, vagy a játéklehetősé­get is?- Ha beférek a csapatba, természetesen a mérkőzéseken is pályára léphetek. Erre egyéb­ként minden esélyem megvan. Egyre jobban megy a játék, s a legutóbbi két felkészülési meccsen már gólokat is rúgtam. Hamar sikerült beilleszkednem, hiszen Hahnnal ifista korunk óta ismerjük egymást, de rég­óta jóban vagyok Márkussal és Vargával is. Jól érzem magam Szekszárdon, kaptam egy szo­bát, ahol másodmagammal la­kom. Csak a játékra kell kon­centrálnom.- Szükség is tesz a Vető­féle gólokra, hisz kötéltáncot jár a csapat. . .- Nem úgy látom, hogy bár­ki is feladta volna a reményt. Jó hangulatban készülünk a bajnokságra, mindenki bízik a bentmaradásban. Az itt eltöltött három hét alapján nekem is úgy tűnik: nem lesznek gond­jaink.- Bár még a bevonulásra sem került sor, felvetődik a kér­dés: a szolgálat letöltése után mi lesz a következő állomás?- Addig még sok minden történhet. Mindenesetre szeret­nék közelebb lenni az otthoni­akhoz, ezért ha hívnak, szíve­sen visszamegyek Baranyába. Akár a PMSC-hez, akár más­hová. Pauska Zsolt „Neki is csak két láb, két kéz...” Zbisek jobbhorgai „Az ellenfélnek rnint-ha gömbölyű falpú cipő lett volna a lábán" // Idegenlégiósként ma Blohin a sztár, lengyelként talán az lehet a Rába ETO-t „kerülge­tő", vb-bronzérmes középhát­véd, Dziuba, egy más sport­ágban, kosárlabdában a dombóvári Miedzik nevét is­merik a legtöbben. Zbigniew Brenjak? Vasárnap estig alig néhányan hallottak a Komlói Bányász NB 11-es öklözőinek nehézsúlyú versenyzőjéről. A Komló-Steinmetz bajnokin az­tán olyat tett ez a lengyel fiú, hogy a megye ökölvívó-rajon­gói felkapták a fejüket. Egy menet glatt döntő fölény az egykori IBV-győztes, a hazai ranglista hetedikje, Werb Csa. ba ellen. Csettintésre méltó sportteljesítmény. Már 21-5-re vezetett a Komló. Semmi nem múlt ezen a két ponton. A közönség mégis várta az összecsapást, mert hát bunyóban a legne­hezebbek pqfonjai a leglát­ványosabbak. Várta a meccset Zbigniew Brenjak is, aki na­gyon jól emlékezett arra a de­cemberi vasárnapra, amikor Pécsett Werb eltörte az orrát. Akkor azt mondta neki az or­vos, legalább három hónapig ne is gondoljon a kesztyűre. A GKS Jasanebie egykori NB l-es eklözője azonban már ja­nuár végén ismét bajnokit ját­szott. Készült, mert fűtötte a revans. - Győri Miklós edző mondta, okosan, gyorsan, ke­ményen. Nem gondolkozni azon, hogy vagy 20 kilóval Werb négykézláb, Brenjak nyugodtan szemléli ellenfelét. Fotó: Beck Péter több, én is ember, neki is csak két láb, két kéz - idézi tört magyarsággal a szorítósarok gong előtti pillanatait. A töb­bit láthatta 1200 jelenlévő. A menet harmadik percében egy jobbhorogtól nyolcat számol­tak Werbre. Amikor pedig a vezetőbiró box vezényszavával jelt adott a folytatásra, követ­kezett egy jobbos, egy balos és Werb Csaba lábai úgy kezdtek inogni, mintha göm­bölyű talpú cipő lett volna a lábán. Amikor Zbisek egy évvel ez­előtt bányásznak István-akná- ra érkezett, dehogy gondolta, hogy még egyszer kesztyűt húz. Aztán egy barát bemutatta Győri Miklósnak és most arról álmodik a 26 éves lengyel fia­talember, hogy újra NB l-es lesz. Komlón, abban a város­ban, ahol még nem vesztett mérkőzést. Grünwald Géza A Kanári-szigetekről jelentjük (Munkatársunk telefonje­lentése) Furcsaságokkal, persze a magyar ember számára kü­lönleges látnivalókkal teli földdarab a Kanári-szigetek. A járókelőt lépten-nyomon leszól ítő tenyérjósnőkkel, megszámlálhatatlan utcai mozgó sorsjegyárussal, a strandon februárban is fe­detlen női keblekkel, éjjel­nappali szakadatlan autó­tülköléssel, parfűmfelhőbe burkolózó jó illatú hölgyek­kel, bivalyerős motorokon bu­kósisak nélkül száguldó fia­talokkal, a parti ■ homokban állandóan kocogókkal, min­den utcasarkon táncterem­mel, az áruházakban is meg­engedett dohányzással. És mindehhez körítésként örö­kös tavasz, mindig tűző nap­sütés és az Atlanti-óceán. Némileg különleges itt a futball is. A játékszabályok, a pályaméretek természete­sen ugyanazok mint otthon, Itt mindig tavasz van... de azért más itt valamicskét ez a játék. Az első ligás Las Palmas­ban például a két idegenlé­gióson — az egyik dán, a má­sik chilei — kívül csak olya­nok futballoznak, akik itt a Kanári-szigeteken születtek, így volt ez korábban, így lesz ez a jövőben is. Inkább vállalják a gyakori kiesést, de más tájékról spanyol já­tékost nem igazolnak. Van egy gyönyörű 22 ezres sta­dionjuk, melyben telt ház esetén is mindenki ül. Ki mű­anyag széken, ki a páholy­ban, ki a betonon, a zsebe válogatja. A jegyek a bajno­kin 900—2000 peseta között vannak (kb. 3 peseta ér egy forintot, és 2000-ért már egy bőrcipőt is lehet kapni). Min­dig este fél 9-kor van a kez­dés. A nézők a hazaiak min­den megmozdulását meg­tapsolják. Azt is, ha valaki kapura lövés helyett annyira fölé rúgja a labdát, hogy az majdnem beleesik az óceánba. A játékvezetők úgy sípolnak, hogy az felér egy cirkuszi mutatvánnyal: kéz­zel, lábbal mutogatnak, ál­landóan szaladgálnak — és 10 méteres leseket engednek el. Las Palmas még Spanyol- országhoz képest is eléggé távol van. Az itteni csapat­nak, ha idegenben játszik, pénteken reggel repülőre kell ülnie és hétfő estére ér haza. Utána viszont egy nap szabadaság jár a labdarú­góknak, amit a szakszerve­zetük harcolt ki nekik. Leg­közelebb tehát szerdán lehet velük kezdeni valamit. S ha már a futballfurcsaságoknál tartunk, szokatlan a bajnoki kiírás is. A spanyol első liga 18 csapatból áll. Miután le­megy a 34 mérkőzés (télen is játszanak), következik a rá­játszás. Az első hat a baj­noki címért, a második hat a fennmaradó még egy UEFA Kupa helyért, az utolsó hat pedig a bennmaradásért küzd, három esik ki. Min­denki viszi magával a pont­jait a rájátszásra, ahol az oda-visszavágók miatt újabb tíz mérkőzés vár a klubokra. A bajnokság jócskán el­húzódik, de a több találkozó - több pénz alapon sokat hoz a konyhára. S ez sem utolsó szempont . . . Horváth László a szőnyeg mellett A következő napokban döntés várható egy nagy vihart felkavart birkózó át­igazolási ügyben. Bomba­ként robbant a hír, amikor a válogatott Gáspár, Sipos és Szegvári bejelentette, hogy új egyesületben kíván a jövőben sportolni. A meg­lepetés érthető, hiszen ezek a birkózók eddigi egyesüle­tükben is mindent megkaptak a sikeres versenyzés érdeké­ben. Mindezt igazolja a nemzetközi porondon elért eredményük. Az átigazolási kérelem el­döntése ügyében már több­ször is üléseztek az illetéke­sek. Legutóbb a szövetség vezetői leültek a két érintett klub, a Vasas és a Ferencvá­ros vezetőivel is. Számos kér­dés tisztázódott, de képtele­nek voltak közös nevezőre jutni. Ezek után vajon mi várható a pénteki elnökségi ülésen, ahol már állást kell foglalni? Kuller József főtit­kártól tudom, hogy döntés mindenképpen tesz, de egye­lőre csak javaslatok vannak, az elnökség tagjainak szava­zatai alakítják majd ki a végeredményt. Az tény, hogy a szövetség keresi a lehető legjobb megoldást és ezért több elképzelést is előterjeszt. Valószínűleg lesz olyan a há­rom birkózó közül, aik zöld utat kap a klubcseréhez. El­képzelhető az is, hogy vala­kinek ki kell várnia az egy évet, de ez nem zárja ki a nemzetközi szereplésből. A javaslatok szimpatikusak, mert arra törekszik a szövet­ség vezetése, hogy személyi vagy egyesületi ellentétek miatt a magyar birkózósport ne kerüljön lépéshátrányba. * Maradjunk még a birkó­zásnál. Az elmúlt év végén a Magyar Birkózó Szövetség ér­tékelte a PMSC és az után­pótlását biztosító Sportiskola teljesítményét. A szövetség megítélése szerint a szakosz­tály többre hivatott és többet is várnak tőle. Javasolták, hogy változtasson a szakosz­tály a szakmai munkában, ha kell személycseréket is hajtson végre. Akkor erről írtam a Lelátóban és néhány szakem­ber indulatát felkavarta a be­számoló. Meg is hívtok egy beszélgetésre, bizonyítván igazukat. Nem vitás, sok mindenben nekik is igazuk volt, de az tény, hogy az eredmények elmaradtak a várakozástól. A PMSC legutóbbi elnök­ségi ülésén ott volt a szövet­ség főtitkára, Kuller József és a szövetségi kapitány, dr. He­gedűs Csaba is. A klub az ő javaslatukat fogadta el és Várhelyi Sándort szerződtet­te vezető edzőnek. Változások várhatók a szakosztály veze­tésében is. Hogy végül is ki­nek van igaza, azt a követ­kező időszak dönti el. A héten tartotta hagyomá­nyos évzáró vacsoráját a Lab­darúgás című lap kollektívá­ja. Joggal mondhatják, hogy ez magánügy, de az ott el­hangzottak bizonyára érde­kelhetik a futballt kedvelőket. A lap az ötvenes évek köze­pén indult, elérte a százezres példányszámot és havonta jelenik meg. Az évzárón töb­ben úgy fogalmaztak, ez egy­ben amolyan lapbúcsúztató is. Valószínű, az év folyamán a Labdarúgás átalakul heti­lappá. Igaz, egyelőre csak a tervezésnél tartanak, nincs még végleges elképzelés. Az viszont tény, hogy ez az át­szervezés összefüag az MLSZ önállósulásával. Az AlSH hoz-- zájárult ahhoz, hoav az MLSZ önálló ioai személvként folv- tassa tevékonvséaét, tehát önálló oazdálkodási jogo­sultságokkal és felelősséggel. A terv szerint az úi hetilao az MLSZ kiadványa lenne, és a feltételezett nyereséggel nö­velhetné a szövetség bevéte­lét. y-ik^fketfcö A VDN totó- tippjeit a 9. já­tékhétre Balogh Rudolf, pécsi lakos, az Irányi Dániel téri totó­zó törzstagja ál­lította össze. E heti tippelőnk 10 éve játszik rendszeresen kollektív szelvényekkel. A 9. HÉT TIPPJEI: 1. Rába ETO—Vasas. Tipp: 1, 2. 2. ZTE—Ferencváros. Tipp: x. 3. FC Homburg—VfB Stuttgart Tipp: 1, 2. 4. Mönchengladbach—Kaiserslau­tern. Tipp: 2. 5. Blau-Weiss 90—Uerdingen. Tipp: 1. 6. Bremen—Hamburg. Tipp: 1, x. 7. Brescia—Roma. Tipp: x. 8. Empoli—Torino. Tipp: x. 9. Internazionale—Milan. Tipp: 2. 10. Cagliari—Messina. Tipp: 1. 11. Campobasso—Parma. Tipp: x, 1. 12. Taranto—Cremonese. Tipp: x . 13. Triestina—Lecce. Tipp: 1, x. 1 14. Lazio—Pescara. Tipp: 1. 0 Építkezők, lakásfelújítók! A ialábbi építőanyagokat ajánljak: 90—100-as ajtók, tele (üveges) íves kivitelben (új termék), 100/210 bejárati zsalus, felülvilágositó ajtó, 90/120, 120/120 zsalus ablak, 120/150, 150/150 kötött tokos kivitelű ablak, 50, 70, 90, 112 cm széles (265 cm magas beépített szekrények natúr, fehér és diszléces), belső téri szigetelőanyag — 3,4—5 cm vastag, horonyléc (falburkoló), hajópadló, 6—8-10 cm széles, . 75, 90, 100 cm íves lemezboritású ajtók, üveges kivitelben (új termék). Cimünk: Építők Boltja, Pécs, Rózsa F. u. 4. Nyitvatartási keddtől péntekig 8—14 óráig, szombat 8—12 óráig, hétfő szünnap, J vasamapi 7 Vető másfél évre kölcsönbe Pécsi játékossal erősít a Szekszárdi

Next

/
Thumbnails
Contents