Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-22 / 52. szám

Hosszabb ideig lesznek nyitva a kirendeltségek Márciustól: lottó­sorsolás a televízióban A tolnai, somogyi, zalai szomszédoknak 'korábbon kell feladniuk a szelvényeket­Tavaly 50 millió forintot hagyort Dél-Dunántolon Fortuna Március 5-én este 19.15-kor nem a gyerekek ülnek majd a képernyő elé az esti mesét vár­va, hanem a felnőttek, azért, nogy megtudják: elérték-e For­tunát vagy a következő héten is folytatniuk kell a vágyak, a szerencse játékát. A tizedik já­tékhét lottószám húzását ugyanis már nem a szokásos módon - városi, községi mű­velődési házakban, idegenfor­galmi helyeken -, hanem a te­levízióban tartják. A részletek­ről Mink Antalnétól, az OTP Baranya Megyei Igazgatóságá­nak igazgatóhelyettesétől kap­tunk tájékoztatást. A változtatásra két ok kész­tette a takarékpénztárt. Iga­zodva a hétköznapjainkat át­szövő törekvésekhez, a saját területükön ők is megpróbálják csökkenteni azokat a vonzerő­ket, amelyek munkahelyről, munkaidőből is csábítják az embereket. A helyi, többnyire műsorral egybekötött lottósor­solások ilyennek számítanak. A másik ok, hogy még nagyobb nyilvánosságot kapjon a sorso­lás, vagyis a százakkal, ezrek­kel szemben akár milliók néz­hessék, ellenőrizhessék a szám- húzást. Több országban, mint például Jugoszláviában, ez már régi gyakorlat. Márciustól kezdve csütörtök esténként tehát már minden eldől, épp ezért a jövőben nem ezen a napon, hanem úgy kell feladnunk a szelvényeket, hogy legkésőbb szerda este 8 óráig beérkezzenek a körzeti totó-lot­tó irodákba. Mivel a pécsi iro­da négy megye - Baranya, Tol­na, Somogy, Zala — szelvényeit dolgozza fel, a szomszédoknak ajánlatos legkésőbb kedd délig bedobniuk a szerencsepapíro­kat. A pécsiek kedvezőbb hely­zetben vannak, mivel a totó­lottó kirendeltségekben szerda estig leadhatják a lottóikat. A totó-lottó kirendeltségek nyit­va tartási rendjét ugyanis meg­változtatják. Az eddigi hétfői helyett csütörtökön kapják meg az itt dolgozók a pihenőnapju­kat, és hétfőn, kedden, szerdán este 7 óráig lesznek nyitva. És hogy érdemes-e a dél-du­nántúliaknak a szerencsejáté­kokkal próbálkozniuk, erre a kérdésre válaszként álljanak itt c tavalyi adatok. Az elmúlt év­ben egy darab öt- és százöt­vennégy négytalálatos szelvény volt ebben a körzetben. Hu­szonötéi ill ió-nyolcszáztizennégy- ezer forintot fizettek ki rájuk. Az ötösre hatmillió-háromszáz- nyolcvanegyezer forintot. A to­tón a hatvankilenc darab 13+1 találatos szelvényre összesen huszonötéi illió-hétszázötvenegy- ezer forintot fizettek ki. A leg­nagyobb nyeremény egymillió- nyolcszázhetvenhétezer forint volt. T. É. Hírek a szomszéd utcából - a televízióban Népszerű a képújság Szekszárdon Tavaly június óta működik Szekszárdon a városi televí­zió kísérleti adása, ponto­sabban szólva a városi kép­újság. Minden pénteken dél­előtt 10 órától este 9-ig fo­lyamatosan sugározzák a 25 -30 képújságnyi oldal (25- 30 perces) szöveget. Ez a szöveg csupa olyan helyi jellegű információ, amely a szekszárdi polgárokat érde­kelheti: közlekedés, időjá­rásjelentés, az üzletek nyitva tartása, piaci árak, kedvez­ményes vásárok, kulturális és sportesemények helye, idő­pontja 6-8-10 sorban. A városi televízió stábja - Dránovits István felelős szer­kesztő és Szűcs László lános szerkesztő külső munkatársak széles hálózatával gyűjtik össze az információkat a Babits Mihály Művelődési Házban, ott, ahol végleges helyet kap majd a városi te­levízió szerkesztősége, stú­diója. A megszerkesztett hí­reket mágneslemezre írják, a lemezt a megyei kórház számítástechnikai központ­jába viszik át, ahonnan szá­mítógépről kerül az anyag a nagyközösségi antenna- rendszerre. Szekszárdon három ilyen antennarendszer van, ezek összehangolása, összekap­csolása folyik, és a vótosí televízió stúdiójának beren­dezése után a szekszárdi la­kások kb. felében fogható lesz a képes műsor. Most önálló csatornán a lakások­nak egyharmadában fogható a képújság, és mint a vissz­hang bizonyítja, nagy figye­lem kíséri a helyi híreket. A szerkesztőség arra tö­rekszik, hogy a szomszédos megyékből is adjanak híre­Megjegyzendő dátum: 1987. február 20-án megala­kult a Dombóvári Városi Te­levízió szerkesztő bizottsága, s ezzel újabb nagy lépést tettek a tolnai kisváros kul­turális életének kiteljesítése felé. A stúdió a Molnár György Általános Iskolában működik, itt nagy teret igény­lő felvételekre is megvan a lehetőség. Az iskola már meglévő berendezéseinek ki­egészítésére 2,5 millió forin­tot adott a tanács. A nagy­ket, így például sor kerül majd a pécsi körzeti tévé­stúdióval való együttműkö­désre, műsorok cseréjére, is­métlésére is. G. T. közösségi antennarendszer segítségével várhatóan mint­egy 1500 lakásban foghatják majd az adóst, amely a ter­vek szerint áprilisban indul, egyelőre havi egy alkalom­mal, hétfőn 19-től 20 óráig. A 18 tagú műsortervező tes­tület az Ablakhoz hasonló magazinműsort szeretne ösz- szeállítani. A bemondó- pályázatot már meghirdették. Felelős szerkesztő Csáki László, az iskola igazgatója. H. J. Városi tv Dombóváron Fehér, fekete, piros - divatszínek parkettából Szalag­parketta „szalagon” kapható Barcson Kiváló minőségben készül a szalagparketta Fotó: Läufer László A gyártónál azonnal beszerezhető, a TÜZÉP-nél csak a II. hét után- Parkettót férj-feleség együtt válasszon! - e meg­szívlelendő tanáccsal Ács Jó­zsef, a Somogyi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság barcsi gyáregység igazgatója látja el a magánépitkezcket. A kínálatot végigtekintve valóban indokolt az alapos megfontolás, az ízlésegyezte­tés. Hiszen van akinek a sö­tét, a majdnem fekete, má­siknak a pirosas, harmadiknak a fehér vagy a világos tetszik.- A szalagparketták szín­árnyalataiban követjük a di­vatot - mondja Steiner And­rás főmérnök, miközben mu­tatja a mintákat. - Éves ter­melésünk fele, mintegy száz­-ötvenezer négyzetméter megy Hollandiába, Ausztriába és a vevő igényli a különlegest. Igen keresett a pirosas színű cseresznyeparketta és a sötét­barna dió. A skandináv orszá­gokból indult hódító útra a fehér parketta. A lakkba ke­vert fehér festék alól éppen csak óttűnik a fa erezete. Barcson a fehér parketta nagyüzemi kísérletén túljutot­tak, amint beérkezik külföld­ről a színezőanyag, hozzálát­nak a nagy tételű előállítás­hoz, várhatóan májusban. A kétszeres csiszolású és kétszeres lakkozásé szalag­parketta lerakásához csupán némi kézügyesség szükséges. Helyezhető műanyag vagy szőnyegpadlóra is, ekkor nem kell külön szigetelőréteg. Egyébként hullámpapír, filc vagy műanyag lemez szüksé­ges a kopogásgátlás érdekében. A barcsi üzemben az egy-há- rom méteres szalagparketta darabokkal együtt ez utóbbiak is beszerezhetők. Az egy mé­ter alatti méretüekre negyven százalék árengedményt ad a gyártó, ügyes kezűek ezt is fel­használhatják. A vevő . a barcsi raktárból szabadon választhat ízlés, készlet szerint. Másfél óra alatt lebonyolódik a vásárlás, de fu­vareszközről a vevőnek kell gondoskodnia. Hogy miért nem lehet a baranyai Tüzép- telepeken hozzájutni ehhez a népszerű padlóburkolóhoz? A gyártótól én i>-ezt kérdeztem.- A Dél-dunántúli Tüzép az első negyedévre 5100 négy­zetméter szalaaparkettát ren­delt azzal a kikötéssel, hogy csak a tizenegyedik héttől szállítható - tájékoztat Ács József. Tehát, aki parkettázni akar, az vagy elmegy Barcsra a gyár­tóhoz, vagy elhalasztja vételi szándékát a 11. hét utánra. De addig is jó lesz előjegyez, tetnie valamelyik baianyai- tolnai-somogyi Tüzép-telepen a kívánt áruféleséget, hiszen 5100 négyzetméter szalagpar­ketta mindössze 120-130 la­kásra elég. L. Cs. K. Oktató és tovább­képző központ épül Siófokon A közelmúltban megál­lapodás született a Siófoki Városi Tanács és a Ma­gyar Távirati Iroda között egy, az Aranyparton lévő, 14 000 négyzetméteres te­rület kezelői jogának át­adásáról, illetve átvételé­ről. A következő években itt fog felépülni az a köz­pont, amely o nemzetközi hírügynökségek szakembe­rei számára az oktatást és továbbképzést biztosítja majd. V. J. Komputerizált telefonközpont a jövő! Távközlés a Dél-Dunántúlon 1990-ig Az idén 2000 új előfizet köbnek be Pécsebb 100 millió forinb a bélefonálás minőségére A jövő egy olyan telefonköz­pont, mely komputerizált agyá­ban tárol, megőriz, ha a hívott fél nincs otthon, üzenetet ad át, s percenként újra tárcsáz - helyettem. Nevezetesen ez a TPV-rendszer - tárolt program- vezérlés —, mely 1990 után Ba­ranyába is elérkezik. (Ebből kaphat Mohács és térsége is!) Erről beszélgettünk többek kö­zött Sziráki Péterrel, a Pécsi Postaigazgatóság beruházási és építési osztályának vezetőjé­vel, bár fő kérdésünk így hang­zott: mi várható a régiónkban telefonfronton a közeljövőben? Érdemes leszögezni elöljáró­ban: a Magyar Posta a tele­fonhiány égető kényszerének hatása alatt kénytelen volt eb­ben az ötéves tervidőszakban feszített programot kialakítani. Központi és helyi pénzeket ko­ordinálva adtak zöld utat a fejlesztéseknek. így Baranyában Szigetvár és térsége 1990 ele- |ére-vgére 134 milliós beruhá­zásból - ebből 30 miliiót a helyi tanács ad - bekapcsolód­hat az országos távhívó háló- zotho. Siklás konténerközpon­tokat kap 1989-ig, melyek 2000- es kapacitással szolgálják ki a helyi igényeket. Pécsett, a bel­városi központ 7000 vonallal bővül, s a hír bizonyára örven­detes: még az idén megkezdő­dik a ,,kötvényesek" bekapcso­lása. Kétezer előfizetővel szá­molnak 1987-ben, s 1989-ig befejezik a programot. A posta érdeke, hogy minél gyorsab­ban kösse be új előfizetőit, hi­szen bevételeit ezzel is növel­heti. Rövidesen Lvov-Kertváros- ban egy új telefonközpont épí­tése kezdődik - 8000—10 000 előfizetőt fogad majd 1992-től. Mohács a hetedik ötéves tervben nem szerepelt, mégis jó hírrel szolgálhatunk. A na­pokban született meg a dön­tés: egyelőre egy Pécs-Mo- hács közötti mikrolónc kiépíté­sével - 12 milliót a tanács, 10 milliót a posta ad a beruházás­hoz — bekapcsolják a város te­lefontulajdonosait a távhívó hálózatba. Jövőjük szinte bizto­san a már említett TPV elekt­ronikus központ: 1990 után. Hasonlót kaphat a két konté­nerközpont helyett Siklós is! A régió szintén gazdagodik. Marcali város és térsége 1990- re 164 millió forintos beruhá­zásból jut korszerű telefonköz­ponthoz. Nagyatád 2000-es konténerközpontja már az idén üzemel, de csak 1988-tól — az új kaposvári telefonközpont átadásával és startjától — lépnek be közvetlenül az or­szágos távhívó-hálózatba. Za­laegerszegről nemrég még azt írtuk: ebben az ötéves tervidő­szakban ne álmodozzanak. Most felcsillant a remény: szinte biztos, hogy a TPV-rendszert megkapják. Jó hír az is, hogy 1990-ig közel 100 millió forin­tot fordíthat a Pécsi Postaigaz­gatóság az úgynevezett „táv­közlési torlódások feloldásá­ra”. Ez a telefonálás minősé­gének javulását hozza, s közte sok 90-es kisközpontot cserél­nek le 200-as központokkal, így minőségi javulás várható Pellérden, Görcsönvben, Máza- szászvóron, Szentlőrincen, s Tolna megyében Madocsán és Zombán. Végül készülnek a következő ötéves tervidőszakra is: Tamá­siban komplett postaforgalmi és műszaki bázis épül, Siófokon és Szekszárdon új nagyposták kivitelezése kezdődik. Nagyka­nizsa, Zalaegerszeg és Keszt­hely műszaki telephelyeket kap. Többségük így kap potenciális lehetőséget a telefonhálózat korszerűsítésére-bővítésére, de ez már 1990 utáni téma. Mint azt Sziráki Péter említette: igen szép, de nehéz esztendők előtt áll a posta beruházási­építési részlege, csúcsteljesít­ményt követel tőlük az élet. Kapacitásaik végesek, ígv sok külső kivitelezőt, alvállalkozót vonnak be a telefonprogramba. Egy gyors példa erre: Szigetvá­ron a tanács 30 milliós hozzá­járulásának egy része magas- és mélvéo'tési munkálatokból kerekedik ki, melyet a helyi vál­lalatok, üzemek adnak pénz helyett. Kozma Ferenc vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents