Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-20 / 50. szám

e Dunántúli napló 1987. február 20., péntek Kulturális ajanlo Tollsepríí 75 VILLON A szerencsémet szidd, ne engem azzal hiába harcolok. Villon Nagy testamentumából idézünk, Vas István fordításá­ban; folytatása a vízszintes 1. és függőleges 1. számú sor. VÍZSZINTES: 1. Az idé­zet első folytatása (zárt betűk: N, G, L). 14. Kimegy a fejé­ből. 15. Lőszeres láda. 16. Négylábú. 17. Fekete István írása egy gólyáról. 18. ALudolf- féle szám neve. 19. A Rákóczi- szabadságharc elindítója (Ta­más). 21. Foghús (ford.). 22. A tömeg mértékegységének röv. jele. 23. A nóta szerint ennek tövén költ a ruca. 25. Ének­hang. 26. Bolygó. 28. Hitvány. 31. Azonos betűk. 32. Erőmű­véről ismert, Várpalotához csa­tolt helység. 34. A mondás szerint: mindennek... van. 35. Korallzátony. 37. Folyó Thai- földön. 38. Mesealak. 40. Irat. 41. NSZK-beli és portugál gép. kocsik jele. 42. Metszet. 43. Csonthéjas gyümölcs, névelő­vel. 44. A vas vegyjele. 45. Silány ló. 46. Heves lefolyású. 47. Tudományos tétel. 48. Egy svájci nagyvárosból való. 50. Goriot. . . (Balzac írása). 51. Közép-európai folyó. 54. Tova. 55. Az istenek . . . (H. G. Wells regénye). 58. Áramforrás. 59. Három római szám: az el­ső a másodiknak tízszerese, a harmadiknak ötvenszerese. 61. Befog. 62. Szolmizációs hang. 64. Fohász. 65. Meglátszik. 67. Gázló része! 68. Csend jelzője lehet. 70. Az. ujj része. 71. Megszünteté a tüzet. 73. Kürt­szó jelzi. 75. Egyhangú. FÜGGŐLEGES: 1. A versidézet befejező része. 2, Augusztus 18-án van. 3. Fő­iskola rövidítése volt. 4. Egy­kori címzésrövidítés. 5. Férfi­név. 6. Női név. 7. Férfinév. 8. Te meg ő. 9. ... gabona (Pe­tőfi). 10. Kicsinyítőképző. 11. Északi férfinév. 12. Nincs egy . . . sem (szólásmondás). 13. Érzékel. 18. Pompás tolla­zatú madár. 21. Ceruza. 23. Kártyaszín. 24. Szerepet for­máló. 27. ... Gallen. 29. Füzér. 30. A Bánk bán egyik alakja. 33. Zenei kifejezés (gyöngé­den, kedvesen). 36. Boka egy­nemű betűi. 39. Francia terü­letmérték. 40. Tromf. 42. Tisz­tító- és pipereeszköz. 43. Juhok istállója. 44. Skálahangok egy Karinthy-mű címéből. 45. Gina egynemű betűi. 46. Franz Kaf­ka ismert regénye. 47. Színül­tig. 49. Nem kell (két szó). 50. Szoprán szerep A denevér cí­mű daljátékban. 52. Csakhogy. 53. Harcias nő. 56. Páncélszek­rénybe tesz. 57. Attila egyik hadvezére, kivel meg akarták öletni. 60. „. . . a levelem Ba­log Máriának” (műdal). 63. Algériai kikötő. 66. A Tizenkét szék egyik társszerzője (Hja). 68. Uncle.... az USA tréfás alakja. 69. A toll művésze. 72. Állóvíz. 73. Szögfüggvény rövi­dített jele. 74. Fontos kor­mányszervünk nevének rövidí­tése. E. B. Beküldendő: a vers­idézet legkésőbb február 23- án (hétfő) déli 12 óráig be- érkezőleg, LEVELEZŐLAPON, 7601 Pf.: 134, Dunántúli Napló szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A febrduár 6-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Aki egye­dül unatkozik, az társaságban untat! Könyvutalványt nyertek: Cse- lényi Ágnes, Pécs, Megyeri út 1., Cserhalmi Valéria, Hosszú- hetény, Ormándi u. 24., Dudás Zoltán, Mágocs, Szabadság u. 6., Gúla Mihályné, Beremend, Ady E. u. 14., Gábor Gyula, Pécs, Anikó u. 8. A könyvutalványokat postán küldjük el. 5. ÉPFU. Pécsi Főnökség, Pécs, Megyeri út 46. FELVESZ- 1-100-9$ dózer- kezelőt- gépjármű közlekedési vezénylőt Fizetés a gyakorlati időtől függően, megegyezés szerint. Felvételre jelentkezni a fenti cimen, Fülöp László főnökségvezetőnél lehet. HORGÁSZAT A megnövekedett szabadidő hasznos, kulturált eltöltésére való törekvés magával hozta a horgászok táborának - növe­kedését. A horgászok száma az országban meghaladja a 300 ezret. Baranyában több mint tizenháromezer horgász tevé­kenykedik. A horgászegyesüle­tek ezekben a hetekben tart­ják közgyűléseiket. A Pécsi Horgász Egyesület nemcsak a megye, de az or­szág legnagyobb egyesületei­nek egyike, melynek meghatá­rozó helye van a megye hor­gászéletében. Az egyesület tag­létszáma az elmúlt évben 200 új taggal növekedett, jelenleg a taglétszám 3750. A közgyűlésen megjelent horgászok megelégedéssel hall­gatták az egyesület elmúlt évi munkájáról szóló beszámolót, melyből kiderült, példás az egyesületi élet. A megtartott vizsgálatok adatai szerint a halasítási kötelezettséget túl­teljesítették, megfelelő halfo­Film... Film... Film... Wöclio Milyen az idő a napházban télen? A „Jó pihenést” című kétórás szombati zenés magazin szer­kesztője, Somogyvári Valéria a következőket ajánlja hallga­tóinak: nem a lábbujja he­gyén táncol a balerina: több mint 400 éve fittyentünk; s a viszketésért bűnös kémiai anyag is nyilvánosságra kerül, a műsorban ismét jelentkező „Kíváncsi magazin" válaszai során. Hol van már az idei hó? Erre a kérdésre is vála­szolnak, amely úgy vetődött fel, hogy idén szerencsére el­maradt a szokatlanul sok hó után legtöbbször jelentkező nagy olvadás. Hogyan műkö­dött a pécsi napház télen? Ezt mutatják be egy beszél­getés során. Előzetes hangzik el a vasárnapi futásról — egé­szen Harkányig meg sem áll­nak a versenyzők —, és a Pan­non Volán tervezett újabb vál­tozásairól a helyi közlekedés­ben, melyeket az utasok javas­latára tesznek. A vendég ez­úttal Vágó István, aki rejtvényt is felad. A műsor érdekes em­bere a testfestő lesz, aki Pécs­re költözött... A vasárnap délelőtti — László Lajos által szerkesztett — magazin is sokszínű beszél­getésekkel várja a hallgató­kat. Dr. Burger Tibor profesz- szor, a pécsi II. sz. Belgyógyá­szati Klinika igazgatója a na­pokban tért haza az észak­amerikai Egyesült Államokból, ahol egy kongresszuson kép­viselte hazánkat. Erről az út­járól számol be a mikrofon előtt. Tüskés Tibor több neves magyar író portréja után most Pilinszky lános életéről, mun­kásságáról irt könyvet. E kötet hátteréről hallhatnak. Pécsett a Széchenyi téri Galériában PÉRY szignóval nagyméretű olajfestményeket láthatunk. Ezek alkotóival ismerkedhet­nek meg a magazinban. A szerkesztő felidéz még vasár­nap délelőtt egy ófalui láto­gatást is, melyet Pausch Antal fafaragó-mesternél tett.----------- * -----------­K abaré és színrablás Újra... A nagy sikerű pécsi Diákkabaré műsorát újra műsorra tűzik. A Szo­katlan szokatlan című program 24- én, kedden 18 órakor lesz az Ifjú­sági Házban. ,,A hatalms színrabló” című ze­nés színjáték, amely elsősorban ál­talános iskolásoknak és középisko­lásoknak ajánlott, újra látható a pécsi Szabó István Úttörőházban 23- án, hé'főn 16 órakor, a Pannon Vo­lán művelődési ház színjátszó-cso­portjának előadásában. Jegyet cso­portok is igényelhetnek. BŰNÖS HÉTVÉGE Színes csehszlovák film. Rendezte: Óta Fuka. Petr Gabriel mindent feláldoz ér­vényesüléséért, otthagyja a család­ját és megsérti a szakmai etikát -is. Szerencse kíséri lépteit, s már-már úgy tűnik, csakugyan fényes pályát fut be, amikor egy véletlen baleset elgáncsolja. Peir nem meri vállalni a "kisfiú elgázolását, s megpróbálja a dolgot két csavargóra kenni. De ez még neki sem sikerülhet . . . KEGYETLEN ROMÁNC Kétrészes, színes szovjet film. Rendezte: Eldar Rjazanov. Az özvegyen maradt és elszegé­nyedett brjahimoyi nemesasszony­nak három lányt kell kiházasítania. Kettőt még csak-csak férjhez ad, ám a harmadikkal, Lariszával bajok tá­madnak. A lány halálosan belesze­Új bemutatóra készülnek az Egyetemi Színpad tagjai a Pé­csi Nyári Színház Anna utcai klubjában. Hétfőn, 23-án este 7 órakor mutatják be Maja­kovszkij Gőzfürdő című, ere­detileg hatfelvonásos darab­ját. A dráma a szovjet iroda­lom egyik legkiválóbb szatí­rája, sziporkázó, kacagtató al­kotás. Színházi ősbemutatója után rádiójátékká is feldol­gozták, s azóta is szívesen ele­veníti fel kőszínház és amatőr együttes egyaránt. — Itt az történik — mondja a rendező, Bagossy László -, hogy egy színtársulat egy da­rab apropójából egy színdara­bot játszik. A Foszforeszkálá Nö a 2030-as évből egy vélt A József Attila Művelődési Köz­pontban február 24-én, kedden, 17 órakor lesz a HasonlítáSHOWK cí­mű sorozat második része. A magán- vállalkozások előnyeiről és hátránya­iról, az indulótőke előteremtésének lehetőségeiről, a piaci sikerről, a menedzselésről és a kockázatról szó­ló beszélgetést Ferling József újság­író vezeti, a meghívott vendég: Zvolenszky István, öt már sokan is­Jelenet a „Gyilkos robotok" című filmből retett a délceg Paratovba, aki éppen most ment tönkre, így nem veheti el. Paratov elutazik, majd egy év múlva visszatér. Larisza ekkor már egy szánalmas postai tisztviselő menyaszonya. Paratov elcsábítja a nőt, akit nlásnap a vőlegénye lelő. GYILKOS ROBOTOK Színes amerikai film. Rendezne: Michael Crichton. A közeli jövőben játszódó történet hőse Jack -Ransey rendőr őrmester, akinek feladata: ,,szökött” és ,,meg­vadult” robotok semlegesítése. Az egyik bevetés alkalmával kiderül, hogy a gyilkossá vált automa*át va­laki átprogramozta. A gyanú egy tu­dósra. Lutherre terelődik, aki bűnös tevékenységét az elektronika eszkö­zeivel teszi még. hatékonyabbá és kegyetlenebbé. Ramsey őrmester ter­mészetesen felveszi a küzdelmet az őrült technokratával . . . eszmét hoz, s ez az eszme nem szólhat másról, mint amit mi arról elképzelünk. Mind ugyanabban a gőzben für­dőnk. Mi arra szeretnénk fel­hívni a nézőt, hogy a bürok­ratikus értelmetlenségekre, visszásságokra reagáljon, azokon változtatni tudjon, s Így a Foszforeszkálá Nö tudjon majd olyan lenni, amilyennek mi most gondoljuk . . . A sajátosan groteszk drá­ma főbb szerepeiben Stenczer Bélát, Juhász Lászlót, Csutora Ferencet, Besenczi Árpádot, Markó Ferencet, Nagy Évát és Szíjártó Ildikót láthatja a közönség. Hodnik I. merik a televizióból, hiszen ő és fel­találótársa fejlesztette ki 1985-ben a „solaris" kemping vizesblokkot és a napkollektoros hordozható zuha­nyozót, mely 1986-ban egy NSZK-beli kiállításon aratott sikert. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ Gőzfürdő az Egyetemi Színpadon Mennyit jövedelmez az ész? Tizenháromezer horgász Baranyában gási lehetőséget biztosítottak a tagságnak. Erről tanúskod­nak a fogási naplók. A fogási átlag 1986-ban 20 kilóra ala­kult, ez növekedést mutat az előző évi 18,6 kilogrammos fogási átlaggal szemben. A megyei fogási átlagtól azon­ban elmarad, mely 22,7 kiló volt. Az egyesület vezetőinek törekvése arra irányul, hogy ebben az évben még jobb le­hetőséget biztosítsanak, és ha mód lesz rá a tervezett tele­pítések mellett, amennyiben halhoz tudnak nyáron jutni, rátelepítéssel szeretnék növel- lii a fogási lehetőséget. Az egyesület idei tervei kö­zött szerepel a malomvölgyi II. tó halasítása és az ehhez kapcsolódó beruházások meg­valósítása. Az egyesület moz­gósító ereje mutatkozott meg, amikor az elmúlt évben a horgászok társadal­mi munkában rendezték a tó környékét. A telepítések meg­történtek és ez év március el­sejével megkezdődhet a Pécsi Horgász Egyesület kezelésében a horgászat a malomvölgyi II. tavon. Az egyesület régi gondja oldódik meg ebben az évben. A Citrom utcában fel­épül az egyesület irodaháza, s minden remény megvan ar­ra, hogy ősszel átadják ren­deltetésének. Az elmúlt években megren­dezett halfogó versenyeket az idén is kiírják, szeretnék a dunaszekcsői horgászegyesü­lettel karöltve az egyesület egykori elnökéről, Olaszi Gá­borról elnevezett emlékversenyt országos versennyé kiszélesíte­ni. Az ifjúsági és gyermekhor­gászoknak is szervezett kere­teket biztosítanak, többek kö­zött részükre a nyári tanítási szünetben heti egy alkalommal foglalkozót tartanak a balo- kányligeti és az üszögi-tavon. A horgászok dicséretére le­gyen mondva; a fegyelemmel nagy bajok nincsenek az. egyesületben. Az elmúlt évben 26 ügyet tárgyalt a fegyelmi bizottság, mélyből azonban csak 6 volt súlyosabb. A főfog­lalkozású hafőrők mellett 50 társadalmi ellenőr tevékenyke­dett a szervezett vízvédelem érdekében sikerrel. Jó húzás­nak bizonyult főfoglalkozású titkár munkába állítása, akinek nem kis szerepe van az egye­sületi élet szervezettebbé, moz­galmasabbá tételében. A Pécsi Horgász Egyesület elmúlt évi erőfeszítései nem voltak hiábavalóax, az egye­sület sokat tett a horgász­mozgalom fejlesztéséért. A hor­gászokat legjobban a fogás érdekli, így a fogás lehető­ségének növelése az egyesület legfontosabb feladata ebben az évben. Hegyi István Szabály­törés „Balsors akit régen tép” — énekeljük a Himnuszban. A Toldi Előhangjában pedig ezt tanultuk: „És, kit a csizmáján viselt, sarkantyúját.” A két példamondatra min­denki rámondhatja: régies, né­pies. Igen ám, de újabban erő­sen terjedőben van az amely (mely) névmás helyett az aki (ki) névmás használata, főleg ha élőlényre (emberre, állatra) vonatkoztatjuk. Még Lőrincze Lajos is ki-1 mondott egyik rá­dióelőadásában amely helyett. A meghökkentő zűrzavarban nehéz eligazodni. Az iskolák­ban akként tanítják, hogy az aki (ki) vonatkozó névmás a főmondatban megnevezett, vagy meg nem nevezett sze­mélyre vonatkozik: Ma láttam azt a fiút, akit tegnap bemutat­tál. Az amely (mely) névmás a főmondatban főnévvel meg­nevezett tárgyra vagy elvont dologra vonatkozik. Ezt a név­mást kapcsoljuk az állatot je­lentő főnevekhez is: Azokat a kutyákat simogasd meg, ame­lyek nem harapnak! Ez alól az általános szabály alól számos kivétel akad. Néz­zünk szembe velük! Kezdjük a gyűjtőnévnek is mondott olyan csoportnevekkel, amelyek em­berekre vonatkoznak, s hol aki­re, hol amelyre hallgatnak. PL: Azt a csoportot keresem, ame­lyet elvesztettem — vagy: akiket elvesztettem. A rádióban hallom: A jó munkaerő az, aki... Az a ka­tonaság, akit bevetettek . . Ez a szabálytörés mind gyak- robbá válik manapság, vagyis visszatérünk a múltba, amikor még nem voltak helyesírási sza­bályok. Például: Balassi Bálint idején. Nagy reneszánsz köl­tőnk ugyanis össze-vissza hasz­nálja a vonatkozó névmásokat: A szép leányt, amely viszont.. . Vagyon az dologbeszélésben egynéhány tréfa is, k i t azért... Nincs semmi nemzet, k i többet szenvedjen . . . Grétsy László nyelvtudósunk szerint, ha a gyűjtőnévvel je­lölt közösség személyekből te­vődik össze (s nem állandó egység), ilyenkor nyugodtan használhatjuk a többes számú akik névmás is. Például: A di­ákoknak olyan csoportjuk volt, akik . . . (Lőrincze és Grétsy te­hát mindinkább törvényesíti a kialakuló nyelvszokást.) Az ál­latnevekre vonatkozó szabályt Veress Péter ekként szegi meg: Irigyeltem a nyulat, aki úgy tu­dott futni ahogy én soha. Az említett felfogásoknak van már irodalmi vetülete is. Az aki-vei bevezetett jelzői mellékmondatban közelebbről meghatározott, megjelölt állat, tárgy, dolog is lehet. Ady End­re írja: Be szép a vágy, aki el­futott. Jókai pedig ekként ír: Az ő szive az a vár, akit be akarunk venni. Az amelyik névmás vonatkoz­hat személyre avagy dologra, ha több közül egyet kiemelünk. Például: Rettenve sikolt fel, amelyik belényúl — írja Arany János a Családi körben. Más esetekben (tehát nem kiemelés esetén) alkalmazása enyhén szólva pongyolaság. Például: Meglátogatta azt a falut, ame­lyikben (helyesen: amelyben) született. összegezve a fentieket, köny- nyű megállapítani, hogy nagy íróink, költőink gyakran követ­nek el a népiesség jegyében szabálytöréssket. Kövezzük meg őket, avagy' kövessük? Dr. Tóth István I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents