Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-20 / 50. szám

1987. február 20., péntek Dunántúlt napló 3 Folyóiratszemle Az egyesületekről és szövetségekről A PARTÉLET februári számá­ban jelent meg Adam Antal­nak, a Janus Pannonius luäo- mányegyetem egyetemi tanara. naK irasa az egyesületek és szövetségek szerepéről. A szerző írasa elején arra mutat ra, hogy az egyesületek a nyilvántartott tagsággal ren­delkező, önkéntesen létreho­zott, öntevékeny társadalmi szervezeti alakzatok egyik nagy csoportját alkotják. Megalaku­lásuk, szervezetük és működé­sük alapvető elemeit jogsza­bályok határozzak meg. Az egyesületek, állapítja meg az írás, hasznos működésével az élet legkülönbözőbb területe­in találkozhatunk. Munkájuk, különösen az utóbbi éveköen, erőteljesen megélénkült. Nap- jainkaan egyre több új egyesü­let megalakulásának lehetünk tanúi. Az egyesületek szaporodásá­nak haiterevel foglalkozva több körülményt, okot sorol tel a szerző, tzek kozott említi, hogy a magyar társaaalom sokrétű tagozódása, az eltéré­sek megnyilvanulasanak erősö­dése, a különoözöségek tuda­tosulása feltétlenül hozzájárul a szerveződési, az öntevékeny­ségi, a vállalkozási készség fo­kozódásához. Elősegíti megala­kulásukat a valamilyen szem­pontból való együvétartozás igénye, a tudatos es szervezett kapcsolódás előnyeinek, illetve szükségességének felismerése. Végezetül nem hagyható fi­gyelmen kívül a társadalmi, po­litikai demokratizmus bővülé­se. Mint tapasztalt jelenséget említi meg a szerző, hogy az egyesületekben az állampolgá-» rok általában sajátos egyéni hajlamaik, képességeik, kép­zettségük, ambícióik és kedvte­léseik alapján tömörülnek az­zal a céllal, hogy ezeket kol­lektív összefogással eredmé­nyesebben gyümölcsöztethes- sék, a szervezett keretek elő­nyeit felhasználva biztosabban válthassák valóra. Ugyanakkor az egyesületek sajátos érdek­csoportosulások is. Célkitűzé­seik gazdagodása, öntevé­kenységük elmélyülése számos előnnyel jár, ezért politikai, társadalmi, állami támogatást érdemelnek. Az alkotmány követelményei­nek megfelelő egyesületek lé­te és működése, mind a tagok személyiségének fejlődése, mind pedig a közösség szolgá­lata, az ország gyarapodása, a társadalmi haladás szem­pontjából hasznos. Az egyesü­letek hálózatának kiterjeszté­se, működésének élénkülése, a rájuk vonatkozó jogi szabá­lyok tökéletesítése szervesen kapcsolódik a magyar politikai rendszer továbbfejlesztését cél­zó törekvésekhez. Az írás át­tekinti azokat a jogi szabályo­kat, melyek ezt a tevékenységet hivatottak biztosítani. M. E. A fiatalok olvasási kultúrája Csökken az olvasási kedv, ezen belül a szépirodalmi mű­vek iránti érdeklődés a 15— 18 éves fiatalok körében — egyebek között ez derül ki az Országos Széchényi Könyvtár módszertani osztályának nem­régiben készült felméréséből. E korosztály olvasási kultú­ráját elemző vizsgálatból egy­értelműen kitűnik, hogy a sza­badidős elfoglaltságok listáján a szépirodalom csupán a ki­lencedik helyen áll, míg egy megelőző, 1968-as felmérés­ben a budapesti fiatalok a legkedveltebb tevékenységként emlegették ezt. Érdekes, hogy míg a gimnazista lányoknál még mindig a rangsor élén szerepel a szépirodalom, a fiúknál a hatodik, a szakmun­kástanulóknál pedig a husza­dik helyre esett visszaí A KISZ Baranya Megyei Bizottságának új szervező titkára Gonda Tibor A teljesség kedvéért A piramisház kálváriája Beszélgetésünk első percei­ben azon tűnődöm, mennyire fiatal a KISZ Baranya Megyei Bizottságának új szervező tit­kára. — Gonda Tibor 22 éves. — Óriási élmény volt szá­momra, hogy még gimnazista­ként részt vehettem a KISZ X. kongresszusán — mondja -, majd utána tagja lehettem a Központi Bizottság mellett mű­ködő középiskolai és szakmun­kástanulók tanácsának. Három évig dolgoztam velük: mi ve­tettük föl a tankönyvek kor­szerűsítésének szükségességét vagy például az autóstoppos igazolványt... Szerveztük a tiniballagást, Pécsett a szüre­ti napokat, az Ifjúsági Ház különböző programjait. Gonda Tibor komlói. Édes­apja az Aknamélyítő Vállalat aknásza, édesanyja a Baranya Megyei Vízmű Vállalat alkal­mazottja. Hárman testvérek, két nővére van. Komlón járt iskolába, előbb a Kodályba, ének-zene tagozaton, majd a Kun Béla Gimnáziumban érett­ségizett.- Tulajdonképpen nem volt családi indíttatásom a moz­galmi munkában, inkább a vé­letlenek irányítottak. Döntő lehetett, hogy a gimnázium­ban alapszervezeti KlSZ-titkár- nak választottak, s hogy ettől kezdve megváltozott az éle­tem . . .- Ez mit jelent? A vékony, barna fiatalember kétszer is meggondolja, mi­előtt válaszolna: — Rengeteg sikerélményt adott ez a munka. Magunkért, fiatalokért dolgozhattam. S te­hettem ezt egy igen jó szelle­mű közösségben. Hajtott, ösz­tönzött. A magánéletemben is. Nekem az egész rokonságom­ban mindenki munkás. Az a cél, hogy továbbtanuljak, ne­tán egyetemen folytassam, csak itt a gimiben, menet köz­ben merült fel. A közgazdasági egyetem Pécsre hozta és kollégiumba. Előbb a kollégiumi bizottság titkára, majd kari titkár lett. — Nagyon jó hangulatú KISZ-élet alakult ki az egye­temen, s vallom az érdekelt­ségen dőlt el. Hiszen, hogy ha az a fiatal, akit bevonnak a mozgalomba, érti és érzi saját fontosságát, azt, hogy van sza­va, javaslatait elfogadják — akkor nem kérdez vissza: mi értelme van a KISZ-nek, mire való a KISZ? Rengeteg vetél­kedőt, versenyt, amolyan sza­badidős programot szervez­tünk. Egy-'egy alkalommal há­romszáz-négyszáz embert is megmozgattunk. És tudom: él­ményt adtunk . . . Tavaly ősszel végzett az egyetemen. Felkérték marad­jon, mint függetlenített politi­kai munkatárs. Alig egy évig maradt. Közben megalakult az Állgmi Ifjúsági Sporthivatal a megyékben. Atszerveződtek a sporthivatalok, megalakultak a megyei ifjúsági és sportosz­tályok; a KISZ-megyebizottsóg korábbi szervező titkára, Tas- nádi Péter erre az osztályra került. Helye megüresedett, és Gonda Tiborra esett a válasz­tás.- Hogyan tovább?- Az egyetem falai egy kis­sé kitágultak; most egy egész megye képezi működési terü­letemet és határozza meg a feladataimat. Szeretnék helyt­állni. Bőven akad teendő. A szervezet szeretne megújulni, közelebb kerülni az ifjúsághoz, új módszereket-eszközöket vesz elő kelléktárából. Ami szerin­tem a legfontosabb: szélesíte­ni a demokráciát, nagyobb te­ret nyitni a kezdeményezések előtt. Sikerhez, sikerélményhez kell juttatni a fiatalokat... Adám Erika Izgalommal olvastam a Dunántúli Napló február 12-i számában a piromisház kál­váriájáról írt cikket, annál is inkább, mert az ügyben mint tervező érdekelt vagyok. A piramisház, amely Komló egyik legszebb épülete, és amely alkotóinak dicsőségét is szolgálhatná, sajnos ed­dig mindenkinek csak ide­geskedést és kárt okozott, beleértve természetesen azt, hogy az ügy leginkább szen­vedő alanyai a lakók voltak. Méltánytalannak érzem azon­ban, hogy a cikk írója csak a lakóktól szerezte be infor­mációit. Az épület lapos teteje a tervezés idejében az ÉVM által hangsúlyozottan aján­lott, ún. IRMA-rendszerrel készült, amely Nyugaton jól bevált, de nálunk különböző okok miatt nem, és az utób­bi 10 évben sajnos mintegy 100 000 négyzetméter körüli ilyen módszerrel készült tető ment tönkre. Az alkalmat­lanság okai egyértelműen a mai napig sem tisztázódtak, kétségtelen azonban, hogy az ilyen rendszerű tetők ter­vezését és építését azóta be­tiltották. A bontás során az is ki­derült, hogy nagyon sok anyagminőségi hiba és üze­meltetői gondatlanság is be­folyásolta a kárt, ami végül is bekövetkezett. Pl.: a lefo­lyók egy része teljesen el volt tömődve. Volt, amelyik­ben kinőtt a gaz, és a kellő karbantartás hiányában a lapostető egy részét is el­lepte a növényzet: még egy kis nyírfacsemetét is sikerült lefényképeznünk. A teljességhez tartozik, hogy a kijavítás végrehajtá­sára irányuló sok sikertelen kísérlet után az ELASTIC Kisszövetkezettel a tervező vette fel a kapcsolatot. Ez a szigetelési mód a tervező ja­vaslatára került alkalmazásra és csak a korábbi együttmű­ködő jó kapcsolatnak volt köszönhető, hogy az ELASTIC Kisszövetkezet ezt a munkát 11 éves garanciával, soron kívül 1986 augusztus-szep­temberében elvégezte. Igaz, hogy a technológiai előírá­sok miott a hideg hőmérsék­leti viszonyok bekövetkezté­vel a kis erkélyeknél csak egy ideiglenes vízszigetelési módot lehetett alkalmazni, de annak végleges megóvá­sára a korábbi megállapo­dásoknak megfelelően ta­vasszal sor kerülhet. Az 1986 novemberében a Földhivatalnál bekövetkezett szennyvízelöntés eseményei­nél a tervező is jelen volt, és az érdekeltek jelenlétében történt bontásról jegyzőkönyv készült, amelyben rögzítet­ték, hogy a szennyvízcsator­na-rendszerből felmosóron­gyok, vatták, a WC-szogta- lanítók műanyag tartói és egyéb szemetek kerültek ki. Nincs az a jól megtervezett és jól kivitelezett szennyvíz­csatorna-rendszer, amely ilyen körülmények között ké­pes lenne jól üzemelni. Ter­mészetesen ezzel nem az ott lakókat akarom általában el­ítélni. Valószínű, hogy a 92 lakó közül csak pár lakó az, aki nem veszi tudomásul, hogy a WC, fürdőszobo ren­deltetésszerű használatával kapcsolatban őt is felelősség terheli, de ez pontosan elég ahhoz, hogy ilyen katasztro­fális helyzetet idézzen elő. Talán megnyugtató közölni az érdekeltekkel és az olva­sóval, hogy a tervező ezen probléma ügyében is min­dent meg fog tenni azért, hogy a ,,piramisház'’ kálvá­riája megszűnjön, az üzem­zavarokat el lehessen hárí­tani és a meghibásodások kijavításra kerüljenek. Szenohradszki Istvánné, a Baranyaterv igazgatója Három beruházás Fejlesztések Beremenden Felújítják az iskolát, átadják az úttörőotthont Elődöntők: február 26-án „Tiszta szívvel" Országos irodalmi vetélkedő Tizenegymillió forintból há­rom beruházást és több felújí­tási munkát terveznek 1987- ben Beremenden. Az intézmények felújítása, korszerűsítése ma a legsürge­tőbb munka. Az 1964-ben épült általános iskola felújítását (te­tőszerkezet, festés, mázolás) ez évre tervezik. Az iskolával szemben lévő öreg épület­szárnyból zsibongó és szociális helyiségek lesznek. Ehhez a tanács hárommillió forintot ad, a lakosságtól pedig társadal­mi munkát remél. Átadják még idén a tavaly elkezdett úttö­rőotthont és várhatóan év vé­gére az új napközit is, amely­nek 300 adagos konyhája 100 fő szociális étkeztetését is biz­tosítja. Nyárra készül el a buszvég­állomás és buszváró, megkezdik a körzeti megbízotti ikerházak építését. 600 000 forintos költ­ségből ivóvizet kap a Damja­nich utca. Folytatják a tavaly el­kezdett vízelvezető árok tisztí­tását, amelynek kivitelezője a községbeli szakemberek társu­lása. A járdákat idén is tár­sadalmi munkában újítják fel. A tanács csak az anyagköltsé­get fedezi. Kialakítanak egy szemétlerakóhelyet. Természetesen folytatják a telekelőkészítést, fejlesztik a közműhálózatot. Segítséget nyújtanak a fiatal, több gyer­mekes családok lakásépítésé­hez és lakásvásárlásához, ösz- szesen 700 000 forintnyi kamat­mentes kölcsönt adnak. Beremend társközségében, Kásádon, a tűzoltószertárat sze­relik fel és környékét teszik rendbe. Hámori A. A múlt év szeptember végén hirdette meg a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Televízió, a Népszava szer­kesztősége, a Népszava Lap- és Könyvkiadó Vállalat és a Könyvterjesztő Vállalat a „Tisz­ta szívvel" című országos iro­dalmi vetélkedőt, amelyet tisz­teletadásnak szánnak halála 50. évfordulóján József Attila emlékének és a felszabadulás utáni magyar irodalom íróinak, költőinek. A meghirdető szer­vek a vetélkedőre elsősorban a szocialista brigádok tagja­it, szakmunkástanuló fiatalo­kat várták. A vetélkedő egymásra épülő sorozatból áll. A szakszerveze­ti alapszervezeti vetélkedők résztvevői — három fős csa­patok — elődöntők során jut­hatnak a megyei döntőbe, on­nan a legjobbak a regionális középdöntőbe, majd az orszá­gos döntőbe, amelynek idő­pontja: 1987. december 3. Baranyából 196 csapat je­lentkezett a vetélkedőre. Ezzel Baranya azon megyék közé tartozik, ahol a legnagyobb visszhangot és érdeklődést keltett a felhívás. A közel egy éven ót felmenő rendszerben folyó irodalmi vetélkedő start­ja Baranyában február 26-án lesz. Egységesen 15 órakor kerül sor a 25 helyszínen ren­dezendő áqazati, illetve szak­maközi elődöntőkre. A vetélke­dő meqyei szervezését az SZMT Központi Könyvtára vég­zi. Már most bizonyos, hogy a résztvevők nagy száma miatt megyei középdöntőt is tarta­nak várhatóan április második felében. A megyei döntőre móins végén, vagy júniusban kerül sor. Németóra a Vili. b-ben Német nyelvoktatás Komló-Kenderföldön 1979-ben a komlói kender­földi általános iskolában be­vezették a német nemzetiségi nyelvoktatást. Az iskola német tagozatára a város bármely részéből lehet jelentkezni. A német nyelvet első osz­tálytól nyolcadikig tanulják, ciklusonként nyolc órában, német nemzetiségi tankönyvek­ből. A nyelvoktatás szerves része­ként öt éve működik a hagyo­mányőrző szakkör. A foglalko­zásokon a német nemzetiség dalait, táncait elevenítik fel. Az iskola jó kapcsolatot tart fönn a mecsekjánosi hagyo­mányőrzőkkel. Az első német tagozatos osztály 1986-ban végzett a kenderföldi általános iskolá­ban. Közülük többen a Kun Béla Gimnáziumban tanulnak tovább. Két tanulót a Leőwey Klára Gimnázium német tago­zatára vettek föl. A német nyelvű oktatásban négy pedagógus vesz részt. Tervbe vették, hogy a német tagozatos osztályokat kisebb csoportokra bontják, biztosítva így az intenzívebb nyelvtanu­lást. Sajnos, tanárhiónnyal küszködnek, így ez a terv egye­lőre megvalósíthatatlan. Pe­dig a csoportbontással sokkal könnyebben el lehetne érni alapvető céljukat: a tagozat­ról kikerülő gyermek kötetle­nül tudja használni a német nyelvet a mindennapi életben. Szeitz Teodóra Mteütül nyolcadikig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents