Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-16 / 46. szám

1987. február 16., hétfő Dunántúlt napló 3 Füstgáztűrő ostorfa - hars helyett Általános, hogy egy város terjeszkedésével, a közműháló­zat bővítésével és rendszeres karbantartásával egyidejűleg csökken az utakat, járdákat beárnyékoló fák száma. Az asz­falt felbontásakor megsérülnek a gyökerek, és a fák lassan el­pusztulnak, állva halnak meg. Hogy száraz ágakkal ne csúf- kodjanak — kivágják őket, az­tán a helyüket többnyire le­aszfaltozzák. Előfordul, hogy az élő fákat az út szélesítése, a járda javítása miatt vágják ki. így tűnt el Pécsett többhelyütt is a fasor. Az utca embere mind­ebből csak azt látja, hogy a szemet gyönyörködtető, tavasz­tól késő őszig árnyat adó, leve­gőt frissítő fák száma vészesen csökken. — Mit tesz enne megakadá­lyozására a pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat? — tettük fel a kérdést Kalla Gábor igazgató- helyettesnek. — Évente szélmalomharcot vívunk a közművesítőkkel és a természeti ártalmakkal, melyek közül első számú ellensége a fáknak a kipuffogógáz. Minden évben 300—400 húsz évesnél idősebb fát ültetünk ki város­szerte pótlásra, és új fasorok létesítésére. Már elkezdtük a munkát Lvov-Kertvárosban és Nagyrészük kipusztult, illetve károsodva vegetálnak csak. Pót­lásuk ez évben szükségszerű. Sokat töprengtünk, hogy mi ke­rüljön a helyükbe. Ugyanaz, esetleg más? Az ésszerűség diktálta azt, hogy a környezeti Fásítások Pécsett tovább folytatjuk a történelmi városrészben. Célunk a Hunya­di út kivesző hárs-sorának a felfrissítése. — Akkor újra illatoznak a hársak, lel a Mecsekig? — Sajnos nem. Évtizedekkel ezelőtt ültették a Hunyadi úton a hársfasort. Azért erre a fára esett a választás, mert honos volt a Mecseken, és így szépen összekötötte a várost a hegy­gyei. Az urbanizáció, az épít­kezések, a közműárkok létesíté­se, esetenkénti feltárása és az autók füstgázának az állandó jelenléte megölte legtöbbjét. ártalmakat jobban tűrő fák ke­rüljenek a helyükbe. így most kivágjuk a még meglévő hársa- kat és helyükbe, illetve a már korábban elpusztult fák helyé­be füstgáztűrő ostorfát ültetünk. (Ilyen fasor látható Pécsett a Sörgyártól a 400-ágyas Kliniká­hoz vezető szakaszon és másutt is.) Ez a fa Európa-szerte is­mert, főként a füstgáztűrő ké­pessége miatt ültetik. Tulajdon­képpen mór hét évvel ezelőtt felvetődött a belvárosi fák pót­lása: azóta nevelgettük a fa­iskolánkban az ostorfákat. A napokban elkezdjük végig a Hunyadi úton a fák helyét ki­ásni. — Számítanak nehézségekre?- Már most van. Óriási gond a közművek föld alatti elhelyez­kedése. Ugyan megszereztük a térképet a közműárkokról — a tapasztalatunk az, hogy semmi sem található ott a valóságban, mint ami a rajzon szerepel. Az­tán ügyelni kell a kocsi- és gyalogos bejáratokra, a házak­hoz vezető közművekre . . . Hiá­ba terveztük el, hogy hatmé- lerenként ültetünk el egy fát - ennél több, és kevesebb is lesz a tótávolság . . . Ügy gondolom, hogy március végére, április elejére elkészülünk a nagy mun­kával. Számítunk a lakosság segítségére: kérjük, hogy az el­ültetett növényeket öntözzék, ápolják. Bizonyára sokan lesznek, akik visszasírják a hársat. Vigaszta­lásukra eláruljuk, hogy a Ma­gaslati úttól megmarad a hárs- sor, illetve ott pótolják a ko­rábbi években elpusztultakat. Adám Erika 85 éve kezdték bontani a régi Nádort Ma felépülne-e nyolc hónap alatt? Jelentős esemény évforduló­ja van: egyes források szerint 1902. február 15-én — tehát 85 esztendeje — kezdték bontani Pécsett, a régi Nádor vendég- fogadót (Gasthof zum Reichspa- latin), és majdnem pontosan nyolc hónap múlva — október 18-án — az új szálloda meg­kapta a működési engedélyt. o A viszontagságos múltú te­lek északi határán — Madas József közlése szerint — 1786- tál plébániaház volt, emellett 1837-ben új plébánia épült. Az egyházi történet 1845-ben ért véget. A régi plébániát január 10-én a város 5910 forintért eladta Stopler Márton bonyhá­di lakosnak, aki a vételt a ve- jére, Schönherr Eduárdra ru­házta át. Még azon ö tava­szon, április 18-án Schönherr megvásárolta 6005 forintért az új plébániahózat. Ez volt az a pillanat, amikor megkezdődött a telek máig is tartó új élete. Ugyanis Schönherr nem sokkal a vétel után hozzákezdett egy vendégfogadó építéséhez. A kétemeletes ház 1846 őszére készült el, s a Nádor nevet kapta, mégpedig azért, mert éppen abban az évben ünne­pelték a népszerű József ná­dor nádorispánságának az 50. évfordulóját. A 30 szobás szál­loda október 24-én nyílt meg, s akkor szűnt meg, amikor a Schönherr-utód, Mihály 1901. október 6-án 61 éves korában meghalt a pécsi városi közkór­házban. Vagyonán a felesége és Erzsébet nevű leánya oszto­zott, az utóbbinak jutott örök­részül a Nádor. A férje, Per- czel Béla azon nyomban dön­tött: új szállodát épít. 1902. február 12-én kért hatósági engedélyt arra, hogy Schlauch Imre építész terve szerint épít­tesse meg az új szállodát. A Pécsi Napló így búcsúztatta a réqit, s köszöntötte az újot: „Még alig két hétig áll ott a Széchenyi téren a vén ,, Nádor" a réai dicsőség elhomályosult emlékével, s aztán romba dől, hoqy helyén új épület, a kor követelményeinek minden tekin­tetben megfelelő díszes és kényelmes modern berendez­kedésű szálloda emelkedjék". Ez a szálloda most, ha a Pala­tinus felújítása befejeződik, megújulásra készül. Minket most az egészben az érdekel, hogy az új szálloda nyolc hónap alatt felépült. Meghökkentő gyorsaság, amire manapság aligha találnánk példát (a sorozatban épülő panelházaknak ekörüli ma az átfutási idejük!), pedig napja­ink korszerű, magasan gépesí­tett építőiparától ezt elvárhat­nánk. Ezért tettük fel a kérdést több szakembernek:- Ma mennyi idő alatt le­het felépíteni egy hasonló nagyságú épületet? Berényi József, az UNIBER magasépítési osztályának a ve­zetője: - Négy év mindenkép­pen kell hozzá ... De ez a nyolc hónap nem lehet jó, biz­tos elírták egy évvel . . . Még akkor sem mehetett olyan gyor­san, ha tudjuk, hogy az épít­tető is, az építő is érdekelt volt benne, s hogy minden erejét egyetlen építkezésre összpon­tosíthatta. Jaszenovics Miksa építész- mérnök, aki az utóbbi években a leggyorsabb építkezéseket produkálta Pécsett: - A mai viszonyok közt két évnél több nem lehet: mi ennyi idő alatt építettük meg a Rákóczi úton a Zsolnay-ház melletti, és az OTP-vel szemközti házat, ezek hasonló méretűek lehetnek, mint a Nádor. Ennek az ilyen gyors felépítése számomra új. Hatalmas teljesítmény volt. Persze akkoriban igen kemé­nyen dolgozott, aki munkához jutott és másfajta érdekeltségi rendszer is működhetett. Rikker Mihály, a BÉV műsza­ki vezérigazgató-helyettese: — Annak idején akkora munka­erőtartalék állt a vállalkozó mögött, hogy szinte osztályoz­hatta, kiket alkalmaz. A mai lehetőségek szerint, az akkori­hoz nem is mérhető technikai színvonalon másfél-két év kel­lene egy hasonló méretű épít­kezéshez. Hársfai István A pécsi INKÖZ iroda tervei Gazdát cserélnek a lakások Beépítik a foghíjtelkeket Lehet okosan gazdálkodni a lakásokkal is, a Pécsi Ingatlan- kezelő Vállalat INKÖZ-irodájá- ban pontosan ezt teszik. Tavaly huszonöt lakást kaptak a vá­rosi tanácstól a minőségi cse­reigények közvetítésére, ebből a huszonöt lakásból 207 csa­lád gondját oldották meg, köztük, a tanácsi névjegyzé­ken szereplő harmincöt igény­lőét is. Mindez azt jelenti, hogy jól ismerték a csalódok elképzeléseit, személyes elvá­rásait, és tulajdonképpen szel­lemi munkájuk befektetésével egy lakás felhasználásával ki­lenc ügyfelüket juttatták a számára megfelelő otthonba a lépcsőzetes cserék soroza­tával. A vállalat legeredménye­sebb önnáló gazdálkodó egy­sége ez az iroda, amely az elmúlt évben több, mint ti­zenkétmillió forintos nyeresé­get tett a közös kasszába. Az árbevétele is jelentős, több, mint huszonkétmillió forint. Ma még kevesen tudják, hogy az iroda az OTP-hez ha­sonlóan vállalkozik a személyi tulajdonú lakások megvásár­lására. A felajánlott ingatlant felmérik, ha az ügyfél elfo­gadja az árajánlatot, kész­pénzzel fizetnek. Ezeket a la­kásokat hirdetés útján értéke­sítik, itt is a legjobb árajánlat­tal jelentkezők vannak előny­ben, akik természetesen ré­szesülhetnek a szociálpolitikai kedvezményekben és OTP köl­csönt igényelhetnek kedvező kamattbl. Tavaly fél év alatt tíz lakást vásároltak és érté­kesítettek az INKÖZ-irodában. Ugyanakkor tanácsi bérlaká­sokat is átvesz kedvező aján­lattal, mert két szobásig a használatbavételi d íj 4,5—4,7 szeresét, míg a két és fél szobástól nagyobb lakásnál az 5,2—5,7 szeresét fizeti. Az elmúlt évben négyszáz­öt állami ingatlant vásároltak meg a bérlők. Ha a ház lakói­nak hetvenöt százaléka igény­li, eladják a lakásokat, úgy, hogy a forgalmi érték tizenöt százalékát fizeti a bérlő, amennyiben az épületet tizen­öt éven belül nem újították fel, ha ez megtörtént harminc százalékot kell az asztalra letenni. Aki készpénzben tud fizetni, annak elengedik en­nek a tizenöt százalékos vé­telárnak a negyven százalékát is. Idén felmérik azokat az épületeket, amelyeknek laká­sait csak részben adták el, és jövőre igyekeznek értékesíteni ezeket a vegyes tulajdonú in­gatlanokat. A nyugdíjasokat kivéve a bérlőknek felajánlják az otthonukat megvételre, il­letve új lakást juttatnak. Dr. Arnold Tibortól, az iro­da vezetőjétől tudom, hogy idén új tevékenységbe kezde­nek. A közeljövőben kötnek - szerződést az UNIBER-rel a pécsi foghíjtelkek beépítésé­re. A tervek szerint építőközös­séget szerveznek, tervet ren­delnek, míg az UNIBER köz­vetíti a kivitelezőket, illetve a műszaki ellenőrzést vállalja. Elsőként Pécsett, a Mátyás ki­rály, a Nagy Flórián, a Dé­ryné, a Kossuth Lajos utcá­ban és a Rákóczi úton épít­keznek ily módon, a későbbi­ekben vállalkoznak a komplett beruházásra is, törekedve a minél gazdaságosabb megol­dásokra és a reális árajánla­tokra. Gáldonyi M. Ami a számok mögött van Bizonyára megharagítom a statisztikusokat. Pedig felké­szültségüket, munkájukat a legmagasabbra értékelem, (öt szemeszter statisztikai vizsga- eredményeim alapján azt is ál­lítom, csodálom őket), dehogy is mernék vitázni, közzétett adataikat vitatni. Csakhát né­hány nyilvánosságra hozott adat, időről-időre elgondolkod­tat. A számok, mértékek, a gaz­dasági, társadalmi összefüg­géseket nem képesek mindig önmagukban a valóságnak megfelelően jelezni. A Dunán­túli Naplóban szombaton tette közzé a KSH Baranya Megyei Igazgatósága az 1986-os esz­tendőről jelentését. Néhány adatot elemezve úgy tűnik, hogy gazdasági folyamataink, Baranya 432 ezer lakosának élete ma már nagyon nehezen tükrözhető csupán számokkal. A tervezett és tényleges, az egyes évek eredményeit össze­hasonlító adatok pozitív vagy éppen negatív eredményei ön­magukban csak arra jók, hogy a mögöttük zajló jelenségekre figyeljünk. Itt van például két szám, amelyek bizonyára fel­borzolták a lakosság kedélyét. Szombat óta ketten is telefo­náltak a szerkesztőségbe, csak­nem hasonló következtetésre jutva: Baranya lakosságának 9,6 milliárd az OTP betétállo­mánya — 9,2 milliárd a tarto­zása. Lehetséges, hogy van mondjuk tízezer ember, akik számára egy-egy milliónyit őriznek az OTP széfjei, s van mondjuk kétszázezer adós, akik átlagosan 50-50 ezer forintnyi tartozással képesek csak min­dennapi gondiaikon enyhíteni? Dr. Dányi Pállal, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkárával beszélgettünk a sta­tisztikai adatokról, a számok möaötti összefüggésekről. Ve­gyük mindjárt az említett két számot, amelyek így önmaguk­ban valóban adhatnak okot szélsőséges, abszurd következ­tetésekre. Kétségtelen, hogy lé­tezik egy szűk réteg, amely je­lentős nagyságú tőkével ren­delkezik, s egy sokkal széle­sebb tömeq, amely gondjain állandó kölcsönökkel enyhít. A valósóq azonban, hogy a beté­tesek és kölcsönt kérők gyak­ran azonosak. Gondoljunk csak azokra, akik építési kölcsönt vesznek igénybe, a szükséges anyagiak nagyobb hányadát azonban éppen az OTP őrzi. Vagy az OTP átutalási betéttel rendelkezők közül is jónéhá- nyan lehetnek az OTP adósai. A statisztikai adatok tükré­ben vizsgálva a társadalmi, gazdasági összefüggéseket azért sem alakulhat ki valósá­gos kép, mert bizonyos mód­szertani dolgok is bizonytala­nok. Például a folyó- és vál­tozatlan árak összehasonlítá­sai, vagy a megyei székhelyű gazdálkodó szervek kategóriá­ja. Mit lehet például kezdeni az árak összehasonlításával, ha közben a forint átértékelésre került, vagy egy nagyvállalat az összehasonlítás időszakában önállósult. Vagy: a statisztikai jelentésekben az ipari termelés számbavételekor gyakran hasz­nált kifejezés: „a bányászat nélkül". Igaz, a szénbányászat termelése évről-évre csökken, súlya olyan jelentős, hogy a statisztikai értékelésekben Ba­ranya gazdaságára, az itt dol­gozók munkájának megítélésé­ben torz képet festene, ha a statisztikai sorokban megkülön­böztetés nélkül szerepelne. Te­hát Baranya gazdaságán átok­ként ül a bányászat? Feltéte­lezni sem szabad, hogy egyet­len ember is ezt hinné. Gon­doljuk csak el, hogy a foglal­koztatottak, több, mint hatoda bányász, hogy a 22 milliárdos kiskereskedelmi forgalomból, a 4,3 százalékos növekedésből mennyivel részesedtek a bá­nyászok és családtagjaik. Vagy például a beruházások címszó alatt kiemelkedő jelentőségű­nek számit a világbanki hitellel épült, új, pécsi szénelőkészítő. A megépült 3313 lakásból hány bányászlakás épült, hány bányász épített családi házat? A foqlalkoztatottak 6580 forin­tos átlagkeresetében is jelen­tős részt tesz ki a bányászok átlagosnál nagyobb jövedel­me. A statisztikai adatokat vizs­gálva örvendetes a gépipar termelésének 12 százalékos nö­vekedése. Sokkal többet mond azonban, hogy például nem a fürdőkádtermelés, hanem a magas szellemi tőkét rejtő vá­kuumtechnikai, vegyipari, hír­adástechnikai gépek, berende­zések termelése nőtt. Elaondolkodva fogadjuk a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos megállapításokat. Azt olvassuk, hogy a tervezet­től elmaradt, de meghaladta az igen mérsékelt eredményű, 1985-ös esztendőét, sőt meg­haladta az 1986-os országos átlagot. Nos. akkor örüljünk, vagy bánkódjunk? Az előrejel­zések alapján, a zárszámadá­sok tapasztalatai szerint Bara­nya mezőgazdasága dicséretre- méltóan dolgozott 1986-ban. Egy úisáacikk szűkre szabott keretei kevés polémiára adnak lehetőséget, néhány kiragadott szám alapján. Talán még egy példa, abszurd számokkal, amely megerősítheti, hogy nem a statisztikai adatokkal vitat­kozunk, inkább önmagunknak adunk fel kérdéseket a látott adatok alapján. Vegyük azt, hogy Baranya lakosságának mindegy hogy száz, vagy ezer tehén biztosítja a biztonságos ellátáshoz szükséges mennyisé­get. Gazdasági szempontból azonban korántsem mindegy. Hat százalékkal csökkent a szarvasmarha-állomány, amely fiqyelemre méltó, évek óta tar­tó tendencia. Más lenne azon­ban a helyzet, ha az átlagos, egy tehénre eső tejhozam el­lensúlyozná ezt, ha most el­tekintünk a vágómarha értéke­sítéstől. Ennyi — mondják a filmesek, tévések Most csupán ennyire szerettünk volna a számok mögé tekinteni . . . Lombosi Jenő Olaj nem került a vízbe, korlátozás nem vált szükségessé Vízellátási tervek - üzemszünet apropóján Gyorsítani kellene a mohácsi és a drávaszabolcsi beruházásokat­Huszonhárom órás üzemszü­net után, újra indultak a szi­vattyúk, ismét működni kez­dett a felszíni vízkivételi mű Mohácson, csütörtök délelőtt. A szerdán észlelt kisebb mérté­kű olajszennyeződés így alig egy napig nehezítette Pécs vízellátását. Pécsett vízkorlátozóst végül is nem kellett elrendelni, ugyanis Komlót azonnal levá­lasztották a rendszerről (más­honnan kapott vizet), s a Pécs- környéki tározók, valamint a tortyogói, pellérdi, tettyei kutak fokozott üzeme fedezte a la­kossági és a mérsékeltebb ipari szükségletet. Ez utóbbi nem korlátozást jelent, hanem a vizművállalatok és az ipar- vállalatok megállapodását: időlegesen visszafogott vízfo­gyasztást. Mivel a felszíni vizek érzé­kenyek a szennyezésre, ezért bármikor előfordulhat hasonló eset. Az egy vízbázisra, a Du­nára épülő rendszer már las­san behálózza Baranyát: épül a vezeték Szigetvár felé, Har­kányt pedig már el is érte. Szennyezéssel szemben bizton­ságossá csak akkor válik, ha a Mohácsi-szigetről, Duna alatti vezetékkel, a parti kút­sorból indul az ivóvíz a bara­nyai városokba, nagyközségek­be. Az ipari víz változatlanul a Dunából érkezik majd. A kettéválasztást lehetővé teszi a szerződések szerint 1988. június 30-ig elkészülő vezetékszakasz, valamint a mohácsi víztisztító- mű, (mangán- és vastalanító) megépítése. A kutak már viz­adó állapotban vannak most is. — Igazán biztonságossá ak­kor válik a rendszer, ha már Dróvaszabolcs is a hálózatba köthető, mint vizadó — tájé­koztat Szappanos Ferenc, a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazga­tóság igazgatóhelyettese. - Ezzel bővülhet az ellátási kör és Harkány termálvízkészlete is védetté válik. Drávaszabol- cson idén kezdődik a vízbá­zis feltárása, szintén fúrt kutak adják majd a vizet. A megye biztonságos vízel­látása érdekében, a pénzügyi fedezettel rendelkező progra­mok mielőbbi megvalósítása szükséges, a beruházások meg­gyorsítását indokolja egy szennyezésből adódó, több napos üzemszünet bármikori lehetősége. L. Cs. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents