Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-14 / 44. szám
Egyezség a tanács és az idős emberek között Rendhagyó szerződések A paksi atomerőmű világviszonylatban is nagyon tiszta és megbízható Hulladék a hordókban Hatszáz évig izotóptemetőbe zárva Nem mindennapi szerződéseket írtak alá a közelmúltban Bolyban. Az egyik fél minden esetben a Bólyi Nagyközségi Közös Tanács, a másik pedig egy-egy idős asszony, akik a nagyközség hetes napközi otthonának lakói. A megállapodás előzménye az az elhatározás, mely szerint a tanács panziót épít azoknak az idős embereknek, akik a házukat a tanácsnak átadják, illetve, akik anyagilag segítik ezt az elképzelést. Mivel a panzió az idősek napközi otthonának tetőterében - illetve esetleg mellette — épül, a (napközit régóta látogatók közül többen jelentkeztek azzal az elhatározással, hogy támogatják ezt a szándékot. A tíz idős ember közül négyen nemcsak pénzt, hanem házat kínáltak. Valamennyien egyedül élnek. Mivel a bólyi tanács néhány évvel ezelőtt részben lakossági támogatással hetes, vagyis bentlakásos napközivé változtatta az idősek otthonát, a négy felajánló azonnal helyet "kapott a hetes otthonban. így Schwarcz Jánosné és Pocskai Katalin is. — öt évvel ezelőtt halt meg a férjem, azóta egyedül éltem Sallai utcai házunkban — mondja Schwarczné. — Nem nagy a ház, egy szoba, egy konyha, éléskamra és egy nyári konyha tartozik hozzá, de még elég jó állapotban van. Tavaly októberben iratkoztam be a napközibe. A tőle egy évvel fiatalabb, 77 éves Pocskai Katalin szinA települések belterületi vizeinek rendezése, karbantartása az utóbbi években a községi tanácsok pénzügyi programjaiban álfájában az utolsó tételek között szerepelt. S ma annak a községnek, amelyik rendbe akarja tenni belterületi vizeit, erején felül kellene áldozni. A járható út: a kis pénzeket összerakva új szervezeti formában megoldani a feladatot. Baranya északi területének tizennégy községi tanácsa vállalkozott, és több, mint negyven települést képviselve megalakította a Belterületi Vízrendező Gazdasági Társaságot, amely nemcsak a megyében, országosan is példa lehet. Az előkészítő munka egy évet igényelt. Mindenekelőtt felmérték a belterületi vizek nagyságát, tisztázták a korábbi pon. tatlan nyilvántartás okozta vitás kérdéseket. Végül tizennégy községi tanács — Gödre, Hidas, Mágocs, Mázaszószvár, Mecseknádasd, Mindszentgodisa, Magyarszék, Vásárosdombó, Magyaregregy, Magyarhertelend, Abaliget, Orfű, Baranyajenő és Sásd — vállalkozott a sásdi székhelyű gazdasági társaság létrehozására. A Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a GT-nek kétmillió forintos támogatást adott. A gazdasági társaság kezdő tőkéje többféle forrásból áll: A községi tanácsok elnökei, akik a GT igazgatótaná4. HÉTVÉGE tén egyedül él, de a testvére ugyancsak Bolyban lakik. — Neki is van háza, én most oda járok hozzá, amikor a kedvem tartja — mondja. — Nekem a Petőfi utcában volt házam, két szoba-konyhás, régi épület, azt adtam a tanácsnak. Itt ellátnak bennünket, vigyáznak ránk, jó a napköziben lenni. A panzió tervei jelenleg készülnek, az építkezés időbe telik. A házukért cserébe majd itt garzonlakást kapó idős emberek türelemmel várnak. Nem ők, hanem a tanács kezdeményezte, hogy kössenek eltartási szerződést, amely nyilvánvalóan az idős emberek biztonságérzetét erősíti. A szerződésben a tanács garantálja, hogy addig, amíg el nem készül a panzió, gondoskodik a teljes ellátásukról és ők minden körülmények között a hetes napköziben lakhatnak. S hogy milyen bizalommal vannak az idős emberek e kezdeményezés iránt, arra jó választ ad az a tény, hogy már újabb 8 érdeklődő kereste fel a napközi vezetőjét, Schőffer Józsefnét, érdeklődve, hogy ők mikor adhatják át a házukat a tanácsnak, beke- rülhetnek-e ők is az épülő panzióba? Az idős emberek átadott házait értékesíteni fogják. Főként fiatalok érdeklődnek a vételi lehetőség után, akik itt akarnak maradni, vagy letelepedni. Indulásként nagyon is megteszi a régi ház, később újat építenek a helyére ... T. É. csának tagjai a következőképpen szavaztak: a belterületi vizek minden hektárja után háromszáz, az élővízfolyások ki- lométerjei után pedig harmincötezer forint hozzájárulást fizetnek, ugyanakkor a Sásdi Vízgazdálkodási Társulás a községekből befizetett összeg tizenöt százalékát adja a közös alapba. Ebben az évben 2 037 110 forinttal, pontosabban a megyei tanács kétmillió forintos támogatásával együtt több, mint négymillió forinttal gazdálkodhatnak. Az igazgató tanács február végén — március elején dönt az idei terv feladatairól. Közösen határoznak, melyik településen a legsürgetőbb a munka. Az éves terv alapja a Sásdi Vízgazdálkodási Társulat munkaprogramja. Részvétele a gazdasági társaságban garancia a tervszerű munka megkezdésére, tekintve, hogy kellő tapasztalattal és műszaki bázissal rendelkezik. Ugyanakkor a jókarba helyezett közcélú vízfolyásokat folyamatosan átveszi majd a községi tanácsoktól és karbantartja. A gazdasági társaság igazgató tanácsának elnöke Kovács Sándorné, a Sásdi Nagyközségi Tanács elnöke, aki vállalta, hogy az előző évben a GT adminisztrációs tevékenységét a nagyközségi tanács szakigazgatási szerve végzi, míg a közös számlát, amelyre a hozzájárulást március 31-ig fizetik be a tanácsok, az OTP sásdi fiókjában kezelik. A műszaki ellenőrző, lebonyolító munkával a Dél-dunántúli Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülését bízták meg. Gáldonyi M. Azon a reggelen, amikor Paks felé autóztam, végig sűrű, hideg köd lepte az utat. Csak az atomváros környékén kezdett el ritkulni, ott is csak annyira, hogy a reaktorblokkoktól nem messze magasodó meteorológiai ellenőrzőtorony felső vége már a semmibe mutatott. Utóbb tudtam meg: 120 méteres az acéltorony, ahol különböző magasságokban a légköri viszonyok mérésére szolgáló, adatgyűjtő és közlő műszereket helyeztek el. De az ennél 20 méterrel alacsonyabb szellőző-ikerkémények teteje is elveszett a ködben ... Óránként félmillió köbméter levegő Ezekből a monumentális tornyokból - általában egy atomerőműben minden monumentális, olyannyira, hogy 'még kísérőm, az ilyen méretekhez már szokott dr. Rónaky József üzemvezető is így fogalmaz: itt csak a nagyság iránti kellő alázattal szabad dolgozni — soha sem száll feli füst, jóllehet: legtöbben kéményeknek tartják. Szellőzők, a tisztított levegő áramlik rajtuk keresztül a szabadba. Mielőtt feltennénk a kérdést: mennyire tisztított ez a levegő, talán először magáról az atomerőműről. Három blokkja már üzemel, a negyedik munkába fogása ez év vége felé várható, az összteljesítmény 1760 megawatt lesz. Úgynevezett nyomottvizes erőmű: zárt hűtővízlánc viszi el a reaktorból a hőt és adja át a másodlagos ■ vízkörnek, amiből már a turbinákat hajtó gőz lesz. Az 1760 megawatt száraz számnak tűnik. Mondjuk inkább így: az ország villamos- energia-szükségletének negyedéről van szó. — Amikor az idei kemény hidegben sorra merevedtek le a többi erőművek - mondja Rónaky József —, mi a hátunkra tudtuk venni a hiányt, pótoltuk a kieső energiát. — Mennyire tiszta a szellőzőkéményekből kiáramló levegő? — Induljunk ki abból: ha egy atomerőműben beindul a láncreakció, ez potenciálisan veszélyt jelent a környezetre. A reaktor fűtőelemében lévő elhasadt anyag radioaktív. A hasadási termék a felezési idő függvényében elbomlik. Ezen túl a reaktoron belül lévő sok neutron a hűtővíz szennyeződéseit is rádióaktivvá teszi. Mindezek az anyagok tehát veszélyesek — de csak ha kijutnak a reaktorból a környezetbe. És éppen ez a központi kérdése az atomerőművi környezetvédelemnek: bármilyen üzemeltetési körülmények között a szennyező anyagok maradjanak az erőműben. Hússzoros biztosítás — Az magától értetődik — folytatta Rónaky József -, hogy a szennyezés 100 százaléka nem maradhat bent, még normálüzemben sem. Ennek több oka van: a fűtőelemek nem mindig teljesen tömörek, másrészt a primérköri vízben keletkező radioaktív anyagok egy része is kikerülhet a hűtőkörből. A kibocsátás tehát szeny- nyezheti a vizet és a levegőt egyaránt. Szűrésre van szükség. A paksi atomerőmű a levegőbe több szennyeződést bocsát, mint amennyi radioaktiv anyag jut a vizbe, azaz a Dunába. A kibocsátás útvonala megtervezett: a levegő esetében az ikerkéményeken keresztül szellőztetik az atomerőmű helyiségeit. Mielőtt itt kijutna, kiszűrik a radioaktív légszennyezőket. A szűrés hatásfoka 99 százalékos Az ikerkéményekből óránként 500 ezer köbméter tisztított levegő áramlik a szabadba. A víz felé irányuló kibocsátásnál egy erre a célra kialakított csatornarendszerben gyűjtik össze a szennyezett vizet, tisztítják, s kerül utána a Dunába.- Elmegy a levegő, elmegy a viz. Marad a szűrökben a radioaktiv hulladék. Ezzel mit csinálnak? Válasz helyett egy ismertetőt ad a kezembe az üzemvezető: „A radioaktív hulladékok kezelése Pakson". Olvasom: számos lehetőséget megvizsgálva a szakemberek úgy döntöttek, hogy a bizonyos ideig az erőműben tárolt veszélyes anyagot cementálják, majd acélhordókban az izotóptemetőbe kerül.- Nemzetközi ajánlás — mondja Rónaky József —, hogy a temető az ide kerülő veszélyes hulladék felezési idejének hússzorosáig megbízhatóan tartsa vissza a radioaktivitást. Ez azt jelenti, hogy a paksi atomhulladék 600 évig lesz hordókba zárva.- Hol?- Feked és Ófalu környékén, Tolna és Baranya határán. Az izotóptemető beruházása már megkezdődött, várhatóan 1990-re készül el, ettől kezdve ide szállítjuk az ösz- szes kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékot.- Miért ebben a térségben lesz a temető?- Mert az ilyen fajta hulladékok fogadására alkalmas speciális izotóptemető még nincsen, másrészt a szállítási költségek csökkentése miatt.- Mi biztosítja a temető megbízhatóságát? — Természeti és műszaki körülmények. A kijelölt hely geológiai szempontból rendkívül megbízható, egy agyaglencse, amely a talajvíz odaszivárgá- sát megakadályozza. Műszaki szempontból pedig az, hogy a cementálás során - amikor a radioaktív iszapot szilárdítjuk — olyan adalékanyagokat használunk, amelyek az acélhordók korrodálódása esetében is gyakorlatilag kizárják a kimo- sódást. — Hány évig szolgál majd a lekedi izotóptemető?' — Az első ütemben tíz év atomerőművi hulladékainak tárolására készül, a másodikban oly módon bővül, hogy a paksi erőmű fennállásának teljes ideje alatt be tudja fogadni a hulladékot. Á természetes törtrésze Van még - túl a kis- és a közepesen — nagyaktivitású hulladék is az atomerőműben. Például a kiégett fűtőelemek, ezeket a Szovjetunióba szállítjuk vissza. A többi az erőműben marad, megfelelő tárolótérben. — Mindezeken kívül tehát egy bizonyos mennyiségű szennyezés kjkerül az erőműből. Mennyire veszélyezteti ez a lakosságot? — Az atomenergia békés felhasználósáról rendelkező törvény nyomán az egészségügyi hatóságok szabályozták, hogy egy Paks környéki lakos mekkora sugárterhelést kaphat. Az összes norma betartását méréssel ellenőrizni lehet és kell is. Az eddigi pár éves működés alapján állítják a szakemberek: a paksi atomerőmű világ- viszonylatban nagyon tiszta és megbízható. A tényleges kibocsátásokból kiszámitották, hogy 30 kilométeres sugarú körben élő ember a természetes terhelés ezredrészénél is kevesebbet kap.- A környezetellenőrzés kétfokozatú — mondja Rónaky József —, egy üzemi és egy hatósági, az utóbbi teljesen független az atomerőművitől. Ellenőrző mérések vannak részben a kibocsátási pontokon, másodszor az erőmű közvetlen környékén működő, folyamatosan üzemelő távmérő állomásokon, végül egy 30 kilométer sugarú körben is, elsősorban a lakóterületek környékén. És a Duna? A folyó nem csak azért kell hogy szóba kerüljön, mert sugárszennyezés érheti, hanem azért is, mert természetes velejárója egy erőműnek a hőszennyezés. Paks esetében a termelt hőnek mintegy kétharmada veszik el. Nincsen egyébként kidolgozva a hőszennyezés normája, ez most van folyamatban. Amiből ki lehet indulni: nem bocsát ki lényegesen több hőszeny- nyezést egy atomerőmű, mint egy kőolajos. Persze, előírások e téren is kötik a paksiakat. Például a Dunából hűtésre kivett víz a visszabocsátáskor nem lehet tíz foknál többel melegebb.- Ott, ahol a melegvízcsatornánk a Dunába torkollik, sokan és szívesen horgásznak, mert odajönnek a halak.- Nem tartanak a radiodk- tiv fertőzéstől?- Nincs mitől tartani! Mi örülünk a gyakori ellenőrzésnek, mert a halakat a vizsgálat után megesszük... * Egy USA-beli statisztikából: a mindennapi élettel kapcsolatos legnagyobb kockázatfajtákat vizsgálták, mekkora ez a valóságban és mekkora az emberek véleménye szerint. Az atomerőművek esetében az emberek 250-re értékelték a kockázatot - az egyik legmagasabb értékre —, a valóságban azonban ez 0,04. Mészáros Attila A kutatófúrók dolgoznak a fekedi erdőben Fotó: Läufer László Tizennégy tanács vállalkozása Közösen rendezik a belterületi vizeket Négymillió forintos alappal indulnak
