Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-13 / 43. szám

1987. február 13., péntek Dunántúli napló 5 . A játéktéren és fölötte, a mennyezeten kiegyenesített kasza, kötél és ketrec: az erőszak, a rabság eszközei, szimbólumai. A Pécsi Nem­zeti Színház stúdiójában ma mutatják be Eck Imre: A ter­ror című balettjét. A játéktér középen van, és körülötte egyetlen széksorban ülnek a Táncköltemény az erőszakról Eck Imre balettjének bemutatója ma este a stúdiószínházban nézők. Akiket az előadás el­ső percében, jelképesen bár, de kötéllel a székhez kötöznek. — Közvetlen környezetün­ket ugyan nem érinti a terro­rizmus, mégis az újságok, a rádió, televízió jóvoltából az életünk azzal van tele, hogy valakit, valakiket kiraboltak, túszul ejtettek, megzsaroltak, megöltek - mondja Eck Im­re. — Elhatalmasodott az erőszak az életünkben, s egyre közelebb kerül hoz­zánk. Ha igaz az, hogy a művész érzékenyen reagál a világ konfliktusaira, akkor minden okom megvolt meg­csinálni ezt a balettet: megfogalmazni a tánc nyel­vén, milyen hatással van ér­ző és igaz emberek agyára, szívére az erőszak. Nincs a hagyományos értelemben vett történet: képek, hangu­latok vannak arról, hogyan nyomorítja meg az embere­ket a terror. A díszletet és a jelmeze­ket Eck Imre tervezte, a ze­nét is ő állította össze Vival­di műveiből és kopt keresz­tény egyházi zenéből, közü­lük néhányat Benei Katalin szólaltat meg Hirsch Bence orgonakíséretével. A főbb szerepeket Paronai Magdolna, Szabolits Éva, Kovács Zsuzsanna, Körmendy László, Várady M. István és Rónai Márta táncolja, a karban Arapovii Danicát, Három Edinát, Karácsony Angélát, Mirkovic Draganát, Nübl Tamarát, Szűcs Ágnest és Tóth Zsuzsannát látjuk. G. T. Kormányszóvivői tájékoztató Hajóról került a vízbe Olajjal szennyeződött a Duna Ismét jön a víz Mohácsról Pótolták a hiányt A munkaerő átcsoportosításról Bányász Rezső, a kormány­szóvivői értekezleten elsőként a Közleményben szereplő témák közül a tavalyi népgazdasági terv teljesítésének tapasztala­tairól szólt (a Magyar Hírlap kéidésére). Elmondotta: a Mi­nisztertanács fő megállapítá­sai lényegében azonosak vol­tak azzal az értékeléssel, amit az MSZMP KB adott tavaly novemberi ülésén. Ugyanakkor — tette hozzá — a Központi Statisztikai Hivatal beszámoló­ja a tavalyi munkáról további gyengeségeket tárt fel, olya­nokat, amelyeket az év vége előtt még nem lehetett látni. A kormány mindezek alapján számbavette, hogy az egyes tárcákat milyen konkrét és ha­ladéktalan feladatai vannak a gazdaságszervező munkában. Ezek a tennivalók nem térnek el a novemberi KB határozat­ban megjelölt, az egységes cselekvés alapjául szolgáló fel­adatoktól. A tervezett munkaerő-át­csoportosításokkal foglalkozva (a Népszava kérdésére a szó­vivő felidézte, hogy erről a té­máról az utóbbi időben számos fórumon tárgyaltak, s a köz­véleményt is foglalkoztatja. A kormány is nyomon követi eze­ket a folyamatokat és megte­szi az előzetes intézkedéseket. Jelenleg még nem lehet pon­tos számot említeni, megala­pozatlan lenne akár tíz, akár százezrekről beszélni a mun­kaerőmozgással kapcsolatban. Az lenne kívánatos, hogy ha a gazdasági eszközök révén gyorsulna fel az átcsoportosí­tás, s a munkaerő abba az irányba mozdulna, ahol a leg­hatékonyabban, a leggazdasá­gosabban lehet foglalkoztatni — hangoztatta. A lakások minőségéről Az MTI kérdésére Bányász Rezső beszámolt arról, hogy a népi ellenőrzés milyen követ­keztetéseket vont le az újon­nan átadott lakások minősé­gével és a szavatossági köte­lezettségek teljesítésével kap­csolatos vizsgálat nyomán. A népi ellenőrök megállapították, hogy nincs lényeges előrehala­dás, javulás a lakások minő­ségét illetően. A lakásárak nö­vekedtek, az igények fokozód­jak, s úgy tűnik — mondotta —, hogy ezzel együtt a feltárt hibák is nagyobbakká váltak. A lakosság ezzel kapcsolatos elégedetlensége teljes mérték­ben indokolt. Sokan hosszú .éveken keresztül szinte min­denről lemondanak azért, hogy megfelelő lakáshoz jussanak. Nem csodálható, hogy nem hagyják szó nélkül a rossz, a hanyag munkát. Sajnos, a vá­rakozások ellenére nem nőtt, hanem csökkent a lakásépítő­kapacitás, s egyes vállalatok­nál, — hogy megtartsák a szakembereket —, még mindig elnézik a felelőtlen munkát. Emellett a szavatossági jogok jelenlegi bonyolult rendszere nem védi kellőképpen a lakás- vásárlók, építők érdekeit. Nofn jobb a helyzej a magánépít­kezéseknél sem. Óvatos becs­lések szerint a lakásépítésben a rossz minőségű munka miatt keletkezett károk összege eléri az évi 2 milliárd forintöt. A Minisztertanács a KNEB jelen­tésében foglaltak megvitatása után megszabta az építésügyi tárca és a tanácsok ezzel kap­csolatos feladatait. A bérlők, tulajdonosok ér­dekeinek védelmében (tette hozzá a Magyar Rádió érdek­lődésére) egy olyan útmutató készül, amely áttekinthető tá­jékoztatást nyújt d lakáshasz­nálók jogairól és kötelezettsé­geiről. Remélhetőleg minőség- javító hatása lesz annak a rendelkezésnek is, amelynek értelmében január 1-jétől a kivitelező csak a hiánypótláso­kat követően nyújthatja be a végszámlát. A kormány továbbá kötelezte az építésügyi minisz­tert, hogy a félév végéig állít­son össze az építtetők és a vásárlók jogainak érvényesíté­sét, illetve azok kibővítését szolgáló előterjesztést. Tanterv és a tanulók A tankötelezettségi törvény végrehajtásának tapasztalatai­ról (a Magyar Nemzet kérdé­sére) a szóvivő elmondta: az alapvető gond az általános iskolai oktatásban van. Tan­tervűket jónéhány évvel ezelőtt modern pedagógiai koncepci­ók alapján állították össze, de úgy tűnik, nem számoltak kel­lőképpen a gyermekek fizikai, pszichikai adottságaival, teher­bíró képességükkel. A túlméretezett tananyag azt eredményezte, hogy sok gyerek még az alapvető ismeretek — írás, olvasás, egyszerű számta­ni feladatok — elsajátításával is elmaradt. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a közok­tatási rendszer egyes működési zavarai nem egyszer az iskola- hálózat személyi, tárgyi, illet­ve költségvetési hiányaiból is fakadnak. A kormányzat nagy erőfeszítéseket tesz az oktatási körülmények javítására, de nagy szerepe van a jövő nem­zedék nevelésében a családok­nak is. A kellően megalapozott általános műveltség elenged­hetetlenül -szükséges ahhoz, hogy a gazdasági kihívásoknak megfeleljünk, a termelésben felzárkózzunk a világszínvonal­hoz. Gazdálkodási és munkafegyelem A tavalyi pénzügyi-gazdasá­gi ellenőrzések tapasztalatait érintve (a Népszava tudósító­jának válaszolva) kiemelte, hogy még mindig nagyon sok példa van a vállalatoknál a gazdálkodási fegyelem meg­sértésére, az együttműködési megállapodások betartásának hiányosságaira. Mindezekért elsősorban a vállalati gazdál­kodás gyengesége, gyakran a lehetőségeket meghaladó köl­tekezés okolható. Az ellenőrzések alapján megállapítható: nem javult számottevően a gazdálkodási morál. Az indokolatlan jöve­delmek, előnyök többnyire az érvényes jogszabályok megsze­gésével, a számviteli, bizonyla­ti rend tudatos megsértésével keletkeztek. Ez ismételten fel­hívja a figyelmet a vezetői fe­lelősségre, hiszen gyakran az irányítók elfiéző magatartása is hozzájárul a jogosulatlan jöve­delmek kialakulásához. A munkafegyelem problémái is jogosan vetik fel az új Mun­ka Törvénykönyve megszerkesz­tésének igényét — mondotta (a Népszabadság kérdésére). A jelenlegi ,,kódex" 1968-ban lé­pett hatályba, 1980-ban kor­szerűsítették, de számtalan ki­egészítő szabály módosította azóta is. Napjainkra már ne­hezen áttekinthető, ez is indo­kolja az új törvény kidolgozá­sát, amelynek az előkészületei megkezdődtek. A jogalkotási program értelmében 1990-ig kell elkészülnie. A magyar bankrendszer most lezajlott átalakításának külföl­di fogadtatásával kapcsolatos kérdésre (Magyar Rádió kül­földi adások) kifejtette: ösz- szességében a változtatásokat pozitívan értékelték. A véle­ményekből kitűnik: ismerik és elismerik elhatározott lépé­seink lényegét,' annak fontos­ságát, hogy a mostani változá­sok szervesen illeszkednek gaz­dasági reformfolyamatunkba. öt-hatszáz liter fáradtolaj került a Dunába szerdán Szek- szárd térségében. Az olaj fel­tehetőleg a folyón közlekedő hajók valamelyikéről került a vízbe. A szennyeződést szerdán a déli órákban észlelték. Féltizenkettőkor megszűntet­ték a felszíni vízkivételt, így a Dunát Péccsel összekötő regio­nális vezeték táplálása meg­szűnt. Pécsett a kiesést a tor- tyogói és a pellérdi víznyerő területek erőteljesebb igénybe­vételével igyekeztek pótolni. Ezek a kutak azonban csak napi nyolc-tízezer köbméter vízzel tudnak többet adni a szokásosnál, így Pécsett har­mincezer köbméter víz hiány­zott. A város valamennyi ipari nagyfogyasztóját vízkorlátozás­ra szólították fel. Leállították a pécsi hőerőmű két blokkját, hogy a lakossági ellátást a le­Az NSZK-ban, Ausztriában, Svájcban és Magyarországon terjesztett kölni Horizont ma­gazin a magyar és a nyugat­európai vállalatok gazdasági kapcsolatépítésének szolgála­tát vállalta magára, színes ismertetőket közölve a lapban hirdetőktől, egyszersmind be­számolva a magyar-nyugatné­met kapcsolatok alakulásáról, kiemelkedő eseményeiről. A lap legújabb számában bő teret szentel dr. Richard von Weizsäcker, az NSZK ál­lamelnöke tavalyi magyaror­hető legkevésbé veszélyeztes­se a szennyeződés miatti hiány. Ennek ellenére a belváros magasabban fekvő területein, Kertvárosban és a meszesi vá­rosrészben előfordult nyomás­csökkenés, ilJetve vízhiány. Mohácson, a Jenei patak völgyének néhány fúrt kútjából igyekeztek pótolni a vízhiányt. Komlón átállították a város vízellátó-rendszerét a kőlyuki és az orfűi vízlelő helyekre. A bányaüzemek vízellátását a tározókból biztosították. Tegnap a Dunántúli Regio­nális Vízgazdálkodási Vállalat egy hajót kért a mohácsi Rév­szági látogatásának, s annak az ünnepélyes pillanatnak, amikor az államelnök jelenlé­tében Pécs város tanácselnö­ke, Piti Zoltán és F. W. Kiel, Fellbach főpolgármestere alá­írta a két város testvéri együttműködését rögzítő szer­ződést. A Horizont a pécsi-baranyai vállalatok tavalyi fellbachi ki­állítására külön baranyai szá­mot adott ki, tudtul adva a lap borítója szegélyén: Ma­gyarország nemcsak Budapest és a Balaton, Baranya gazda­átkelési Vállalattól, amelyet úgy állítottak a vízre, hogy az olajat elterelje a szívócsövek nyílásától. Csütörtökön fél tizenegykor megindult a vízkivétel és a szállítás Pécs felé — fokoza­tosan, óránként , 1100—1200 köbméter víz szállításával, va­lamint a víztisztítás Mohács felé. A pécsi Hőerőmű két blokkjának visszakapcsolását is megkezdték. A szennyeződés körülményei­nek vizsgálatát a vízügyi szak­emberek bevonásával meg­kezdték. M. Gy. sága kínálja magát a német cégeknek .közös vállalatok alapítására, a termelési és szellemi erők összefogására és kölcsönösen gyümölcsöző hasz­nára. A Horizont most — a július 10-én kezdődő Pécsi Ipari Vásár apropójából — újabb baranyai mellékletet kí­ván kiadni a cégek ismertetői­vel. Tegnap Pécsett járt a lap főszerkesztője, Ferenc Pál Ba­lázs, aki ezen elképzelésekről tájékoztatta a meghívott vál­lalatok és szövetkezetek kép­viselőit. Tőlem megszokott derű­vel ébredtem ma reggel is, majd a rádió műsorvezető­jével együtt üdvözöltem az Ellákat és Lindákat. Istenem, milyen szép napjuk lesz ma, péntek 13-án, igazán sze­rencsés napon ünnepeltet­hetik magukat. Szóval, a jókedvem nem hagyott el, néhány ruganyos lépést tet­tem kis otthonom közepe leié, majd gondosan köp- döstem a négy szobasarkot, pontosan megcélozva a pa­nel összeeresztésénél lévő repedéseket, amelyeken ép pen 13 esztendeje fújnak át a téli szelek, vagyis a ház műszaki átvétele óta. Hala­dó világnézetemből kifolyó­lag nem a babona miatt köpdösök, csupán a haladó népi hagyományok ápolása végett öreganyám intő taní­tásaira emlékezve. A kitárt ablakokon besu­hant a februári — de már tavasz illatú — hajnal. Szo­kás szerint ma is csak me­zítláb löktem be a fürdő­szoba ajtaját, amelynek ki­lincsszerkezetében már rég eltörött a rugó, Így aztán használhatatlan. Nem baj, nincs rá gond. Egy ideig el­időztem a tükör előtt, amely az utóbbi időben mintha torzabb képet adna vissza rólam, nekiállok a pama­csolásnak, de a csap szuty- tyog-szörcsög, nincs viz. Teg­nap valami hajóról olaj ke­rült a Dunába, a vizesek lezárták a mohácsi vezeté­ket. A rádió közben mond­ja, hogy folytatódik az eny­he időjárás, egészen kelle­mes napnak nézünk elébe, pláne ha még mosdani sem kell. Milyen érdekes talál­mány: nem ázik be a csiz­ma, ha a gyerek a zokni fölé nejlonzacskót húz. Ezt a Hitben hallottam, egy asz- szonyka mesélte, hogy a gyereknek hótaposó csizmát vásárolt, és a használati utasítás mellé kapta a zacs­kót is. Nem most persze, hanem már régen, talán három hete. így egészen más, mert különben az ut­cán egy cseppnyi hó sincs. A mi bérházunk előtt — csak úgy, mint bárhol a városban - ahogy esett, úgy el is ta­karították, sima aszfalton közlekednek az buták, meg a kukások, de még az autó­busz is. Az autóbuszt egyébként azért szeretem, mert itt min­denről értesülhet az ember. Mondják, hogy a „Lilában" előrecsomagolt húst adnak, szép, zsirtalan húst. És ami­kor otthon kibontotta az anyuka, — vacsorára készü­lődve - a hús alsó — addig láthatatlan fele - sem volt zsíros, még mócsing sem volt rajta, holott ennek so­kan az ellenkezőjét állítot­ták. A másik asszony azon örvendezett, hogy a csomag­ban borjúhúst kínáltak, oda is volt Írva, hogy borjúhús, ára ennyi meg ennyi. És amikor hazavitte, elámult a csodálkozástól: tényleg bor­júhús volt benne és nem fi­lézett pulykacomb vagy pulykamell, mint ahogy en­nek sokan az ellenkezőjét állították. Már reggel is - rádióhall­gatás közben - de később újságböngészés alatt is, egy kis hiányérzetem támadt, csak később jöttem rá, hogy miért: képzeljék, az újság­írók végre eldobták a lerá­gott csontot. Senki nem irt többet az alkoholizmusról, erről az istencsapásról, amely tudvalevőleg sok bajt és bánatot okozott, például lakástüzeket, családi bal­hékat, rossz tanulmányi osz­tályzatokat, teljesítetlen nép- gazdasági terveket, elcsat­tant pofonokat, selejtes ter­mékeket, hulló vakolatokat, bedöglött lifteket, elfuserált méretes öltönyöket és egye­beket. Legszebb nap a pén­tek tizenhárom. Minden szép és minden jó. Éljen! Rab Ferenc Péntek 13. Kölni Horizont magazin — baranyai különszám előkészületben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents