Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-12 / 42. szám

1987. február 12., csütörtök Dunántúli napló 5 Szaléntai termelő­szövetkezet Eredményes esztendő után fejlesztés A szalóntai Hunyadi Terme­lőszövetkezet szerdán tartott zárszámadásán a vezetőség nevében Kerner Ádám elnök arról adott számot a tagság­nak, hogy mind a növényter­melés, mind az állattenyésztés nyereséges volt a múlt eszten­dőben. Eredményeként 10 mil­lió forinttal emelkedett a net­tó árbevétel egy év alatt. A gazdaság nyeresége 29 millió 672 ezer forint, amely 3,7 szá­zalékkal magasabb az 1975-ös esztendeinél. A termelőszövetkezet búza, árpa, kukorica és napraforgó­termesztéssel foglalkozik, és a kevés csapadék ellenére jó termést takarítottak be. A nö­vénytermelés adta a nyereség 90,2 százalékát. Az állatte­nyésztés sertéshízlalásból és baromfinevelésbői tevődik ösz- sze, és mindkettő nyereséggel zárta a múlt esztendőt. Tízmil­lió forinttal emelkedett az ál­lattenyésztésben az áruterme­lés. Ugyanakkor a háztájiban tovább csökkent a sertéshizla­lási kedv, majdnem ezer ser­téssel adtak át kevesebbet, mint 1985-ben. A jó gazdálkodási eredmé­nyek nyomán 6,65 százalékkal emelkedett a tagság jövedel­me a múlt esztendőben, és éves szinten az átlag 71 ezer 527 forint. A termelőszövetkezet 1987- ben növelni kívánja a növény- termelés hozamait, bővíti a baromfitartást új nevelőház építésével. Korszerűsítik és bő­vítik a sertéshizlaldát, amely a jelenlegi hétezer helyett 12 ezer sertés kibocsátására lesz alkalmas elkészülte után. Azt \ tervezik, hogy idén elérik a 30,1 millió forintos nyereséget, amely 7,76 százalék személyi jövedelem emelésére ad lehe­tőséget. Az ágazati minisztérium és a szakszervezet nevében Ba­logh Károlyné, az Élelmezés­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek főtitkára, a megyei párt és állami szervek, a partnervál­lalatok képviseletében Illés István, az MSZMP Siklós Vá- tosi Bizottságának első titkára gratulált a tagságnak a szép eredményekhez és kívánt az idei évre még több sikert. Textil­kiällitäs A galgamácsai termelőszö­vetkezet textilfestő üzemének munkáiból nyílt kiállítás tegnap délután a Pécsi Kisgalériában. A Galgafestő néven tavaly ősz­szel bemutatkozott kisüzem textiltervezője Szigeti Szilvia, aki ennél a funkciójánál lénye­gesen nagyobb szerepet tölt be az üzemben. Talán ezért sem meglepetés, hogy egy év­vel diplomájának átvétele után már kiállítást rendeznek az ál­tala tervezett termékekből Pé­csett. Fekete-fehér és színes mintás szövetek láthatók a galériá­ban, egy-egy minta többféle anyagon is szerepel. A pilla­natnyi üzemi lehetőségekhez és az igényesebb vásárlói ízléshez jól igazodó kiállítás március 8-ig tekinthető meg. Képünkön Szigeti Szilvia textiljeivel. Fotó: Proksza László Beszámoló taggyűlés a Pannon Volán személyforgalmi" " Nem elég az erőfeszítés: eredmény kell! Környezetvédelmi mérések a Prométheusnál Elkészült Versenden az idő­sek napközi otthona, s ez egy­ben azt jelenti, hogy Babar­con és a társközségeiben kü­lönböző formában, de szerve­zetten gondoskodnak az idős lakosokról. A versendi 20 személyes napközit egy volt szolgálati lakásból alakította ki a babar- ci tanács. A két rendkívül tá­gas szobából, melegítő kony­hából. illetve a mellékhelyisé­gekből álló otthon gyorsan népszerű lett a helybeliek kö­rében, máris 18-an veszik Nem könnyű évet zártak 1986 végén a pécsi tömegközlekedés dolgozói, s a szokatlanul hi­deg és havas időjárás mind­járt 1987 elején kemény pró­batétel elé állította őket. Mind­ez a politikai munka, a közös­ség erejének megmérettetése is volt - hangzott el tegnap délután a Pannon Volán sze­mélyforgalmi üzemigazgatósá­ga 3. számú pártalapszerve- zetének beszámoló és tervező taggyűlésén, amelyen részt vett Rajnai József, az MSZMP Ba­ranya Megyei Bizottságának tit­kára is. A megmérettetés alapvetően kedvező eredményt hozott — ez derült ki a pártalapszerve- zet beszámolójából, amelyet Török József titkár terjesztett a taggyűlés elé. A személyszál­lítási feladatokat teljesítették. Ebben az eredményben a meny- nyiség dominál, de a munka minőségét jelző mutatók né­melyikében is tapasztalható volt pozitív változás: a városi tömegközlekedés csúcsforgalmi zsúfoltsága enyhült, több já­ratsűrítést is végrehajtottak, noha az új autóbuszok beszer­zése nem a tervezettnek megfe­lelően alakult: november he­lyett most február elejéig is csak a fele érkezett meg a rendelt mennyiségnek. Java­részt elhasználódott járművek­kel, de sikerrel birkóztak meg az idei tél közlekedési nehéz­ségeivel. Az eredmények mellett részletesen szólt a beszámoló a gondokról is, amelyek meg­oldása a számvetéssel szinkron­ban szerepel az 1987-re szóló munkatervben. Ilyen például a szervezeti élet fegyelmének erő­sítése, a párttagsággal járó jó­val magasabb követelmények tudatosítása. Legnagyobb súly- lyal azonban a vállalat, az üzemigazgatóság gazdasági fel­adatai teljesítésének segítése szerepel a munkatervben. A beszámolót követő vitában Héra István, a vállalati párt- bizottság titkára úgy minősítet­te a pártalapszervezet mun­káját, hogy az alapvetően tel­jesítette feladatait, különösen annak alapján, hogy az alap- tevékenység végrehajtásának eredményessége az értékelés döntő szempontja. Az üzemigazgatóság gazda­sági tervéről szólva dr. Kiss Elemér személyforgalmi üzem­igazgató a hatékonyság, ered­ményes gazdálkodás, minőség hármas követelményét húzta alá. Rajnai József, a megyei párt- bizottság titkára hozzászólásá­ban az MSZMP XIII. kongresz- szusa, valamint a Központi Bi­zottság elmúlt év novemberi és decemberi határozatára utalva hangsúlyozta, hogy ezek vég­rehajtásában nagyon sok függ a kommunisták példamutatásá­tól, a szocialista tudati ténye­zők erősítésétől. Gazdaságunk megújítására, fellendítésére van jó programunk, s eredmé­nyeink igazolják, hogy teljesít­hető is. Ma azonban már nem elég erőnk megfeszítésével dol­gozni. Munkánk értéket megha­tározó követelmény, hogy ered­ményeket kell elérni. A szemlé­let kérdésében is előre kell lépnünk azzal, hogy mindenki előtt világos legyen: csak a munkánk által boldogulhatunk, ha többet, jobban gazdasá­gosabban, a piac igényei sze­rint termelünk. Előre jutni csak úgy tudunk, ha felelősséggel, érzékenyen és gyorsan igazo­dunk a szüntelenül változó vi­lághoz. Olyan szemlélettel, hogy ami tegnap jó volt, ma már nem elegendő, nem meg­felelő, és már a jövőre is ké­szülni kell. A taggyűlés egyhangúlag el­fogadta a beszámolót és a munkatervet. D. I. Kazánjavítók Januárban napi 13-14- órát dolaóztak Prometheus Tüzeléstechnikai Vállalat pécsi üzeme. Szerveze­tileg ide tartozik a kaposvári kirendeltség is. Működési terü­letük Baranya megye és Tolna megye déli része. Pécsett hu­szonkettő, Kaposváron tizen­egy kazánjavító és műszerész dolgozik. Szolgáltatásaik ki­lencven százalékát a közületi, a fennmaradó tíz százalékot a lakossági teszi ki. Ellátják a gáz- és olajégők szervizét, gáz­égők üzembe helyezését, tüze­léstechnikai méréseket végez­nek, valamint kazántisztításo­kat. Reggel hét óra. Tizennégy műszerész és kazánjavító áll készenlétben a pécsi Engels úti üzemben. Beszámolnak az előző napon végzett munkák­ról: Komlói ÉPFU-telep, me- csekjánosi csecsemőotthon, Mohácson a gabonaforgalmi és a távfűtő vállalat, Harkány­ban a vízmű. Csurgón a ta­nács, Fonyódon az Ásványvíz­forgalmi Vállalat, Nagykani­zsán a sörgyár szikvizüzeme. Ezután az üzemvezető kiadja az új címeket, majd alkatrész­vételezés után indulnak napi körútjukra; Nagykanizsára, Nagyatádra, Szentlőrincre, Szalántáro, Sikondára, Ge- resdlakra, s vannak akiknek helyben, Pécsett van munká­juk. — A szerelők munkaideje ja­nuárban napi 13—14 óra volt. — Igen, —, mondja Komka Zoltán üzemvezető, s mellette még ellátják a hétvégi ügye­letet is. Szombaton fél tizen­kettőig telefonügyeletet tar­tunk, s most a hét végén lesz — várhatóan — az első szabad vasárnapunk. Januárban a csú­szós, járhatatlan utakon is eljutottak szerelőink a legtá­volabbi városba, községbe is. Hiszen ha elromlott az olaj, gáz, vagy széntüzelésű kazán, nem maradhatott fűtés nélkül sem a 80 férőhelyes óvoda, sem a gimnázium, ahol több­száz gyermek tanul. S azonnal kellett intézkednünk, ha a PÉTÁV kirendeltségeinél jelez­tek kazánhibát, vagy nagyobb ipari üzemeknél, ahol több százezer forintnyi lehet a napi termeléskiesés,- Milyen új szolgáltatást tervez a pécsi üzem?- Február végétől új szol­gáltatással jelentkezünk. Egy hét múlva megkapjuk az új mérőműszereket, s a tüzelés- technikai beszabályozást már a környezetvédelmi szempont­nak megfelelően végezzük. Ilyen méréseket eddig csak a Környezetvédelmi Hivatal vál­lalt. A koromkibocsátás mellett — amit már eddia is mértünk, — az új műszerekkel a hidro- qénoxidokat és a kéndioxidot is tudjuk mérni. Ez főként a nagyfogyasztókat érinti. A Prometheus Tüzeléstechni­kai Vállalat pécsi üzeménél április 15-ig tart-a főidény. Ez­után szabad kapacitásuk ki­használására várják a lakossá- ki megrendeléseket is tüzelő- berendezéseik karbantartásá­ra. Jobb lenne most élni ezzel a lehetőséggel, mint október­ben a fűtési idény kezdetekor sorban állni. M. Gy. IKR-részközgyűlés A Bábolnai Iparszerű Kuko­ricatermelő Közös Vállalat 7000. számú termelésszervezési egységéhez sorolt Baranya, Tolna, Somogy megyei mező- gazdasági nagyüzemek teg­nap részközgyűlést tartottak Pécsett. Az összejövetel célja az elmúlt évi munka értékelése volt. A közös vállalat eredmé­nyeiről Tóth László termelési igazgató, s ezen belül a 7000- es egységről Czuczor Ferenc, az egység vezetője számolt be a taggazdaságok megjelent képviselőinek. Az 1986-os terméseredmé­nyek alapján a nyolc körzet közül a 7000-es egység máso­dik helyezést ért el. A termő- terület az előző évhez viszo­nyítva öt százalékkal nőtt, el­érte a 41 ezer hektárt. Ponto­san a felén termesztenek ku­koricát. A technológiai szigo­rítások eredményeként a csa­padékhiány ellenére 125 kilo­grammal nőtt hektáronként a betakarított . kukoricamennyi­ség, alig maradt el a tavalyi átlag a nyolc tonnától. Bara- nyahidvég példaként állítható, ahol egy év alatt jövedelme­zővé vált a kukoricatermesztés: 5432-ről 7419 kilogrammos át­lagra jött fel a technológia betartása következtében. Az elmúlt évben nőtt az IKR bérgépválasztéka. A nagybála- szenázs-készítő gépsort egyre több gazdaság veszi igénybe. Duplájára emelkedett a me- szezett terület, elérte a tízezer hektárt. A minőségi bérezés köre egyre bővül. Az 1986-os évben a 7000-es termelésszer­vezési egység körzetében ösz- szesen 540 ezer forint jutott el a minőségi múnkát végző nö­vényvédőkhöz, traktorosokhoz. L. Cs. K. Napközi Versenden igénybe. A napközi tagjai hét­főtől péntekig, reggeltől késő délutánig tölthetik itt a napjai­kat. A versendi napközi kialakí­tása tulajdonképpen az utolsó feladatot jelentette a babarci tanács számára annak az el­képzelésnek a megvalósításá­hoz, hogy mind a székhely, mind a társközségekben gon­doskodjanak valamilyen formá­ban az idős emberekről. Ba­barcon, nyugdíjas klubba jár­nak az idős korosztályhoz tar­tozók. Rendszeresen találkoznak, közös programokat szerveznek. Jó kapcsolatot alakítottak ki a bólyi klubbal, napközivel, láto­gatják egymást. Most azt ter­vezik, hogy idén Ausztriába kirándulnak. A közeljövőben rendszeres étkeztetésre is lehe­tőség nyílik Babarcon. A je­lenlegi adatok szerint legalább 25 idős émber igényelné a na­pi ebédet. A kérésük hamaro­san teljesül, mivel a babarci tanács 1,5 millió forintos költ­séggel felújította az óvoda konyháját, s az étkezést ké­rők innét kaphatják az ebédet. Szajkón is megoldott a na­pi étkeztetés, mivel a helyi autóscsárda vállalkozott arra, hogy főz az idős emberek ré­szére. Naponta 23-an kapják innét a meleg ételt. Liptód az elsők között szer­vezte meg Baranyában a csa­ládi főzőhelyet, öt ember el­látásáról gondoskodva. Mivel egy-egy főzőasszony legfeljebb csak öt személy részére főz­het, az igények alapján Liptó- don már egy újabb főzőhelyet létesítettek. T. É. A Posta Gépjármű Üzemének kazánházában dolgoznak a Prometheus szakemberei Fotó: Cseri László Délelőtti pihenés a napközi otthon társalgójában Fotó: Läufer László A társközségekben is gondoskodnak az idősekről

Next

/
Thumbnails
Contents