Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-02 / 32. szám
1987. február 2., hétfő Dunántüil napló 3 A nyitottság és q nyíltság légkörében Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága előtt fi bányászok komplet« egészségügyi vizsgálata Egész évben működő egészségügyi rehabilitációs központra lenne szükség Befejeződtek a Munkásőrség egységrrl r • gyűléséi Országszerte befejeződtek a Munkásőrség egységgyűlései, amelyeken a testület tagjai megemlékeztek a munkóshatalom megvédésének, a párt újjászervezésének és a Munkásőrség megalakulásának 30. évfordulójáról. A hétvégi pihenőnapokon megtartott gyűléseken köszöntötték a testület 4200 alapító tagját és azokat, akik részt vettek a Munkásőrség megszervezésében, segítették tevékenységét. Az alapítók és családtagjaik helytállását névre szóló levélben köszönte meg az országos parancsnok. A testület tagjai mindenütt tisztelettel adóztak az elhunyt alapító munkásőrök emlékének, koszorúkat helyeztek el sírjaikon. A nagy nyilvánosság előtt megtartott gyűléseken részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának több tagja. Ott voltak a kormány, az állami és a társadalmi szervezetek, illetve a társ' fegyveres erők és testületek képviselői, akik időszerű feladatokról, köztük a termeléssel, a közrendvédelemmel és az állam- polgári fegyelem erősítésével összefüggő kérdésekről szóltak. / Harmincöt egységnél új csapatzászlót avattak, amelyeket nagyüzemek munkáskollektívái adományoztak a munkásőröknek. A gyöngyösi, a bajai, a mosonmagyaróvári egység a magyar munkásmozgalom egy-egy kiemelkedő személyiségének nevét vette fel. Az országos parancsnok Kőbányán, Karcagon, Körmenden és Hódmezővásárhelyen olyan sokgyermekes édesanyákat tüntetett ki, akiknek a családjában több munkásőr teljesít szolgálatot. Az egységgyűléseken kollektív elismeréseket vehettek át a kiválóan dolgozó munkásőrközösségek. Az Elnöki Tanács a nyíregyházi, a pécsi, a szolnoki, a gyöngyösi és a kőbányai egységet a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki. A Munkásőrség Kiváló Egysége címet az idén a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett miskolci Oprendek Sándor egység kapta. Az ünnepségeken több mint négyezer új munkás- őr, köztük számos fiatal lépett a testület soraiba. Az egységgyűlések után a munkásőrök megkezdték az idei kiképzési és szolgálati feladatok vérehaj- tá sát. (Munkatársunk tudósítása a békekonferenciáról) Amikor szombaton későn este befejezte munkáját a XI. békekonferencia, a baranyai küldöttek úgy vélekedtek, hogy előkészületeiben és szervezettségében a nyitottság, vitáiban a nyíltság jellemezte a tanácskozást. A nyitottságot bizonyítja, hogy a konferenciát megelőzően a különböző üzemek, szövetkezetek, társadalmi és kulturális intézmények, békeklubok jelölték ki a küldötteket, de a konferencia munkájában, előzetes jelentkezés clapján az érdeklődők számára is lehetővé tették a részvételt, különösen a szekcióülések vitáiban. Hasonlóképpen választották meg az Országos Béketanács tagjait is, mely a konferenciát meqelőző napon megtartotta alakuló ülését, megválasztotta elnökségét és tisztségviselőit, okik már ezt követően irányították a szombati tanácskozás munkáját. Az OB baranyai tagjai lettek: Bakos Gyula, a Mecseki Szénbányák dolgozója, Dobai Gyuláné, a Carbon Könnyűipari Vállalat művezetője, dr. Flerkó Béta, a POTE tanszékvezetője, Gálos Antalné, a Pécsi Kenderfonó és Szövőgyár dolgozója, Gergely László, a HNF Pécs városi titkára, Kaposiné dr. Dunai Mária, a Kertvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet jogügyi vezetője, Magyarlaki József aedagóqus, Miskolczi Nóra, a JPTE hallgatója, Molnár György, a Mecseki Szénbányák vájára, Molnár Jó- zsefné kisiparos, Oláh József lakatos, Patkó László, a Mozs- gói Zrínvi Matsz elnökhelyettese, dr. Cserháti József megyéspüspök. Szombaton is dolgoztak több szénbányában s ezzel, valamint az előző hétvégeken szervezett termelőműszakokkal pótolták a hideg idő miatti termeléskiesést. Január eleje óta — vasárnap reggelig — 1 880 000 tonna szenet termelA konferencia plenáris ülésén - melynek elnökségében a baranyai küldöttek közül helyet foglalt Flerkó Béla és Molnár György - nagy figyelmet fordítottak a magyar békemozgalom új vonásaira, a fiatalok és értelmiségiek megnövekedett részvételére, a békeklubok mind gazdagabb tevékenységére. Elsősorban hazai mozgalmunk helyzetéről, tevékenységéről kívántak vitát nyitni, ezért ez alkalommal külföldi képviselők nem vettek részt a tanácskozásban. Akik a plenáris ülésen szót kaptak, elsősorban saját tapasztalataikat adták közre, sok javaslatot tettek a mozgalom munkájának további fejlesztésére, mind szélesebb tömegek mozgósításának lehetőségeire, nyíltan kritizálták az eredményesebb békemunkát nehezítő körülményeket, megfogalmazták elvárásaikat az új vezető testületekkel szemben. A konferencia baranyai résztvevői közül ketten kaptak szót a plenáris ülés vitájában. Wekler Ferenc, a mecseknádas- di tanács elnöke, mint egy nemzetiség lakta település képviselője, a német nemzetiségi hagyományok ápolásának fontosságáról és lehetőségeiről szólt. Jelentős eredményként említette meg, hogy a községben az általános iskolában bevezették a kétnyelvű oktatást, német hagyományokat őrző öntevékeny együttesük működik. Fontosnak tartotta, hogy éppen ezek további fejlesztése érdekében lehetőségük legyen a német nyelvterületen kapcsolatokat teremteni, javasolta, hogy községek számára is tegyék lehetővé a testvérkapcsolatok létesítését, s ezt a konferencia állásfoglalásában megfogalmazta. tek a bányászok, annyit, amennyit egyhónapi tervük előírt. Ez a teljesítmény sok erőfeszítést, többletmunkát igényelt, hiszen a hideg idő hosszabb rövidebb ideig akadályozta a folyamatos termelést az ország minden szénmeDr. Vastagh Zoltán, a JPTE tanszékvezető tanára felszólalásában az ifjúság magatartásáról, az őket foglalkoztató hazai és nemzetközi események hatásáról fejtette ki véleményét. Felhívta a figyelmet az ifjúság nevelésében a pedagógusok felelősségére."Úgy vélekedett, hogy eredményes munkát csak akkor tudnak végezni, ha állandóan erősödik hivatás- tudatuk. Hangsúlyozta, hogy a pedagógusok példamutatása, eszmei elkötelezettsége, humánus szemlélete nagy hatással lehet a tanulókra, jogos kívánságuk, hogy érezzék a társadalom bizalmát, támogatását munkájukhoz. A szekcióüléseken is több baranyai résztvevő szólalt fel. Kaposiné dr. Dunai Mária a hazai és nemzetközi békemozgalom időszerű kérdéseivel foglalkozva a családi nevelés fontosságáról, a jogászoknak a békemozgalomba való fokozottabb bevonásáról szólt. Nagy reményeket fűzött a „jogászok a békéért" akció megszervezésének sikeréhez. Dr. Bartha Árpád, a JPTE docense a szabadidős tevékenység békére nevelésben ható szerepével foglalkozva beszámolt azoknak a kísérleteinek az eredményeiről, melyet a játék helyéről folytat az emberek nevelésében. Oláh József az ifjúság a békemozgalomban témát vitató szekcióban a mohácsi ifjú- sáqi békeklub munkájáról, a KISZ-szervezettel való együttműködésük eredményeiről számolt be. Mayer Györgyné siklósi pedagógus az általános iskolai oktatásnak a békére nevelésben meglévő tantervi lehetőségeivel, a pedagógusok és a család szerepével kapcsolatban fejtette ki véleményét. M. E. dencéjében. Mégis az összes mélyművelésű szénbánya vállalat teljesítette, illetve túlteljesítette januári mennyiségi tervét. Különösen örvendetes, hogy a tatabányai, a mecseki és a dorogi bányák is jól zárták az év első hónapját. A mecseki bányákban dolgozó munkások egészségéért felelős baranyai műszakiak, orvosok, tudósok csoportja adott találkozót egymásnak az Országos Munka- és üzemegészségügyi Intézetben az elmúlt hét végén. Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága a bányászok körében végzett komplex morbiditási vizsgálat tapasztalatait vitatta mea kihelyezett ülésén. Erre Pécsről egész kis különítmény érkezett. A széles körű vizsgálat szomorúan állapította meg, hogy például a Mecseki Szénbányák mélyművelésű bányáiban dolgozó vóiórok 65,7 százaléka szenved már valamilyen légző-, mozgásszervi, keringési vagy emésztőrendszeri beteaséqben. Dr. Zsöaön Éva, az intézet fő- iqazgatóia elmondotta, hoqv a vóiárok két és félszer, a csillések 2,3-szor gyakrabban betegednek meg, mint a külszínen dolgozó társaik. A leafiqyel- meztetőbb jelenség: a bányában töltött idő jelentősen meq- növeli a meqbeteqedések gyakoriságát, lénveqesen avor- sabban romlik a mélvszintiek eqészsége, mint a külszínen hasonló munkát végző társaiké. Dr. Kovács Sándor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem tanára, az MTA osztályközi bányaegészségügyi és bányászati ergonómiai tudományos bizottságának titkára az egyéb vizsgálatokról szólva a képviselők figyelmét felhívta, hogy az eddig ismert légzőszervi megbetegedéseken túlmenően a bányászok között a szív- és érrendszeri megbetegedések is gyakoribbak, mint az átlag baranyai népességnél. Az adatok azt is jelzik, hogy a vizsqált bányászok igen jelentős hányada — bár ma is aktívan dolgozik — a munka ellátására a szükséges fizikai teljesítőképességgel csak részben rendelkezik. Érdekes, elgondolkodtató Paulini Márta budapesti képviselő észrevétele: a bányászatban, amely a legveszélyesebb iparág, kevesebb üzemorvos tevékenykedik, mint a gépiparban és a kohászatban. Dr. Eke Károly Csongrád megyei képviselő azt hangsúlyozta, hogy a népgazdaság számára nélkülözhetetlen a bányászok hatékony életszakaszának meghosz- szabbítása. Merer Emil, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója, orszáq- qyűlési képviselő arról beszélt többek között, hoqv a korkedvezményes öregségi nyugdíjazásig a teljes értékű szakmai képesség az átlag 6-7 éves felkészülési ciklust követően, kereken 30 évig lenne hasznosítható, ha ezt az egészségkárosodás nem csökkentené a fele idő alá. Tegnap délután sikerült telefonon a bizottsági ülés hangulatáról is tájékoztatási kapnunk Mérei Emiltől. — Csaknem valamennyi résztvevő, a vitában hivatalosan is véleményt nyilvánító szerint elengedhetetlen a bányászokért, ezen belül a bányászok egészségvédelméért, különösen a megelőzésért a jövőben az eddigieknél is többet tennünk. Szilárd meggyőződésem, hogy a bányászatban legjobb hatékonysággal megtérülő tőkebefektetést a korai egészségkáro sodás megelőzése, késleltetése jelentené. Dr. Pesta László, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának el nöke például említette, hogy van egy belga bánya - ő járt is ott -, ahol az egészségi ártalmakat teljes egészében megszüntették. Igaz, ez olyan sokba került, az ott termelt szén ára olyan magas, hogy el adhatatlan.- A bánya mindig is rejte getett veszélyeket, egészségi ártalmakat, így lesz ez a jövőben is. De: a bányamunka hu manizálása, a munkakörülmények és munkahelyi környezet javítása, a munka utáni napi egészségkárosodás ellensúlyo zása nagyban javítana a hely zeten. Azt javasoltam - folytat ja a képviselő -, hogy egy egész évben működő, uszodát is magában foglaló, preventív terápiára szolgáló egészség ügyi rehabilitációs központot létesítsenek kísérleti céllal - először Komlón, a város köz pontjában. Itt munka után rendszeres kezeléssel több mint 3000 mélyszinti dolgozót lehet ne „gyógyítani”. Az a bányász például, aki munka után 20 percet úszik és gyógytornát vé géz, ellensúlyozni képes a bá nyában rendkívül nehéz, rossz egészségügyi körülmények kö zött végzett munkája betegsé get előidéző hatásainak nagy részét, különösen a mozgás szervi károsodás tekinteté ben . . . A javaslat megfontolandó — minden bizonnyal az Ország gyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elmúlt pénteki ülésén is sokakban maradandó nyomot hagyott a gondolat. L. J. Tervteljesítéssel zárták a januárt a szénbányászok Volt egyszer egy légijárat Negyven éve repült először Szemet vonzó betűkkel főcím a pécsi Független Nép 1947. február 11-i számában: „Hétfőn délután 4 óra 45 perckor Magyarország képviselője aláírta a békeszerződést." A lap belső oldalán pedig rövid tudósítás arról, hogy február 9-én a pécsi repülőtéren ünnepélyesen fogadták a Magyar—Szovjet Légiforgalmi Részvénytársaság Li 2-es utasszállító gépét, amely fővárosi hivatalos személyeket és újságírókat hozott. Egy nappal később megindult a rendszeres légijárat Budapest és Pécs között. A lapok azt írják a repülőről, hogy „vadonatúj, 21 személyes, kétmo- toros gép, a legkorszerűbb típus". Áradoznak a repülőtérről is, amely köztudomásúlag a jelenlegi Uránváros helyén volt. Jegyeket az IBUSZ-irodában lehetett váltani 90, illetve 162 forintos (retúr) áron. A gép mindennap 14.30-kor érkezett és 15.00-kor indult vissza, a menetidő 40—50 perc volt. Dr. Pagáts Pálnak a Pécsi Műszaki Szemlében megjelent cikkéből megtudhatjuk, hogy a pilótaszolgálatot három magyar és két szovjet repülő látta el. 1949 novemberében súlyos baleset történt: az egyik gép a rossz látási viszonyok miatt a Jakab-hegynek ütközött. Talán ennek tudható be, hogy a következő év tavaszán a MAA LI—2-es az egykori pécsi repülőtéren SZOVLET egyharmaddal csökkentette a jegy árát, így a viteldíj olcsóbb lett, mint a gyorsvonat másodosztályán. A vállalat légitaxi-jóratot is indított, a három utas számára 4 ■»- forint volt a tarifa kilométerenként. Már az első napon légipostát is szállítottak a gépek. A délután fél 2-ig Pécsen feladott leveleket még aznap (!) kikézbesítette a budapesti posta. A repülőtér az uránvárosi építkezések miatt 1955-ben megszűnt, helyette a Pogány melletti területet jelölték ki. A MALÉV 1963-ban kiselejtezte a Li 2-es gépeket, s ezzel megkezdődött a belföldi légiközlekedés felszámolása. Egy IL 14es 1964-ben még röpködött Pécs és Budapest között, aztán egy évre rá a légiút végleg megmaradt szép emléknek és álomnak a Mecsek alján. Az indok a szokásos: nincs rá igény, nincs kihasználva, elavult, szükségtelen . .. Havasi J. A baranyai küldöttség tagjai a konferencián.
