Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-09 / 8. szám

1987. január 9., péntek Dunántúlt napló 3 Holnap kezdődnek a városi feladalmegszabá értekezletek Gazdag program az MHSZ terveiben az ifjúságnál a fizikai állóké­pesség javítása, az egészséges életmódra ösztönzés. Az MHSZ is kiemelt figyel­met szentel a következő terv­időszak jelentősebb évfordulói­Űj sportág a crossozás Az MHSZ-modellezés nemzetközi hírnévnek örvend zött ott a lövészet, a modelle­zés és legújabban - 1985 óta — a motoros-sport. A megyénk­ben folyó miinkára jellemző: egyrészt jól felkészítik a leen­dő honvédeket, másrészt szinte sportág bevezetése is szerepel az MHSZ megyei vezetőségé­nek távlati programjában. Ezek között említsük meg a ke­rékpározást, az önvédelmi sportokat, az úszást, az eve­zést, a csúszókorongot. S meg­fogalmazták azt is, hogy a széllovas-sport további fejlesz- tést-támogatást érdemel. Az elmúlt öt év az MHSZ megyei szervezetének élete eredményes volt, s a sport-ér­tékelés mellett elmondhatjuk: erősödött a megye lakossága körében végzett hazafias hon­védelmi nevelés hatékonysá­ga, fejlődött a klubélet, ja­vultak a szervezeti, személyi és tárgyi feltételek. Mindezek nyomán fogalmazták meg: az elkövetkező ötéves tervidő­szakban még hatékonyabbá kell tenni a sorkötelesek fel­készítését, célratörőbbe^ és hatékonyabban kell gazdál­kodni eszközeikkel, sáfárkodni lehetőségeikkel. Számtalan tény bizonyítja például, hogy mennyire égetően szükséges ra — úgy, mint az idei évben a KISZ és a Munkásőrség megalakulásának 30-dik évfor­dulóira, a noszf 70-dik, jövő­re pedig az MHSZ megalaku­lásának 40-dik évfordulójára. Megannyi programmal, vetél­kedővel, pályázat szervezésé­vel. sportversennyel, bemuta­tókkal kapcsolódik az évfordu­lókhoz. Mint azt László Emil elmon­dotta, igen fontos jövőbeni fel­adat a szövetség munkájának további társadalmasítása és a társszervekkel, szervezetekkel, mozgalmakkal való szoros együttműködés. Nem titkolt ter­vük a szövetség tömegbázisá­nak növelése, s ezen belül is egyre több főiskolai szerveze- tet-szakosztályt szeretnének létrehozni, s a múlt tendenciái­nak megfelelően javítani a megyénk városaiban folyó munkát új városi klubok felál­lításával is. Végezetül említsünk meg né­hány programot az idei év rendezvénynaptárából. Mint azt bevezetőnkben említettük, az élre kívánkozik a szervezet belső munkáját taglaló, hol­nap Siklóson, holnapután pe­dig Komlón kezdődő feladat­megszabó értekezletek, melyet kedden - 13-án - a pécsi, 17- én pedig a mohácsi és a szi­getvári értekezlet zár be. Or­szágos és nemzetközi sport- rendezvényeik sorában 1987- ben az áprilisban sorra kerü­lő pedagógusjelöltek országos összetett honvédelmi verse­nyével kezdődik az évad. Jú­liusban a Mecsek Kupa nem­zetközi modell-körrepülő ver­senyének, augusztusban pedig ugyancsak a Mecsek Kupa rá­dióirányítású repülőmodellek nemzetközi erőpróbájának ad otthont Pécs. Motorosok szá­mára jó hír: a nyár folyamán az úgynevezett Enduró-motorok nemzetközi Béke és Barátság Kupája lesz megyénkben, ősz­szel pedig az autómodellező Dunántúl-bajnokság. K. F. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség legfőbb feladata a sor­köteles fiatalok nevelése-fel- készítése a haza fegyveres vé­delmére, s ebben a munkában sokféle eszközzel-lehetőséggel él. Ugyanakkor szélesedő tá­borába egyre több fiatal és korosabb sportszerető ember talál elfoglaltságot; sokszor egy életre szóló hobbit, tevé­kenységet. Nyitott mozgalom: sokrétű szabadidős programo­kat kínál. Az MHSZ Baranya megyében közel 200 klubbal rendelkezik, s tagjainak szá­ma meghaladja a 14 000-et. Holnap kezdődnek a városi feladatmegszabó értekezletek, melyek mérlegre teszik az el­múlt öt év munkáját, s a ta­pasztalatok nyomán megfogal­mazzák az újabb ötéves prog­ramot. Erről tájékoztatta la­punkat László Emil őrnagy, az MHSZ Baranya megyei titkára, előrebocsátva: a közelmúltban megtartott megyei feladatmeg­szabó értekezlet megfogalmaz­ta a legfőbb tennivalókat, s most előbb városi szinten, majd klub-közgyűlések szintjén — március 15-ig bezárólag — kell a követésre ajánlható célokat- programokat kialakítani. A szervezet szándéka, hogy mun­kamódszereiben is megújulva javítsa az ifjúság körében az eszmei, politikai és erkölcsi ne­velő munkát, a haza védelmé­re való tudati felkészítést, hogy minél több aktív, fegyelmezett, megbízható és kezdeményező embert neveljen. Ami az MHSZ tevékenységét illeti, két fronton érhető tetten, mely átfedi egymást szorosan összekapcsolódva. A sorköteles állomány katonai felkészítésé­ről és a sportról van szó. Éven­te több ezer gépjárművezetőt képeznek: úrvezetőt és hivatá­sost. Motoros repülőgépvezető­ket, könnyűbúvárokat, ejtőer­nyősöket, rádiózáshoz értőket nevelnek; szakosztályaik kö­Gépjármüvezetés-oktatás közben: a motorral ismerkednek a fia­talok. minden sportágban nemzetkö­zileg is jegyzett klubjaik, ver­senyzőik vannak. A szakmában országhatárainkon túl is jól is­merik az Ércbányász modelle­zőit, s csak emlékeztetőül: az elmúlt évben az egyik legran­gosabb világbajnokságot ép­pen nekik köszönhetően ren­dezték Pécsett, s ez a Körrepü­lő Modellek Világbajnoksága volt! De van válogatott sport­lövőjük, könnyűbúváruk, rádió­suk, s a motoros szakosztály Is felveszi a versenyt a hazai leg- jobbakkal. A látványos sportok között tartjuk számon a sárkányrepü­lést; hazai mezőnyben rangos helyet vívott ki magának a Pollack Mihály Műszaki Főis­kola honvédelmi klubjának sár­kányrepülő szakosztálya. Fiatal sportág a hőlégballon-sport de feltehetően sokat fogunk még hallani róluk. És ha már itt tartunk, szóljunk néhány szót a jövőről is: több új Evente 24 ezerrel kevesebb munkavállaló Statisztika a társadalmi folyamatokról Társadalmi folyamatok cím­mel megjelent a KSH kiadvá­nya, amely a VI. ötéves terv­időszak gazdasági és demog­ráfiai változásainak legjellem­zőbb adatait tartalmazza. A statisztika szerint 1981 ja­nuár elsején 10 millió 713 ezer, 1985. december 31-én pedig 10 millió 640 ezer lakosa volt az országnak. A tervidőszak vé­gén a férfiak 50 ezerrel, a nők 23 ezerrel voltak kevesebben, mint öt évvel korábban. To­vább tartott az öregedési fo­lyamat: a 14 éves és annál fiatalabb gyermekek száma 5 év alatt 3,3 százalékkal, a munkavállalási korú felnőtteké 1,1 százalékkal csökkent, mi­közben a nyugdíjas korú la­kosság 3,3 százalékkal gyara­podott. A munkaerő-tartalékok ki­merültek, a munkavállalók szá­ma évente átlagosan 24 ezer­rel csökkent. Az aktív keresők­nek több mint 30 százaléka változatlanul az iparban tevé­kenykedik, bár létszámuk 5 év alatt 6,7 százalékkal mérséklő­dött. A kereskedelemben 1985 végén 4,1 százalékkal többen dolgoztak, mint 5 évvel koráb­ban. A tervidőszakban a szel­lemi foglalkozásúak aránya 27,5 százalékról 29,6 százalék­ra növekedett. Az 1984. évi mikrocenzus (kis népszámlálás) adatai szerint — élve mind a kedvezőbb lehetőségekkel — mintegy 400 ezer nyugdíjas folytatott kereső tevékenységet is. öt esztendő alatt a főváros és a vidéki városok népessé­ge nőtt, a községeké csökkent. Az ország településhálózatát 1981-ben 3122 település alkot­ta, 1986 január elsején 3058. 9 új község alakult és 73 szűnt meg. 29 községet emelt városi rangra az Elnöki Tanács, így számuk Budapesttel együtt ösz- szesen 125. A népesedéspolitikai adatok szerint 1981 és 1985 között az előző 5 évhez képest a házas­ságkötések száma csökkent, o válásoké nőtt, kevesebb gyer­mek született és magasabb volt a halálozások száma. A népesség egészségügyi el­látásáról a statisztika megálla­pítja, hogy a 10 ezer lakosra jutó orvosszámban a világon a harmadik helyre zárkóztunk fel. A szakorvosi ellátás is többnyi­re kielégítő, szemész, radioló­gus, ortopéd és reuma szakem­ber azonban nincs elegendő, öt év alatt a gyógyintézetek 843,5 millió forintot fordítottak gép- és műszerberuházásokra. A kórházak korszerű gépekkel, illetve műszerekkel való ellá­tottsága anyagi lehetőségek hí­ján a kívántnál lassúbb ütemű. Az oktatási rendszer fejlődé­sének eredményeként a lakos­ság iskolai végzettsége, szak­mai képzettsége az 1980-as évek első felében tovább emel­kedett. Jelenleg azoknak a szá­ma, akik 15 évesnél idősebbek és 8 osztálynál kevesebbet vé­geztek, mintegy 2,3 millió. A VI. ötéves terv időszaká­ban a tervezett 370—390 ezer lakásból 369,7 ezer épült fel, ám a magánépítés aránya az előirányzottnál jóval magasabb volt. 1985-ben azonban mór csökkent a magánlakás-építés is, ami az ebben a lakásléte­sítési formában rejlő tartalé­kok fokozatos kimerülését jelzi. Az újonnan épített lakások alapterülete az állami lakások­nál nem változott az öt év alatt - átlagosan 55 négyzet- méter —, a magánlakásoké vi­szont tíz négyzetméterrel növe­kedett, 70-ről 80 négyzetméter­re. A lakásigénylők száma 1981 elején 438 ezer volt, 1984 vé­gén pedig 155 795. Árak és lakások Január elsejétől megváltozott az ifjúsági takarékbetétek utáni prémium mértéke Ez év első napjától megvál­toztak a fiatalok lakáshoz ju­tását támogató szabályok. A változás lényege, hogy ezentúl az ifjúsági takarékbetétek ka­matai, valamint az utánuk járó külön jutalom együttes aránya a korábbinál nagyobb lesz, s a változtatást javaslók szerint követni képes a lakásárak emelkedését. Amint egy múlt év végi tájékoztatón elhang­zott, ezt valahogy úgy kell ér­teni, mint amikor ma valaki befizet két téglára, s azt a ga­ranciát kapja, hogy a befize­tett pénz — kamataival kiegé­szítve — tíz év múlva is ele­gendő lesz arra, hogy két tég­lát vegyen. így értékelve, a változás nem túl kecsegtető, hiszen eleve lemond a pénz gyarapításának, szaporításának lehetőségéről, azonban másik oldalról vizs­gálva a KISZ által kezdemé­nyezett takarékossági akciót, látható annak társadalmi je­lentősége. Ehhez azonban tudni kell; hogy a lakásépítési költségek emelkedése, a magas lakás­árak jelentősen csökkentették az elmúlt években a rendsze­res megtakarítások vásárlóér­tékét, s ez a tény különösen a kisebb megtakarításra képes fiatalok helyzetét rontotta ag­gasztó mértékben. A lakásépí­tés költségei 1983 és 1986 kö­zött a kivitelezés, az építő­anyag, a telekárak és a köz­műköltségek növekedése miatt átlagosan - lakásonként — 230 ezer forinttal növekedtek. Az árnövekedésnek csak a felét ellensúlyozta a szociálpolitikai támogatások és kedvezményes hitelek növelése, valamint a he­lyi tanácsi támogatási rend­szer bevezetése. Újabb feszült­ségeket okoztak a fiatal csa­ládok körében a már meglévő lakás miatti eladósodás gyak­ran már alig viselhető terhei. A jövedelmek és a lakásárak közötti különbség a fiatalok ro­vására növekedett. Az 1980-as évet száz százaléknak tekintve, az építési árindex 1985-re 750 százalékot ért el, a nettó épí­tési költség 152 százalékot, míg az egy keresőre jutó nominális átlagkereset indexe csupán 134 százalékra emelkedett. Az építés erőteljes megdrágulását jelzi, hogy az előbbiekhez ké­pest az átlagos fogyasztói ár­index csupán 739 százalék volt tavaly, ami ugyan több az át­lagkereset emelkedésénél, de jócskán elmarad az építési árak emelkedésétől. Mindebből az is következik, hogy számítások szerint, ha például egy két gyermeket vál­laló, átlagos nagyságú és költ­ségigényű családi ház építője, vagy lakótelepi lakás vásárlója 1985-ről 1986-ra halasztotta lakásproblémája megoldását, ez a késedelem családi ház esetében havi 2900, lakótelepi lakás esetében havi 1750 fo­rintjába került neki. Ennyivel többet kellett gyűjtenie ahhoz, hogy csupán az építési szek­torban érvényesülő áremelke­déseket ellensúlyozza. Ezt a vészes tempójú árnö­vekedést ismerve, a KISZ által kezdeményezett, és még a múlt év végén érvényre juttatott új ifjúsági takarékossági forma máris jobban értékelhető, mi­vel célja az árnövekedést li­neárisan kiegyensúlyozó taka­rékosság bevezetése és támo­gatása, ami elsősorban éppen a kis jövedelmű, tehát eddig kifejezetten hátrányos helyzetű fiataloknak jó. Az akció beve­zetését sürgette, hogy míg 1980-ban a 29 éves vagy an­nál fiatalabbak által fönntar­tott lakások közel 57 százaléka volt tulajdonjogú, s 30 száza­lékot főbérlőként laktak, ad­dig négy év múlva a tulajdo­nosok aránya 48,7 százalékra, a főbérlőké pedig 23,6 száza­lékra csökkent. 1985-ben pél­dául száz fiatal közül 37 lakás­igényét lehetett kielégíteni. Egyfelől nyilvánvalóan azért, mert csökkent a kiutalható ta­nácsi bérlakások száma. Más­felől pedig azért, mert az ed­dig ismertetett folyamat ered­ményeképpen az évről évre nö­vekedő szükséges saját erőt; vagyis azt az összeget, amivel a vásárlást el lehet indítani, még az emelkedő kölcsönösz- szegek ellenére is egyre nehe­zebben tudják a fiatalok elő-: teremteni. Ma Magyarországon - örül­ni ennek túlzás volna - a két­gyermekes, de legalábbis két gyermeket vállaló család a tár-t sadalmi modell. Az OTP által kiadott tájékoztató könyvecske függelékében egy ilyen fiataf család található, akik együttes jövedelme havi 11 ezer forint. Kétszobás lakást vásárolnak 850 ezer forintért, amelyrőf tudjuk, hogy ha a két gyermek nem ígéret, hanem valóság lesz, kicsinek bizonyul. A köny­vecske szerint ennek a lakás­nak a fenntartása havi 1500 forintba kerül. Minden külön­leges kölcsönigénylés nélkül, pusztán az állami és bankköl­csönt igénybevéve, a család, ha van 165 ezer forintja, havi 3621 forintos törlesztés mellett jut a lakáshoz. Ehhez jön még az 1500 forintos lakásrezsi, va­lamint a család saját költsége. Nem sok pénzük marad. Ifjúsági betéttel a helyzet biztatóbb, öt év után például, hogyha havi ezer forintot tet­tek a betétbe, a prémiummal együtt 73 ezer forinttal rendel­keznek, amelyhez ugyancsak 3 százalékos kamattal a betét 120 százaléka, még 87 ezer fo­rint jár. Ez együtt már 160 ezer forint. De elképzelhető, hogy mindkét fél önállóan kezdett vagy kezd el takarékoskodni. Ekkor az összeg, s a hozzá­adható kölcsön a duplája le­het. És persze igénytől, lehe­tőségtől függően nőhet a ta­karékoskodás ideje, s a betett összeghez adható kölcsön nagysága is. Az újfajta takarékoskodási akció azonban önmagában bármennyire is rugalmasan ke­zelt, nem futhat versenyt az építőipar szédítő tempóban emelkedő áraival. A végső megoldás a fiatalok előnyö­sebb kölcsönnel való segítésén túl az lesz, ha sikerül ebben a szektorban új, jobb technoló­giákkal, az eddigieknél sokkal hatásosabb munkaszervezés­sel, fegyelemmel, takarékosko­dással az árak növekedésének ütemét mérsékelni, mi több, megállítani. Mert az igazi megoldás azért ott van — s ehhez nem kell különösebb szakismeret —, ahol az árak és a bérek egyensúlyt tartanak.! Bencsik András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents