Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-02 / 1. szám

e Dunántúli napló 1987. január 2., péntek Á Bükki Nemzeti Park az ország egyik kiemelt üdülőkörzete Kirándulás Bükkszentkeresztre Bükkszentkereszt Budapest felől jövet, Eger­nél betérve a hegyek közé különleges látvány bontakozik ki a személygépkocsival érke­ző utasok előtt. Az ember leg­szívesebben minden átka nyom­tatnál megállna, hogy alapo­sabban szemügyre vehesse a forgagazdag, nagy perspektívá­ié tájat, a ’ monstre _sziklalki- ibúvásokat, vagy, hogy elüldö­géljen egy fertály órát meg­ejtő fekvésű autóspihenők va­lamelyikében. Bülkkszentkereszt- re igyekezvén, aligha érnénk oda, ha így tennénk. 'Egy nagyívű kanyar után azonban mégis megállunk és szájtáti kíváncsisággal meredünk a furcsa, kúpos, füstölgő alak­zatra, amit két-háirom szorgos­kodó ember vesz körül — egy vaskos német juhász kutya szigorú őrizetében. Vigyázato- san szemlélődünk, szénégető boksát én még nem láttam. Ez pedig az. Nem díszlet, nem turistalátványosság, hanem egy — itt még ima is élő és jöve­delmezően működő ősi iparág megtestesítője. Bükkszentkereszt Miskolc hoz közel a hegység keleti olda­lán helyezkedik eh A tenger­szint felett áOO 'méternyire fek­vő, 1500 lakosú hegyi telepü­lés, a maga mindennapi éle­tét élve egyre inkább a turisz­tika és a téli sportok egyik közikedvelt központjává válik. A gyönyörű táj övezte hegyi falu 'keleti magaslatán a Borsod 'Megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat üdülőjének ablakaiból szinte az egész belátható. Innen in­dulunk sétánkra Cserép Já­nossal, a Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó gazdaság fiatal, jóvá, a negyvenein innen járó 'igaz­gatójával, hogy megszemlél­jük Bükkszentkeresztet. Az egyik meredek, partos oldalon hétvégi házak sora­koznak. Külön kis üdülőfalu ez a településbe ágyazottan. Az épületek zömmel kőből ra­kottak, takaros alpesi jellegű tetőkkel. Zsebkendőnyi terüle­teken épültek, nagy műgond­dal, előkertjeik virágokkal, örökzöldekkel beültetették. Csendre, pihenésre vágyó nyu­gati turistáknak is kiadják egyi- ket-másikat. A Bükk az ország négy ki­emelt üdülőkörzetének egyike, most azonban vessünk egy pil­lantást az itt folyó erdőgaz­dasági tevékenységre is. Cserép János igazgató bő­ven szolgáltat adatokat. — 120 ezer hektár erdejé­vel a miénk az ország legna­gyobb erdőgazdasága — mondja. — A fakitermelés évente 430 ezer köbméter, eb­ből 120 ezret fűrészelünk fel a saját üzemünkben. A válla­latnál 4300-an dolgoznak. Meghatározó ágazatunk a fa- kitermelés, a fafeldolgozás és a mindezt megelőző erdőmű­velés. Az Északi 'Középhegység ke­leti részén fekvő főbb tájegy­ségek közül a Bükk, a Zemp­léni hegység, a Cserháti dombság, az Aggteleki karszt és a Tisza—'Bodrog árterülete tartozik az erdőgazdasághoz. A hatalmas területre jellemző, hogy a fele valamilyen for­mában természetvédelem alatt áll. Jólismert elnevezések fém­jelzik ezt, mint például: Bükki Nemzeti 'Park, Aggteleki Nem­zeti, Park, Zempléni Tájvédelmi 'Körzet és így tovább. A ter­melési szféra mellett egyre inkább meghatározzák az itt folyó tevékenységet a környe­zetvédelmi, az idegenforgalmi és az úgynevezett közjóléti szempontok. Az utóbbin a nagy tömegek szabadidős, tu­risztikai és téli sport igényeit, illetve azok kielégítését értik. Itt, Bükkszentkereszten, vala­mint a közeli Bánkút és Lilla­füred térségében különösen fontos az, hogy kellő körül- tékintéssel és tapintattal egyeztessék össze a nyeresé­ges gazdálkodást az erdővel szemben támasztott tömegigé­nyekkel. lEbből a szempontból közismert a nemzetközi hírű Lillafüred szerepe, vagy Bükk­szentkereszt és Bánkút fontos­sága a nyáron túrázni, télen sízni ideérkezők 'körében. Az erdőgazdaság igazgatója még néhány olyan kiegészítő te­vékenységre hívja fel a figyel­met, amely gazdasági szem­pontból egyáItaléiban nem el­hanyagolható. 'Ilyen a vadá­szat, a szénégetés és a mész- égetés. A vadállomány igen gaz­dag, nemzetközi hírű és tekin­télyű. Őshonos vadok a Bükk- 'ben: a szarvas, a vaddisznó, az őz és a muflon. Jelentős a garadnai pisztrángtelep évi 30 mázsás pisztrángértékesí- tése és az ott folyó ivadék­tenyésztés is. Nem kis bevételt jelent a vadászati ágazatban a külföldi bérkilövők fogadá­sa. A vadállomány egy részén azonban a területen működő öt vadásztársulat osztozik. Érdekes, hagyományos, apá­ról fiúra szálló kemény mes­terség a faszénégetés, amit az erdőgazdaság magánszemé­lyekkel közösen végez. A fa­szénégetés elég jól jövedelmez: egy tonna faszén ára 17 ezer forint. így nem véletlen, hogy a Bükkben bóklászó turista ilépten -nyomon füstölgő bok­sákba botlik. A faszenet az erdőgazdaság haszonnal exportálja. A mészégetés ugyancsak igen munkaigényes, ezért a Bükkben ezt is főleg vállalkozók vég­zik. Az erdőgazdaság adja a követ és a fát, az égető vi­szont maga rendelkezik a mésszel. Valamikor ekhós sze­kerek vitték, ma pedig teher­gépkocsik szállítják az itt ége­tett meszet szerte az ország­ba. A Bükk természeti értékek­ben, műemlékekben gazdag, jó levegőjű vidék. Itt, Bükk­szentkereszten már egy másfél órás sétától is alaposan fél­üdülve térhetünk vissza szál­láshelyünkre. A település keleti szegélyén fekvő lanka peremé­ről vörös izzás lüktetett felénk. — Égetik a meszet — mond­ja Cserép János. 'Hosszan néztük a lenyugvó nappal ellentétes oldalon pa­rázsló foltot és — talán mert olyan ősi és ideiIlő —, külö­nös megnyugvással töltött el ben n'ünike t a Iá tvá n y. Kép és szöveg: Bebesi Károly Családi és hétvégi házak Bükkszentkereszten Füstölgő szénégető boksa a Bükkben Ke r esztr e j t v ény Magyar rapszódia (Liszt Ferenc) Rejtvényünkben a 19. század nagy, romantikus zeneszerzőjéről, minden idők legnagyobb és legünnepeltebb zongoraművészéről, Liszt Ferencről em» lékezünk. VÍZSZINTES: 1. A művész egyik szimfóniája, melyet 1856. no­vember 7-én mutattak be Drezdá­ban a szerző vezényletével. 12. A Nyugat-indiai Szigeteken élő indus. 13. Becézett Ilona. 14. Kivájt, föld alatti helyiség. 16. Virágzó mester­ség Svájcban. 17. Kiszalad a vér az arcából. 19. Satu . . . (Szatmár.). 20. Helyez. 21. Minden részletében feldolgoz. 23. Síkszögek ,,SI”-n kí­vüli mértékegysége (ford.). 24. Fo­lyó Szibériában. 25. Görög mitoló­giai pásztoristen. 26. Olimpiai csúcsszerv. 28. Kettőzve: Hervé ope­rett címe. 29. „. . . est ómen” (a név intő jel). 31. Sportiskola név­betűi. 33. Kancatejbői erjesztett sze­szes ital. 35. Látszik, hogy álmos. 36. Elhallgattat. 39. „A . . . halála az okoskodás” (Madách). 42. Ke­resztül. 44. Meghatározott távolság. 45. Kerek nyílás, népiesen. 46. Sa­ját kezűleg, röviden. 47. Könnyeit hullatja. 49. Göreb. 52. ,,Se .... se bűze”. 53. Hivatali helyiség. 55. Nagyhatalom. 56. Belgium egyik legrégibb városa. 58. Hangsor. 59. Ókori görög város, melyet Homé­rosz Iliásza tett halhatatlanná. 61. . . . bíró (Móricz Zsigmond színpadi műve). 62. A Tizenkét szék egyik társszerzője (Hja). 63. Angolszász férfinév. 64. üres zsebl 66. Folyó a Szovjetunióban. 67. Hótalp. 68. A belsejébe szállíttat. 71. A tömeg mértékegységének rövidített jele. 72. Liszt Lamartine verse nyomán szerzett szimfonikus költeménye. FÜGGŐLEGES: 1. Esetlen. 2. József Attila verse. 3. Jugoszláv egyetemi város. 4. Tiszteletbeli, rö­vidítve. 5. Thaiföld régebbi neve. 6. Liszt ezen zongoradarabját Mi­chelangelo G. de Medici firenzei síremlékének ihletése nyomán sze­rezte. 7. Tölcsérformájú kráternyílás. 8. Oltalmaz. 9. Tagadás. 10. Fővá­rosa Bagdad. 11. Meteorkő. 12. Ezt a zeneművét 1867. június 8-án mu­tatták be a budai Mátyás-templom­ban. 15. A mester több változatban kidolgozott műve Lenau Faustjának egy epizódja nyomán. (,,f” helyett sok helyen ,,ph”-val is írják). 17. Vágány. 18. Az erő régebbi fizikai mértékegysége. 21. Régi mongol fe­jedelmi cím. 22. Tartó. 25. Nyomdai 8 pontos betűtípus. 27. A Váci utcá­ban sok van. 30. Világhírű finn basszista (Borg), fordítva. 31. Vá­rosrész, rövidítve. 32. Fehérnemű. 34. Ez a szabómester a tévében te­vékenykedik. 36. ,,Olcsó húsnak, híg a . . .” 37. Van ilyen karcsú is. 40. Göngyölegsúly. 41. Úr, gazda, ma­lájul. 43. Van ilyen rétes is. 46. Kátrány. 48. Idegen férfinév. 50. Tina . . ., neves amerikai táncdal- énekesnő. 51. Szénnel ábrázol. 52. Bálványoz. 54. Ormérték rövidítése. 57. Az arzén vegyjele. 59. A láb része. 60. Nemes bor. 63. Román Dezső. 65. . . . Schandau (Elba-parti üdülő). 68. A szobába. 69. A hé­lium vegyjele. 70. Megszólítás. E. B. Beküldendő: Liszt Ferenc öt zene­műve, legkésőbb január 12-én (hét­fő) déli 12 óráig beérkezőleg, LE­VELEZŐLAPON, 7601. Pf.: 134, Du­nántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A december 19-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Körösi Csomó Sándor — Biró Lajos — Benyovszky Móric — Xantus János — Lóczy «La­jos. Könyvjutalmat nyertek: Füzes Gyu­la, Szigetvár, Lenin Itp. 23., Her- czeg István, Erzsébet, Fő u. 123.^ Klack Gyuláné, Pécs, Kodolányi J. u. 19., Sárosi Géza, Pécs, József A. u. 40., Tátrai Zsuzsa, Pécs, Fácán u. 1. A könyveket postán küldjük eL Vadászat December a téli hajtóvadá- szatok ideje volt. Emellett azon­ban a szarvas-selejtezés és az őz sutavad vadászata, a téli vadtakarmányozás időszerű fel­adatunk. A természet mindig mostohán bánik vadállomá­nyunkkal. A továbbtenyésztésre nem alkalmas egyedek a ke­mény télbe menve legyengül­nek. Különböző betegségek hordozóivá válnak. Szervi ba­jok, élősködők, paraziták tá­madják a legyengült szerveze­tet, ami hosszú szenvedés utáni elhullásához vezethet a vadnak. Azok a gyenge egyedek, ame­lyek túlélik a kritikus időszakot, hátralévő életükben sem képe­sek magasabb produktumra, sőt az átörökítés révén a to­vábbtenyésztésre alkalmatlan tulajdonságaikat tovább viszik. Mivel a tél beálltával aránylag jól megközelíthető helyeken, és nagyobb csapatokban tartóz­Szarvas és az őzsutavad téli selejtezése - vadtakarmányozás kodnak sutavadjaink, könnyebb a viszonyítási lehetőség. Még.a nem gyakorlott vadász is egy­szerűen bírálhatja és kilőheti az állományban nem kívánatos egyedeket. Selejtezési munkánk nemcsak azért fontos, mert a mennyiségi állományszabályo­zós feltétlen feladatunk, hanem azért is, mert az időbeni selej­tezéssel hasznosul az esetleg veszendőbe menő értékes vad­hús. Hasznosvad-állomá'nyunk ta­karmánnyal való ellátása ma­gas költségei ellenére elsőren­dű feladata vadásztársasága­inknak. Intenzív vadföldgazdái- kcdással csak részben tudjuk biztosítani a téli vadtakarmány szükségletet, ami széles skálán mozog. A szemes, szálas takar­mány mellett jelentős mennyi­ségben etetünk lédús, szilózs, és egyéb takarmányfélesége­ket: Ezt részben gyűjtésből igyekszünk beszerezni, illetve nagy mennyiségeket vásárlás­ból, azonban jelentős részét sa­ját termelésből. Az erdei- és mezőgazdasági kártételek mi­att is fontos, hogy megfelelő mennyiségű vadtakarmány le­gyen kijuttatva, hiszen ezzel tudjuk vadállományunkat hely­ben, és megfelelő kondícióban tartani, ugyancsak a vadkár okozta konfliktusokat részben elkerülni. Ez ideig az időjárás aránylag kíméletes volt. Számí­tanunk kell azonban a két el­múlt télhez hasonlóan nehe­zebb időszakra isi Célszerű nagyobb rátartással feltölteni raktárainkat, szálas­takarmány-tárolókat. Igénybe kell venni minden külső segítsé­get, a mezőgazdasági üzemek­kel fenntartott jó együttműkö­dési megállapodások alapján. A vadállomány természetes sze­lekciója úgyis megtörténik, ha azt vadgazdálkodási hibákkal nem siettetjük. Ügy érezhető, hogy a szükséges konzekvenci­ák birtokában vadásztársasá­gaink mindezt komolyan Veszik, és biztosított vadállományunk zavartalan téli átmentése. A MAVOSZ Baranya Megyei Intéző Bizottsága és magam nevében olvasóinknak és vadá­szainknak, valamint a vadászat- és vadgazdálkodás szimpatizán­sainak boldog új évet kívánok. Gondos Gyula megyei fővadász ELEGANS START AZ ÜJ ESZTENDŐBEN! A Lufthansa társaság földi és repülőszemélyzete, összesen 15 ezer egyenruha viselésé­re kötelezett dolgozója új eleganciával fogadja 1987-ben az uta­sokat. A müncheni divattervező, Jürgen Weiss által tervezett egyenruha vonala klasszikusan sportos, finoman elegáns.

Next

/
Thumbnails
Contents