Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)
1987-01-05 / 4. szám
Dunántúli napló 1987. január 5., hétfő Orvos is lehet muzeológus Frankföldre és Kasselba készülnek Speciális stúdiumok a JPTE-n A JPTE Történettudományi és Nemzetiségi intézetének ‘keretén belül egyéves előkészítő murika után, az 1986/ 87-es tanévben 'két új, speciális stúdium indult „Pannónia régészete", illetve „Újkori művészettörténeti mu- zeológia címmel. Or. Aknai Tamás docens, e stúdiumok kitalálója és elindítója mondja: — E két új, speciális képzettséget nyújtó szak kizárólag pluszban, harmadévtől vehető fel, s feltételékhez kötött: négyes rendű tanulmányi eredményhez és nyelvtudáshoz. Ahhoz, hogy ez ilyen formában, éppen itt, az országban elsőiként beinduljon, három körülmény talált egymásra igen kedvezően: a magyar tárgyi kultúra állapota, a hallgatók és oktatók belső késztetése, valamint az egyetem reformszelleme. — Mennyiben egyedülálló ez a képzés? — Bár az ELTE-n folyik hasonló képzés, a miénk mégsem analóg azzal, ugyanis ott szakként vehetik föl a hallgatók, itt csupán hároméves kiegészítő stúdiumként, az alapszakok mellé. Sőt, s ez benne a legnagyobb újdonság, nemcsak bölcsész- hallgatók jelentkezhetnek erre, hanem joghallgatók, orvostanhallgatóik, közgazdászok, és így tovább, bármelyik felsőoktatási intézmény hallgatója. A hároméves képzés után természetesen szak- dolgozatot kell írniuk, s az egyetem e két speciális szak elvégzéséről bizonyítványt ad ki. A képzés tárgyközel'ben folyik, erősen gyakorlati karakterű. A majdani általános- és középiskolai tanárok számára a gyakorlatban igen fontossá válhatnak az itt szerzett ismeretek, elsősorban a helyi történelem feltárása szempontjából, hiszen eddig, 'különösen a falvakban és a 'kisvárosokban a hozzá nem értés miatt igen sok tárgyi, építészeti emlék sikkadt el. Ami tudástöbbletet e két speciális szakon szerezhetnek, az is gyakorlati, értékmegőrző jellegű. Mind a Pannónia régészete, mind az újkori művészettörténeti mu- zeológia iránt rendkívül nagy az érdeklődés a hallgatók részéről, adottak a legkiválóbb oktatók, s a hely adottságai is szinte egyedülállóak — itt a :égészeti gyűjteményre, tárgyi dokumentumokra, könyvtárakra gondolunk — mindezt nem kihasználni vakság volna. A törté ne lem tan szék e kezdeményezését támogatja a múzeum vezetése is, akik rlbgyon jó lehetőséget látnak az egyetemmel való együttműködésben. A régészhallgatók tanulnak például antropológiát, régészeti technikát, vallástörténetet, Pannónia történetét, a művészet- történészek többek között megismerkednek a liturgia terével, és tárgyával, a román korral, a gótikával, emlékmeghatározási gyakorlatokon vesznek részt. A régészek minden évben, nyaranta egyhónapos régészeti táborban vesznek részt 'Paks térségében, ahol konkrét feltáró munkát, feldolgozást, leletmeghatározást végeznek, dr. Visy Zsolt római koros régésznek, a JPTE adjunktusának vezetésével. A művészettörténész-hallgatók nyaranta bel- és külföldi szakmai tanulmányútokra mennek (ebből a belföldi a kötelező). Ezeken az utakon kiállításokkal, .műemlékegyüttesekkel ismerkednek. Idén ősszel Velencében és Ravennában jártak, nyáron a 'Frankföldre és Kasselba készülnék. Ezek az utak orra is kiválóan alkalmasak, hagy jó kapcsolatok alakuljanak ki a külföldi egyetemi katedrákkal. — A leglényegesebb ebben a dologban — foglalja össze 'befejezésül dr. Aknai Tamás —, e képzés végső célja: hogy ezek a hallgatók, bárhová kerüljenek is a későbbiekben, ne menjenek el vakon a kezükbe kerülő tárgyak mellett, hogy aktívon, hozzáértéssel vegyenek részt értékeink megőrzésében, leleteink megmentésében. Dücső Csilla Szirmot bont a japánbirs, kizöldül a gesztenyeág Virágnyelven Sokáig él a virág, ha jól gondozzuk Halvány rózsaszín szirmot bontó japánbirs, apróvirágú aranyeső, zöldlevelű gesztenyeág. Egy csokorban, januárban. Ki ne szeretné a vázájában? Elérhető, aranyesőágat bárki vághat a kertjében, ha a szárát felhasítja, s melegvízben tartja az ágat, rövidesen kivirágzik. Hasonlóan a japánbirs is, amelyen párás, meleg fürdőszobában, 30 fokos vízben, rügyek fakadnak, s ha ezeket öntözzük, ugyan nem a megszokott piros, de rózsaszín virágok nyílnak. A kopasz gesztenyeágacska pedig a vázában üdezöld leveleket hajt. — Ennyi az egész, máris becsaltuk a tavaszt lakásunkba - hallom Ihárosi Jánosnétól, a Kossuth Lajos utcai virágüzletben, ki nemcsak közismert vi- rágkötőmester, de beszélik, hogy ért a virágok nyelvén. — Japánban, ha levágnak egy szál virágot, s vázába helyezik, az a növény újjáélesztését jelenti, eredeti természetes mivoltában. — Ez nálunk is elérhető, ha egy kicsit odafigyelünk a vásárolt vagy ajándékba kapott virágainkra. A növényt, ha nem csöves szárú, a két ízközben srégen kell vágni, hogy nagyobb felületen kapjon vizet, s a szárat kétnaponta kell utónavágni. A vízbe egy kevés sót, cukrot kell tenni. Sokáig él a rózsa, ha a fürdőkádban félórára a víz alá dugjuk, majd szárát mintegy öt centiméteres részen összezúzzuk. A ciklámen életét a szárán ejtett apró karcolásokkal lehet meghosszabbítani. Az orchidea szárát meleg vízben kell visz- szavágni, majd langyos vízben tartani a vázában. Sokáig él a virág a mohából gyúrt gombócba szúrva, alá egy kevés vizet kell önteni a tálkába.- És a télen is virágzó cserepesnövények? — Meghálálják a gondoskodást. A fokföldi ibolyát és a cikláment óvatosan körbe öntözzük vagy csak a tálkájában tartsunk vizet, mert könnyen megrothad a töve, illetve ha víz éri, megfoltosodik a levele. A karácsonyi kaktuszt nyáron napos helyre vigyük, ősz felé hűvösön kell tartani és csak kevés vizet adjunk neki. December elején már bevihetjük a melegre, s egész télen át csodálhatjuk tűzpiros virágait. A rózsaszín, piros és fehér virágú azáliát is hűvös helyen tartsuk, mert mindössze 5—8 fokot bír el. De ne hanyagoljuk el üdezöld, virágot nem bontó növényeinket sem. A fi- kuszok, a páfrányok, a diffen- bachiák, a broméliák jól bírják a 20-22 fokos meleget. Ciszternájukban mindig tartsunk vizet. Nem kényes a cis- sus, a futó filodendron és a sárga csíkos sindapsus sem. Télen ne tápsózzuk virágainkat, s vigyük napsütötte helyre, mert csúnyán megnyúlhatnak. A citromfát, a leandert, a kaktuszokat és a muskátlikat hidegebb helyen teleltessük át. S végül egy jó tanács, ha meg- tetvesedne a növény. Két deci langyos vízbe tegyünk egy pakli pipadohányt, kevés szappant, s gumikesztyűben 3-4 naponként kétszer mossuk le a leveleket. Vagy állítsuk 50- 60 fokos vízbe a cserepet, hogy a víz ellepje a földet, s így megfulladnak a tetvek. M. Gy. Januárban kezdődnek a balul* Mától, hivatalosan is: Farsang Az „álorca" kiment- a divafból Ahogy régen a kártyát az ördög bibliájának tartották, úgy a farsangot pedig az ördög ünnepének, ümikcfris, eleink szerint, felszabadulnak a féktelen emberi indulatok, s „mikor világi énekekkel, tánccal telik meg a falu és város, a király és a jobbágy egyaránt víg farsangot ül". „Fársáng, az ördögök Innepe”, hivatalosan már régóta Vízkeresztkor, azaz január 6-án kezdődik, s tart elég soká, módot adva bálokra, jelmezes mulatságokra, -mindenféle vigasságra, s ahogy írta annak idején Temesvári Pelbárt, „Jaj a világnak e botrányok és bűnök miatt". Talán sokan nem is tudják, hogy a farsang szó nem magyar, hanem német eredetű. A „vaschang", majd a „fasnacht", „fastnacht" jövevényszóból nálunk először a „fassang”-ot használták, majd később a farsangot. Itáliában, Velencében már a XIII. században hivatalos ünneppé nyilvánították húshagyó keddet, s itt már akkor divatban voltak a maszkos, álarcos felvonulások; nálunk ilyesmiről első ízben Mátyás király idejéből hallunk. A későbbiekben az álarcnak, jelmeznek többféle elnevezése is használatos, így például az „álorca", vagy a gyakran használt „csúf ruha” kifejezés, sőt felbukkan a „maskara" szó is. A „csúf ruhába öltözni" annyit | tett, mint „jelmezt, álarcot ölteSok-sok szokás kísérte farsang ünnepét, mára azonban — van, aki sajnálja, van, aki nem -, még a jelmez és az „álorca” is kiment a divatból, ezzel szemben nem mentek ki a divatból, sőt egyre szaporodnak ez időszakban a különféle bálok, bár azt is hozzá kell tenni, hogy legtöbb helyen tartanak egy kis szünetet a sűrűn egymást követő karácsonyi és szilveszteri ünnepek után, s az esetek többségében január köze- pén-végén indul az igazi báli szezon. De az is igaz, hogy van olyan hely, ahol még január 6- át is megelőzik', s ahogy a naptár diktálja, az első januári szombaton tartják az első bált: nevezetesen például a pécsi Nádorban, ahol már szombaton megtartották az első svábbált, a farsangi szezon nyitányaként. A Nádorban ezt legközelebb, január 17-én a KlOSZ-bál követi, majd sorra teniszből, jogászból, bányászból, pedagógusból, orvosból, autósbál — hogy csak néhányat soroljunk föl. Továbbra is a teljesség igénye nélkül - hiszen menet közben mindenki tudomást szerezhet a soros bálokról A Szőlőslkertben január vége- felé speciális falusi menüvel megtartják a bor ünnepét, a Vincellér-lakomát, majd a stájer vacsoraestet, végül a bállal egybekötött farsangi divatbemutatót. Az Olympiában legalább három svábbál lesz, emellett töméntelen szalagavató bál, így először mindjárt január 16-án. Itt már március végéig minden péntek és szombat telt ház. A Pannóniában, miután éppen hétfőn kezdik a konyha átalakítását, csak három 'bálra vállalkoztak, elsőként január 17-én a PVSK-bál- ra, majd február 9-én indulnak a hagyományos gasztronómiai hetek, elsőként az argentin konyha bemutatkozásával. S ami bizonyára sokakat érdekel: az elmaradhatatlan kaposvári Do- rottya-bálra február 7-én kerül sor. D. Cs. Világjáró Gazdag összeállítást közöl a VILÁGJÁRÓ folyóirat legújabb száma Brazíliáról, mely nagyobb, mint a Szovjetunió nélkül Európa összes országa együttvéve, és ott hömpölyög a világ legnagyobb folyama, az Amazonas. Többek között riportot közöl a brazil labdarúgásról és a híres riói karneválról. Az utazásnak van egy előnye és van egy hátránya. Az előnye az, hogy az ember nincs odahaza. A hátránya, hogy az ember nincs odahaza. E gondolatok jegyében adnak hasznos tanácsokat mindazoknak, akik utazni szeretnek. Mit kell tudni az utazásról? — 24 kérdésre kapunk választ. •I w m VllQQIQfO Pécsett, az Olimpia étteremben minden évben kitűnő hangulatú svábbálokat is tartanak
