Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-30 / 29. szám

© Dunántúli napló 1987. január 30., péntek / 2 3 h 6 6 V 9 /3 ■ * 16 17 /6 2d 21 22 Krimi Rejtvényünkben nyolc — kri­mikből ismert — főszereplő ne­vét találják. VÍZSZINTES: 1. Bűnügyi re­gények ismert nyájas kinai de- tektivje. 10. ... River, a Missis­sippi mellékvize. 13. Elővételi jog. 14. Virág része. 15. Csor­dultig. 16. Dolgos állat. 17. Kis fuvola. 19. Legyőz, megver va­lakit. 21. Neves olasz festő (Guido, 1775-1804). 22. Öltö- getésse! szakadást megszüntet. 23. Megszólítás. 26. A szabad­ba. 28. Román pénz többes­számban. 29. Kétárbocos vitor­láshajó. 30. Dohánytőzsde. 34. Tenisztrófea. 35. Japán kikötő Kyushu szigetén. 37. ... csatá­ja (Liszt F. szimfonikus költe­ménye). 39. Lankadó. 42. Va­dászkutyák. 45. Hógörgeteg. v 47. Csúcs. 49. „. . . infinitum" (a végsőkig.) 51. A Fülöp-szi- getek fővárosa. 53. Bányatelep Resica közelében. 54. Női be­cenév. 56. A francia frank rö­vidítése. 58. Szóösszetételekbe szembenállásra utal. 59. Az „Éneklő kutya” írója (Jack.) 61. A Majna hazai neve. 63. Rend­jelek. 64. Az egyik legrégibb detektivligura. Conan Doyle mesterdetektivje. 66. Az egyko­ri Babilónia fővárosa volt. 67. Bécs, Bécsben. 68. Trója vesz­tét okozta. 69. Francia folyó, döntő csata színhelye az első világháborúban. 71. Sietség­ben van! 72. £. S. Gardner hi­res védőügyvédje, ki sorra old­ja meg a legrázósabb felada­tokat. 73. Agathe Christie nagybajuszú belga detektivje. FÜGGŐLEGES: 1. Tévé-kri- misorozat „ ballonkabátos" nyomozója. 2. A hidrogén, a foszfor és az oxigén vegyjele. 3. Kanadai légitársaság név­jelé. 4. . . . van Winkle (P. Plan- quette operettje.) 5. A Loire ’ mellékvize. 6. Vulkanizált kau- csuk. 7. Becézett női név. 8. Hebron páratlan betűi. 9. Nagy költőnk névbetűi. 10. Tal­linn régebbi neve. 11. Esni kezd. 12. Tévé-krimisorozat főfelügye­lője, ki tévénkben „szakács­ként" is bemutatkozott. 15. Meghatározott távolság. 18. Labdarúgó trófea. 19. Ideghár­tya. 20. Meggyőz. 24. Török férfinév. 25. A Duna mellékvi­ze, (névelővel.) 27. Hahota. 31. Hetyrag. 32. A hangok gyors egymásutánja. 33. Régi pén­zünk. '36. A háború és halál is­tene a germán mitológiában 38. Ingszerű, fehér papi ruha­darab. 40. Régi nép. 41. Feke te színű féldrágakő. 43. Garay János verse. 44. Raymond Chandler bűnügyi regényeinek vakmerő amerikai magándetek- tivje. 46. Rangjelző. 48. Georges Simenon népszerű fő­felügyelője. 50. Díszítő kőzet, 52. Növényvédőszer. 55. Cor­dillera de los . . . (Dél-ameri­kai hegység.) 57. Verskellék 60. Folyó a Szovjetunióban. 61. Hullámtörő. 62. Verne Gyula egyik kapitány-alakja. 64. Test­rész. 65. ISA betűi. 66. Az ENSZ nemzetközi rövidítése. 68. Tüzelő. 70. Egyforma betűk. E. B. Beküldendő: a nyolc krimi-főszereplő neve, legké sőbb február 9-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELE­ZŐLAPON 7601 Pf.: 134. Du­nántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A január 16-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Éváké szeg — Lesőharcsa - Csuka — Kecsege — Makréla - Menyhal - Angolna. Könyvutalványt nyertek: Ács Zoltán, Vásárosdombó, Rákóczi u. 41.. Bíró Klára, Pécs, Pf.: 169., Eszéky Ottó, Pécs, Szigeti út 19., Jekl Flóra, Villány, Pe­tőfi S. u. 46., Tóth János, Pécs, Kovács Antal út 9. A könyvutalványokat postán küldjük el. Mtalturoilis ajcirilo Film... Film... Film... JEWS C0ULINS ■ KLAUS !®ßKI JCTí JLv LEOPARD KOMMANDO Színes olasz kalandfilm Rendezte: Anthony M. Dawson Szereplők: Lewis Collins, Klaus Kins­ki, Manfred Lehman A kis dél-amerikai diktatúrában kegyetlen harc folyik a hatalomért. Az elnök tűzzel-vassal irtatja a ge­rillákat, azok meg diverzáns cselek­ményekkel akadályozzák a hadsere­get és a milíciát. Utóbbi parancsno­ka, Silveire és a gerillák vezére, Carrasco között elkerülhetetlen a leszámolás. SZERETET-ARADAT Színes, feliratos amerikai film. Rendezte: John Cassavetes Szereplők: Gena Rowlands, John Cassavetes Sarah és Robert testvérek. Sarah férjének és lányának él, de a házassága zátonyra fut és az asszony keserűen tapasztalja, hogy övéi nél­küle akarnak boldogulni. Robert bestselleriró; magányos nőkről ír regényeket. A végletek embere épp­úgy, mint Sarah. A különbség kö­zöttük, hogy a nő éhes a szeretetre, és az igazságot keresi, a férfi pe­dig az üresség elől menekül. TÜZES ANGYAL Színes lengyel történelmi film Rendezte: Maciej Wojtiszko A 16. század második felében ját­szódó történet a szerelemről és a mágiáról szól. Ruprecht lovag meg­száll egy fogadóban, és ott talál­kozik a szép Renátával, akibe bele­szeret. A lány azonban már Henrik gróf bűvöletébe került, aki álmaiban mint tüzes angyal jelenik meg. Az idealizált szerelem őrületté változik, és a lányt az inkvizíció elé juttatja a halálos szenvedély. Múzeumi héh/égék Ezúttal is több helyszínre várja az érdeklődőket a „Hétvége a múze­umban” című programsorozat. A hónap utolsó napján, szombaton, délelőtt 10 órától tárlatvezetés indul a Dóm tértől az ókeresztény Mau­zóleumba, a vezető Tillai Gábor lesz. Szó esik majd az ókori temet­kezési szokásokról, a mauzóleum festményeiről és tárgyairól, Február elsején, vasárnap fél 11- kor kezdődik a már hagyománysze­rű matiné újabb műsorösszeállítása a Csontváry-múzeumban. Ezúttal Kir- csi László modernzenei hangverse­nyére várják a közönséget. Borlai Rudolf, Hevesi András, Klaus Huber, műveiből, s német és angol zene­szerzőktől válogatták a koncert ze­nei anyagát; Kircsi László mellett zongorán közreműködik Varga Már­ta, Sipos László, a Pécsi Nemzeti Színház művésze Berták László ver­seiből szaval. Pécsett a Z’Zi Labor Az ország legújabb kedven­ce, az alig egy év alatt köz­kedveltté vált Z'Zi Labor Pé­csett ad koncertet február 3-án, kedden a sportcsarnok­ban, este 8 órakor. A valami­kori Z'Zi csoport, a gyerekek kedves ismerőse a felnőttek meghódítására indult, s az el­ső nagy bemutatkozó koncert­jükön - a Queen budapesti fellépése előtt - mór nekik is tapsolt a közönség. Hírüket nemcsak a veresegyházi asz- szonykórusnak köszönhetik, ha­nem annak az új sorozatnak is, mely a televízióban „Hár­mas csatorna" címmel indult januárban-; s melyben az együt­tes vezetője, Janicsák István riporterkedik. Mostani pécsi koncertjükön bizonyára hallha­tó lesz a „Nomen est woman” című nagysikerű dal — termé­szetesen az asszonykórus is fellép —, s lemezük anyaga mellett új számaikból is válo­gatnak. Csak érdekesség, hogy a tervek szerint az új Z'Zi-le- mez mellett a veresegyházi asszonyok is énekelnek majd egy külön LP-n. Rádió Az új esztendő első hónap­jának utolsó napján jelent­kezik a „Jó pihenést magazin”, s a szerkesztő-műsorvezető Ko­vács Imre reméli, hogy már az adás első perceiben kedvező út- és időjárásjelentéssel szol­gálhat január-február fordu­lóján. Ami pedig a kétórás adás témáit illeti: Komlódi Józsefné, Pécs város tanács­elnök-helyettese arról beszél, hogy mit jelent Pécs számára a WHO-hoz, azaz az ENSZ egészségügyi szervezetéhez való csatlakozás. Lesz egy sa­játos egészségügyi téma is arról, milyen betegségek gyö­törték az idős Arany Jánost. A műsor készítői felkeresték a kaposvári Szent Johannát, Csákányi Esztert; és meg­kérdezték azt a pécsi karmes­tert, aki már diákkorában Nagy Lajos szimfóniát, később operát és egyéb műveket is írt, miért nem komponál to­ronyzenét? Az 1987-es esztendőben a szerkesztő minden hónapban jelentkezik melléklettel is. Ez alkalommal kalendáriumok, A kaposvári Szent Johanna évkönyvek érdekességeit köti csokorba, például arról is szól, hogy ki találta fel a Dobos­tortát. A műsor sporttémáiból: Sági Sándor, a PMSC ügy­vezető elnöke a labdarúgó­csapat túrájáról beszél, mely­nek úticélja a Kanári-szige­tek. Visszavonult a PVSK leg­utóbbi NB l-es csapatából az „utolsó mohikán". Mi lesz majd Kaszás Lajos sorsa? A horgászpercekben dr. Hunyadi Attila beszél a süllő horgá­szatáról. Sok éves hagyomány, hogy a munkában jelesebb alko­tóknak a Baranya Megyei Ta­nács díjakat adományoz Pécs város felszabadulásának al­kalmából. Az elmúlt év kitün­tetettjei közül jó néhónnyal már beszélgettek a rádióban. A sor most a szajki Béke Tsz elnökének bemutatásával foly­tatódik, akit Babarc és társ­községei fejlesztéséért tüntet­tek ki. A Nógrádi Erzsébet szer­kesztette vasárnapi magazin­ban galambokról, díszmadarak­ról, s más kisállatokról is szó lesz. A műsorban ezt a ne­mes és fáradságos hobbit Havasi János, a Magyar Ga- lambte’nyésztők Szövetségének bírálója segítségével mutatják be. Gimnazista volt még Hajas Andrea, amikor összegyűjtötte a nagykanizsai kovácsmester­ség szókincsét. A válogatás könyv alakban néhány hete jelent meg. A szerzővel Mol­nár László ismerteti meg a hallgatókat. A történelmi helységnevek közül jó néhány tűnt el már visszavonhatatlanul, akár nem­törődömségből, akár meggon­dolatlan változtatások miatt. De szerencsére akadnak, akik hagyományápolásért, tisztelet­ből és honszeretetből vállal­koznak arra, hogy felkutassák az elveszetteket, megőrizzék a meglévőket. Közülük ismer­hetik meg a hallgatók dr. Pes­ti Jánost, a JPTE magyar tan­székének docensét. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ Folyólratszemle A magyar mezőgazdaság és a parasztság A TÁRSADALMI SZEMLE ja­nuári száma a Három évtized tanulságaiból című rovatában közli Szabó Istvánnak, a TOT elnökének írását, mely a ma­gyar mezőgazdaság és a pa­rasztság útjával foglalkozik. A szerző mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy az elmúlt három évtized változásaiban különösen figyelemreméltó a magyar parasztság sorsának, helyzetének alakulása. Hazánk mezőqazdaságában gyors ütemben végbemegy egy tu­dományos-technikai forrada­lom, eközben fokozatosan megszűnik a magyar paraszt­ság hagyományos kiszolgálta­tottsága, elesettsége. Részben saját történelmi örökségénél, a földnél maradva, részben pedig elszakadva attól, a tár­sadalom minden rétegébe be­hatolva, megindult a felemel­kedés útján. A mezőgazda- sági termelés nagyüzemi, ter­melőszövetkezeti útja, a nagy­üzemi és kisüzemi termelés együttes és összehangolt al­kalmazása bevált. Magáénak érzi, sajátjának szereti és bí- ráljo a parasztság. Az MSZMP képes volt ag­rár- és szövetkezeti politikáját gyorsan és hatékonyan meg­újítani. Kezdetben csak a pa­rasztprobléma tisztességes ke­zelését és a sérelmek orvoslá­sát igyekezett elérni. Később az egyes kongresszusok és a Központi Bizottság határoza­taiban, a politikai és az ál­lamvezetés gyakorlatában fej­lődött tovább a párt agrár- politikája, mindenkor szerves összefüggésben a társadalom- politika, a gazdaságpolitika, a jogrend, a mechanizmus és a szabályozórendszer egészé­nek formálásával és fejlődésé­vel. Az írás áttekintést nyújt ar­ról, hogy melyek ennek az ag­rárpolitikának sarkpontjai, ho­gyan foglalhatók össze alap­vető jellemzői. Hangsúlyozza, hogy ez a politika mindenkor a munkásság és parasztság kapcsolatát, a munkás-paraszt szövetség konkrét politikai tar­talmát fejezte ki. Az agrárter­melés és parasztság felemel­kedését mindvégig a társa­dalmi tulajdon és a nagyüze­mi gazdálkodás meghatározó, de nem kizárólagos szerepé­hez. a korszerű és a hagyo­mányos termeíési módszerek­nek, hasznosság alapján kivá­lasztott és együttes alkalma­zásához kötötte. Az anyagi ér­dekeltséget, vagy még széle­sebb értelembe vett érdekelt­ségei megkülönbözötten ke­zelte. Hol erősebben, hol ke­vésbé kifejezetten, de mind­végig élt és hatott az az elv, hogy a termelőszövetkezet a tagoké. Hasonló jelentőséget tulajdonit a szerző többek kö­zött annak is, hogy ez a poli­tika az MSZMP politikájának szerves része. Rendkívül erősen kötődik agrárpolitikánkhoz mindaz, ami egy kicsit telepü­léspolitika is, közlekedés- és ellátáspolitika is, amit legegy­szerűbben falupolitikának le­het nevezni. Az átszervezés idején a si­keresen teljesített kettős fel­adat - átszervezés a termelés csökkenése nélkül — volt az alapvető követelmény. Később a kenyérgabona-önellátás volt az elsőrendű gazdasági cél. A hatvanas évek második felé­ben a hazai sertéshús-ellátási igények kielégítése, ezt követ­te a hetvenes években a vál­lalati gazdálkodási rendszer megszilárdítása. Napjainkban a magas szintű belföldi éle­lemellátáshoz szükséges áru­alap előállítása. Mindezeket áttekintve állapítja meg az írás, hogy a feladatok nap­jainkban sem kicsinyek, de tel­jesíthetők, különösen akkor, ha a magyor parasztság megfe­lelő teret kap szorgalmának, kezdeményezőkészségének és vállalkozóképességének kibon­takoztatásához. Ezek a gondo­latok megszívlelésre ajánlha­tók éppen ezekben a napok­ban, amikor a termelőszövet­kezetek elkészítik az elmúlt év munkájának mérlegét, kimun­kálják terveiket, feladataikat. M. E. Tollseprü Szedtevette! Mostanában a téma igen gyakran az utcán hever, hóku­pacok, elzárt bekötő utak, só­zás, csúszás stb. formájában. Jól jött számunkra ez az el­zártság, mert olvasóink hol le­vélben, hol szóban, telefonon olyan nyelvi helytelenségekre hívták fel a figyelmet, amelye­ket a különböző sajtótermékek­ből, rádió- vagy tévéközvetíté­sekből gyűjtöttek össze. Ezek közzétételére azért vá­lasztottuk a címbeli kifejezést, mert vele kisebb fokú bosszú­ságunkat, haragunkat, felhá­borodásunkat akarjuk kifejezni. Szedjünk ki tehát néhányat a bőség kosarából! K. B. olvasónk felhívja a fi­gyelmünket a k'mai olajra, amely újra kapható a Herbá- riánól a reumára, izületi bán- talmakra, és amely a közlés szerint „fejfájásra is alkalmas." Akinek tehát az új esztendőben pénzügyi gondjai miatt még nem fájt a feje, nyugodtan használhatja a kínai olajat. Gazdasági híreinkről tudósí­tott a minap az Ecomix, amely­ről - a gyengébbek kedvéért - a bemondó elárulta, hogy ez a tévé „gazdasági maga­zinja.” Némi bosszúsággal hallgattam mindezt. Akkor1, midőn miniszteri rendelet tilt­ja az idegennevek használa­tát, a tévé jár elöl — rossz pél­dával. Becsempész nyelvünk­be olyan idegen nyelvből al­kotott keverékszót, amely ma­gyarul is könnyedén kifejezhe­tő lett volna. Ami a könnyed magyarsá­got illeti, megnyugodhatunk. A tél okozta nehézségek leküz­désére segítségünkre siet egy nem akármilyen bizottság, ha­nem az Országos Tárcaközi Koordinációs Operativ Bizott­ság. A hosszú nevű bizottság meghatározására olyan elbur­jánzott jelzőket használtak (koordinációs, operatív), ame­lyekkel sajnos telítve vannak az újságcikkek, a szónoki beszé­dek. Szerencsére a bizottság rövid életűnek bizonyult. F. Gy. említi, hogy egy bűn­ügy nyomozása során megálló pították: „Sziszifuszi munkával jutottak csak eredményre". A jelzőt író minden bizonnyal ar­ra gondolt, hogy a nyomozás munkája fárasztó, kimerítő volt, holott a sziszifuszi mun­kával a hiábavaló, eredmény­telen tevékenységet jelöljük. Sziszüfosz, agyafúrt görög ki­rály ugyanis Thanatoszt, a ha­lál fekete istenét foqságba vetette, és ezért az lett a büntetése az alvilágban, hogy a meredek hegyre egy súlyos sziklát kellett felgörgetnie, de feljutva, a szikla mindig visz- szazuhant eredeti helyére. Az ókor után jöjjön a közép­kor! Egy értékes orvosi elő­adásban hangzott el — minden bizonnyal nyelvbotlásként —, hogy a jelzett betegségtől el­sősorban a középkori (helye­sen: középkorú) életkorban le­vőknek kell óvakodniuk. És véare a sűrű jelenkor! Az Isaura-jelenség nemzeti üggyé vált. Külföldre eléje ment o té­vé-híradó, helikopterrel szállí­tották Kiskunhalasra, és alig van újság, folyóirat, amely ne foglalkozott volna személyével. r- mindez mennyi pénzbe kerül­hetett! Bezzeg egy kincset érő orvosi vaqy műszaki találmány­inyal eljátszadozunk évekig! Isoura - Lucélia Santos - az más. A televízióból értesültem, hogy egyes helyeken gyűjtést rendeztek rabszolgasorsból va­ló kiszabadítására. Ha igaz is o hír, nem lett volna szabad ennyire lejáratni tízmillió em­bert a tévé nyilvánossága előtt. Nem szabad nagydobra verni butaságunkat! Vagy va­lóban ennyire elmaradottak volnánk!? Egyes lapok - M. A. közlé­se szerint - talán a vízkereszt­re való tekintettel merték le­szedni a keresztvizet erről az egészében egészségtelen je­lenségről. Ezt olvastuk: „E ban- dzsi, butuska arcú rabszolga- lány maga alá hozta az orszá­got." Szedtevette, ez azért mégis­csak túlzás! Tóth István dr. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents