Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)
1987-01-29 / 28. szám
1987. január 29., csütörtök Dunántúlt napló 3 Előjegyzés ualtozo ídöigérettel löbb elemes bútort vásárolnánk A Baranya Kereskedelmi Vállalat, a megye legnagyobb bútorforgalmazója, tavaly tízféle elemes bútort kínált. A választék lehetett volna nagyobb is, ám a termelők szűk (kapacitása nem tette ezt lehetővé. A Mecsek és a Domus Áruház például csak 40 millió forint értékű könnyen variálható, elemes bútort kapott, aminek akár a többszöröse is elkelt volna. A vásárlók hamar megkedvelték ezeket a praktikus bútordarabokat. Az indok: a prospektus alapján 'megrendelt elemekből különösebb szakértelem nélkül berendezhető a lakás. Sőt az ily módon összeszerelt szekrénysorok mindig a lakás méretének megfelelően alakíthatók. Közkedvelt lett ez a bútorféle, és sorba kell állni érte. A pécsi Domus Áruházban a Réka és a Melódia elemes bútorra például két hónap, a Harmóniára ötven nap, a Panoráma, a Modul és a Modul-Lux bútorokra négy hónap a várakozási idő. A gyártók időről időre megadják a szállítható mennyiséget. Ha ez elfogy, a legközelebbi előjegyzéses napon a vásárló ismét sorba állhat. A Domus Áruházban havonta egyszer, a hónap első munkanapján vesznek fel előjegyzéseket. Egy-egy alkalommal rendszerint 20—25 vásárló neve kerül fel a listára attól függően, ki-ki hány elemet rendelt. A nagyobb egyéni vásárlások esetén ugyanis hamarabb kimerül a keret. A kereskedőknek — állítják — az elemes bútorok árusítása különben nem igazán jó üzlet. Sok gondot okoz a megrendelések, a beérkezések nyilvántartása, általában nagy területet foglalnak el a különféle szállítmányok — Pécsett például négy raktárot töltenek meg. A gyárak legtöbbször nem a megrendelés szerint küldik az árut, hanem az jön, ami éppen lekerül a szalagról. Gyakori gond, hogy az egyes „alkatrészek" — például a szekrénysorok eleje és hátulja — eltérő színárnyalatúak, vagy hiányoznak a tartozékok. A minőségi hibák egy része azonban rejtve marad, az egyedi csomagolás nem teszi lehetővé az alapos vizsgálatot. Sűrűn előfordul, hogy csak az otthoni összeszerelésnél derül fény a bútor fogyatékosságaira. A hibák száma az elmúlt években sem csökkent. A pécsi Domusban tavaly naponta átlagosan 20 vásárló jelentkezett reklamációval. A bútorok 75— 80 százalékánál észlelhető ki- sebb-nagyobb hiányosság. Gyakoriak a fcíelső törések, a nyitó szerkezetek hibái. Két pécsi vásárlónak a Columbia Lux-szal gyűlt meg a baja. Az Ipoly Bútorgyár vásári nagydí- ias terméke, a felvett jegyzőkönyv szerint „minősíthetetlen állapotban" érkezett a cserkúti raktárbázisra. Kiderült, hogy az elemek eltérő színárnyalata miatt a két garnitúra bútorból, igazából egyetlen szekrénysor sem állítható össze, a fóliázott lapok nagy része sérült. A gyártó cég képviselője kicserélt néhány hibás polcot, lécet, ajtót, a színeltérést azonban nem tudta megszüntetni. A vásárlók a Doums Áruháztól kapott prospektus alapján már jóelőre megtervezték a szekrénysort, az elképzelt berendezést mégis csak többnapi munkával tudták összeállítani, de akkor sem úgy, ahogy szerették volna. így aztán a 12 elem mindegyikéből levágtak 30—30 millimétert és kifúrtak több mint 300 hiányzó lyukat is. A történet végül kompromisszummal zárult, a bútorgyár lecserélte a hibás aitókat, a kereskedelmi vállalat értékcsökkenés címén vissza„Réka” elemes bútorok mintadarabjai a pécsi Domus Áruházban fizette a bútor árának 20 százalékát. A dolog szépséghibája azonban, hogy minderre csak hosszas húzavona és a Fogyasztók Baranya Megyei Tanácsának közbeavatkozása után, számos levélváltást követően került sor. A Domus Áruházban február elsejétől új szolgáltatást vezetnek be: a náluk megrendelt elemes bútorokat szakemberekből álló brigád szereli össze a vásárló lakásán. Díjként a vételár bizonyos százalékát számítják fel, a vidéki munkáknál ehhez az összeghez utazási költség is járul. Ami a sorban állást illeti, egyelőre nem várható sok változás. Az előjegyzéses módszer továbbra is érvényben marad, bár vannak biztató jelék, hogy a dolog idővel mégiscsak javulni fog. A Bubivval kötött szerződés alapján a Réka elemes bútort például már rövidebb határidőre szálFotó: Proksza László lítja a gyártó, a Garzon Bútorgyár pedig a megrendelt tételek, a vásárlói igények szerint küldi az árut. Bővül idén a választék is. -A Konzum hidasi faipari üzemétől Mecsek-konyhabútorokat vásárol a Baranyaker. A választékbővítésként Jugoszláviából behozott Toplica és Lord elnevezésű bútorodat pedig elemenként árusítják. Ferenci D. Új utakon a Pécsi Szolgáltatóiparí Vállalat A Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat 1985. január 1-jén alakult kisvállalattá. Fő profilja továbbra is a lakossági szolgáltatás maradt. Kérte a kijelölt szolgáltatói kategóriába sorolást. Ennek feltétele, két éven belül a kisvállalat eléri azt, hogy árbevételének 51 százaléka fogyasztói szolgáltatásokból származik' — Hogyan alakult a vállalat tevékenysége tavaly - kérdeztük Loosz Kálmánt, a vállalat megbízott igazgatóját. — Az 1987-es évben milyen tervekkel indulnak? A Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat a tavalyi évet harminchárommilliós árbevétellel zárta. Tízmillió forint származott fogyasztói szolgáltatásból. Az 1987-es évre kilencven-száz- millió forint körül terveztük árbevételünket. Bár nem zárkózunk el a fogyasztói szolgáltatástól, de tény, ha vállalatunk profilját nem bővítjük ipari tevékenységgel, akkor a létünk forog kockán. — Nézzük először a szolgáltatásokat! — Egyetlen szolgáltatói részlegünk felszámolására került sor, mégpedig az üveges részlegére, ahol félmillió forint volt a veszteségünk. Novemberben viszont beindítottuk az Endresz György utcában könyvkötőrészlegünket három szakképzett dolgozóval. Mint szolgáltatásbővítést említeném, hogy a Mecsek Füszérttel kialakított együttműködés eredményeként delikát parfümériát és kozmetikát nyitottunk a Kossuth Lajos utcában. Tettünk lépéseket a város különböző pontjain működő szabóságaink szabad kapacitásának kihasználására is. Ágyneműgarnitúrókat varrnak, amit a Konzumexen keresztül értékesítünk, illetve asztalterítőket, konyharuhákat vendéglátóipari megrendelésre. A portörlők varrását bedolgozói rendszerben próbáljuk megoldani. Az idén már ismét lesz órás részlegünk a Bem utcában, megkaptuk a volt ciDŐjaví- tó ktsz helyiségeit- Az üzlet belső átalakítása négyszázezer forintba kerül. A nyitást a harmadik negyedév végére tervezzük. Más rekonstrukciós munkákat is tervezünk: első helven az Endresz György utcai teleo fűtésének megoldása áll, hárommillió forintba kerülne. — Egyéb ipari tevékenység? — Decembertől fűrészüzemet bérelünk Öhídon. Az üzem árbevételét harmincmillió forintra tervezzük, de ennek a duplája is elképzelhető. Most folynak a tárgyalások egy olasz céggel, ahova a bútorgyártáshoz szükséges akácfatuskókat szállítanánk. Ha létrejön az üzlet, akkor az 36 millió forintot jelent a vállalatnak. A megmaradt hulladékanyagot is tudnánk értékesíteni a farostle- mezgyórtásban. Az Óhídr^l szállított faanyagból a pécsi központi telepünkön szerszám, partvis-, söprűnyeleket, valamint zászlórudakat gyártunk. A faipari raklapgyártás tavaly indult. Reménykedünk egy osztrák céggel folyó tárgyalás sikerében is: a megrendelés emblémás, eldobható sörösládák gyártására szólna. A Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat tervei biztatóak, bár csak az első félév áll rendelkezésére, ez idő alatt kell olyan eredményt produkálni, amely megalapozza a további lépéseket. M. Gy. Mki beszélgetések Alkoholizmus - betegségelv - egészségügy O Mindenképpen humánus tendenciát kell látnunk abban, hogy a társadalom az utóbbi fél évszázad során egyre inkább betegségnek fogta fel az alkoholizmust, s az egészségügy is elvállalta annak kezelését. Ez utóbbi természetesnek tűnhet, hiszen betegségről gyógykezelés, gyógyító módszerek hozzárendelése nélkül nincs értelme beszélni. (Gyógyítással azonban nem kizárólag csak az egészségügy foglalkozik.) Olyanyira így van ez, hogy az emberi környezeten kívüli pusztuló, szétbom- ló jelenségek minősítésére a tudomány nem használja a betegség fogalmát. Vagy ha igen, akkor csakis, mint metaforát. Ellenben, adott esetben, betegnek lehet minősíteni az ember környezetéhez tartozó állatokat, illetve növényeket. Ám a gyógyítás célja mindig az ember haszna. Egy nagyjából hasonlóan súlyos lefolyású, gyógyíthatatlan kór esetén egészen más a kezelés elve az embernél, mint a nem humán élőlényeknél. Az embernél a terápia feladata ilyenkor az élet védelme, a szenvedés enyhítése, míg az állatgyógyászok a menthetetlen jószág elpusztítását javasolják. A növények kezelői pedig ezen túlmenően megpróbálják az életképtelen növény szaporodását is megakadályozni. Az alkoholbetegségnek van néhány olyan sajátossága, amelyben lényegesen különbözik a laikusok és a szakemberek betegségképétől egyaránt. Az egyik ilyen különös vonás az, hogy az alkoholizmus némelyik formája nem minősül betegségnek. Pl. nem tartják betegnek az ittas gép- járművezetők zömét, s azokat a bűnözőket sem, akik cselekményük előtt úgymond „bátorságot isznak". És kimaradnak az alkoholbetegek spektrumából a kijózanító állomásra kerülő részegeskedők is. Mindazonáltal, éppen ezek a kimaradó problémák figyelmeztetnek bennünket arra, hogy az alkoholfogyasztásnak sem mennyiségileg, sem a gyakoriságot illetően nincs valamiféle biztonsági határértéke, amely alatt már minden kockázat nélkül fogyasztható lenne. A másik sajátosság pedig az, hogy az alkoholbetegség tüneti képe és a kezelés egyetlen hagyományos orvosi sémához sem illeszkedik elfogadható mértékben. Valószínűleg részben ezzel magyarázható, hogy igen sokáig nem is tartották betegségnek. Viszont a napjainkra nagyon elterjedtté, tömegessé váló, különféle hosszú lefolyású idült betegségek már számos hasonlóságot mutatnak az alkoholizmussal. Ilyen jellemző például az, hogy a páciensek aktív és erőteljes együttműködése nélkül elképzelhetetlen a gyógyulás, vagy a számottevőbb javulás. Továbbá az, hogy a betegek kritikusan viszonyulnak az egészségügy által tanácsolt gyógymódhoz. Az sem egészen ritka, hogy inkább „népi gyógyítókhoz", esetleg csillagjóshoz stb. fordulnak. Másfelől, s ezt már kedvezőnek kell ítélnünk, fokozottan törekszenek arra, hogy különféle öngyógyító életmódbeli szabályokat állítsanak fel a maguk számára. Az orvostól nem egyféle terápiás-utasítást várnak, hanem különféle információkat, tanácsokat, amelyek alapján majd eldöntik, mit és hogyan használjanak. A leírtakból kitűnhet, ugyanazt a problémát egészen másként fogalmazhatják meg a páciensek és másképpen az orvosok. Egy harmadik nézőpontot jelenthet a társadalom és az állam szemléletmódja, problémalátása. Rendkívül fontos, hogy a társadalomnak is legyen összefüggő képe az alkoholizmus jelenségéről és az ehhez kapcsolódó tennivalókról. össztársadalmi alkoholizmusellenes program híján az egészségügy, alkalmazzon bár mégoly hatékony harcmodort is, ezen a téren nem fejthet ki elégséges társadalmi méretű hatást. Ugyanakkor megfelelő választási lehetőségek nyújtásával nagyon sokat tehet. A legtöbb esetben a körzeti és üzemi orvosok ^n- delkeznek azokkal az alternatív eszközökkel (tanácsadás, célfelállítás, modellnyúitás, az egészségi állapot időszakos ellenőrzése, „csináld magad” _ olvasmányok ajánlása), amelyek kedvező változást segíthetnek elő a különféle „ürügy- gyei" hozzájuk forduló alkoholbetegeknél. További egészségügyi tartaléklehetőséget jelenthetnek az alkoholgondozó intézetek és a kórházi alkoholelvonó osztályok. Az alkoholizmus elleni küzdelem egyik legfontosabb, jórészt még kiaknázásra váró tartalékáról, a munkahelyekről, a sorozat következő cikkében lesz szó. Kelemen Gábor dr. egy 16 éves fiún segítettek... Vijjog a sziréna és ahányon csak vagyunk, egy emberként kapjuk a fejünket a hang irányába. Kit visznek, hova mennek? De okadnak kivételes esetek, mint a múlt héten, amikoris a vijjogó hang csak nem akart távolodni és a főútról a mellékutca felé igyekezve azt láttuk, hogy a mentőkocsi fennakadt a hókupacokon. Meg azt is, hogy már legalább öten- hatan nekirugaszkodtak, és egy-két perc múlva folytathatta az útját. — Kit visznek? — kiáltott valaki a segítők közül az indulófélben lévő kocsi után, és a mentőstiszt értette a kérdést.- Egy 16 éves fiún segítettek - válaszolta. Nem számított ritkaságnak az elmúlt napokban az ilyen és az ehhez hasonló jelenet. A megyében lévő A mentők télen is mentők 40 mentőautó szerencsére minden különösebb műszaki és egyéb gond nélkül járhatta az utakat. Igaz, a nehéz területekre meg sem próbáltak a Nysakkal eljutni, inkább a négy kerék meghajtási) UAZ-okat küldték.- Szerencsére semmilyen vonatkozásban nem kell különösen nehéz időszaknak tekinteni a január 12-től 18- ig tartó hetet - mondja dr. Farbaky Iván főorvos, az Országos Mentőszolgálat Baranya Megyei Szervezetének vezetője -, de sajnálatos módon áldozatot követelt a rendkívüli hideg. Lehűlt betegeket a szigetvári és a sellyei kollégáink szállítottak. Rögtön az első nap több olyan címet kaptunk a megyei tanács bizottságától, amelyekhez segítségért fordulhattunk, illetve arra is jött engedély, hogy, kontrollra, halasztható vizsgálatra későbbi időpontban szállítsuk a betegeket. A távolabbról, művesekezelésre hozott betegeket az urológiai klinika bent tartotta. Nemcsak az említett hét, hanem az eddigi havas napjainkra vonatkozó általános tapasztalat, hogy szerencsére nem nőtt az átlaghoz képest az évszakra oly jellemző töréses balesetek száma. Pediq attól a bizonyos csütörtöktől, amikor jégpáncél borította a várost, nagyon féltek a mentősök. Itt a Tüzér utcai állomás előtt gyalogolt el fél Kertváros munkába igyekezve, és a szolgálatban lévők szinte nem akarták elhinni, hogy ennek a napnak sem volt több eseménye, mint egy szokványosnak.- Nekünk foglalkozásunk a segítés - mondja Temesvári Csaba mentőtiszt, szolgálatvezető. - Ezek a kemény téli napok, meg a hozzá hasonlók azért mindig rádöbbentenek bennünket, hogy nemcsak segítséget adni, hanem kapni is nagyon jó érzés. Itt van a kollégám esete, gyalogolva, útban ide- felé mór azon kesergett, hogy vajon melyik társát fogják helyette szolgálatba behívni, mert ő így aligha fog a váltásra beérni. Kétségbeesésében integetni kezdett egy őt beérő busznak, amely megállt és felvette. De ha már a kölcsönös segítségről beszélünk, hadd mondjuk el azt is, ami nem mostani és nem is évszakhoz kötött gondja a mentősöknek. Bár a régi utcákat oly jól ismerik, hogy akár a ház színét is megmondják a szám hallatán, de az új részeken amíg többször nem járnak arrafelé - amit ugye senki sem óhajt és ők sem kívánnak seniknek - nagyon segítené őket a gyors eligazodásban a számozás csökkenő vagy emelkedő irányát jelző nyíl. Az U-alakú épületeket pedig többnyire hátulról, azaz nem a számozott lépcsőház felől tudják megközelíteni és bizony ha nem is sokba, de mégis időbe telik, míg a szám nélküli hátsó bejáratot azonosítják a megadott címmel. Aki várt már mentőre és nem volt kit le- küldenie eléjük, az tudja csak igazán, hogy mikor tűnnek a percek óráknak. Törölt Éva
